Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-20 / 117. szám
3 1989. MÁJUS 20.. SZOMBAT NÔQRÂD Kijsitatt a bírálatból a MÓGRÍB-nak Is Reformkori gondolatok Balassagyarmaton MSZMP-n beiyil párt ' ;, ■ ■ ■ "''' ^ Mint arról már lapunkban beszámoltunk, Balassa.' gyarmaton megalakult az MSZMP reformköre. A cél világos és egyértelmű: a változásokat valóban akaró párttagok azt szeretnék, ha az MSZMP rövid időn belül igazi reformpárttá formálódna. Forgó Imre, a városi pártbizottság első titkára az alakuló összejövetelen kifejtette, hogy a társadalomban erőteljes politizálás indult meg, nemritkán szélsőségektől sem mentesen. A párttagság körében itt-ott halványabb a politizálás: hajlam, bár néhány pártszervezetben megfigyelhető egyfajta pezsgés. Az emberek, a párttagság viszonya a politikához — az átmeneti helyzetből fakadóan — kettős irányú: egyrészt tapasztalható a politikától elforduló mentalitás, közömbösség, másrészt viszont megjelenik egy új típusú politikai aktivitás, növekvő igény a helyi és a nagypolitikában való részvételre. Ez utóbbi kellene, hogy az MSZMP egészében felgyorsuljon, amit az önszerveződés is elősegíthet. Sajnos, a párttagság egy része az utóbbi időben elbizonytalanodott. Joggal sérti őket az utóbbi 30—40 év, az elmúlt 15 év eredményeinek bizonyos körök általi totális tagadása, az ötvenes évek több helyen eltorzított értékelése. Többen nem tudják eldönteni, hogy az MSZMP által kezdeményezett modellváltás, új társadalom- jelfogás — pluralizmus, többpártrendszer, jogállamiság stb. — vagy a reformok útjában1 álló korábbi korlátok lebontása eredménye, netalán gyengéje a pártnak. Forgó Imre egyértelműen erényként értékelte a felsoroltakat. Az MSZMP-n belül a különböző szellemi, politikai áramlatoknak, vitafórumoknak helye van —, enélkül a párt szektává válna. Az első titkár szerint a reformkor nem jelenthet elszakadást, elzárkózást. Sokkalta inkább nyitás ez a reformok irányába. így a reformok bátor felvállalását kell a zászlóra tűzni. A reformkor nem az MSZMP-n belüli többpártrendszer megnyilvánulási formája. Nem erős, hanem jó pártra van szükség! Elveiben gondolkodásában szabadabb, de összefogásában markánsabb párt kell. Egyre inkább szükségszerű a tömegkapcsolatokban történő politizálás. Demus Iván, a pártbizottság titkára elkerülhetetlennek tartja a politikai nyiA Budapest—Bécs világkiállítást előkészítő bizottság a legszélesebb közvéleményre kíván támaszkodni munkájában, s azt tekintené a rendezvény igazi sikerének, ha az egész ország a kiállítás „akciótere” lenne. Fontosnak tartja továbbá, hogy szerveződjenek különböző programok 1996-ra is, amikor országunk 1100 éves fennállását ünnepeljük. E megfontolások alapján a bizottság felhívással fordul i az ország lakosságához, költést. Ezt a célt szolgálja a városi pártbizottság épületének politikai centrummá történő átalakítása. A székházat az MSZMP politikai centrumává kell formálni ! Itt a reformkori rendezvényeken érlelődhetnek, nyilvánosságra kerülhetnek a ma kicsit tétovázó párt azon törekvései, amelyek nem tudnak kiépülni egy föntről lefelé épített, politikailag is ellenőrzött nyilvánosságban. Ehhez, viszont kapcsolódnia kell egy önszerveződő helyi demokratikus társadalomnak, amelyben az aktív politizálás tettértékü. A reformkor nem öncélú, nem szervezet a szervezeten belül. A ma aktívan politizálok szellemi műhelyévé kell válnia, ahol a rugalmasság elengedhetetlen. A közvetlen részvétel lehetősége, a mozgékony és a kötetlen szerveződés lehetővé teszi, hogy az MSZMP gyorsabban tudjon reagálni a változásokra, a társadalomban jelentkező új kihívásokra. Arató János, a 217-es Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója keserű felismeréssel kezdte mondandóját. „Mi mindig mindenről lekésünk!” Példa erre a küldöttértekezleten felvetett megyei pártértekezlet porba hullása. Nem voltak elég bátrak a párttagok akkor sem, azóta sem. Pedig a »hátul kullogást ideje lenne már abbahagyni. Megyénkben a reformok késésben vannak. Személyi kérdésekkel is foglalkozzon a , megyei pártértekezlet. Volt olyan hozzászóló, aki puccsnak minősítette a reformkor megalakulását. Ügy érezte, a párttagok jelentős része nem is tudott erről az összejövetelről. A szervezésből hiányzott a nyilvánosság. Ezt a nézetet többen érvekkel cáfolták. Forgács Ákos, munkásőr- parancsnok mondandójának első részében visszakanyarodott a városi küldöttértekezlethez. Akkor gyávaságból nem fogalmazták meg például a megyei pártértekezlet szükségszerűségét, mert a pulpituson ott. ült a hatalom képviselője. Forgács Ákos elemezte még a párttagság bizalomvesztését. Pálinkás József, érsekvadkerti tanár kiemelte, hogy az MSZMP tulajdonképpen nem nevezhető másnak, csak bólogató pártnak. Az elmúlt időszakról elmondta, hogy jellemző volt a csoportdiktatúra. Értendő ez a Rákosi-korszalkra éppúgy, mint a Kádár-korszakra, ahol a csoport a Központi Bizottságra szélesedett ki. Nem fogadható el a szovjet sztálinista modell. lektívákhoz, szervezetekhez, vállalatokhoz és vállalkozókhoz, hogy ötleteikkel segítÖtletpályázat sék elő a rendezvény sikerét. A javaslatok kiterjedhetnek a világkiállításra, különböző országos vagy' helyi programokra, idegenforgalmi látványosságokra, neves évPozsonyi Anna, a Balassi Bálint Gimnázium tanára, a reformkor létrejöttének szükségszerűségét hangsúlyozta. Az alapszervezetükben több párttagban megfogalmazódott a kilépés gondolata. Erre jött az ötlet; vagy létrejön egy reformpárt vagy kilépnek az MSZMP-ből. Befejezésül kijelentette, nem lehet igazi párt az, amelynek saját sorsa előrébb való a nemzet sorsánál. Éles bírálatot kapott a NÖGRÁD is. Forgács Ákos elmondta, ha a lapot olvassa, húsz évvel visszaballag az időben. Pálinkás József nem érti, miért nem jelennek meg az újságban a hivatalos állásponttól eltérő nézetek. Szerinte a NÓG- RÁD konzervatív, felülről irányított újság. Az újságírók felkészültek ugyan, de nem ők szerkesztik a lapot. Szokolai László városi KIS2- titkár tarthatatlannak értékelte azt az állapotot, miszerint a Népszabadság és a Vasárnapi Hírek előbb közli az egy időben eljuttatott tiltakozást a nyugdíjkorhatár felemelése ellen, mint a megyei lap. Végül Forgó Imre összegezte az elhangzottakat. Többi között hangsúlyozta, hogy a kemény megfogalmazások is a jobbítás szándékával születtek. A párt eszköz a nemzet sorsának javításáért, ezért van szükség a megújulásra, a nagyobb összefogásra. A vitában kialakultak a főbb elvek. Kinyilvánították, hogy most már tettekben jusson kifejezésre a reform végrehajtása, amit jól segíthet egy ilyen önszervezőbő klub is. Bizonyára több párttag is bekapcsolódik a reformszellemű politikai munkába, amihez nagyobb önbecsülésre, önbizalomra van szükség. Az első titkár külön szólt — a valamennyi hozzászóló által felvetett — pártértekezlet szükségszerűségéről. Elmondta, hogy a megye tervezi a pártértekezlet megtartását, , az országos pártértekezlet előkészítésével összhangban. A reformkor alakuló ösz- szejövetelét — a körülmények miatt — formailag még nem csapta meg a reform szele. Az első titkár az emelvényről érvelt, ismertette gondolatait, a többiek pedig az első sorokban ültek. A kör ilyenformán nem volt kör, egymás hátához dobálták a mondatokat. Megyénkben elsőként jött létre az MSZMP-n belül ilyen önszerveződés. Építő jellegű összejövetelnek értékelhető. Már „csak” a tettek kellenek. Adóm Tamás fordulók rendezvényeire, sport- és kulturális eseményekre, a világkiállítás pénzügyi gondjainak megoldására. a bel- és külföldi propagandára, tehát minden olyan ötletre, amely a világkiállítás sikerét előmozdítja. A javaslatokat az ötletszerzők a Budapest—Bécs világ- kiállítást előkészítő bizottság címére (1054 Budapest, Kossuth Lajos tér 4. IX. emelet 4.) küldjék el. A legjobb . ötletek széles körű nyilvánosságot kapnak. NOTIÉV-névjegy Beregszászon I. amikor a generálkivitelező dicsér Erősen közeledünk a beregszászi — Szovjet-Kárpát- Ukrajna — kórház és rendelőintézet alapkőletételének egyéves. évfordulójához, melyet á NílKEX Külkereskedelmi Vállalat, a fővállalkozó SZÖVTERV, a generálkivitelező Szabolcs Megyei Állami Építőipari Vállalat, az alvállalkozóiként résztvevő Nógrád Megyei Tanácsi Tervező Építő Vállalat (NOTTÉV) vezetői, valamint a szovjet beruházók, megbízók képviselői helyeztek el az új kórházi szárny, a hozzá tartozó konyha, a rendelőintézet és proszektúra megépítésének, megindítása alkalmából. Ha ők nam lennének A magyar határt, a kis- határszéli forgalom, bővítése és megnyitása 'révén Bere- govónál léptük át viszonylag elég zavartalanul Botka Miklóssal, a NOTTÉV igazgatójával, Viszovszki Ernővel, a Nógrád Megyei Beruházási Vállalat igazgatójával, Guzmtcs Györggyel, a NOTTÉV tervezőirodájának csoportvezetőjével. — Nem* kezdőként vagyunk jelen ezen a külföldi munkán. Huszonkét évvel ezelőtt Csehszlovákiában kezdtünk. Jelenleg alvállalkozóként egy 3400 méter alapterületű T alakú, kétszintes rendelőintézetet építünk, amely hasonlít a salgótarjániéhoz. Megbízást kaptunk még egy proszektúra létrehozására i.s. Mindkettőt a SZÖVTERV folyamatos tervszolgáltatása alapján hozzuk tető alá —• tájékoztat útközben Botika Miklós. Beregszászon, a fákkal díszített ligetes munkahely őrzője azzal' fogad, hogy ma szabadnaposak a dolgozók. Nem sokkal később Izsó Bélával, az építkezés vezetőjével találkozunk. Jól megtermett, nyugodt, inkább mackós, járású fiatalember. A főiskola elvégzése után üzemmérnökként 1975-ben került a vállalathoz. A külföldi építkezések beindításának előkészítése az ő nevéhez kötődik. — A múlt év szeptember 5-én kezdtük öt fővel a munkát, most 21-ien dolgozunk. Az alapozás után november elején indult a szerkezetszerelés. Ma itt tartunk — mutat a szemben lévő valóban szépen kivitelezett létesítményre —, majd a következőkkel folytatja. — A szovjet megbízó adlja a tömeg- anyagokat: a sódert, a cementet, a falazó-, a faanyagot. Sajnos, többször előfordult, hogy nem a kívánt ütemben és időbeni. Ez azonban nem okoz több zavart, mint az itthoni kiszolgálás. Hogy mégis jól, lendületesen, haladunk, azt köszönhetjük Bozó Pálnak, a beregszászi járási tanács elnökhelyettesének és .munkatársainak, valamint Vasvári Károlynak, a SZÖVTERV helyi megbízottjának. Ha ők nem lennének, bizony sokkal lassabban haladnánk: Bevallom, szorítjuk is őket. Egyébként mindenfajta munkát gyorsított tempóban és lendületesen végzünk. Ez kell a kívánt eredményhez. — -Mit jelent ez a gyakorlatban? — A központ által