Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-17 / 114. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. ÉRKEZETT^s^^^ Mintegy ezer méter hosszúságban ,az árokmeder betonlapozását végzik Szente községben a Vác Környéki Vízgazdálkodási Vállalat szakemberei. A tervek szerint ugyanis augusztus végére fejezik be az ázok mélyítését és betonozását. —RT— 1956. a sajtó tükrében Latinovits Zoltánról ol­vastam egy helyütt az aláb­bi történetkét. A rádió pagodájában könyveket né­zegettek az árusnál a szí­nészek, köztük Latinovits is. Kollégái felhívták fi­gyelmét egy akkoriban meg­jelent magyar történelmi témájú kötetre. „Történe­lem? Ó, hiszen az annyit fog még változni!” — tette ie az ajánlott művet sietve Latinovits. A zseniális művész ez­úttal is fején találta a szö­get. A történelem, jólle­het befejezett tény — bi­zony roppant amorf. A min­denkori politika érdekeinek megfelelő alakba öltözik, így aztán generációról ge­nerációra kapkodhatjuk a fejünket: nem is egészen úgy volt minden, ahogyan azt annak idején a törté­nelemkönyvekből az isko­lában tanították. Korunk Magyarországá­nak elsőrendű politikai ér­deke fűződik ahhoz, hogv múltunk, s benne elérhető közelségben lévő tegnapunk történelmét nyíltan, a nyil­vánosság előtt tisztázza. Mindenekelőtt az eddig a titokzatosság homályába burkolózott 1956-ról van szó. Arról az őszről, valamint az addig vezető útról és a kö­vetkezményekről ma törté­nészek festenek hiteles ké­pet, és sorra jelennek meg a résztvevők visszaemléke­zései is. I A nyilvánosságra került s folyamatosan kerülő meg­állapítások sora, s már ma­gában véve az 56-os esemé­nyek minősítése is indula­tos hullámokat kavar a közvélemény tengerfelszí­nén. Nincs ezen semmi csodálkoznivaló: 1956. teg­napunk történelme még, ré­szesei, tanúi köztünk él­nek. A tisztázáshoz azonban mindenekelőtt ismeretekre van szükség. Ezek megszer­zéséhez nyújt szinte fel­becsülhetetlen segítséget egy minap megjelent kötet, az ,.1956. a sajtó tükrében” cí­mű összeállítás. Izsák La­jos és Szabó József, a kötet két szerkesztője arra vállal­kozott, hogy összegyűjtse az 1956. október 22-e 'és november 5-e között Buda­pesten megjelent országos jelentőségű újságokat, ben­nük mindazokat a közlése­ket, melyek eligazíthatnak a tények rendszerezésében. Vállalkozásuk szellemi tartalmát egy elsősorban technikai jellegű érték is kiegészíti: az az idő tájt megjelentetett újságokat meglehetősen rossz minősé­gű papírra nyomták, így megőrzött példányaik ma­holnap az enyészet áldoza­taivá esnek. E több mint 400 oldalas, nagyalakú kö­tet az akkori dokumentu­mok utókornak való átmen­tését is szolgálja. Véleményt, megjegyzést, magyarázatot egyébként nem fűznek a szerkesztők a gyűj­teményben szereplő sajtó­anyaghoz. Helyesen teszik. Az azokban a napokban megjelent írásokat értelmez­ze, minősítse maga az olvn- r só — egybevetve az azóta és kivált a napjainkban közzé­tett közleményekkel, értéke­lésekkel. melyeket — más kiadványok mellett — ugyan­csak a sajtó tükröz. — szendi — VALÓSÁG Magyar rágógumi — a rágógumi őshazájában A rágógumi őshazájába, az Egyesült Államokba ex­portál rágógumit a Buda­pesti Édesipari Vállalat, a Monimpex közreműködésé­vel. A múlt évi próba­szállítmányok után a világ­hírű Allied cég idén 800 tonnát rendelt a termékből, amelyet ezután az egyik legnagyobb amerikai keres­kedelmi üzlethálózatban ér­tékesítenek. A vállalat ugyanazt a minőségű ter­méket adja külföldi part­nerének is, mint amit a ha- , zai fogyasztók megszoktak, csupán a csomagolásán vál­toztattak, az amerikai ízlé­seknek megfelelően. Az édesipar legnagyobb vállalata folytatja a konyak­meggyre emlékeztető, ám alkohol nélkül készített édesség külföldi értékesíté­sét; ilyen összetételben, fő­leg a gyerekek fogyasztják szívesen. A Leader cég­nek idén több mint 100 tonnát szállítanak belőle. A konvertibilitás iránti közérdeklődést újabban azok a ki,- és bejelentések is nö­velték, amelyek a nagy nyil­vánosság előtt — egyebek között az Országgyűlésen — hangzottak el, utalva arra, hogy számos nyomasztó gondunk enyhítését, rpegol- dását segítené, ha. konverti­bilis lenne a nemzeti va^ luta, másrészt azt tudhattuk meg;, hogy szakértő bizott­ság kapta feladatul e téma tanulmányozását. Addig is gyarapítsuk kon­vertibilitással összefüggő ismereteinket. Nemzeti va- ‘ lutánk, a forint 1946-ban ak­kor született, amikor világ­méretekben sem működött a valuták átválthatósága, a forinthoz kapcsolódó elvárá­saink netovábbja az volt, hogy nemzetgazdasági kere­tek között minél tovább őrizze' értékét. Generációk követték egymást, s a kon­vertibilitásról nem is sze­reztek gyakorlati ismerete­ket, tapasztalatokat. Az át­lagember — a néhány nyu­gati országot megjárt turis­ta — úgy képzeli el a kon­vertibilitást —, magyarul az átválthatóságot —, hogy sa­ját nemzeti valutája, fizető- eszköze tetszés szerinti mennyiségben szabadon át­váltható más valutákra, a hazai pénz korlátlanul vi­hető külföldre, a külföldi pedig haza. Némi túlzással azt mond­hatnánk, hogy ahány ország, annyiféle a konvertibilitás. S az sem ritka, hogy a konvertibilis valutával ren­delkező országok időről idő­re korlátozzák az átváltha­tóságot, a tőkemozgást, más Emelkedtek a gondozási díjak Egyénre szóló elbírálás, minőségi iejlesztés Egy összejövetelt az ün­nepélyesség, vagy a feszte­lenség egyaránt emlékeze­tessé tehet. Arra az ese­ményre, amely a napokban zajlott Salgótarjánban, a megyei gyermek- és ifjúság­védő intézet falai közt, két­szeresen illik ez a jelző, mert a részt vevő (nevelőszü­lőket meghitt ünnepséggel köszöntötték, amely kötetlen beszélgetéssé alakult. E ne­mes hivatás előtt való tisz­telgés mellett azonban pró­zaibb, de jelentős dolgok­ról: a részükre fizethető gondozási díjváltozásokról is szó volt ezen ai rendezvé­nyen. Dr. Ponyi Béla, az intézet igazgatója örömmel jelentet­te be: a Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium rende­leté értelmében magemelték ezt az összeget. (Nógrádban — a megyei tanács végre­hajtó bizottsága támogatásá­nak köszönhetően — meg­négyszereződött ez a pénz.) Jelenleg 1500 és 3500 forint között adható, a fizethető átlag most mintegy 2600 fo- • rint (700 volt). Kiszabása a jogszabályban foglaltaknak megfelelően^ egyénre szólóan történik. Más az elbírálás, há pél­dául csecsemőről, vagy ser­dülőkorúról, illetve szak- véleménnyel alátámasztott, súlyos magatartási zavarban vagy cukorbetegségben szen­vedő gyerekről kell gondos­kodni. Jár a gondozási díj abban az esetben is, ha a kiskorú gyermek dolgozik (4—5 ilyen család van a megyében). A tájékoztatóban egyebek közt elhangzott az is, hogy az intézmény vezetői a to­vábbiakban a minőségi fej­lesztést tartják szem előtt, vagyis az arra legalkalma- sabbakra kívánják bízni ezt a rendkívüli feladatot. Ma­ximális tűrőképesség kell ugyanis ahhoz, hogy egy csa­lád elfogadjon és embert „faragjon” a lelkileg többé- kevésbé sérült kisfiúkból, kislányokból. S, hogy vannak most is szép példái ennek, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény: 34 olyan fiatal van jelenleg Nógrádiban., aki —, bár nagykorúságát elérte —, továbbra is a nevelőszülők­nél maradt. m. j. A valuta konvertibilitását hosszú ideig szinte kizáró­lag a nemzetközi árucsere- és idegenforgalom kapcsán emlegettük. A lakosság mil­liós tömegei számára a vi­lágútlevél és a turistaellát­mány emberközelbe hozta a konvertibilitás fogalmát, s az ilyen tulajdonsággal rendel­kező külföldi fizetőeszközö­ket. Mit kell tudni az átválthatóságról ? valuták befogadását, vagy a saját