Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-22 / 118. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 118. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. MÁJUS 22.. HÉTFŐ I — -V. Küldöttértekezlettől pártértekezletig <1. oktal) Á legrosszabb szó: nincs (4. oldal) Esdeklés és önvád (8. oldal) « Harmincéves fennállásának legeredményesebb évét zárta a szécsényi tsz Jó üzletpolitika, szorgalmas dolgozógárda, előrelátó vezetés Szombaton délelőtt a szé­csényi művelődési központ­ban ünnepi tsz-közgyűlésre került sor, melyen dr. Sü­megi Sándor, mezőgazdasági elnökhelyettes ismertette a vezetőség beszámolóját. Az ünnepségen átadták a kimagaslóan sikeres és ered­ményes munka elismerése­ként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium legmagasabb kitüntetését. Az ünnepi közgyűlésen részt vett dr. Hütter Csaba me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter* — akit saját kéré­sére felmentettek tsz-elnöki funkciójából — és Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára is. — A termelőszövetkezet hú­zó ágazata az ipari ágazat — említette tájékoztatójában dr. Sümegi Sándor. — Az ánbe- vétel 70, a nyereség 78 száza­lékát, az ipari ágazat érte el, az, amely az eszközállomány csupán 30 százalékával ren­delkezik! A növénytermelés jövedelmezősége csökkent, az árunövény-termelés válta­kozó sikerű. Igazolja a szak­emberek előzetes számítását a szarvasmarha-tenyésztési ágazat, amely az eddigi leg­jobb eredményt érte el az elmúlt évben. Javult az ál­lat-egészségügyi helyzet, foly­tatták a mesterséges szapo­rítást, az embrióátültetést. Teljesítette árbevételi ter­vét az erdőgazdálkodás, terv­szinthez közelálló volt a mű­szaki ágazatok tevékenysége — említette dr. Sümegi Sán­dor beszámolójában. Devcsics Miklós a kollek­tíva öntevékenységét elisme­rő és a kitüntetett munkára utaló felszólalásában kiemel­te: A termelőszövetkezet kisközségeket integrált, az itt élőknek szövetkezést, jó meg­élhetési lehetőséget ad. Az elért eredmények teszik le­hetővé, hogy az itt dolgozók átlagjövedelme 30 százalék­kal magasabb az országos­nál. Dr. Hütter Csaba mező- gazdasági miniszter, a tsz volt elnöke a szécsényi ter­melőszövetkezetnél eltöltött tizenkét évéből tízet elnök­ként szolgált. A jelenlevők­kel mélyen együttérző, a ma­gyar mezőgazdaság gondjait érzékeltető felszólalása azt sugallta, hogy a magyar pa­rasztság, a magyar falu fel­emelése számára továbbra is életcél. A, magas kitüntetés átadása kapcsán megjegyez­te : „elődöm” megbízásából hoztam el, hiszen úgyis ide kellett jönnöm. A miniszter többek között hangsúlyozta : — A termelőszövetkezet va­gyonának növekedése három­szorosan haladja meg az or* szagos átlagot. Európai szín­vonalhoz közelített a csoma­gológép-gyártás. Kapcsolód­nak a nyugat-európai gazda­sági integrációhoz, francia és nyugatnémet cégekkel léte­sítenek közös- vállalatot. A termelőszövetkezet mű­ködési szabályzatának meg­felelően dr. Hütter Csabát saját kérésére a . közgyűlés felmentette elnöki funkciójá­ból és a'következő választá­sig dr. Sümegi Sándort bíz­ta meg az irányítással. — A munkának nem ver­senyszempontokat kell kö­vetni, hanem a világ, a gaz­daság kihívásaira kell vá­laszt adni a tagság és a tár­sadalom javára. Aki ennek megfelel, ez lesz az igazi ki­tüntető cím — mondta’ be­fejezésül dr. Hütter Csaba. Hozátesszük: oklevelek és jelvények nélkül. Rácz András Vásárnézöben  megbízás a legjobb bizonyíték. Értékteremtő lvällalkozäs ßnnilnklfal toli életünkben alább hagyott a vállal­wuMSiUnnui ICH kozókedv, a korábbinál nehezebb megnyerni az embereket a közösségi célok valóra váltásához, min­denkit jobban leköt az egyéni boldoguláshoz szükséges javak korántsem könnyű előteremtése. Gyakori érvelés ez manapság. Ezzel szemben ott vannak a beszédes számok: 1988-ban az or­szágban 20 milliárd 437 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, az egy lakosra jutó országos átlag 1931 