Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-14 / 87. szám
1989. ÁPRILIS 14.. PÉNTEK NOGRAD 3 Fogyo falúak, nappali menetek Elkörzetesített élet? A megélt minta nyomán Útibatyu a vállra Függetlenül attól, milyen címkét aggatunk e sorsrontó helyzetre, a tények ugyanazt mutatják: nincs e térségben elegendő kenyérkereseti alkalom, az ingázás, mint életforma — a látott és megélt minta nyomán — beivódik a felnövekvő generáció vérébe is. Nincs telefon- és csatornahálózat, gyakorta a vezetékes vízellátás is hibádzik. Elhanyagoltak az utak, s egyik-másik községből már nem is vezetnek tovább. Elkörzetesítették az iskolát, a tanácsot, a kis település mezőgazdasági termelőszövetkezete egy nagy gazdaság részévé vált. S mindezzel együtt, „bekörzetesítette' magát a humán- és reálértelmiség, kihunyt lámpásuk fénye. Betetőzendő a kis falvak hányatott sorsát, még a település névtábláját 'is átírták, érzékenyen sebezve meg lakói önérzetét. Az anyagi és szellemi erőkkel való gondatlan sáfárkodás „kiürítette” a falvakat, hogy a semmi ágára ültetvén őket. szunnyadjanak, míg okosabb belátás ébredésre nem segíti őket. Lévén az élettér szűkülőben, az életminőség romló- félben. megindult, s tart mind a mai napig a három „H” elől menekvő elvándorlás. Nyomon követhető e menet településenként, de az egész megyében is: az utóbbi három esztendőben 6200 fővel lett kevesebb Nógrád népessége. Évenként egy kisebb falura való ember veszi vállra az útibatyut,' s kerekedik fel, hogy megyehatárokon túlnan próbálja megtalálni élete jobbra fordulását. Mások — még innen a végleges elhatározáson — reggel űtrakelnek, s este hazaérnek. Budapestre. Vácra, vagy éppen a nem messzi nógrádi városba járnak, ki, hol talált magának életfenntartási lehetőséget. Ismét másokat hetente, -kéthetente egyszer lát családjuk, az évek múltával elridegülő hétvégékre kiürülnek a nagyvárosi munkásszállások. Nem ilyen jövőre áhítozik a továbbtanuló fiatal. Aki teheti, s képes legyőzni a szülőföld vonzását, friss diplomával a kezében ígéretesebb vidékeken telepszik le. Megint csak szegényedik Nógrád. Riasztóak az egészségügy felmérései: a nógráTiltakozik a fogyó falvak maradék népe, midőn szülőhelyét az elmaradott jelzővel illetik. Sérti a szó, hiszen a szellemi visszamaradottsággal azonosítja. Hivatalos passzusokban, testületi ülések vitájában iparkodnak is elkerülni. Helyette gazdasági elmaradottság a titulus, vagy inkább a halmozottan hátrányos helyzet. A három „H” kategóriájába 35 nógrádi település tartozik. Ök harmincötén mindenki másnál jobban tudják, nevek és tények menynyire nem azonos fajsúlyú- ak. di népesség egészségi állapota sok tekintetben lényegesen rosszabb, mint általában a — kirobbanó egészséggel szintúgy nem dicsekedhető — magyar emberé. Boncolgathatnánk napestig elemeire a három „H” kategóriáját, hiszen a hátrányos helyzet ezernyi szálra osztódva szövi át —- mái;a az egész megyét. Szinte jottányit sem'javult a helyzet, mintha evégett nem is történt volna1 semmi. Pedig nem új keletűek a feltérképezett tények, a hátrányok tanúi. S nsm új keletű a megye elszánása sem: bármily tetemes erő. pénz nem lehet sok, változtatni ezen az állapoton. Azóta már hosszú a sora az intézkedéseknek is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága — részletes elemzéssel alátámasztva — a Minisztertanács előtt kérte a hátrányos helyzetű térségek felvételét a központilag kiemelt és támogatásban részesített régiók közé. A gondok sorolására, enyhítésük segítésére életre hívták a gazdaság korszerűsítését koordináló bizottságot. Az innováció, a tőkeáramlás, a műszaki fejlődés gyorsításáért dolgozik az Inno-line menedzseri szervezet. A munkahelyteremtő központi pályázatokat nemcsak szorgalmazza, hanem 60 millió forintnyi saját pénz elkülönítésével is iparkodik sikerre segíteni a megyei tanács. Amennyire csak a tehetős* ség engedi, fejlesztik az infrastruktúrát, ez ügyben hosz- szú távú koncepciók is készültek. Előnyt élvez a megye a központi területfejlesztési és a foglalkoztatási alap igénybevételekor. Nem volt mindez sziszifuszi erőfeszítés. Hiszen tavaly a központi alapok 83, és a megyei pénzalap 49 millió forintjából ezer új munkahely létesült. További, csaknem 400 munkahely 138 millió forintos táijiogafási igénye most van az elbírálók asztalán. Jelentős beruházások folynak a hírközlés, a víz- és gázellátás javítására. Nógrád bekerült az északmagyarországi térség megkülönböztetett kezelését célzó tárcaközi programba. Ez évre a megyének — a szénbányászat szerkezetváltásával összefüggő problémák megoldására — 100 millió forintot különítettek el a foglalkoztatási alapból. Mindez azonban csupán néhány tünet kezeléséhez volt elegendő. A hátrányos helyzet szorításában vergődő térségek s a megye egésze sem lett egészségesebb tőle, sőt, utóbb még erősödnek is a rosszabbodást mutató folyamatok. Tovább csökken a népesség, létszámleadó lett az ipar és a mezőgazdaság, csökken a npgrádi ipar produktuma, az elsősorban szocialista piacokra berendezkedett vállalatok helyzete paa fenyegetőbb, mint korábban volt, nem következett be érdemi fordulat a vállalkozásokban. S ráadásul a tanácsi pénzeszközök is mind kurtábbak lesznek. Mostanra világossá vált: a hátrányos helyzetű térségekben legmasszívabban érzékelhető gondok oldása valóban eredményes csak úgy lehet, ha a figyelem fénye az egész megyét bevilágítja. Ezt a felismerést tükrözi a tervgazdasági bizottság elmúlt év őszi állásfoglalása, melyben az elmaradott térségek problémáin túlmutatva, nagyobb régiók gondjainak együttes kezelésére hozott határozatot. Ennek megfelelően, Borsod, Szabolcs és Komárom mellett, Nógrád megyére is készül az a komplex, gazdaságszerkezet-korszerűsítési program, melynek végrehajtása valódi sikert ígér... Míg azonban visszakapják őket megillető rangjukat, tekintélyüket és vonzerejüket e falvak — hosszú út vezet... Szendi Márta (Következik: Majd még meggondolják) Tengerfenék az Andok tetején Egv műkedvelő őslénytankutató Chile déli részén az Andok üledékes kőzeteiben, 1700—1800 méteres magasságban bálnák és más tengeri állatoknak a megkövesedett maradványaira bukkant. Amikor ezek ■ az állatok — 15—20 millió évvel ezelőtt — elpusztultak, lesüllyedtek a tengerfenékre, s abba beleágyazódtak. Azóta heves földmozgások közepette az Andok hegylánca fölemelkedett, s az üledékbe beágyazódott kövületek a magasba kerültek. Ezek a leletek remélhetőleg "fényt vetnek majd az állatok fejlődéstörténetének egy eleddig kevésbé ismert korszakára, egyszersmind újabb adatokkal gazdagítják ismereteinket arról a — földtani léptékkel mérve gyors, 15 millió év alatt végbemenő — folyamatról, amelynek során az Andok hegylánca kialakult. GtE-cél: információt a műszaki szakembereknek! Sajtótájékoztató az egyesület idei terveiről Megyénk legnagyobb létszámú és egyik legaktívabb szellemi köre, a Gépipari Tudományos Egyesület tartott sajtótájékoztatót csütörtökön, Salgótarjánban. Gazsi Ferenc, az egyesület megyei titkára, az SVT főosztályvezetője beszámolt idei terveikről, jelentősebb eseményeikről. Kiemelt két rendezvényük közül május 10-én kerül sor az ipari minőségügyi klubnapra, melyen az ország 110 meo- vezető je vesz részt. Az egynapos tanácskozás keretében megismerkednek az öblösüveggyár és a tűzhelygyár tevékenységével is. Ugyancsak májusban szervezik meg a lemezalakítási szemináriumot, a megyei iparvállalatok szakemberei számára. Az előadók között lesz az Ipari Minisztérium, a Miskolci Nehézipari Mű- szabi Egyetem és a Dunai Vasmű képviselője. A rendezvényt kiállítással gazdagítják, ahol olasz, osztrák és nyugatnémet cégek vonultatják fel a témakörhöz kapcsolódó berendezéseiket. Szakmai napok keretében egy délelőttös előadásokat is szervez a GTE, elsőként Partent címmel az SVT-ben. Ezekhez illeszkedik a PRODINFORM minőségi klubnap, vagy a reklám- és marketingtevékenységet felölelő fórum. Elsőként kapcsolódik a GTE munkájába a szécsényi tsz- ben működő csoport, a hagyományos partneri szakmai nap alkalmából, ahol a csomagológépeket ismertetik meg a vevőkörrel. Gyárlátogatásaik sorában ellátogatnak a Soproni Vasöntödébe és az ELZETT-hez, két napon át tanulmányozzák a poltári és a kassai (csehszlovákiai) üzemeket: az üveggyárat és a lemezgyárat. Tanulmányútjaikat hái’omnapos krakkói út egészíti ki. A csoportos látogatások mellett szűkebb körrel szeretnék meglátogatni a VTDE- OTON-t, a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárát, a tokodi üveggyárat és a jászberényi aprítógépgyárat. Különös hangsúlyt fektetnek a helyi üzemek megismerésének, így a FÜTÖ- BER bátonyterenvei gyárának szakemberei felkeresik az SVT-t. A sajtótájékoztatón szóba került, hogy egyes vállalatok még mindig Budapestre küldik — speciális képzésre — dolgozóikat, vállalva a tetemes költségeket ahelyett, hogy igénybe vennék a GTE ilyen jellegű szolgáltatásait. A helyi tanfolyamok ólcsóbbak és ugyanolyan színvonalúak, mint a távo- labbiak. Ezzel a lehetőséggel nem élnek kellőképpen a vállalatok, pedig jelentős munkaidőt is megkímélnének. A helyi GTE-szervezet célkitűzése az is, hogy növeli szerződéses munkákból származó bevételeit. Ezzel a szakemberek is plusz munkalehetőséghez jutnak, természetesen megállapított fizetésért. Lehetőség szerint a megbízó vállalat mérnökeit, technikusait mozgósítják e célból, s előny, hogy a feladat elvégzését a költségek terhére írhatják. Újdonság, hogy a második fél évtől beindítják a GTE videotárát, szakmai filmek kölcsönzését. Tovább szélesítik külföldi kapcsolataikat, elsősorban Csehszlovákiával, Bulgáriával és új kapcsolatként a finnországi mérnökökkel. Emellett felkérik a megyei MTESZ-t, hogy állítsa össze a szűkebb pátriánkban tevékenykedő szakemberek és szakértők katalógusát, valamint szorgalmazzák a Nógrád megyei mérnöki kamara létrehozását. (—lh) Felmérés a zöldségtermelésről Világjelenség, hogy az egészéges életmód térhódítá- sával az étkezésben mind nagyobb helyet kapnak a zöldségfélék, ám hazai fo- gyasztási szokásaink — részben a termelés, részben az értékesítés problé\ mái miatt — csak kevéssé tartanak lépést ezzel a folyamattal — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett felmérése. • Hazánkban 1981 óta a zöldségtermelés évente 1,7— 2,2 millió toftna között mozog, a változatlan áron számított termelési érték: 10^—11 milliárd forint. Ez a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 4—5 százalékát jelenti. Zöldségtermelésünknek a 70-es évek elején háromnegyedrésze, a 80-as években már csak kétharmada származott a szántóföldről, a többi kerti termelésből. 'Az elmúlt években a zöldségfélék többségének romlott a jövedelmezősége, mivel a termelési költségek jobban emelkedtek, mint a termelői árak. Ez- , alól csak a zöldborsó és a vöröshagyma a kivétel. A nagyüzemek a zöldségfélék legtöbbjének termelését átengedték a kisüzemeknek, mivel a műszaki feltételeket s az élőmunka gépihelyettesítését nem tudták megoldani. A zöldségfélék választéka az utóbbi években többnyire kielégítőnek bizonyult, bár az ellátás meglehetősen ingadozónak mutatkozott. A túlkínálat és kielégítetlen kereslet egy-egy zöldségfélénél nem egyszer évente követi egymást. Magyar- ország az évi 178 kilogrammal az ötödik helyet foglalja el az európai országok között, az egy lakosra számított zöldségtermelésben. (Görögország, Spanyolország, Bulgária és Olaszország előz meg bennünket.) A mintegy másfélezer szövetkezeti és állami nagyüzem mellett csaknem másfél millió háztáji, kisegítő és egyéni gazdaság termel az országban, nem számítva a további 800 ezer házkörüli kiskertet, hobbitel- ket. Jelenleg a zöldségfélék bruttó termelési értékének több mint 75 százalékát a kisgazdaságok adják. A kisüzemek azonban kevésbé lennének ennyire eredményesek — állapítható meg a statisztikai adatokból —, ha nem támogatná tevékenységüket nagyüzemi háttér. Termelésünknek mintegy felét például a nagyüzemek közreműködésével értékesítik. A nagyüzemek jelentős nagyságú zöldségterületet adtak ki egyéni művelésre. Az évente megtermelt zöldség növekvő hányadát dolgozza fel a tartósítóipar. Ez az arány 1981 óta 48-ról több mint 55 százalékra növekedett. Munkában a gépek, emberek O A Pásztói Béke Termelőszövetkezet mintegy nyolcszáz hektáros területén gyomirtózza ezekben a napokban a búzát Kántor Károly traktoros. Felvételünk a város határában az Akaszlo- dombon készült, ahol erőgépével permetezi a gabonát. O A BUVIZIG balassagyarmati kirendeltségének dolgozói Balogh Lajos és Mészáros István Mát- raverebély határában a fű műtrágyázását végzik. Az itt található víztároló mintogy ezer- hatszáz méteros gátján kezelik és ápolják rendszeresen a füvet. képek : Rigó