előírt termelési programot meghaladtuk — válaszolja Izsó Béla. — Néhány munkafázisnál a ■tervezettnél1 előbb tartunk, míg másoknál tartjuk az általunk és a megbízóval egyeztetett ütemet — egészíti ki az előbbieket Botka Miklós.. itt sem adják ingyen Ha valakiben netán felvetődne, hogy a NOTTËV- esek jó színben akarják feltüntetni magukat, enftek eloszlatása céljából idézem a generálkivitelező, a Sza- bolcs-Szatmár Megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettesének, Vezse Józsefnek a szavait: — Ügy látom, hogy a tarjáid kollektíva jobban, gyorsabban, elegánsabban oldja meg a feladatait, miint a mieink. Rájuk biztonsággal számíthatunk... Azzal válunk el az építésvezetőtől, ' hogy este a munkásszálláson, találkozunk. Addig Botka Miikiás segítségével a következőik kerülnek jegyzetfüzetembe. A NOTTÉV-esek a1 konzervgyári munkásszállást saját maguk, tették otthonossá. Kitapétázták, lemázolták az ajtókat, ablakokat, felcsi- szolták a parkettát, rendbe tették, kicsempézték a fürdőt. Főzési lehetőségük is *van. Harmadik emeletén háromágyas szobákban pihenik ki, a munka utáni fáradalmaikat. Az itt dolgozók lényegesen nagyobb pénzhez jutnak, mint az otthoniak. Leszámítva az étkezésre fordított összeget —,- ami igen alacsony — szerény számítások .szerint is 75 százalékkal többet biztosítanak a családnak. Oly módon, hogy egy hónapban három szabadnap mellett, hétnyolc napbt töltenek itthon a családdal, a havi munkaidő ledolgozás,a mellett. Műszak van szombaton és vasárnap is. Ha hátunkon tát vágnak A lehangoló magyar— máltai válogatott meccs után kerül sor az éjfélig tartó élvezetes, érdekes beszélgetésre. Varga Ferenc villanyszerelő indítja el a gondolatokat. —vKét hete vagyok itt. A folyamatos munkához szükséges feltételek megvannak. Ha netán nincs szakmába vágó tennivaló, akkor vagy az ácsoknak, vagy a ,kőműveseknek segítek. Honvágyam van. Rigó György, az élénk észjárású, nehézgépkezelő így folytatja: — Ha kell, gépkocsivezető vagyok, máskor meg az ácsoknak segítek. Mindenből kiveszem a részem, hogy jól haladjunk. Amit lehet, kihozunk magunkból. Odahaza jóval kevesebbet dolgoztam. Ha nem volt gépkezelői, feladat, akkor pihentem. Itt viszont ilyesmiről szó sem lehet. Építésvezetőnk gondoskodik rólunk, ellát munkával, Tőle Sulyok Sándor, veszi át a szót. — Itthon nincs1 olyan hajtás, mint itt. Egyelőre a szakmámban tevékenykedem. Ha a szükség kívánja, akkor segédmunkát is végzek. Ebbe is bele lehet szokni — zárja gondolatait. Nem sokkal később Fekete Mihály, kubikos brigádvezető így vélekedik: ha hátunkon fát vágnának, akkor is megéri az itteni kereset. Aggódik, hogy a helyi besegítő munkások nem hozzák a teljesítményt. Ezzel megterhelik a részükről elérhető pénz nagyságát. Botka Miklóstól rögtön érkezik a válasz. — A kettőnek semmi köze egymáshoz, mert külön elszámolás alapján dolgoznak. Szó szót követ, s kiderül, hogy ami az egyiknek jó, azt a másikuk kérdőjelezi meg. A disputa azzal ér véget, hogy még ütemesebb anyagellátásra volna szükség. Befejezésül tisztázódik, kinek jogos a prémium, a kért kettő hűtőszekrényt már megvásárolták, a többség kérésének megfelelően április 1-től nem átlagfizetést kapnak, hanem teljesítmény alapján számolják el őket. A 18 főt befogadó kis busz beállítása megoldotta a munkahelyre való oda-visz- sza való szállítást. (Folytatjuk.) Venesz Károly így néz ki Kárpát-Ukrajna legszebbnek ígérkező épülete az utcáról. Az udvar felőli hotmlokzafion folyik a szerkezetépítés.
