Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-05 / 79. szám

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 79. SZÁM ÁRA: *.30 FORINT 1989. ÁPRILIS 5., SZERDA MSZBT-delegáció Moszkvában és Minszkben A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjetunióban működő Szovjet—Magyar Baráti Társaság hagyományosan jő együttműködése jegyében magyar küldöttség utazott a szov­jet fővárosba, hogy ott részt vegyen hazánk felszabadulása alkalmából rendezett ünnepségeken. A delegáció április 2-án utazott el Budapestről, dr. Gor- dos János, a Nógrád megyei pártbizottság titkáránál* veze­tésével. Részt vettek a Moszkvában rendezett ünnepi meg­emlékezésen. A fővárosból a delegáció Minszkbe utazott, ahol 4-én, a hazánk felszabadulása alkalmából rendezett ün­nepségen beszédet mondott dr. Gordos János. A küldöttség tagjai ellátogattak Katynba is. Programjukban üzemlátoga­tások, baráti találkozók szerepeltek. Moszkvából 7-én indul haza az MSZBT delegációja. Kendőzetlen viták a megyei KiSZ-küldöttgyűlésen Határozottabb érdekképviseletre, „működő” ifjúságpolitikára van szükség A KISZ-esek, készülődvén a kongresszusra, törik a fe­jüket, reformokon, meg új­szerű munkamódszereken, hogy ezek segítségével jobb, emberközelibb szervezetet teremtsenek maguknak. Tud­ják, csak ezzel lehet vissza­szerezni a megrendült bizal­mat, megtartani, netán nö­velni a tömegbefolyást, na­gyobb hangon és határozot­tabban képviselni saját kor­osztályuk érdekeit az orszá­gos és a helyi közéletben. Szándékaik komolyságát bizonyították az utóbbi he­tekben lezajlott helyi kük döttértekezletek őszinte és kőkemény hangvételű vitái­nak során, s hasonló gondo­latokkal telve gyülekeztek vasárnap délelőtt a városi bizottságok képviseletében érkezett fiatalok a salgótar­jáni városi pártbizottság székházában, a megyei kül­döttgyűlésre! A megjelent ötvenkilenc delegált személy és a csak­Boldvai László szóbeli kiegészítőt tartott. nem ugyanannyi számú meg­hívott reggel, néhány perc­cel 9 óra után foglalta el a helyét az ülésteremben'. Nagy László, a gyűlés lleve­zető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, akik . között jelen volt, s az elnökségben, foglalt helyet Devcsics Mik­lós, az MSZMP Nógrád Me­gyei Bizottságának első tit­kára, Romasz Adolf, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Gönci János, a KISZ KB tit­kára. Ott volt Gáspár An. talné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Bold- vai László, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának első titkára fűzött szóbeli ki­egészítést az elmúlt három évben végzett munkáról szá­mot adó, előzetesein kikézbe- * sített írásos anyaghoz. A mozgalom jelenlegi problémáiról szólva, vissza-’ utalt az előző kongresszus­nak a hibás gazdaságpoliti­kai prognózis alapján kiala­kított téves határozataira, amelyeket még tetézett a megyei vezetésnek a köz­ponti döntéseket „fegyelme­zetten’’ másoló, a helyi sa­(Folytatás a 2. oldalon.) Megnyílt a 19. salgótarjáni tavaszi tárlat Mintegy ötszáz műből válogatott a zsűri Palócföld már nemcsak vendégszállást, hanem ott­hont is nyújt a művésze­teknek. Salgótarján városi rangját nem csupán házai­nak összessége, nem is a gyárakban termelt tonnák száma adja. A városnak lelke, légköre, szellemisége Van és ennek a szellemiség­nek része ez a most meg­nyíló kiállítás. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében nyitotta meg áp­rilis 2-án, a Nógrádi Sándor Múzeumban dr. Boros Sán­dor, a Nógrád Megyei Ta­nács elnökhelyettese a 19. salgótarjáni tavaszi tárlatot. A már hagyományokkal ren­delkező kiállításon az idén száznyolcvan képzőművé­szeti alkotást láthatunk. Ezeket a zsűri százötvenhat kortárs művész, mintegy öt­száz munkája közül válasz' tóttá ki, és a legjobbaknak díjakat ítélt oda. A Salgótarjáni Városi Ta­nács nagydíját El Kazovsz- kij, a Nógrád Megyei Ta­nács díját Korányi Gábor kapta. Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye díját Muzsnay Ákos, Miskolc Város Taná­csának díját pedig Olajos Györgynek ítélték. Balassa­gyarmat Város Tanácsának díját Váli Dezső, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának díját Szabó Ta­más nyerte el. A képző- és iparművészeti lektorátus díját Jószai Zsolt, a Szak­szervezetek Nógrád Megyei Tanácsának díját Szent- györgyi József kapta, a Ha­zafias Népfront Nógrád Me­gyei Bizottságának díját Földi Péter, a TIT megyei szervezetének díját pedig Makó Judit. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek díjával Kéri Imrét, a Salgótarjáni Ötvözetgyár és az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregységének díjával Sáros András Mik­lóst jutalmazták. A Salgó­tarjáni Öblösüveggyár és a Salgótarjáni Ruhagyár díját Nagy Csabának, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgó­tarjáni gyárrészlegének és a Vegyiműveket Építő és Sze­relő Vállalat díját Csem- niczky Zoltánnak ítélték oda a szakmai zsűri tagjai. A díjakat Sándor Gyulától, a városi tanács titkárától ve­hették át a művészek. Szintén, hagyomány, hogy . a tavaszi tárlat megnyitóján adják át az aranydiplomá­kat azoknak, akik a város közművelődésében, a mű­vészeti nevelés és ízlésfej­lesztés munkájában kiemel­kedő eredményeket értek el. Ebben az évben, az 1960-ban alakult és azóta a város hírnevét öregbítő városi szimfonikus zenekar és dr. Fancsik János orvos —, aki hivatása mellett a fotózással művészi fokon foglalkozik — érdemelte ki a „Pro arte” kitüntetést. A tavaszi tárlaton kiállí­tott alkotások nem ígérnek könnyed szórakozást. Az absztrakt formák kizökken­tenek, gondolkodásra kész­tetnek. Ajánlható mégis a kiállítás mindenkinek, hi­szen a művekben kifejeződő eszmék igencsak valóságo­sak, és éppen a művészet varázsa, hogy ezek a gon­dolatok mindannyiunkban más-más értelmezést nyer­nek. A Nógrádi Sándor Múzeumban megrendezett kiállí­tás egy részlete. —kép: kulcsár— A kiállítást május 22-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők. • —csala— Megemlékezések hazánk felszabadulásáról Hazánk felszabadulásának 44. évfordulójára emlékez­tek kedden országszerte. A párt-, az állami, a társadal­mi és a tömegszervezetek vezető képviselői és tagjai, a vállalatok, intézmények dolgozói, a települések la­kosságai ezen a napon dísz- ünnepségeken, nagygyűlé­seken idézték fel a Ma­gyarország fasiszta elnyomás alóli felszabadításának öröm­teli pillanatait. Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából a Magyar Rádióban és a te­levízióban Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja ünnepi beszé­det mondott, április 3-án. — Társadalmi fordulatok időszakában érthetően és szükségképpen változik a vi­szonyunk saját történetünk­höz is — hangsúlyozta töb­bek között. Tegnap a kora reggeli órákban ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás­sal vonták fel a Gellérthe­gyen a Magyar Népköztár­saság nemzeti zászlóját és a nemzetközi munkásmoz­galom vörös lobogóját, vala­mint a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren az álla­mi zászlót. A hazánk felszabadító harcaiban elesett szovjet és magyar hősök emléke előtt tisztelegtek a Szabadság té­ren, illetve a Hősök terén megrendezett koszorúzási ünnepségeken. Mindkét he­lyen felsorakozott a Ma­gyar Néphadsereg díszszá­zada ; felharsanó kürtök je­lezték az ünnepségek kez­detét. A Szabadság téren a magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után a szabadságunkért vérüket ál­dozó hősök emlékművénél rótták le kegyeletüket, s he­lyezték el a megemlékezés koszorúit a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács nevében Straub F. Brúnó és Németh Miklós miniszterelnök; a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága képviseletében Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára és Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára; a társadalmi és törneg- szervezetek képviselői, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. A Hősök terén, a Himnusz elhangzását követően a Ma- , gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Miniszterta­nács, az MSZMP Központi Bizottsága, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői helyeztek el koszorút a ma­gyar hősök emlékművének talapzatán. Délben az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a hazánk felszabadításának 44. évfordulója tisztéletére fel­vont állami zászlónál kato­nai tiszteletadással zajlott le a díszőrségváltás. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk fel- szabadulásának 44. évfordu­lója alkalmából kitüntetéseket adományozott az állami és a társadalmi élet különböző területein dolgozóknak, va­lamint a fegyveres testüle­tek tagjainak. Egy nehéz, de szép út elején állunk... Városavató ünnepség Bátonyterenyén Derzsi András miniszter átadja Szabó Ferenc tanács­elnöknek a várossá nyilvánítási oklevelet. —fotó: kulcsár— E szeszélyes áprilisi nap sokáig emlékezetes marad a bátonyterenyeiek számára. Március 1-től ugyan hiva­talosan városként funkcio­nál a városi jogú nagyköz­ség, ám az ünnepélyes ava­tásra csak április 2-án ke­rült sor. A település veze­tői ugyanis direkt úgy idő­zítették ezt a nagy fon­tosságú rendezvénysoroza­tot, hogy annak fénypont­ja: a várossá avatás egybe­essen április 4~e megünnep­lésével. A Bányász Műve­lődési Házba a meghívot­tak mellett igen sok érdek­lődő jött el, hogy jelen le­gyen e nevezetes történel­mi eseményen. A program a Bátonyte- renye történetét bemutató kiállítással kezdődött, ame­lyet. A. Varga László, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója nyitott meg. Ezt követően a felszabadulási emlékműnél koszorúzás kö­vetkezett, ahonnan az egy­begyűltek átvonultak az ün­nepi tanácsülés színhelyére. A Himnusz elhangzása után Deák Szilvia szavalta el Radnóti Miklós Nem tudha­tom című versét, majd Kli- mó István tanácselnök-he­lyettes köszöntötte a vendé­geket, köztük Derzsi And­rás közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert, Ko­vács Lászlót, az MSZMP KB tagját, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, dr. Sándor Lász­lót, a SZOT titkárát, Füssy Józsefet, a megyei pártbi­zottság titkárát, a rima- szombati küldöttség tagjait, valamint a megye és az újdonsült város párt-, ál­lami, társadalmi és gazda­sági vezetőit és a közönség ■soraiban ülő helyi lakosokat. Nagyon vártuk ezt a na­pot, ezt a jeles eseményt — kezd te ünnepi beszédét Sza­bó Ferenc tanácselnök. Az öröm és ünneplés pillana- . tatban is tudj ük azonban, hogy egy nagy lehetőség, egy nehéz, de szép út ele­jén állunk. Tisztelettel gon­dolunk mindazokra, akik sokat tettek városunkért. Az ünnepi tanácsülés jó al­kalom a megtett út mélta­tására, a jelen reális érté­kelésére és, arra is, hogy közös jövőnferől szóljunk. Bátonyterenye és a von­záskörzeti helyi tanácsok együttműködése azt példáz­za, hogy a gyorsan változó igényeket csak összefogás­sál, az anyagi és szellemi erőforrások egyesítésével elégíthetők ki. Az együtt­gondolkodás, a folyamato­san erősödő térségi szemlé­let azt a célt szolgálja, hogy az itt élő több mint 30 ezer lakos körülményei javulja­nak. A környező helyi ta­nácsok által Is elfogadott, 1990-ig szóló közös prog­ram a VII. ötéves terv ki­emelt feladataként a lakás­építések feltételeinek bizto­sítását, a szolgáltatások kö­rének bővítését, a közleke­dési kapcsolatok, valamint a köztisztaság és környezet- védelem további komplex javítását jelölte meg. Röviden vázolta az elmúlt 40 év eseményeit, majd az eredmények és a gondok számbavétele után azt hang­súlyozta; az ünnep múló pillanatai közepette is gon­dolni kell arra, hogy a vá­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom