Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
1989. ÁPRILIS 15.. SZOMBAT NOGRAD 3 DHt»iffl még meggondolják... Fogyóban az elnök asszony türelme Munkásokat Apcrol? Rajtam ne nevessen a taln! Friss festéstől illatozik a Báthory—Hüttner-kúria. Szarvasgedén afféle mindenesház ez, itt van a kultúrotthon, a mozi, a klub, a posta, az orvosi rendelő, volt még egy lakás is benne. összébb húzódott a sokféle funkció, hogy legyen helye a varrodának, a Palotáshalmi Közös Községi Tanács és a Balassa Ruházati Szövetkezet közös vállalkozásának. Ahol addig a mozi volt, most negyven varrógép zakatol. Negyven? Hiszen alig a felénél ülnek ! — Hát, ez az, amibe már nagyon belefáradtam — hallom Markolt Gergelvné palotáshalmi tanácselnöktől, kit éppen a varrodában találunk. — Míg szerveztük az új munkahelyet, csak Szarvasgedéről több mint százan jelentkeztek. Jönnek, csak legyen végre készen ! Most meg azt mond ják : még gondolkodunk. Megvárjuk, mi lesz belőle. A közös tanácshoz tartozó négy község mintegy 400 fő szabad munkaerőt kínál. Ezen túl 1600 a naponta ingázók száma, közülük 700- an nők. Minden óvodában van hely, az idősek ellátásáról is szervezetten gondoskodnak. Az emberek azonban bizalmatlanok. A Könnyűipari Alkatrészgyártó Vállalat 2- es gyárának héhalmj telepe létesítésekor is roppant nehezen teltek be a munkahelyek. Héhal ómban tavaly tavasztól szövőszék-alkatrészeket készítenek, és az embeMarkolt Gergelynél „Már nagyon belefáradtam.” rek sokáig nem bíztak sem az anyagellátásban, sem a tisztességes keresetben. „Nem leszek én ingyenmunkás!” Ezt mondták, s még a gyár Bécsi úti központjából sem akartak jó ideig hazajönni, pedig hajnali fél négykor indultak innen a buszok. A KAEV azonban korrekt partnernak bizonyult, s annak mutatkozik a Balassa is. A vállalkozáshoz a megyei területfejlesztési alapból adtak hétmillió forintot. — Huszonkét és fél százalékos kamatra — tesz-j hozzá Markoltné a tévedések elkerülése végett. — Hát erre mondom én, pedig tudom, hogy haragszanak érte, hogy ezzel az erővel akármelyik pénzintézettől vehettünk volna fel kölcsönt. Csak a helyi tanács feladata, hogy itt munkahely legyen? — Láthatja, tizenhárom gépnél dolgoznak — int ki a teremre a picinyke irodából % Bugyi Istvánné: „De hát az is furcsa lenne, nem?” Bugyi Istvánné üzemvezető. Ö Ápcról jár be, amúgy szarvasgedei születésű. — Már azon vagyok, Apcról hozok munkásokat, de hát az is furcsa lenne, nem? Hogy itt üzemet építenek a helyi foglalkoztatási gondok enyhítésére, aztán megyén kívülről kaparjuk össze a varrónőket... Kiss Józsefné Szekeres Erzsébet varrógépe mellől néz fel : — Azért nem akarnak jönni, mert keveslik a 21 forintos órabért. Azt mondják, ez épp a létminimum. Csak hát be kéne látni, hogy itt keresni normában lehetne, ahhoz meg elegendő ember kell. Ügy nem gyűlik a pénz, hogy egy nap hatféle műveletet keli varrni ! S hogy az indulás nem egészen úgy sikerült, mint remélték, Kissné kedve bo- rongós. Már csak azért is, mert ragaszkodik ehhez a varrodához. Kezdettől fogva dolgozott érte. Takarított, rendbe tette. — Mi tudjuk, mire jöttünk ide és mi lett belőle. Nekünk fontos, hogy itt flottul menjenek a dolgok. Jómagam jfe bedolgozó voltam, kötéssel havi 1600-at. varrással is legfeljebb 3000-ret tudtam összehozni. Pálinkás