Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-05 / 79. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 79. SZÁM ÁRA: *.30 FORINT 1989. ÁPRILIS 5., SZERDA MSZBT-delegáció Moszkvában és Minszkben A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjetunióban működő Szovjet—Magyar Baráti Társaság hagyományosan jő együttműködése jegyében magyar küldöttség utazott a szovjet fővárosba, hogy ott részt vegyen hazánk felszabadulása alkalmából rendezett ünnepségeken. A delegáció április 2-án utazott el Budapestről, dr. Gor- dos János, a Nógrád megyei pártbizottság titkáránál* vezetésével. Részt vettek a Moszkvában rendezett ünnepi megemlékezésen. A fővárosból a delegáció Minszkbe utazott, ahol 4-én, a hazánk felszabadulása alkalmából rendezett ünnepségen beszédet mondott dr. Gordos János. A küldöttség tagjai ellátogattak Katynba is. Programjukban üzemlátogatások, baráti találkozók szerepeltek. Moszkvából 7-én indul haza az MSZBT delegációja. Kendőzetlen viták a megyei KiSZ-küldöttgyűlésen Határozottabb érdekképviseletre, „működő” ifjúságpolitikára van szükség A KISZ-esek, készülődvén a kongresszusra, törik a fejüket, reformokon, meg újszerű munkamódszereken, hogy ezek segítségével jobb, emberközelibb szervezetet teremtsenek maguknak. Tudják, csak ezzel lehet visszaszerezni a megrendült bizalmat, megtartani, netán növelni a tömegbefolyást, nagyobb hangon és határozottabban képviselni saját korosztályuk érdekeit az országos és a helyi közéletben. Szándékaik komolyságát bizonyították az utóbbi hetekben lezajlott helyi kük döttértekezletek őszinte és kőkemény hangvételű vitáinak során, s hasonló gondolatokkal telve gyülekeztek vasárnap délelőtt a városi bizottságok képviseletében érkezett fiatalok a salgótarjáni városi pártbizottság székházában, a megyei küldöttgyűlésre! A megjelent ötvenkilenc delegált személy és a csakBoldvai László szóbeli kiegészítőt tartott. nem ugyanannyi számú meghívott reggel, néhány perccel 9 óra után foglalta el a helyét az ülésteremben'. Nagy László, a gyűlés llevezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, akik . között jelen volt, s az elnökségben, foglalt helyet Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára, Romasz Adolf, a megyei tanács elnökhelyettese, Gönci János, a KISZ KB titkára. Ott volt Gáspár An. talné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Bold- vai László, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának első titkára fűzött szóbeli kiegészítést az elmúlt három évben végzett munkáról számot adó, előzetesein kikézbe- * sített írásos anyaghoz. A mozgalom jelenlegi problémáiról szólva, vissza-’ utalt az előző kongresszusnak a hibás gazdaságpolitikai prognózis alapján kialakított téves határozataira, amelyeket még tetézett a megyei vezetésnek a központi döntéseket „fegyelmezetten’’ másoló, a helyi sa(Folytatás a 2. oldalon.) Megnyílt a 19. salgótarjáni tavaszi tárlat Mintegy ötszáz műből válogatott a zsűri Palócföld már nemcsak vendégszállást, hanem otthont is nyújt a művészeteknek. Salgótarján városi rangját nem csupán házainak összessége, nem is a gyárakban termelt tonnák száma adja. A városnak lelke, légköre, szellemisége Van és ennek a szellemiségnek része ez a most megnyíló kiállítás. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében nyitotta meg április 2-án, a Nógrádi Sándor Múzeumban dr. Boros Sándor, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettese a 19. salgótarjáni tavaszi tárlatot. A már hagyományokkal rendelkező kiállításon az idén száznyolcvan képzőművészeti alkotást láthatunk. Ezeket a zsűri százötvenhat kortárs művész, mintegy ötszáz munkája közül válasz' tóttá ki, és a legjobbaknak díjakat ítélt oda. A Salgótarjáni Városi Tanács nagydíját El Kazovsz- kij, a Nógrád Megyei Tanács díját Korányi Gábor kapta. Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye díját Muzsnay Ákos, Miskolc Város Tanácsának díját pedig Olajos Györgynek ítélték. Balassagyarmat Város Tanácsának díját Váli Dezső, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának díját Szabó Tamás nyerte el. A képző- és iparművészeti lektorátus díját Jószai Zsolt, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának díját Szent- györgyi József kapta, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának díját Földi Péter, a TIT megyei szervezetének díját pedig Makó Judit. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek díjával Kéri Imrét, a Salgótarjáni Ötvözetgyár és az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregységének díjával Sáros András Miklóst jutalmazták. A Salgótarjáni Öblösüveggyár és a Salgótarjáni Ruhagyár díját Nagy Csabának, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyárrészlegének és a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat díját Csem- niczky Zoltánnak ítélték oda a szakmai zsűri tagjai. A díjakat Sándor Gyulától, a városi tanács titkárától vehették át a művészek. Szintén, hagyomány, hogy . a tavaszi tárlat megnyitóján adják át az aranydiplomákat azoknak, akik a város közművelődésében, a művészeti nevelés és ízlésfejlesztés munkájában kiemelkedő eredményeket értek el. Ebben az évben, az 1960-ban alakult és azóta a város hírnevét öregbítő városi szimfonikus zenekar és dr. Fancsik János orvos —, aki hivatása mellett a fotózással művészi fokon foglalkozik — érdemelte ki a „Pro arte” kitüntetést. A tavaszi tárlaton kiállított alkotások nem ígérnek könnyed szórakozást. Az absztrakt formák kizökkentenek, gondolkodásra késztetnek. Ajánlható mégis a kiállítás mindenkinek, hiszen a művekben kifejeződő eszmék igencsak valóságosak, és éppen a művészet varázsa, hogy ezek a gondolatok mindannyiunkban más-más értelmezést nyernek. A Nógrádi Sándor Múzeumban megrendezett kiállítás egy részlete. —kép: kulcsár— A kiállítást május 22-ig tekinthetik meg az érdeklődők. • —csala— Megemlékezések hazánk felszabadulásáról Hazánk felszabadulásának 44. évfordulójára emlékeztek kedden országszerte. A párt-, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek vezető képviselői és tagjai, a vállalatok, intézmények dolgozói, a települések lakosságai ezen a napon dísz- ünnepségeken, nagygyűléseken idézték fel a Magyarország fasiszta elnyomás alóli felszabadításának örömteli pillanatait. Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából a Magyar Rádióban és a televízióban Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja ünnepi beszédet mondott, április 3-án. — Társadalmi fordulatok időszakában érthetően és szükségképpen változik a viszonyunk saját történetünkhöz is — hangsúlyozta többek között. Tegnap a kora reggeli órákban ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással vonták fel a Gellérthegyen a Magyar Népköztársaság nemzeti zászlóját és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóját, valamint a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren az állami zászlót. A hazánk felszabadító harcaiban elesett szovjet és magyar hősök emléke előtt tisztelegtek a Szabadság téren, illetve a Hősök terén megrendezett koszorúzási ünnepségeken. Mindkét helyen felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada ; felharsanó kürtök jelezték az ünnepségek kezdetét. A Szabadság téren a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a szabadságunkért vérüket áldozó hősök emlékművénél rótták le kegyeletüket, s helyezték el a megemlékezés koszorúit a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács nevében Straub F. Brúnó és Németh Miklós miniszterelnök; a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága képviseletében Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; a társadalmi és törneg- szervezetek képviselői, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A Hősök terén, a Himnusz elhangzását követően a Ma- , gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács, az MSZMP Központi Bizottsága, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői helyeztek el koszorút a magyar hősök emlékművének talapzatán. Délben az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a hazánk felszabadításának 44. évfordulója tisztéletére felvont állami zászlónál katonai tiszteletadással zajlott le a díszőrségváltás. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk fel- szabadulásának 44. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adományozott az állami és a társadalmi élet különböző területein dolgozóknak, valamint a fegyveres testületek tagjainak. Egy nehéz, de szép út elején állunk... Városavató ünnepség Bátonyterenyén Derzsi András miniszter átadja Szabó Ferenc tanácselnöknek a várossá nyilvánítási oklevelet. —fotó: kulcsár— E szeszélyes áprilisi nap sokáig emlékezetes marad a bátonyterenyeiek számára. Március 1-től ugyan hivatalosan városként funkcionál a városi jogú nagyközség, ám az ünnepélyes avatásra csak április 2-án került sor. A település vezetői ugyanis direkt úgy időzítették ezt a nagy fontosságú rendezvénysorozatot, hogy annak fénypontja: a várossá avatás egybeessen április 4~e megünneplésével. A Bányász Művelődési Házba a meghívottak mellett igen sok érdeklődő jött el, hogy jelen legyen e nevezetes történelmi eseményen. A program a Bátonyte- renye történetét bemutató kiállítással kezdődött, amelyet. A. Varga László, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója nyitott meg. Ezt követően a felszabadulási emlékműnél koszorúzás következett, ahonnan az egybegyűltek átvonultak az ünnepi tanácsülés színhelyére. A Himnusz elhangzása után Deák Szilvia szavalta el Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét, majd Kli- mó István tanácselnök-helyettes köszöntötte a vendégeket, köztük Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert, Kovács Lászlót, az MSZMP KB tagját, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, dr. Sándor Lászlót, a SZOT titkárát, Füssy Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, a rima- szombati küldöttség tagjait, valamint a megye és az újdonsült város párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetőit és a közönség ■soraiban ülő helyi lakosokat. Nagyon vártuk ezt a napot, ezt a jeles eseményt — kezd te ünnepi beszédét Szabó Ferenc tanácselnök. Az öröm és ünneplés pillana- . tatban is tudj ük azonban, hogy egy nagy lehetőség, egy nehéz, de szép út elején állunk. Tisztelettel gondolunk mindazokra, akik sokat tettek városunkért. Az ünnepi tanácsülés jó alkalom a megtett út méltatására, a jelen reális értékelésére és, arra is, hogy közös jövőnferől szóljunk. Bátonyterenye és a vonzáskörzeti helyi tanácsok együttműködése azt példázza, hogy a gyorsan változó igényeket csak összefogássál, az anyagi és szellemi erőforrások egyesítésével elégíthetők ki. Az együttgondolkodás, a folyamatosan erősödő térségi szemlélet azt a célt szolgálja, hogy az itt élő több mint 30 ezer lakos körülményei javuljanak. A környező helyi tanácsok által Is elfogadott, 1990-ig szóló közös program a VII. ötéves terv kiemelt feladataként a lakásépítések feltételeinek biztosítását, a szolgáltatások körének bővítését, a közlekedési kapcsolatok, valamint a köztisztaság és környezet- védelem további komplex javítását jelölte meg. Röviden vázolta az elmúlt 40 év eseményeit, majd az eredmények és a gondok számbavétele után azt hangsúlyozta; az ünnep múló pillanatai közepette is gondolni kell arra, hogy a vá(Folytatás a 2. oldalon.)