Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-22 / 118. szám

1989. MÁJUS 22., HÉTFŐ NOGRAD 3 — Mindenekelőtt: próbáljunk meg tisztázni egy-két fogalmat. Mi a különbség a küldöttérte­kezlet és a pártértekezlet kö­zött? — Erről széles körben vita folyt az elmúlt időszak­ban is, amikor sorra küldött- értekezleteket tartottak Nóg- rád megyében, amelyeken megválasztották az egytes- tületes pártbizottságokat. A különbségre precízen rámu­tató terminológia nincs, a többség azonban egyetértett azzal, hogy hiába vált nép­szerűbbé a pártértekezletek szervezése, a munka elvég­zéséhez alkalmas fórum a küldöttértekezlet. E véle­mény kialakítását befolyá­solta az a tény is, hogy a közvélemény számos példa kapcsán összekapcsolta a pártértekezletet az adott helyszínen tapasztalható je­lentősebb problémákkal. A nógrádi párttagság tehát több tanácskozáson a küldöttérte­kezlet .elnevezés mellett vok­solt. Nevezzük azonban a pártfórumot akár küldöttér­tekezletnek, akár pártérte­kezletnek, a küldöttek jogo­sítványa azonos értékű, a kiválasztás is egyforma sza­bályok szerint történik. A pártértekezlet tárgyalási napirendje azonban széle­sebb körű, így személyi kér­dések tervszerű tárgyalásá­ra is felkészül. Szeretném azonban hozzátenni, hogy ez a küldöttértekezleten sem zárható ki. A tervezett me­gyei küldöttértekezlet kap­csán is azt nyilatkozta ez­zel kapcsolatban a megyei első titkár a NÖGRÁD-ban: bármilyen kérdést napirend­re tűzhet. Amennyiben a többség igényli, a küldöttér­tekezlet személyi kérdések tárgyalását is elhatározhatja és meg is valósíthatja. — Hogyan indult meg az elő­készítő munka? — A pártbizottság április 24-i ülésén előzetesen úgy foglalt állást, hogy körülbe­lül júniusban legyen kül­döttértekezlet, elsősorban a ‘párt helyi akcióprogramja megvitatása érdekében. Meg­kezdődtek az intenzív előké­születek is, beleértve a szer­vezeti és a tartalmi kérdése­ket. Szervező- és szerkesztő- bizottság dolgozott a doku­mentumok és a küldöttvá­lasztás rendjének kimunká­lásán, a megyei végrehajtó bizottság pedig első olvasat­ban meg is vitatta a megyei politikai program tervezetét. "Ügy számítottunk: május június fordulóján vitatja a tervezetet szélesebb körben a pártbizottság. Addig — nem utolsósorban a vb-ülés észrevételei alapján — jelen­tős átdolgozásra kerül sor. Látható volt már az is, hogy a párt politikai programja mellett szükség lesz egy má­sik — tömörebb, kiáltvány­szerű — dokumentumra is. Azzal a céllal, hogy általa szóljon az MSZMP, a me­gye lakosságához: mire tö­rekszik a megyében, milyen gazdasági és társadalompo­litikai célkitűzéseket lát el­sődlegesnek. — Ezen a héten nyilvánosság­ra kerültek olyan publikációk, amelyek pártértekezlet össze­hívását sürgették. Ezt tette a megalakult balassagyarmati re­formkor is. A pártértekezlet el­határozott tény, van-e valami­lyen összefüggés a kettő kö­zött? — Egészen másról van szó. A legutóbbi pártbizott­sági ülésen is tárgyaltuk, hogy a végrehajtó bizottság kezdeményezésére összehí­vott küldöttértekezlet idő­pontja, s valószínűleg a napirendek jellege is módo­sul. Mindez összefüggésben van a Központi Bizottság május 8-i ülésével. Az is­mert, korábban elfogadott politikai munkarend szerint júniusban lett volna a kibő­vített központi bizottsági ülés, amelyen 1000 pártta­gonként egy meghívott vett volna részt. Nógrád ehhez igazította volna küldöttérte­kezletét — az elképzelések azonban jelentősen módosul­tak. A Központi Bizottság az ősszel sorra kerülő országos pártértekezletről döntött, így a mi teendőinket is ehhez kell igazítani. Nem formai kérdésekről van szó. Ügy vélem, hogy az eddigi mun­ka — annak tartalma és időrendi menete — össz­hangba hozható a megválto­zott központi elképzelések­kel. Jelentősebb változásra a szervezeti előkészítésben van szükség, az időrendi be­osztásról nem is beszélve. — Miben látja a szervezeti előkészületek módosításának lé­nyegét? — Elsősorban arról van szó, hogy korábban nem ter- véztük az üzemi, intézmé­nyi, községi, városi pqrtér- tekezleteket, amelyekre a megyei pártfórum épült vol­na. Jelentős módosulás, hogy az előkészületek most alul­ról építkezve pártértekezle­teken folynak majd, előké­szítve a megyei és az or­szágos pártértekezletet. Vég­ső soron tehát a várható őszi országos pártértekezlet kapcsán igazítjuk át az órát. Időpontjából visszaszámlál­va úgy gondoljuk, hogy leg­helyesebb a megyei pártér­tekezletet augusztusban tar­tani. Márcsak azért is, mert így friss mondanivalóval, időszerű politikai töltéssel indulhatnak küldötteink az országos pártfórumra. — Korábban vitát váltott ki a tervezett megyei küldöttérte­kezlet képviseleti rendje. Pász­tó környékén például azon méltatlankodtak: hogyan képvi­selheti több kis falu párttagsá­gát egyetlen küldött a megyei fórumon? — A mostani módosítások azt is jelentik, hogy újra kell gondolni a küldöttvá­lasztás rendjét. Az eredeti elképzelés szerint közbeeső pártértekezletek nélkül, az alapszérvezetek szintjén egyeztetve dolgoztuk (yolna ki a küldöttválasztás módját. Ez persze, rendkívül bo­nyolult és vitatott folyamat, az idényeket százszázalé­kosan kielégítő módszert nem is találhattunk volna. Hatszáztizennyolc alapszer­vezetünk között van hat- meg kétszáz tagot számláló is. Képviseljen minden alap­szervezetet egy tag? Azzal együtt, hogy ez aránytévesz­tésre vezet a hatalmas lét­számú pártértekezlet techni­kai feltételei sem teremthe­tők meg. Arról nem is be­szélve, hogy akadálya lenne a hatékony és érdemi mun­kának, erre más példák is figyelmeztetnek. Az alulról építkező új helyzetben lehe­tőség lesz arra, hogy min­den alapszervezet állást foglalhat a küldöttekről va­lamilyen szintű pártértekez­leten. Ez megteremtheti az arányos képviseletet. Seeret- ném hozzátenni, hogy nem feledkezhetünk meg a köz­vetlen megyei irányítás alatt dolgozó községi, nagyközsé­gi pártbizottságokról és né­hány alapszervezetről. A párttagság csaknem tíz szá­zalékát érintik ezek, így az a kötelezettségünk, hogy kül­dötteik ott legyenek a me­gyei pártértekezleten. Ügy gondolom, végülis egy 350— 400 résztvevővel sorra kerü­lő munkatanácskozás opti­málisan alkalmas arra, hogy érdemben lehessen gondol­kodni, vitát folytatni. A formai kérdések mellett nem szabad ugyanis elfe­ledkezni a nagyobb jelentő­ségű tartalomról, a politikai program megvitatásáról. — Hogyan zajlik tovább az előkészületi munka? — Az új politikai „me­netrend” szervezeti és eljá­rási kérdéseivel önálló na­pirendként foglalkozik a pártbizottság következő ülé­se. Dolgozik egy húszfős szervezőbizottság, tagjai között épp úgy ott vannak alapszervezeti, mint városi első titkárok. A szervező- munka pedig egyre inkább szinkronba kerül a tartalmi előkészítéssel. Vannak telje­sen még nem látható törek­vések, erről is szeretnék szólni. A Központi Bizottság azon is gondolkodik, hogy a vezető tisztségviselők közvet­len pártválasztáson méret­tessenek meg. — Az elmondottak világosan érzékeltetik, hogy a pártbizcrtt- ság nem felülvizsgálja állás­pontját, hanem a megváltozott körülményekhez rugalmasan igazítja elképzeléseit. Csakhogy ez támadási lehetőség is, mond­ván: kihajtották” a megyei pártértekezlet összehívását. — Az irányító és a kez­deményező' a pártbizottság. Érvényes ez a korábban ter­vezett küldöttértekezletre is, a párt egészét érintő köz­ponti elképzeléseket, új kez­deményezéseket azonban fi­gyelembe kell venni. Erre való tekintettel nem ha­lasztásról, hanem a politi­kai összhangról van szó. Az eddigi „menetrendet” egyéb­ként többször vitatta a vég­rehajtó bizottság, alakította a tartalmi munkát, hiszen menetközben is sok infor­mációt, észrevételt, meg kri­tikai megjegyzést kapunk. Nem lehet azonban elhall­gatni, hogy az ellenfelek nem mindig korrektek: ma­gukénak hirdetik a kezde­ményezést. Sajnos, ez néha a szimpatizánsainkra is ha­tással van. — Végezetül: mj várható a jelentős pártfórumtól? — Szerintem az a legfon­tosabb, hogy az összhangra és az érdemi munkára töre­kedjünk. Mindenképpen ke­rülni kell a sablonokat és nem a látványosságon van a hangsúly. A politikai prog­ram, a működési szabályzat, a személyi kérdések megvi­tatása nagyon fontos, a po­litikai és a gazdasági munka szempontjából azonban nél­külözhetetlenek a hétköznapi tettek. A megújulást, *a re­formot, a változást sokan és sokszor csak a tervezetthez hasonló fórumoktól várják. Szerintem aránytévesztés, ha ezeken a kelleténél nagyobb a hangsúly, a mindennapi cselekvés pedig kevesebb fi­gyelmet kap — mondotta befejezésül Szalai László, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, a megyei párt­értekezlet szervezőbizottsá­gának vezetője. Kelemen Gábot NOTTÉV-névj egy Beregszászon II. Felnyitott sorompók A generálkivitelező által épített új kórházi szárny. A beszélgetés záróakkord­jaként témát váltva megkér­dem: miiként ítélik meg ed­digi munkájukat? Izsó nem nyalog... — A helybeliek szerint, mind mennyiségben, mind minőségben szép munkát adunk ki kezeink közül. Jól­esik az elismerés. Jogosak is — erősíti meg az előbbieket Rigó Győző és Pálfi Károly kőműves, majd hozzáteszik; — Büszkék vagyunk arra, amit eddig építettünk. Szó­ba került, hogy olyan még nem volt, akit fegyelmezet­lenség, vagy italozás miatt haza kellett küldeni. — Egy dolgozót haza kel­lett küldenem — teszi tel­jessé az igazságot Izsó Béla, majd így folytatja: — Nem mindenkivel dolgoztam együtt korábban idehaza. Ennek -ellenére azt mondhatom, hogy jó csapat jötit össze. Azt meg természetesnek tar­tom!, hogy váratlanul vala­kit mindig leszondáztatok. Ami pedig a magas mércét illeti: csak anhylit követe­lek mástól, mint magamtól. A nagyobb pénzért többet és jobbat kell adni miridénki- nek... , — Vajon van-e alapjuk az előbbi dicséreteknek? — Régi kapcsolatunk van a vállalattal, nem kívánok jobb partnert — hangsú­lyozza Vasvári Károly, a fővállalkozó, SZÖTTERV helyi képviselője. — Azt vi­szont el kell ismernem!, hogy csak nagy erőfeszítésekkel sikerül az ütemes munkához szükséges anyagot biztosí­tani. Szerencsére Izsó Béla rugalmasan oldja meg az átmeneti gondokat. A ter­vek minősége pedig azért S fogásolható, mert rövid ő állt átvizsgálásukra, ugyanakikor a megbízónk központi szabványa is más, mint a miénk. Gondjainkat végül mindig megoldjuk, csak lassabban, mint, ahogy szeretnénk, ráadásul lénye­gesen több energiával. — Csak jót tudok monda­ni mind az elvégzett mun­káról, mind annak minősé­géről és a dolgozókról. Ész­re sem vettük, úgiy belesi­multak az itteni környezet­be — kapcsolódik a beszél­getésbe Bodó Pál, a bereg­szászi járási tanács jó hu­morú. már az első percek­ben is dinamikus ember be­nyomását keltő elnökihelyet­tes, aki faipari mérnök, s dolgozott gyárigazgatóként is. Izsó Béla nagyon korrekt, kiegyensúlyozott ember, nem nyafog, hanem rugalmasan intézkedik. Csak akkor jön segítséget kérni, ha vala­hol megakad. Szeretném