Lászlóné 50 éves fejjel határozta el magát pályamódosításra. Márta aszszony igazi bátor amazon. Üzletvezető volt a palotási boltban, mikor meghallotta a varrodát. — Egyből azt mondtam, ezt nekem találták ki! A lábaim már tiltakoztak az örökös talpalás ellen, ülőmunkát szerettem volna. A főnökei megdöbbentek elhatározásán. Hogyhogy? Mikor se hiánya, se panasz a munkájára?! Aztán azt mondták: ha megy is varrni, tudnia kell, az üzletbe akármikor visszamehet. . — Mire én: idefigyeljetek, engem kinevet a falu, ha megfutok. Megtanulom, bármibe kerüljön is! Valamit már tudtam hozzá, nekem nem kellett azt elmagyarázni, mi az, hogy szálirány. Szégyelltem is volna apró igazítanivalókat a szomszédasszonyhoz vinni. Még így is egy hónapba telt, míg ott tudtam megállítani a gépet, ahol akartam. Mondja csak, látta azt a szoknyát, amit legutóbb varrtunk? Mert azt akárki megnézheti ! Aztán szinte gyerekes örömmel mutatja a kezét. — Nézze, hogy kifinomodott a bőröm, mióta nem cipelem a nehéz ládákat. Még a végén űriasszony lesz belőlem! Márta aszsony derűje különb világosság jtt, mintamit a vadonatúj neonlámpák árasztanak a mennyezetről. Megértem én Markoltné fogyó türelmét is, hiszen ipart telepíteni, kivált falura — Kiss Józsefné Szekeres Erzsébet: „Itt keresni normában lehetne.” (Bábel László felvételei) nem gyerekjáték. S bizony nem csekély bosszúság az sem, mikor segélyt a tanácstól olyan kér, aki lám, most elhelyezkedhetne, de „még meggondolja”. És itt, az egykori kúriában a szarvasgedei mindenesházban negyven-nyolcvan asszony találhat köny- nyű, tiszta kenyérkeresetet. Szendi Márta (Következik: Az ingafüzér végén) Sziiarúak-t a pártbüntetések? Összhangban tartani szavainkat tetteinkkel Beszélgetés Takács Vilmossal, a legyelmi bizottság elnökével Hogy kit, mikor és hogyan büntet egy közösség .— ez az 6 magánügye. Ennélfogva ezeket a fegyelmi ügyeket is valamiféle titokzatosság övezi. Az olvasó gyakorta csak a közleményekben közzétett kizárásokról értesül, jóllehet érdekelheti: milyen normákat támaszt tagjaival szemben egy szervezet? S ezt milyen követke" zetésséggel kéri számon? Takács Vilmostól az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága fegyelmi bizottságának elnökétől azt kérdeztük, mennyire szigorú tagjaival szemben a párt? — Nehéz erre egyértelmű nemmel vagy igémnél válaszolni, — mondotta —, hiszen, ki, mit ért szigorúság alatt?! Kétségtelen, hogy a párttag feleljen meg a szervezeti szabályzat eszmei, politikai és erkölcsi követelményeinek. Azt, hogy következetesen számon kérjük, betartjuk az erkölcsi- etikai szabályokat? Ügy gondolom, hogy a párt tekintélyéhez, felelősségéhez hozzátartozik, hogy deklarált céljait, erkölcsi mércéjét mindenkor komolyan vegye. Tehát, ha a szigorúság alatt azt értjük, hogy következetesen összhangban kell tartanunk szavainkat és tetteinket, akkor vállalom a szigorú jelzőt is. Bár, meg kell mondanom, ez korántsem mindig sikerül. — Sérti-e a titokzatosság elvét, ha megkérdezem: hány fegyelmi ügyet tárgyaltak az emúlt időszakban? És milyen mértékű büntetések születtek? — Nem titkoltuk soha adatainkat, épp a NÖGRÁD- ban is többször megjelentek, de ugyanakkor annak nem vagyok híve, hogy mindenféle apró-cseprő üggyel a legszélesebb nyilvánosság elé lépjünk. Ez az esetek zömében az adott közösségre tartozik, ők viszont mindig részletes tájékoztatást kapnak. Az elmúlt esztendőben, a húszézer párttag közül ősz- szesen 116-an részesültek va 1 amilyen párt b unt etésben. Ez a szám negyvennel kevesebb mint az előző esztendőben. Ami a büntetés súlyosságát illeti, 15 esetben alkalmazták a legszigorúbbat, a kizárást. — Mit kell elkövetni ahhoz, hogy valakit kizárjanak a pártból? — Nézze, a pártból való kizárás nagyon súlyos pártbüntetés. Ezt a legsúlyosabb pártfegyelmi vétségek esetében alkalmazzuk, illetve akkor, amikor már nincs lehetőség arra, hogy a párttag a párton belül tegye jóvá hibáit. Ilyen volt például korábban a Nógrád megyei vízmű igazgatójának ügye, a somoskői vasútállomás úgynevezett ..Csórimpex”-ben részt vevő párttag ügye, az utóbbi időben a vendéglátó-vállalatnál történt pártfegyelmi vétségek ügyé. Vagyis a korrupciós ügyek, a társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétségek, lopások, a bíróság által is elítélt bűncselekmények, például az ittas vezetés, vagy a törvényeink megsértése. Gond, hogy a pártélet elhanyagolása miatt kevésszer nyúlnak a fegyelmi adta lehetőségekhez a pártszervezetek, úgy vélem itt magasabb mércét kellene állítanunk önmagunkkal szemben. Természetesen, a pártban is vannak olyan emberek, akik megtévednek, akik hibákat követnek el, összeütközésbe kerülnek a törvénnyel. Velük szemben feltétlenül intézkednünk kell. — Vagyis, duplán büntetik? Hiszen, egyszer elítéli a bíróság, s utána a párt is... — Azt hiszem, a kérdés feltevése nem egészen pontos, félreértésekre adhat alkalmat. A fegyelmi bizottság nem büntet kétszer. A párttagot felelősségre kell vomii, ha megsérti a vele szemben támasztott követelmények — eszmei, politikai, erkölcsi — bármelyikét. Természetes, hogy aki megsérti a jogrendet, független attól, hogy párttag vagy sem, a bíróság felelősségre vonja. A különbség az, hogy a párttag a párt előtt is felelős magatartásáért, de mint állampolgár a bíróság előtt is felelősséggel tartozik. Következésképpen, aki megsérti a jogrendet, az a pártban is megsérti a pártfegyelmet. Tudom, súlyos büntetés ez a kettős „elítélés”, de hogy nézne ki, ha például egy sikkasztási ügyet vagy ittas vezetést figyelmen kívül hagyna a pártszervezet?! — Szólna kicsit bővebben arról, egyáltalán milyen vétségek miatt büntetnek? — A legmagasabb arányt az úgynevezett erkölcstelen magatartások miatt szabják ki az alapszervezetek, a fegyelmi bizottságok. Idesoroljuk például az italozás, a munkahelyi, a szolgálati fegyelem megsértését. A második gyakorisági helyen szerepelnek a társadalmi tulajdonban okozott károk. Itt megemlíthetem a kisebb értékű üzleti lopást, a fusizást, a különféle alkatrészekkel való törvénytelen üzletelést. — Vegyünk két konkrét esetet. Az egyik a nagybá- tonyi FÜTÖBF.R igazgatójának pártfegyelmi ügye. A másik egy általánosabb problémakör, amikor is valamelyik párttag kegyeleti vagy családi indíttatásból — kényszerből? ■— vesz részt valamilyen egyházi szertartáson. Mi a párt álláspontja ilyenkor? — Két homlokegyenest különböző tárnáról van szó! Az elsőnél, bizonyítottan vezetői visszaélés történt, s ennek mértékét másként ítélte meg az első fokon a fegyelmi bizottság és másként a megyei fegyelmi bizottság. Ez utóbbi a kizárást törölte, helyette szigorú megrovást, végső figyelmeztetésit alkalmazott és 3 évre eltiltó határozatot hozott a párttisztségtői. A másik példa árnyaltabb , eset. A párt másként ítél!.'.- meg évekkel ezelőtt és má ; ként ítéli meg most a világnézeti követelményeke :, Ma, reformtörekvéseink közepette úgy látjuk, hogy a politikai párt bizonyos — legalábbis a korábbi élelemben vett — világnézet; engedményeket tehet. Nem szabad mereven értelmeznie azt, ha a párt egy tagja igénybe veszi, részt vesz eg: - házi szolgáltatásokon, feltéve, hogy azt nem , vallásos meggyőződésből teszi. Természetesen, nem tagadjuk a világnézeteik alapvető különbségeit, ugyanakkor tekintettel kell lennünk azokra a családi hagyományokra, olykor érdekekre, amelyek motiválják ezeket a cselekedeteket. — Nézzünk egy másik területet. Készül-e arra né:v ve statisztika, hogy a párttagságon belül, milyen rétegek követik el leggyakrabban a büntetendő cselekményeket? — Nagyjából szinkronban vannak ezek az összetétel arányaival, így a pártbüntetések több mint a felét kapják a munkásokhoz tartozók, a vezetők csaknem egy- hatodát. Sajnos, magas az úgynevezett fiatal párttagok aránya, akiket 5 éven belül vettek fel a pártba. Jelzi ez a tagfelvételi munka hiányosságait is. De engedjen meg egy megjegyzést: nem szabad a statisztikát túlértékelni! Arról van szó, hogy nem ezekből a számokból kell pontosan megítélni a párt általános helyzetét. Csupán arra valók ezek a számok, hogy jelezzenek tendenciákat, felhívják a figyelmet, milyen kedvezőtlen folyamatokra kell odafigyelni. — Nyilvánvaló azonban, hogy a fegyelmi helyzet vizsgálata egy szélesen u összkép megrajzolására is alkalmas. Mit mutat ez a kép? — A gazdasági, politikai, erkölcsi válságos helyzet hatással van a párt tagjaira is. Nagy gondot okoz a csökkenő életszínvonal, a rohanó infláció, a megélhetési problémák. Ugyanakkor sokan nem érzékelik még a reform fontosságát, érthetetlen számukra a sok változás, nehezen igazodnak el az új folyamatokban. S hadd mondjam el, hogy néhány kérdés pedig kifejezetten nyugtalanítja őket, gondolok itt az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokra, a társadalmi közhangulatot zavaró jelenségekre. Nos, ez mint említetten érezteti hatását a párttagság magatartásában, a párt- munkában, annak korszerű, a mához igazított formáját még sokan nem tudják alkalmazni, Azt szeretnénk, ha fegyelmi munkánkkal is elő tudnánk segíteni a megyében zajló reformfolyamat kiteljesedését, általánossá válását — mondotta befejezésül Takács Vilmos, a fegyelmi bizottság elnök (ti) Repedésmentes szigetelést! Az acél csővezetékek védelmére alkalmazott bevonattál megkívánjuk, hogy az jó tapadóképességű, hosszú élettartamú legyen, a nedvességet ne szívja magába, jó elektromos szigetelő legyen, baktériumok és rágcsálók ne támadják meg. Kívánatos továbbá a megfelelő vegyi ellenálló képesség, rugalmasság és szilárdság. Ilyen anyagot bizony nem könnyű találni. Az már eddig is kiderült, hogy a követelmények mindegyikének a hidegen tekercselt, öntapadó bevonat sokkal jobban megfelel, mint a mele* gén felvitt bitumenes szigetelés. Szem előtt keli tartani azt a fcfntos szabályt, hogy a földbe fektetett csöveknél csak a kiváló minőségű, gondos kivjtelezésű, ép 'szigeteléstől várható el megbízható védelem.
