Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

1989. MÁJUS 24., SZERDA NOGRAD 3 Űj szállót adtak át Nagyatádon. A Solar Szálló a szomszédban üzemelő gyógy­fürdő vendégeit Í6 fogadja A háromcsillagos, hatvan kétágyas szobával rendelke­ző szállóban étterem, presszó, cukrászda, szépségszalon, fogorvosi és reumatológiai rendelő szolgálja a vendégek kényelmét. Kép a szállodáról. MTI: Kálmándy Ferenc Elet a sivatagban? Földgömbünkön szinte kö­rös-körül, az Egyenlítőtől északra és délre jutó Rák- térítö és Baktérítő mentén alakult ki széles sávban a Föld legszárazabb éghaj­lata. •Ezek az úgynevezett zonális sivatagok. Gyilkos tájak. A forró sivatagok évi középhőmérséklete 20 C-fok felett ,vgn. Ennek az éghaj­lati területnek a peremén, Szomáliában van a Föld legforróbb pontja: Lugh Ferrandi, ahol fáz évi kö­zéphőmérséklet 31,1 C-fok. Az abszolút hőmérsékleti maximumok is rendkívü­liek. Gyakori itt az 50 C-fok feletti hőség. A zonális si­vatagokban mérik a világ­rekordmelegeket (Tripoli- tól délre el-Aziziában 58 C- fokot, Mexikóban San Luis Potosiban 57,8 C-fokot), A sötét színű, nap­nak kitett sziklák még en­nél is jobban felmelegsze­nek. Jellemző a csapadék- hiány is: az évi csapadék mennyisége 250 milliméter alatt van (az Alföldünkön 600—800 milliméter), de például az Atacama-sivatag egyes vidékein több mint száz éve nem esett eső. Érthető ezért, hogy a si­vatagokban & növény- és ál­latvilágot kevés faj alkotja. A sivatagban a növényzet fejlődését a csapadék cse­kély volta, az erős párol­gás és a homok mozgékony­sága gátolja, sőt bizonyos évszakokban lehetetlenné teszi. A bőséges napsugár­zás, a kevés csapadéknak egyszerre való lehullása, va­lamint többfelé a sivatagi talaj nagyfokú termékeny­sége azonban kedvez a nö­vényi életnek. A két-három hónapig tartó tavaszi eső­zés időszakában szinte ki­virágzik a homokos terület. De hamarosan beköszönt az aszályos forró nyár. A növényzet egy része, az úgynevezett efemerek úgy alkalmazkodtak a száraz­sághoz, hogy tenyészidejűk a legkedvezőbb időszakra esik. Ezek vagy teljesen el­pusztulnak, és csak ellen­álló magjaik vészelik át a szárazságot, meg a telet, vagy a föld .feletti részük ugyan megsemmisül, de ők maguk gyökértörzsek és hagymák formájában ki­várják a kedvezőbb időt. A sivatagban élő növé­nyek egy másik részének nagy területeket behálózó, vagy a mély talajrétegekbe lenyúló, erősen fejlett gyö­kérrendszere van, s így a nyári időszakban is elegen­dő nedvességhez jut. Ke­mény tövisekké vagy pikke­lyekké alakult leveleik pe­dig — sőt vannak levélte- len növények is — a pá­rolgás ütemét csökkentik. Ezeknek az úgynevezett xerofita növényeknek az élete az aszályos nyárban sem szakad meg: valódi sivatagi növények. A sivatagi növényvilág teszi lehetővé, hogy a félig kötött vagy futóhomokos területeket az állatok is be­népesítik, hiszen a növényi részek képezik a - állatok nélkülözhetetlen táplálékát. Érthető, hogy a sivatagban élő állatok legtöbbje nö­vényevő, ezek közül a zöm a rovarok közé tartozik: gyászbogarak, csereboga­rak, hangyák, legyek lep­kék és hártyásszárnyúak. Le a fejjel Szupravezető A francia forradalom 200 év­fordulójának ünneplésére Pá­rizs számos kiadvánnyal emlé­kezik a világtörténelmi jelen­tőségű eseményre. Az alábbiak­ban közreadunk egy kapitális részletet abból a könyvből, amelynek már a címe is ígére­tes: ..A francia forra«la:om, ahogyan annak hóhéra, Char­les-Henri Sanson látta.” 1792. március ' 2-án, tíokior Guillotin hajdani orvoskari professzor, párizsi képviselő kihallgatást kért XVI. Lajos­tól, hogy bemutassa neki a ta­lálmányát, amely humánusab- bá teszi a halálos 'téliteket, helyettesítve ezzel a bárdot, a szablyát, a kereket, az akasz­tófát és a többi addig használt barbár eszközt. Guillotin urat elkísérte Louis doktor, udvari orvos, a Sebészeti Akadémia titkára, valamint Charles-Hen­ri Sanson, Párizs okleveles hó­héra. A szerkezet favázát — Sanson tervei alapján — egy csembaLlókészitő állította ösz- sze. A félhold alakú, penge, doktor Guillotin szerint fajda­lommentes, és azonnali halált biztosít, az elítélt mindössze némi hűvösséget érez a nyaka körül. A király, aki korábban ked­velte a mechanikus dolgokat, figyelmesen vizsgálgatta a ter­vet, majd rövid hallgatás után jgy fejezte ki aggályát: ,,Va­jon, minden nyakhoz alkalmaz­ható ez a penge?” A hóhér szakavatott pillantást vetett az uralkodó izmos nyakára, majd azt mondta: „Igaza van, mon­sieur, lehet, hogy a formája bizonyos hátrányokat rcjí. ’ És ekkor XVI. Lajos egyetlen toll­vonással korrigálta a rajzot, a félhold alakot egyetlen ferde vonallal megváltoztatta. a rák ellen Henry Blosser és William Powers 1989. áprilisban bemutatja a világ első szupravezető ciklotronját, ame­lyet a rák ellen alkalmazott neutronos sugárkezelés­ben fognak felhasználni. A berendezés nagysága 303x 762x762 cm. Először a detroiti Harper kórházban al­kalmazzák, mintegy két hónap múlva. Foluportre a jelenből II. Kisemmizö szerephiány irta: dr. Gyöngyösi István címzetes egyetemi docens A mezőgazdasági nagy­üzemek hatását a település- fejlesztésre az is mutatja, hogy azokban a községek­ben, amelyek nemcsak a közös tanácsnak, hanem egyben a nagyüzemnek is központjai, a település fej­lődését jellemző mutatóik kedvezőbbek. Az is kimutatható továb­bá, hogy a termelőszövet­kezet gazdálkodása közvet­ve is hat a falu fejlődésére. A tartósan jól gazdálkodó termelőszövetkezet vonzza a munkaerőt, ennek egy ré­sze beköltözik a faluba, jó irányba befolyásolva a falu népességszámának alakulá­sát és korösszetételét. Nógrád megyében a köz­ségek 30 százalékában szé­kelt mezőgazdasági nagyüze­mi központ, e falvak egyút­tal tanácsszékhelyek is vol­tak. A községek hetede csak tanácsszékhely mezőgazda- sági üzemi központ nélkül, s a községek 55 százaléká­ban sem tanács, sem mező- gazdasági nagyüzemi köz­pont nem működött. Elemzéseink során ilyen csoportosításban hasonlí­tottuk össze az 1987-, évi ada­tokat a 17 évvel korábbival. Szembetűnő a népesedési folyamatok különböző irány­zata. Amíg a városok né­pessége közel hatodával bő­vült, azokban a községek­ben, ahol tanács- és tsz-szék- hely is található, a népesség 3,5 százalékkal csökkent, ahol csak tanácsszékhely van, hetedével, ahol egyik sincs, közel ötödével fo­gyott. A természetes fogyás mértéke is az utóbbinál a legmagasabb. Kétszer