Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-13 / 86. szám
/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 86. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. ÁPRILIS 13., CSÜTÖRTÖK Törékeny marad-e az öblösüveg?! (3. oldal) Á REND alapja: nyolc fegyelmi! (5. oldal) Új vezető edző az SBTCnél (7. oldal) ■■■■HgBgMiMggiBgBBgBBBgggBgggBBgBBgggBgBBgBBMBBBggB Ülést tartott az llllSZIIIIf* Központi Bizottsága Szóvivői tájékoztató A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága április 12-én ülést tartott. A testület Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta azt a jelentést, amelyet a párt vezető testülétei munkastílusának és módszereinek tanulmányozására kiküldött bizottság készített. A . munkabizottság a többi között megállapította, hogy a párt politikai, ideológiai és szervezeti gondokkal küzd, de már jelen vannak a kibontakozási, a megújulást jelző folyamatok is. A Központi Bizottság személyi kérdésekről is határozott. A testület titkos szavazással tíz új taggal bővítette ki a Központi Bizottságot. Elfogadta a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd ennek a testületnek a tagjairól is titkos szavazással határozott. A KB, új tagjai: Barabás János, a budapesti pártbizottság titkára, Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója, Gyuricsku Kálmán, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára, Karvalits Ferenc, a Zala megyei pártbizottság első titkára, Kiss Péter, a budapesti KISZ-bizottság első titkára, Kovács László, külügyminiszter-helyettes, Lenkei Csaba, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelője, Major László, a KB Iroda vezetője, Mádlné Maár Ilona, a dunaújvárosi pb első titkára, Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára ismét Grósz Károly. A Politikai Bizottság további tagjai: Hámori Csaba, Ivártyi Pál, Jassó Mihály, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Tatai Ilona és Vastagh Pál. A Központi Bizottság üléséről közleményt ad ki. A Központi Bizottság ülését követően Major László, a párt szóvivője az MTI munkatársának elmondta: a testület lényegében saját munkamódszerével, stílusával foglalkozott ezen a tanácskozáson. Rendkívül önkritikus volt a munkabizottság beszámolója, amelyet Grósz Károly terjesztett elő. Ebből kitűnt, hogy a pártértekezlet után eufórikus periódus következett be, azonban mintha az új pártvezetés, s maga az MSZMP is elvesztegette volna az időt. Az első hónapokban dinamizálni lehetett volna a párttagság tömegeit, s méginkább megerősíteni a politikai munkát. Ez vissza nem térő alkalom volt. Azóta Magyar- országon felpörögtek a politikai események, s a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kommunisták egy része értetlenül fogadta a gyors mozgást, zavarodottság mutatkozott soraikban, és ez párton belüli tényezőkkel is magyarázható. Ilyen eseménysorozathoz nem szokott a pártközvélemény, sokkolóan hatott rá, mindaz, ami végbement az országban. Az alternatív szervezetek megjelenése éppen úgy, mint a nem egyszer ellenséges támadás, amely a pártot, a kommunistákat is személyükben éri. A Központi Bizottság arra törekszik, hpgv az &ISZMP minél előbb magára találjon, kijusson abból a politikai, ideológiai és szervezeti gondokkal küszködő periódusból, amelyben ma van. Miként a beszámoló megállapította: a megújulás jelei már tapasztalhatók. Lesz újfajta egység, s a párt annak szellemében készül majd fel a választásokra. A pártvezetés személyi összetételének változásáról szólva a szóvivő leszögezte: nem egyes csoportok követeléseinek akart eleget tenni a Központi Bizottság, amikor változtatásokat határozott el, s ökritikusan szólt saját munkájáról, kritikusan az előző Politikai Bizottság tevékenységéről. Nem bizonyos csoportok kritikai éhségét kívánta csillapítani, hanem az volt a célja, hogy ütőképesebbé tegye a pártvezetést, s ezzel offenzívába lendítse a párttagságot, amennyiben a kommunisták döntő része egyetért ezekkel a változtatásokkal. A hangsúly tehát az offenzívabb politikán von. amely ebhől^rhajd következik, s amely nyomán várhatóan eredményesebb munkát végez a testület. A Központi Bizottságba történt kooptálásról, a Politikai Bizottság újjáválasztá- sáról elmondta: a jelölőbizottsággá átalakult munka- bizottság több száz embert hallgatott meg a megyék-, ben, Budapesten, a megyei pártbizottságok képviselőivel, s a Központi Bizottság szinte mindem tagjával konzultált a két testület munkamódszeréről, munkastílusáról, s az ennek javításához szükséges személyi feltételekről. A tapasztalatok, s a többségi vélemény alapján úgy látta jónak, hogy kilenctagú, operatívabb Politikai Bizottságot válassza(Folytatás a 2. oldalon.) A Nógrád Megyei Tanács elnöke az egri érseknél Egerbe a római katolikus érsekségre látogatott tegnap dr. Körmendy József, a Nógrád Megyei Tanács elnöke és dr. Boros Sándor elnökhelyettes. A látogatásra dr. Seregély István egri érsek meghívására került sor. A találkozó során tájékoztató hangzott el a római katolikus egyházmegye vezetésének tevékenységéről, a munka legidőszerűbb kérdéseiről, valamint a tanácsok munkájának legfontosabb feladatairól. A beszélgetés fontos témája volt a tanácsok és az egyház kapcsolatainak további együttműködési lehetőségeinek kérdése. A téma a Nógrád Megyei Tanács április 27-i ülésének napirendjén is szerepel. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár hidegüzemében az elmúlt hónapban mintegy 2700 olajkályhát szereltek ösz- sze. A termék jelentős része — 1710 darab — tőkés országokba kerül kiszállításra. Az exportmegrendeléseket i az NSZK-ba és Ausztriába továbbítják a gyárból. —RT— A Professional Számítástechnikai és Elektronikai Gt. salgótarjáni szervizében az idén mintegy hatmillió forintos forgalmat terveznek. Megyénkén kívül Heves megye területén is javítják a személyi és professzionális számítógépeket. Az itt dolgozó nyolc szakember a modern technika „gyógyításával” foglalkozik naponta. Képünkön Kiss Tibor számítástechnikai szervizmérnök a gépek központi egységét ellenőrzi. —RT— Japán minőségjavító módszer a kerámiagyárban Pályázatot nyert a romhányi gyár Szakemberek, szerint a hazai ipar reformjának sarokköve lehet egy japán minőségfejlesztő módszer elterjesztése. Az Ipari Minisztérium a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézettel kötött megállapodás alapján teljes munkaidőben dolgozó feladatmegoldó munkacsoportot állított fel, hogy dr. Shoji Shiba professzor, a Tsukuha egyetem (japán) tanára vezetésével minőség- fejlesztési programot dolgozzon ki a magyar ipar számára. A munka célja az átfogó minőségvezetési rendszer (Total Quality Management) konkrét és gyakorlati bevezetésének előkészítése és elősegítése a hazai vállalatoknál. A sikeres előkészítést országos pályázat kiírása követte. Az eredményes pályázók között szerepel a Romhányi Építési Kerámiagyár is. Kollár József, a vállalat igazgatója márciusban,' egy kibővített vezetői értekezleten ismertette az ezzel kapcsolatos gyári teendőket, s elmondta: „A minőség nem lehet kampánymunka, hanem egy hosszú . távon érvényes szemléletmód, vezetői magatartásforma, igényességen alapuló munka- kultúra. A minőséget a vevő dönti el, ezért a minőségvezetési tevékenységünknek is vevőközpontúnak kell lennie. Problémáink JO százalékát magunk idézzük elő, az ámr éppen ezért ezt a 90 százalékot ostromolja a gyengeségek feltárására irányuló eszköztárával.” Az ámr bevezetése három lépésben valósítható meg. Első fázisban történik az előkészítés és az indítás. Ezt követi a működtetés és a megfigyelés, végül az értékelés, az elemzés és a továbbfejlesztés. Bár a kifejezések elméleti megállapításokat takarnak, a gyakorlatban rendkívül fontos tennivalókról van szó, melyben a sorrend sem mellékes. A gyár az első fázist idén július végéig befejezi. Éhhez azonban szükséges, hogy felmérjék a minőségügy jelenlegi állapotát, melyet valamennyi érintett vezetővel megismertetnek. Egyeztetett javaslat után meghatározták, hogy a folyamatban mely kérdések élveznek elsőbbséget. Ugyancsak ezen időszak alatt hozzák létre a minőségi irodát, valamint a vállalati minőségügyi tanácsot. Ezeknek a feladata a minőségpolitikai célok kidolgozása, a szükséges munka- csoportok oktatása, munkájuk koordinálása. A RÉK- nél az ámr bevezetését az Országos Piackutató Intézet leányvállalata, a Qualifórum munkatársai segítik. Pártbizottság! öles Balassagyarmaton Az értelmiséggel kapcsolatos feladatokról Kibővített ülést tartott tegnap az MSZMP Balassagyarmati Városi Bizottsága. Az értelmiséggel kapcsolatos főbb kérdésekről szóló pártbizottsági állásfoglalást (tervezetet) vitatták meg és ennek elfogadásáról döntöttek. Az ülésen megjelent, munkájában részt vett dr. Csongrády Béla, a megyei pártbizottság szóvivője is. Az ülés anyagául szolgáló állásfoglalás a párt és az értelmiség kapcsolatáról, a jövőbeni együttmunkálko- dásról, az új típusú gyakorlatról, a politikai és az értelmiség viszonyának továbbfejlesztéséről készült. Kimunkálásában is új módszereket alkalmazott a balassagyarmati városi pártbizottság, hiszen a témában összehívott ad hoc bizottságot kérte fel a helyzet alapos, és körültekintő feltárására, ugyanígy igénybe vette a nemrégiben' létrehozott rétegbizottságot, valamint az állásfoglalás-tervezet megítélésében és továbbgaz- dagításában az új tanácsadói testület is. Balassagyarmat és vonzáskörzete mintegy ezernyolcszáz értelmiségit köt munkával, hivatással ehhez a tájhoz. A velük összefüggő kérdések a pártbizottsági ülésen mondott vélemény szerint, mindazokat a gondokat tartalmazzák-, amelyek ma az értelmiség helyzetét és a párttal való kapcsolatát igazából jellemzik. Áz állásfoglalás-tervezet, amelyet részletekbe menő gondos és felelős vita után a pártbizottság egyhangúlag (Folytatás a 2. oldalon.)