forint. Nem kell szégyenkeznie szükebb hazánknak sem: Nógrád me­gyében a lakossági összefogás értéke 785 millió forint. Ez azt jelenti, hogy átlagban a megye minden lakosa 3430 forinttal - kétkezi munkával, anyagiakkal - járult hozzá a településfejlesz­tési célok megvalósításához. Az országos „tabellán" a fenti adattal a negyedik helyet szereztük meg, szemben a tavalyi ötö­dikkel. Kiemelkedő teljesítményével Salgótarján immár hatodik alka­lommal nyerte el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa leg­jobbaknak járó Nemzeti zászlaját. A jeles elismerés átadásakor Letovai Ildikó megyei népfronttitkár többek között így fogalma­zott: a Nemzeti zászló átadása, illetve a mögötte lévő ered­mény azt is igazolja, hogy mai kusza világunkban is vannak biz­tos tájékozódási pontok. Ez pedig az az erő, amely a megye- székhelyen is, a kisebb közösségekben is, egységbe forrasztja az embereket. Egyúttal bizonyítva azt is: a tenniakaró kéz pótolhat­ja, vagy legalábbis mérsékelheti az anyagi forrósok kiesését. Olyan körülmények között, amikor az értékrend válságáról beszélünk és megkérdőjelezik az elért eredményeket is. A kör­nyezetkép folytatható azzal, hogy nem egyszerű eldönteni: mi­lyen nézetekkel és hogyan tudunk azonosulni. Az összefogás lát­ványos eredménye pedig azért biztos tájékozódási pont, mert olyan helyzetben született, amikor markáns hangok és bizony­talan szavak egyidejűleg jelen vannak, s időnként saját bizony­talanságukon is úrrá kell lenni. A népfront megyei titkára helyesen figyelmeztetett arra, hogy hiba lenne túlbecsülni a társadami munka eredményeit. De ugyanilyen melléfogás lenne leértékelni a közösen elért milliár- «♦okat, a lakóhelyet fejesztp kétkezi munkát. Vitathatatlan tény ugyanis, hogy anyagi és erkölcsi veszteséggel egyaránt számol­hatnánk, ha megszűnne az összefogáson alapuló társadalmi munka. Bizonyítja ezt az is, hogy a közös munka elsősorban a telepü­lések infrastrukturális ellátását javítja, az emberek belátták: a közműfejlesztésnek ez a leggyorsabb, nem egyszer pedig egye­düli módja. Az építések, az új teremtése mellett pedig a kar­bantartás, a közérzetjavító lakossági szükségletek kielégítése is sokban múlik a társadalmi munka eredményein. A legjobbak elismerése azt jelzi: a lakóhely szeretete az egyé­ni és közösségi célok együttes szolgálata sok helyen alkot ma­radandót. Salgótarján Nemzeti zászlót és kétmillió forint jutalmat kapott. A városok között Balassagyarmatnak az Elismerő oklevél mellé félmillió forint jár, Romhány nagyközség 400 ezer, Ipoly- vece község 300 ezer forint jutalmat mondhat a magáénak az Elismerő oklevéllel együtt. A Hazafias Népfront Országos Taná­csától kilenc kollektíva oklevelet és Kiváló Társadalmi Munkáért plakettet kapott. Az elismerésre rászolgált a HNF salgótarjáni siküveggyári körzeti bizottsága, a balassagyarmati Kereskedelmi és Vendégléltóipan Szakmunkásképző és Szakközépiskola, a rom- hányi Építési Kerómiagyár munkáskollektívája, Ipolyvece elöl­járósága, Tar és Vizslás tanácsa, Bokor és Debercsény község lakossága, valamint a szügyi Madách Imre Általános Művelő­dési Központ. • B pcalalruíi omhavob tisztában vannak munká- baCICRfU ClIlUCICn juk eredményeivel, s d gyárak és üzemek is magukénak érzik a közösségteremtő építő- munkát. A vállalkozás haszna többszörös. A létrehozott új érték nem megvetendő, ugyanakkor a legjobbak jutalma tisztességes summával gyarapítja a közös kasszát. Nem alaptalan tehát a hit: amennyiben a település fejlődését, az életfeltételek és a kör­nyezeti kultúra javítását sikerül közüggyé tenni, akkor az ezek eléréséért való cselekvés is a mindennapi élet részévé válik. S ha változik is a világ, illő tisztelet jár mindazoknak, akik - egyéni gondjaik mellett - értékteremtésre, a település anyagi és szel­lemi javainak megóvását, gyarapítását szolgáló társadalmi mun­kára vállalkoznak. K. G. Véget ért a budapesti béketalálkozó Szombaton véget ért Bu­dapesten az a háromnapos nemzetközi találkozó, ame­lyen az Országos Béketa­nács meghívására a helsin­ki folyamatban részt vevő országok békemozgalmai­nak képviselői ismerkedtek a magyarországi bizalomerő­sítő lépésekkel. A parlamenti képviselők­kel, katonai szakértőikkel, az OBT tagjaival a magyar biztonságpolitika kialakítá­sáról és a semlegességi el­képzelésekről folytatott vi­ták után a tanácskozás részt­vevői Fertőrákoson részt vet­tek a nyugati határszéli mű­szaki zár bontásában. A ha­tárőrökkel közösen „béke- fát” ültettek a magyar— osztrák határkörzetben ki­alakítandó békeövezet kez­deményezéseként. A béketalálkozón résztve­vők Sárbogárdon jelen vol­tak a szovjet csapatkivonás eseményein is, majd a hely­beli lakosokkal beszélgettek a szovjet leszerelési lépések­ről. Nem titkolt szándék ve­zetett abban, hogy az idei tavaszi BNV-n, a beruházási javak szakvásárán szemlé­lődve, olyan megközelítés­ben is kíváncsiskodjak, hogy az országos nagyvállalatok kebelén belül megyénkben működő gyárak, vállalatok által kiállított termékek mennyire kelendőek a tőkés piacokon, s milyen mérték­ben járulnak az igen nagy terhet jelentő tőkés adósság- állomány csökkentéséhez, tőkés exportjuk növelésével. A D pavilonban különbö­ző vitrinekben tárja a vá­sárlátogató szakemberek és érdeklődők elé egy-egy jel­lemző termékét — köztük a balassagyarmatiakét — a Magyar Kábel Művek. Anspach Imre, a művek kereskedelmi igazgatója szerint a tőkés erportjuk- ban a főszerepet a balassa­gyarmatiak látják el, mivel az egész vállalat éves meg­rendelésének 90 százalékát innen biztosítják. A külföld­re szállított áruk ellenében kapott valuta 88-ban az elő­ző évekhez képest 50 száza­Turisták a Kheopsznál A politikai menetrend „óraigazítása »» Küldöttértekezlettől pártértekezletig Beszélgetés Szalai Lászlóval, az MSZMP megyei titkárával Nógrád megye párttagsága es közvéleménye elölt ismert: a/ MSZMI* megyei végrehajtó bizottsága kezdeményezésére megyei küldöttértekezlet előkészítése in­dult meg. Erről — a lelkituzysuk felvázolásával együtt — tudósított a NÖGKAI) április 25-i száma. Az utóbbi hetekben későbbi időpontról, illetve pártértekezletröl hallottunk, ebben a szellemben szóltak az elő készül ölekről a megyei bizottság má­jus Hím ülésén is. V lolyamatokrol. a változtatás indítékairól beszélgettünk Szalai Lászlóval, a megyei pártbizottság titkárával, a megyei pártlőrum előkészítésének szervezéséért áprilisban megbízóit bizottság vezetőjével. (3 ?U.) lékkai volt több, az idén pe­dig meghaladja a tavalyit. Nagysága alapvetően attól függ, hogy a szükséges alap­anyagokból mennyit kapunk. Nem dicsekvésképpen mon­dom, de 1989-re tőkésexport­megrendelésekkel el vagyunk látva, sőt már 1990 első ne­gyedévére is kaptunk meg­bízásokat. Ez a legjobb bi­zonyíték arra, hogy állan­dóan jó minőséget adunk, pontosan szállítunk. Ugyanis a kábel bizalmi termék, ® ennek a jövőben is meg akarunk felelni. Ennek tu­lajdonítjuk, hogy igényes nyugati vevőink — svéd, finn, osztrák, NSZK — rendszeresen visszatérnek hozzánk. Világszínvonalú termé­keikből nagy mennyiséget szállítanak még Kínába, In­diába, továbbá a Világbank által finanszírozott Törökor­szágban megépített létesít­ményekhez. A jó termék mellett az eredményes piac­kutató munkának köszönhe­tő, hogy egy termékből 1 millió dollár értékben szál­lítanak majd Kanadába. An­gol cégek segítségével, sike­rült az afrikai országokban is piacot szerezniük. Már az első nap, tíz külföldi cég jelezte érkezését, újabb üz­letkötési-tárgyalási szándé­kát. A Ç—2 pavilonban jól reprezentálják a (kiállított termékek a Gránit Csiszo­lószerszám»- és Kőedény- gyártó Vállalat tevékenysé­gét — benne a romhányiá­két is. — Az első napon vietnami, NSZK-beli, hol­(Folytatás a 2. oldalon.) Csiszolókorongok sokaságát mutatták be a vásáron a Gránit Csiszolószerszám- és Kőedánygyártó Vállalat stand­ján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom