Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-24 / 120. szám
1989. MÁJUS 24., SZERDA NOGRAD 3 Űj szállót adtak át Nagyatádon. A Solar Szálló a szomszédban üzemelő gyógyfürdő vendégeit Í6 fogadja A háromcsillagos, hatvan kétágyas szobával rendelkező szállóban étterem, presszó, cukrászda, szépségszalon, fogorvosi és reumatológiai rendelő szolgálja a vendégek kényelmét. Kép a szállodáról. MTI: Kálmándy Ferenc Elet a sivatagban? Földgömbünkön szinte körös-körül, az Egyenlítőtől északra és délre jutó Rák- térítö és Baktérítő mentén alakult ki széles sávban a Föld legszárazabb éghajlata. •Ezek az úgynevezett zonális sivatagok. Gyilkos tájak. A forró sivatagok évi középhőmérséklete 20 C-fok felett ,vgn. Ennek az éghajlati területnek a peremén, Szomáliában van a Föld legforróbb pontja: Lugh Ferrandi, ahol fáz évi középhőmérséklet 31,1 C-fok. Az abszolút hőmérsékleti maximumok is rendkívüliek. Gyakori itt az 50 C-fok feletti hőség. A zonális sivatagokban mérik a világrekordmelegeket (Tripoli- tól délre el-Aziziában 58 C- fokot, Mexikóban San Luis Potosiban 57,8 C-fokot), A sötét színű, napnak kitett sziklák még ennél is jobban felmelegszenek. Jellemző a csapadék- hiány is: az évi csapadék mennyisége 250 milliméter alatt van (az Alföldünkön 600—800 milliméter), de például az Atacama-sivatag egyes vidékein több mint száz éve nem esett eső. Érthető ezért, hogy a sivatagokban & növény- és állatvilágot kevés faj alkotja. A sivatagban a növényzet fejlődését a csapadék csekély volta, az erős párolgás és a homok mozgékonysága gátolja, sőt bizonyos évszakokban lehetetlenné teszi. A bőséges napsugárzás, a kevés csapadéknak egyszerre való lehullása, valamint többfelé a sivatagi talaj nagyfokú termékenysége azonban kedvez a növényi életnek. A két-három hónapig tartó tavaszi esőzés időszakában szinte kivirágzik a homokos terület. De hamarosan beköszönt az aszályos forró nyár. A növényzet egy része, az úgynevezett efemerek úgy alkalmazkodtak a szárazsághoz, hogy tenyészidejűk a legkedvezőbb időszakra esik. Ezek vagy teljesen elpusztulnak, és csak ellenálló magjaik vészelik át a szárazságot, meg a telet, vagy a föld .feletti részük ugyan megsemmisül, de ők maguk gyökértörzsek és hagymák formájában kivárják a kedvezőbb időt. A sivatagban élő növények egy másik részének nagy területeket behálózó, vagy a mély talajrétegekbe lenyúló, erősen fejlett gyökérrendszere van, s így a nyári időszakban is elegendő nedvességhez jut. Kemény tövisekké vagy pikkelyekké alakult leveleik pedig — sőt vannak levélte- len növények is — a párolgás ütemét csökkentik. Ezeknek az úgynevezett xerofita növényeknek az élete az aszályos nyárban sem szakad meg: valódi sivatagi növények. A sivatagi növényvilág teszi lehetővé, hogy a félig kötött vagy futóhomokos területeket az állatok is benépesítik, hiszen a növényi részek képezik a - állatok nélkülözhetetlen táplálékát. Érthető, hogy a sivatagban élő állatok legtöbbje növényevő, ezek közül a zöm a rovarok közé tartozik: gyászbogarak, cserebogarak, hangyák, legyek lepkék és hártyásszárnyúak. Le a fejjel Szupravezető A francia forradalom 200 évfordulójának ünneplésére Párizs számos kiadvánnyal emlékezik a világtörténelmi jelentőségű eseményre. Az alábbiakban közreadunk egy kapitális részletet abból a könyvből, amelynek már a címe is ígéretes: ..A francia forra«la:om, ahogyan annak hóhéra, Charles-Henri Sanson látta.” 1792. március ' 2-án, tíokior Guillotin hajdani orvoskari professzor, párizsi képviselő kihallgatást kért XVI. Lajostól, hogy bemutassa neki a találmányát, amely humánusab- bá teszi a halálos 'téliteket, helyettesítve ezzel a bárdot, a szablyát, a kereket, az akasztófát és a többi addig használt barbár eszközt. Guillotin urat elkísérte Louis doktor, udvari orvos, a Sebészeti Akadémia titkára, valamint Charles-Henri Sanson, Párizs okleveles hóhéra. A szerkezet favázát — Sanson tervei alapján — egy csembaLlókészitő állította ösz- sze. A félhold alakú, penge, doktor Guillotin szerint fajdalommentes, és azonnali halált biztosít, az elítélt mindössze némi hűvösséget érez a nyaka körül. A király, aki korábban kedvelte a mechanikus dolgokat, figyelmesen vizsgálgatta a tervet, majd rövid hallgatás után jgy fejezte ki aggályát: ,,Vajon, minden nyakhoz alkalmazható ez a penge?” A hóhér szakavatott pillantást vetett az uralkodó izmos nyakára, majd azt mondta: „Igaza van, monsieur, lehet, hogy a formája bizonyos hátrányokat rcjí. ’ És ekkor XVI. Lajos egyetlen tollvonással korrigálta a rajzot, a félhold alakot egyetlen ferde vonallal megváltoztatta. a rák ellen Henry Blosser és William Powers 1989. áprilisban bemutatja a világ első szupravezető ciklotronját, amelyet a rák ellen alkalmazott neutronos sugárkezelésben fognak felhasználni. A berendezés nagysága 303x 762x762 cm. Először a detroiti Harper kórházban alkalmazzák, mintegy két hónap múlva. Foluportre a jelenből II. Kisemmizö szerephiány irta: dr. Gyöngyösi István címzetes egyetemi docens A mezőgazdasági nagyüzemek hatását a település- fejlesztésre az is mutatja, hogy azokban a községekben, amelyek nemcsak a közös tanácsnak, hanem egyben a nagyüzemnek is központjai, a település fejlődését jellemző mutatóik kedvezőbbek. Az is kimutatható továbbá, hogy a termelőszövetkezet gazdálkodása közvetve is hat a falu fejlődésére. A tartósan jól gazdálkodó termelőszövetkezet vonzza a munkaerőt, ennek egy része beköltözik a faluba, jó irányba befolyásolva a falu népességszámának alakulását és korösszetételét. Nógrád megyében a községek 30 százalékában székelt mezőgazdasági nagyüzemi központ, e falvak egyúttal tanácsszékhelyek is voltak. A községek hetede csak tanácsszékhely mezőgazda- sági üzemi központ nélkül, s a községek 55 százalékában sem tanács, sem mező- gazdasági nagyüzemi központ nem működött. Elemzéseink során ilyen csoportosításban hasonlítottuk össze az 1987-, évi adatokat a 17 évvel korábbival. Szembetűnő a népesedési folyamatok különböző irányzata. Amíg a városok népessége közel hatodával bővült, azokban a községekben, ahol tanács- és tsz-szék- hely is található, a népesség 3,5 százalékkal csökkent, ahol csak tanácsszékhely van, hetedével, ahol egyik sincs, közel ötödével fogyott. A természetes fogyás mértéke is az utóbbinál a legmagasabb. Kétszer köszönnek vissza Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy míg azokban a. községekben, ahol jól gazdálkodó termelőszövetkezet központja van, a munkaképes korú népesség száma az 1980-as években növekedett, a gyenge termelő- szövetkezeteknél viszont csökkent, és ez utóbbiaknál az időskorúak száma nőtt. A népesség összetétele 1988. év elején a jól gazdálkodó tsz-ek központi településein kedvezőbb. A gyermekek aránya 3,6 százalékponttal, a munkaképes korúaké 1,3 százalékponttal magasabb, az időskorúak aránya ugyanakkor 4,9 százalékponttal alacsonyabb, mint a gyengén gazdálkodóknál. Elemezve e folyamat másik összetevőjét .egy három- változós korreláció segítségével azt tudakoltuk, hogy milyen kapcsolat tárható fel a települések népességszáma, az időskorúak aránya és az ezer lakosra jutó vándorlási különbözet között. Előfeltevésünk beigazolódott; minél kisebb egy település népességszáma, annál magasabb az időskorúak aránya és ezáltal már alacsonyabb a vándorlás. A múlt problémái tehát kétszeresen köszönnek vissza: egyfelől az elvándorlók mindig sokkal fiatalabbak voltak, mint a falvakban maradók. Másfelől további hátrányt okoztak azzal, hogy nemcsak elhagyták a falvakat, hanem már a gyerekeik sem ott születtek. A megyében az élveszü- letések száma 1987-ben 24,1 százalékkal volt kevesebb az 1970. évinél. Ezen belül a városokban 10. a községekben 30 százalékkal csökkent, ám a központi szerepkör nélküli községekben 42,7 százalékkal ! A falusi népesség megtartásában fontos szerepet játszik a mezőgazdasági kistermelés. Ez biztosítja az ön- fogyasztáson túl a munkaerő bővített újratermelését, míg a fő munkahelyek az agrárágazatban is többnyire csak az egyszerű vagy a szűkített újratermeléshez elégségesek. Az is megfigyelhető, hogy minél kisebb a falusi település népességszáma, annál nagyobb arányt képvisel — száz háztartásra vetítve a kistermelők aránya. Például amíg egy országos felmérés szerint a 10—15 ezer lélekszámú településen 47, addig 500 fő alatt 90 a mutató értéke. A víz is városi előjog ? Egy gondolatot a lakásépítésről. Korábban a lakások több mint 90 százaléka a városokban állami erőből épült, a községekben pedig magánerőből. Ma a magánerős építkezések kerültek előtérbe, aminek következtében 1987-ben a városokban negyedével kevesebb lakást építettek, mint 1970-ben. A tanács- és tsz-székhelyű községekben 1,4 százalékkal többet, ugyanakkor a csak ta- nácsszékhelyűekben 15, a központi szerepkör nélküliekben pedig 40 százalékkal kevesebbet építettek. Noha a közüzemi vízellátásba bekapcsolt települések száma több mint kétszeresére nőtt. paradox helyzet, hogy az egészséges ivóvíz még mintha továbbra is városi privilégium lenne. Közüzemi vízellátásban a községek mintegy 40 százaléka részesül, a központi szerepkör nélküli községeknek viszont mindössze 21,5 százaléka. A községi tanácsok és a településen működő gazdálkodó szervezetek között még nincs számottevő pénzügyi kapcsolat. A tanácsok költségvetésében az így kapott pénz „Átvett pénzeszközök” címen szerepel. Tartalmazza a gazdálkodó szervezet által bérelt épület, vagy terület használati díját, esetleg hozzájárulást az útépítéshez, a népművelőcsoportok vagy a helyi sporttevékenység működtetéséhez stb. A tanácsok pénzügyi lehetőségének zöme nem innen származik, hanem a lakosságtól és a megyei tanácstól. Nincs közvetlen összefüggés a községi tanácsok pénzügyi lehetőségei és a területén gazdálkodó szervezet eredményessége között. Ez lehet az egyik magyarázata például annak is, hogy Nógrád megye déli és nyugati térsége elmaradott annak ellenére, hogy az ott működő mező- gazdasági termelőszövetkezetek nem tartoznak a megye legkedvezőtlenebb körülményei között működőkhöz. Ennek a pénzügyi gyakorlatnak a változtatására irányul többek között a kidolgozás alatt lévő költségvetési reform. Újra összeházasodnak A jövőt megalapozó megyei program egyik fontos célja, a falvakkal , harmonikusan fejlődő mezőgazdaság. Ezt szimbolizálják a falvak és a mezőgazdaság közötti újraházasodási törekvések. Mi az újraházasodás lényege? A reménykedés diadala a tapasztalatok felett. A jövő pedig nem más, mint a valóra váltott reményeink. Melyek a reményeinket tápláló főbb tényezők? Legfontosabb az az alkotóerő és vágy, amely a falvakban maradt. Döntő feltétel a megújuló agrárpolitika és gyakorlat. Ám kellenek jogi garanciák is. Az új társasági törvény, a mezőgazdasági tsz-ekről és a földről szóló törvények módosítása. Másfelől a társadalmi és gazdasági garanciák. A települések fejlesztésének kulcsa a tulajdonviszonyok átalakítása. Egy négy évtizedes folyamatot kell a feje tetejéről a talpára állítani. Szorosan kötődik a folyamathoz a helyi önkormányzat, s az önszerveződések biztosítása. Ha elismerjük, hogy a települések valamint az agrárágazat a reformfolyamatok komplex megjelenítői, a hasonló a hasonlónak örül elv alapján az erőszakosan külön választottak majd újra egymásra találnak. (Végre ) Az angol illemkódex Lord Chesterfieldnek tulajdonítja a gentleman meghatározását. Eszerint az úriembert jó modor, udvariasság és ’gazságszeretet jellemzi. Az ANSA hírügynökség beszámolója alapján azt kell hinnünk, hogy a világ legrégibb parlamentjének mondott londoni Alsóházban megkopott az ősi erény. Az államtitokról folytatott vitában ugyanis az történt, hogy a kéDvise- lők hangos nemtetszésüknek adtak kifejezést, amiért a törvénytervezet szövegét nem kapták meg időben. És amikor az egyik Konzervatív honatya már sokadik alkalommal szólt közbe, a speaker, az elnök elvesztette türelmét és rákiáltott. Nos, az alkalmi kifejezés kevésbé régi parlamentnek, Trágár mikrofon kevésbé gentleman tagjai körében is csak magánhasználatban él, ott sem mindenkinél. A légcélszerűbb, ha azt mondjuk, ez a stílusíordulat a magyar köznyelvben, sajnos, mind jobban jelenlevő, fajtalankodásra buzdító igével adható vissza.. A képviselő válasza nem ismeretes. Lehet, hogy nem is hallotta a szöveget. Hallották viszont a m.ikrofo-. nők, amelyek aztán az állampolgárokhoz is eljuttatták az elnök megjegyzését. Mi következett ezek után? „Sajtóbotrány” — mondták a honatyák. És azt javasolták, hogy a' tv-kumerák után, a -«mikrofonokat is ki kellene tiltani az Alsóházból.