valutában való tőke­kivitelt. De jure — de facto A jelenlegi konvertibili­tás sokféle formájú lehet. Van, de jure — tehát dek­larált — és de facto — tehát a gyakorlatban érvényesülő konvertibilitás. Létezik jegybanki konver­tibilitás, amikor az átvált- hatóság kizárólag a jegy­bankok között érvényesül. A konvertibilitás regionális jellegű is lehet, ebben az esetben az átválthatóság csak az adott övezetben, of szágcsoporton belül bizto­sított. Létezik külső konver­tibilitás — ilyenkor az úgy­nevezett devizakülföldi szá­mára adott az átváltás —, s van belső konvertibilitás, amely az átváltást a valuta­belföldi számára is lehetővé teszi. Egy másik osztályozás sze­rint korlátozott a konverti­bilitás, ha az átválthatóság csak a folyó fizetési mérleg tételeire — az árucsere^or- galomra, nemzetközi fuvaro­zásra, biztosításra — terjed ki. Nagyobb fokú az átvált­hatóság, ha a fizetési mér­leg egészére — tehát a tő­kemozgások tételeire is — kiterjed. A Nemzetközi Valutaalap alapszabálya szerint egy valuta akkor konvertibilis, ha az átválthatóság legalább a fizetési mérleg folyó té­teleire — ezek a, tőkehozam, a profit és a kamat — ki­terjed. . A második világháború szétrombolta a valutáris együttműködést. A nyugat- európai országok nemzeti valutáik konvertibilitását pénzügyi együttműködés eredményeként állították helyre. 1950-ben megalapí­tották az Európai Fizetési Űniót, amely az együttmű­ködő országok közötti sok­oldalú elszámolásokat vé­gezte. A passzívum növekvő hányadát — kezdetben 40— 50, majd 70, végül 100 szá­zalékát aranyban, vagy dol­lárban kellett teljesíteni. A 100 százalék elérésekor az együttműködő országok va­lutái de facto konvertibilis­sé váltak, s ennek deklará­lására 1958 után került sor. A dolog lényege és semmi­képpen sem mellőzhető ta­nulsága, hogy a fejlett nyu­gat-európai országok is nem­zetközi együttműködéssel jutottak el a konvertibilitás helyreállításáig. Világvi­szonylatban is csak elvétve akadt példa arra, mikor egyes országok — történe­tesen az olajban és valuta- tartalékban gazdag arab ál­lamok — önállóan és. önerő­ből deklarálták a konverti­bilitást. Van még egy lénye­ges tanulság: a konvertibi­litás bejelentése, megvalósí­tása mind az egyes orszá­gok, mind az együttműkö­dők esetében a gazdaság dinamizálódása, kiegyensú­lyozott fejlődése időszakában következett be. Az átválthatósághoz nemzetközi elismerés kell A konvertibilitás kinyil­vánításának, működésének, fenntartásának alapvető fel­tétele: olyan versenyképes exportpotenciái és teljesít­mény, amely folyamatosan tudja biztosítani az ország behozatalának, s folyó fize­tési kötelezettségeinek de­vizafedezetét; megfelelő mennyiségű, értékű deviza- és aranytartalék; olyan hi­telképesség, amely mind elvben, mind gyakorlatban lehetővé teszi a hitelfelvé­telt. A nemzetközi tapasztala­tok figyelembevételével a konvertibilitás megszerzé­sének az is feltétele, hogy az ország legjelentősebb gazdasági, külkereskedelmi, pénzügyi partnerétiek erős konvertibilis valutája le­gyen. A nemzetközi valuta­megosztás fejlődésével nö­vekszik. a külkereskedelmi nyitottság, s a munkameg­osztásban való hatékony beilleszkedéshez szükség van a pénz értékmérő funk­ciójára, a nemzeti valuta ilyen, vagy olyan mértékű átválthatóságára. Ezt érzé­keljük manapság nálunk is, amikor a kiútkeresés köz­ben a konvertibilitás hiá­nyába ütközünk. Megyénkben a fiatal családosok újra kezdik benépe­síteni a vidéki településeket, melynek egyik sszép példája Mátraterenye község. Az elmúlt évben közel tucatnyi otthonba költöztek be az új tulajdonolok. A tizenéves Korosztály képviselői is jól érzik magu­kat ebben a közegben iskolából, munkahelyről ha­zatérve. — Gyurkó-felv. — Mikor lehet konvertibilis a forint?

Next

/
Oldalképek
Tartalom