hangsúlyozni, hogy egyi­künk sem tesz szívességet a másiknak. Kölcsönös elő­nyök alapján kötött barter- szerződést teljesítünk. Az új kórházi szárny, a rendelő- intézet és a proszektúra, a magyarokon kívül a járás­ban még 17 nemzetiségnek ad gyógyulási, kezelési le­hetőséget. — Mi is figyelemmel kí­sérjük az építkezésit — foly­tatja később a Vörös Zászló című, két nyelven — magyar, ukrán — megjelenő járási lap felelős szerkesztője, Csa­nádi György. — A NOT- TÉV-esek fegyelmezettek, komolyak, a pontos és jó minőségű munkát tanulnunk kell tőlük. Járásunkban túl sok az építőszervezet, ugyan­akkor kevés a jól képzett szakmunkás. Nem udvarias­ságból mondom, amikor azt állítom', hogy az új létesít­mények Kárpát-Ukrajna leg­szebb épületei lesznek. Hem szahari Mmennelek... Ezek után önként tolako­dik elő az újabb kérdés: — Hogyan tovább? — Bizonyára nem mon­dok nektek újat, amikor megerősítem, hogy a tőkés vállalkozók hosszabb távon is jő piacot látnak bennünk. A minden érdekel felfogás jegyében eddig nyugatnémet, osztrák, olasz vállalkozók jelentkeztek. Nektek nem szabad innen kimennetek — mondja Botka Miklósnak, a NOTTÉV igazgatójának, Vi- szovsziki Ernőnek, a Nógrád Megyei Beruházási Vállalat . igazgatójának és Guzmics Györgynek, a tervezőiroda csoportvezetőjének. — Jö­vőbeni együttműködésün­ket úgy képzelem el, hogy kihagyjuk az eddigi bürok­ratikus formákat és közvet­lenül tárgyalunk. Kezde­ményezéseink előtt, nálunk minden eddig lezárt sorom­pót felnyitottak. A legjobb együttműködési formának a közös vállalatot képzelem el. Ehhez az‘kell, hogy alanyi jogon, közvetlenül a velünk való üzleti kapcsolatban is önálló exportjogot kapjatok. Előző gondolatait erősítet­te meg a közelmúltban ha­tónkban lezajlott magyar— szovjet közgazdász-találko­zó, amely a kétoldalú kap­csolatok erősítésének jegyé­ben új, rugalmas, több vál­tozatú elszámolási lehető­ségről tárgyalt, beleértve a konvertibilis deviza alapon történő üzleti kapcsolatokat. — A következőket aján­lom nektek, amihez már az anyagi feltételek jórészt megvannak — folytatja Bo­dó Pál. — Rekonstruálni kí­vánjuk az új ruhagyárat, terveinkben szerepel egy új szolgáltatóház építése, tejüzem létrehozása, a kul- turhéz bővítése. Még jóformán be sem fe­jezi a felsorolást, bellép iro­dájába Fekete Sándor, a ru­hagyár igazgatója. A 800 főt foglalkoztató, éves szinten 25 millió rubel értékű fel­nőtt dzsekit előállító gyár vezetője nem sokkal később Bodó Pállal együtt Guzmics Györgytől kapott válaszok alapján együtt tanulmány óz­zák a gyár rekonstrukcióját, bővítését szolgáló előzetes NOTTÉV-terv elképzelést. A szimpatikus, jó fellépésű igazgató azzal búcsúzik, hogy másnap a gyár szak­embereinek véleménye alap­ján válaszol. Ez pedig a kö­vetkező. — Veletek szeret­nénk megterveztetni és tneg- építetni új létesítményein­ket... Ili asztalon, nem pedig alul Az előbbi jó érzéssel és gondolatokkal lépjük át új­ra a magyar határt. Botka Miklós kérésemre összegezi a tárgyalások tapasztalatait. — A nehézségek ellenére hosszú távon is mindenféle^ képpen jó partnernek kell tekintenünk a szovjet meg- .bízónkat. Nem szabad csak a jelenben megragadnunk. A kölcsönös viszonyok ked­vező alakulása nekünk is előnyös üzleti kapcsolatokat ígér. Ehhez még csak annyit: a NOTTÉV és partnereinek névjegykártyája szem előtt; az asztalon, nem pedig a fiók legmélyén van. Vége. Venesz Károly Kellő ütemben folynak a rendelőintézet tetőépítési munkái. A politikai menetrend „óraigazítása” ■ lildöttértekézlettSI pártértekezletig ■ * Beszélgette Szilái Lászlóval, az MSZMP negyei titkórival

Next

/
Oldalképek
Tartalom