köszönnek vissza Ugyanakkor azt is ta­pasztaltuk, hogy míg azok­ban a. községekben, ahol jól gazdálkodó termelőszö­vetkezet központja van, a munkaképes korú népesség száma az 1980-as években nö­vekedett, a gyenge termelő- szövetkezeteknél viszont csökkent, és ez utóbbiaknál az időskorúak száma nőtt. A népesség összetétele 1988. év elején a jól gazdálkodó tsz-ek központi településein kedvezőbb. A gyermekek aránya 3,6 százalékponttal, a munkaképes korúaké 1,3 százalékponttal magasabb, az időskorúak aránya ugyan­akkor 4,9 százalékponttal alacsonyabb, mint a gyen­gén gazdálkodóknál. Elemezve e folyamat má­sik összetevőjét .egy három- változós korreláció segítsé­gével azt tudakoltuk, hogy milyen kapcsolat tárható fel a települések népességszáma, az időskorúak aránya és az ezer lakosra jutó vándorlá­si különbözet között. Előfel­tevésünk beigazolódott; mi­nél kisebb egy település né­pességszáma, annál maga­sabb az időskorúak aránya és ezáltal már alacsonyabb a vándorlás. A múlt problé­mái tehát kétszeresen kö­szönnek vissza: egyfelől az elvándorlók mindig sokkal fiatalabbak voltak, mint a falvakban maradók. Másfelől további hátrányt okoztak az­zal, hogy nemcsak elhagy­ták a falvakat, hanem már a gyerekeik sem ott szület­tek. A megyében az élveszü- letések száma 1987-ben 24,1 százalékkal volt kevesebb az 1970. évinél. Ezen belül a városokban 10. a községek­ben 30 százalékkal csökkent, ám a központi szerepkör nél­küli községekben 42,7 szá­zalékkal ! A falusi népesség megtar­tásában fontos szerepet ját­szik a mezőgazdasági kis­termelés. Ez biztosítja az ön- fogyasztáson túl a munka­erő bővített újratermelését, míg a fő munkahelyek az agrárágazatban is többnyire csak az egyszerű vagy a szűkített újratermeléshez elégségesek. Az is megfigyelhető, hogy minél kisebb a falusi tele­pülés népességszáma, annál nagyobb arányt képvisel — száz háztartásra vetítve a kistermelők aránya. Pél­dául amíg egy országos fel­mérés szerint a 10—15 ezer lélekszámú településen 47, addig 500 fő alatt 90 a mu­tató értéke. A víz is városi előjog ? Egy gondolatot a lakásépí­tésről. Korábban a lakások több mint 90 százaléka a városokban állami erőből épült, a községekben pedig magánerőből. Ma a magán­erős építkezések kerültek előtérbe, aminek következté­ben 1987-ben a városokban negyedével kevesebb lakást építettek, mint 1970-ben. A tanács- és tsz-székhelyű köz­ségekben 1,4 százalékkal töb­bet, ugyanakkor a csak ta- nácsszékhelyűekben 15, a központi szerepkör nélküli­ekben pedig 40 százalékkal kevesebbet építettek. Noha a közüzemi vízellá­tásba bekapcsolt települések száma több mint kétszeresé­re nőtt. paradox helyzet, hogy az egészséges ivóvíz még mintha továbbra is városi privilégium lenne. Közüzemi vízellátásban a községek mintegy 40 száza­léka részesül, a központi szerepkör nélküli községek­nek viszont mindössze 21,5 százaléka. A községi tanácsok és a településen működő gazdál­kodó szervezetek között még nincs számottevő pénzügyi kapcsolat. A tanácsok költ­ségvetésében az így kapott pénz „Átvett pénzeszközök” címen szerepel. Tartalmazza a gazdálkodó szervezet ál­tal bérelt épület, vagy terü­let használati díját, esetleg hozzájárulást az útépítéshez, a népművelőcsoportok vagy a helyi sporttevékenység működtetéséhez stb. A taná­csok pénzügyi lehetőségének zöme nem innen származik, hanem a lakosságtól és a megyei tanácstól. Nincs köz­vetlen összefüggés a közsé­gi tanácsok pénzügyi lehető­ségei és a területén gazdál­kodó szervezet eredményes­sége között. Ez lehet az egyik magyarázata például annak is, hogy Nógrád me­gye déli és nyugati térsége elmaradott annak ellenére, hogy az ott működő mező- gazdasági termelőszövetke­zetek nem tartoznak a me­gye legkedvezőtlenebb körül­ményei között működőkhöz. Ennek a pénzügyi gyakor­latnak a változtatására irá­nyul többek között a kidol­gozás alatt lévő költségvetési reform. Újra összeházasodnak A jövőt megalapozó me­gyei program egyik fontos célja, a falvakkal , harmoni­kusan fejlődő mezőgazdaság. Ezt szimbolizálják a falvak és a mezőgazdaság közötti újraházasodási törekvések. Mi az újraházasodás lényege? A reménykedés diadala a ta­pasztalatok felett. A jövő pedig nem más, mint a va­lóra váltott reményeink. Melyek a reményeinket tápláló főbb tényezők? Legfontosabb az az alkotó­erő és vágy, amely a fal­vakban maradt. Döntő felté­tel a megújuló agrárpolitika és gyakorlat. Ám kellenek jogi garanciák is. Az új tár­sasági törvény, a mezőgaz­dasági tsz-ekről és a földről szóló törvények módosítása. Másfelől a társadalmi és gaz­dasági garanciák. A települé­sek fejlesztésének kulcsa a tulajdonviszonyok átalakí­tása. Egy négy évtizedes fo­lyamatot kell a feje tetejé­ről a talpára állítani. Szoro­san kötődik a folyamathoz a helyi önkormányzat, s az önszerveződések biztosítása. Ha elismerjük, hogy a tele­pülések valamint az agrár­ágazat a reformfolyamatok komplex megjelenítői, a ha­sonló a hasonlónak örül elv alapján az erőszakosan kü­lön választottak majd újra egymásra találnak. (Végre ) Az angol illemkódex Lord Chesterfieldnek tulajdonítja a gentleman meghatározását. Eszerint az úriembert jó modor, udvariasság és ’gaz­ságszeretet jellemzi. Az AN­SA hírügynökség beszámolója alapján azt kell hinnünk, hogy a világ legrégibb par­lamentjének mondott londo­ni Alsóházban megkopott az ősi erény. Az államtitokról folytatott vitában ugyanis az történt, hogy a kéDvise- lők hangos nemtetszésüknek adtak kifejezést, amiért a törvénytervezet szövegét nem kapták meg időben. És amikor az egyik Kon­zervatív honatya már soka­dik alkalommal szólt közbe, a speaker, az elnök elvesz­tette türelmét és rákiáltott. Nos, az alkalmi kifejezés kevésbé régi parlamentnek, Trágár mikrofon kevésbé gentleman tagjai körében is csak magánhasz­nálatban él, ott sem min­denkinél. A légcélszerűbb, ha azt mondjuk, ez a stílusíordu­lat a magyar köznyelvben, sajnos, mind jobban jelen­levő, fajtalankodásra buzdí­tó igével adható vissza.. A képviselő válasza nem is­meretes. Lehet, hogy nem is hallotta a szöveget. Hal­lották viszont a m.ikrofo-. nők, amelyek aztán az ál­lampolgárokhoz is eljuttat­ták az elnök megjegyzését. Mi következett ezek után? „Sajtóbotrány” — mond­ták a honatyák. És azt ja­vasolták, hogy a' tv-kumerák után, a -«mikrofonokat is ki kellene tiltani az Alsóház­ból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom