Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-12 / 85. szám
1989. ÁPRILIS 12.. SZERDA NOGRAD 3 Törékeny marad-e az öblösüveg?! 3« Pénzt pumpálni... A már említett helyi és népgazdasági érdekek miatt nyilvánvaló: meg kell menteni a Salgótarjáni Öblös- üveggyárat! Kérdés: hogyan, mi módon? Drasztikus intézkedést ajánlott Gressai Sándor, akinek már van tapasztalata az ilyen jellegű „gyógyításban", hiszen talpraállította és jól prosperáló gazdasági szervezetté fejlesztette a szanált Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárat. — Meg kell felezni a vállalatot. Ez egyet jelent ezer ember elbocsátásával. C. Becker Judit, a Salgótarjáni Városi Tanács elnöke szerint ez ázonban nem járható út: — Másutt sem tudunk munkát és kenyeret biztosítani énnek az ezer embernek. Más megoldást kell találni a válságos helyzetből- való kilábaláshoz, banki segítségre van szükség. Tre/ií István, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője is hasonló véleményen volt. Szerinte is a bank adhat pénzt a vállalatnak, ugyanakkor a helybeli gyárak is mentőövet nyújthatnak a bajba jutott öblösnek. — . A likviditás, a fizető- képesség megteremtése a legsürgősebb feladat. Közben új szervezeti formát kell kidolgozni. Érdemes bizalmat szavazni a gyárnak, mert termékei iránt van érdeklődés. A főosztályvezető ' egy Muránóból küldött levelet mutatott. A feladó olasz cég hajlandó volna 500 millió lírával betársulni egy kqzös vállalkozásba. Nos, minden ajánlatot meg kell nézni, ám döntést csak alapos vizsgálat után szabad hozná Az öblös a mostani helyzetében nem engedhet meg magának egyetlen helytelen lépést sem! . Először is tehát a termelés fenntartását finanszírozó milliókra kell szert tennie a gyárnak. Csépán Gusztáv, a Budapest Bank Rt. salgótarjáni fiókjának vezetője, aki ugyancsak részt vett a szakértői vizsgálatban,’ a gyár mostani problémáit napirendre tűző testületi ülésen bejelentette: — Pénzintézményünk hajlandónak mutatkozik 80 millió forint vagyonalap-megelőlegezési hitelt adni az üveggyári kollektívának. Három év alatt kell majd visszafizetni a kölcsönt. Ez a pénz azonban édeskevés az öblösüveggyárnak. Pintér Mihály gazdasági- igazgató-helyettes szerint 300 millió forinttal volnának igazán kisegítve. — Ebből 100 millióval stabilizálhatnánk pénzügyi helyzetünket, míg a további 200 milliót a kézi és a gépi gyártás fejlesztésére fordíthatnánk. A gyár vezetőinek véleménye, hogy ilyen mérvű fejlesztéssel már megteremthetők volnának a feltételek az évi egymilliárd forintot meghaladó termelési érték és 150 milliós nyereség eléréséhez. A piaci pozíciók javítása, a konvertibilis export növelése, a jövedelmezőség emelése a cél, ennek megfelelően kell alakítani a mintegy 4 ezer áruféleséget magába foglaló termékszerkezetet. Általános érvényű szentencia: a minőségi termelésre kell helyezni a hangsúlyt. A piaci igények figyelembe vételével szükséges módosítani a gyártást, ám elébe lehet menni a vevői ’kívánalmaknak a saját tervezésű, divatos termékek kiajánlásával. Az eddiginél nagyobb gondot érdemes fordítani a •csomagolásra. A gépi gyártás terén alapvető jelentőségű a technika és technológia fejlesztése. Az elképzelések között szerepel egy újabb kehely- gvártósor üzembe helyezése. A kézi gyártást az üvegfúvólétszám növelésével, kis- gépesítéssel akarják felfuttatni az üveggyáriak. — A bérek emelése fontos a létszám megtartása helyenként bővítése szempontjából. ‘ Kiemelt, 15—30 százalékos bérfejlesztést kaptak márciustól az üvegfúvók, a termelés szempontjából kulcsfontosságú szakmunkások, a műszaki és köz- gazdasági végzettségűek. Az év során 4 ezer forintra emelik a minimális bért a gyárban — mondta Géczi Lőrinc, a gyári szb titkár. Az általános minőségellenőrzési rendszer alkalmazása a selejt jelentős csökkentését hivatott szolgálni. A folyamatban lévő értékelemzés az általános költségek mérséklését célozza. A számítógépes számbavételi rendszer a termelés szervezettségének jobbítására irányul. Az öblös 1995-ig szóló stratégiáját rögzítő doku* mentumban olvasható: „Az önállóságot, a vállalkozást alapul vevő új típusú vezetői konszenzusának kialakítása, állandósítása váljon általános gyakorlattá!” Ennek érdekében óhatatlanul fel kell számolni az igazgató és helyettesei között meglévő, a háttérben megbúvó feszültséget. Az igazgatónak az irányításra szükséges összpontosítania az energiáját, Gressai Sándor szerint: elsősorban dolgoztatnia kell! Ám ahhoz, hogy ne foglalkozzon apró-cseprő ügyekkel, nagyobb segítséget kell kapnia a közvetlen munkatársaitól. Ugyanakkor a gyár elsőszámú vezetőjének jobban kell támaszkodnia a vele dolgozókra, igényelnie kell jó meglátásaikat, okos tanácsaikat. Nos, legyünk őszinték: ezen a’téren sok még a teendő az öblösüveggyárban ! A szépen megfogalmazott elképzelések gyakorlati megvalósítása mindenekelőtt azon múlik, hogy sikerül-e, működő tőkét bevinni az eresztékeiben megreccsent gazdasági szervezetbe. Külföldi tőke bevonása elképzelhetetlen a vagyon felmé- rettetése nélkül, s ezt a nagy jelentőségű munkát egy elismert külföldi cégre bízta a gyár vezetése. — Megkezdtük egy részvénytársaság szervezését — újságolta Kazinczy Gyula. — Ügy tűnik, létrehozható a társulás. Már vannak biztosnak látszó társulok, de még hadd ne mondjak neveket. Az alaptőkét 300 millió forintra tervezzük, ez az ösz- szeg azonban még változhat. Meggyőződésem: érdemes az öblösbe belefektetni. A bennünk bízóknak munkánkkal, eredményeinkkel fogunk bizonyítani.. (Folytatjuk.) Kolaj László , Fotó: Bábel László Növekszik az igény az egyéni tervezésű, divatos termékek iránt Híron forrásból — harmincmillió beruházásra Első osztályú tej a fejőházból A kazári termelőszövetkezet életében a tavalyi esztendő sokáig emlékezetes marad. A többi között azért, mert fennállása óta a múlt évhez hasonló fejlesztést, beruházást nem hajtottak végre. Három forrásból — állami támogatás, saját erős, megyei fejlesztési alap — 30 millió forint értékben' végeztek építési, szerelési munkálatokat és vásároltak új, korszerű gépeket. Az összegből a legnagyobb résszel a tehenészeti telep rekonstrukciója részesedik. Ezt a nagy munkát két évre tervezték, 1988. december 20-i elszámolási határidővel. A beruházás eldöntésekor két megoldás között kellett választaniok: vagy felszámolják az állatállományt, vagy rekonstruálják a meglevő épületeket és az állományban fajtacserét hajtanak végre. Tekintettel a jövőre, a tagság az utóbbi mellett voksolt. Szerencséjükre a meghirdetett állami támogatásra irányuló pályázatukat, ennek a pénzforrásnak a befagyasztása előtt még elfogadták. Így vált lehetővé, hogy 1988-ban a beruházások bekerülési költsége — több mint 28 millió forint — So százalékát az állami segítség képviseli, amelyből az elmúlt évben 13 milliót vettek igénybe, a 15 milliós saját erő mellett, melynek nagy része bankhitel. A megyei tanács két év alatt 5 millió vissza nem térítendő fejlesztést segítő pénztadott a gazdaságnak. A fejlesztés-beruházás eredményeként teljesen megváltozott, korszerűsödött a tehenészeti telep. Új istállók növelik a befogadó- képességet. A különböző utak betonozásával, a karámrendszer kiépítésével megváltozott az egész major arculata. Megfelelő körülmények biztosítják a silókészlet tárolását, szabadtartásossá vá_lt az állattenyésztés. A sok létesítmény közül nemcsak a magas árra, hanem elsősorban az alkalmazott, fejlett technika miatt szükséges kiemelni a fejo- és a tejházat. Létrehozásával ugrásszerűen és előnyösen megváltoztak a munkakörülmények, megjavult a tejhűtés, -kezelés lehetősége, továbbá kifogástalanná váltak a higiéniás viszonyok. Amióta a fejőházon fejlődik a szarvasmarha, azóta csak első osztályú tej kerül ki a fejőházból. Az összeg nagysága és az állattenyésztéssel való szoros kapcsolata miatt idekívánkozik annak közreadása, hogy jelentős pénzt költöttek a tenyészállat felvásárlására. Ennek során kihasználták a tejipari hitelkonstrukció adta kedvezményeket. 1986-tól ’89. elejéig 164 vemhes üszőt, illetve fejős tehenet vásároltak, amely 5,5 millió forintba került. A több tejet adó fajták nagy része 120 darab — 4 millió forint értékben a múlt évben került a tehenészeti telepre. A gépvásárlásra költött 2,2 millióból kombájnokat és traktort vettek az alaptevékenység kiszolgálásához, de jutott pénz a salaktermelést, -osztályozást és téglaőrleményt előállító gépek felfrissítésére is. Az idei esztendő fejlesztési lehetőségeit és sorrendjét a felvett hitelek tőke- és kamattörlesztése határozza meg. Két területen kívánnak előrelépni. Folytatják a tehenészeti telep befejezését szolgáló rekonstrukciót, s ezzel egyidejűleg előteremtik a tehergépkocsipark megfiatalításához szükséges pénzt. Bazaltgyapoton virágzik a gerbera Érdekes kísérlethez kezdtek a tapolcai Isolyíth Szigetelőanyag Gyárban. Az üzemcsarnok szomszédságában nem mindennapos látvány a hét, összesen ezer négyzetméter afapterületű fóliasátor, amelyben ger- berák ezrei bontják szirmukat. Ezeket a sátrakat hulladékenergiával fűtik, és a termőtalaj nem más, mint az itt gyártott bazaltgyapot, természetesen különböző növényi tápokkal dúsítva. Svéd és holland mószereket vizsgáltak, mielőtt megkezdték az üzemi kísérletet. A külföldi tapasztalatok szerint az ily módon termelt zöldségfélék és virágbk hozama akár kétszerese is lehet a hagyományosénak. Az első sikereken felbuzdulva most építik a másódik ezer négyzetméteres fóliasátorcsoportot. Az újakba főleg paradicsomot és uborkát ültetnek majd. A jövőben tehát nemcsak a házépítőknek, hanem a primőr termelőknek is kínálják majd a bazaltgyapotot, részükre az agrotechnológiát is kidolgozzák. Robotok áruszállításra Elkészült az első hazai fejlesztésű robottargonca, az UNIROBOT * Kft.-nél. Az ipari számítógéppel vezérelt robottargonca akkumulátorral működik. s újratöltés nélkül 16 órát üzemel egyhuzamban. A kocsi 1 tonnás terhet tud örtműködően szállítani a számítógép által meghatározott útvonalon. A vezérlő számítógép utasítja a robotolt, hogy milyen útvonalon haladjon, hol álljon meg, milyen terhet vegyen fel, s azt hová szállítsa. Kezelőszemélyzet nélkül, önállóan dolgozik, így jól alkalmazható raktárakban, textil- és élelmiszer- ipari üzemekben, valamint kórházakban. Előnyösen használható egészségre ártalmas technológiák környezetében, kémiai anyagok, vegyszerek, sugárzó és robbanó anyagok szállítására, valamint olyan helyeken, ahol az ember tűréshatárnál melegebb, illetve hidegebb van. A közeljövőben megkezdődhet a sorozatgyártás az első magyar fejlesztési robbttar- goncának. Az elkészült prototípus, vizsgálat alatt. MTI-fotó: Balaton József Négy nemzetközi szakvásár nyílt Kőbányán A Budapesti Nemzetközi Vásár Központjában kedden négy nemzetközi szak- kiállítás nyílt. A Hungexpo két év után ismét megrendezte az Agromasexpo nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, gép- és mű- szerkiá'Hítást, a Hungaroplast nemzetközi műanyag- és gumiipari kiállítást, a Li- mexpo nemzetközi könnyűipari gépkiállítást, valamint a Mipel nemzetközi elektrotechnikai és elektronikai kiállítást. A szakkiállításokon a 137 hazai kiállító mellett 170 külföldi cég is bemutatja újdonságait. Először ~ vesz részt a szak- kiállításon Izrael. A kiállításokat Berecz Frigyes ipari miniszter nyitotta meg, aki elmondta, hogy a rendezvények — az utóbbi évek nemzetközi vásárrendezési gyakorlatához igazodva — nem az ipar teljes keresztmetszetét, hanem csak meghatározott szakágazatait mutatják be. így a kereskedők, a gyártók és a műszaki szakemberek alaposabban áttekinthetik egy-egy adott ágazat eredményeit, pontosabb képet alkothatnak a technika fejlődéséről. A magyar gaz- daságpol it ilka törekvései nek központjában egy korszerű, gyors fejlődésre képes gazdaság feltételeinek megteremtése áll. Éppen ezért igen fontos az ipar szerkezetének átalakítása, s egy olyan gazdálkodói környezet megteremtése, amelyben versenysemleges szabályozás közepette lehetővé válik a sikeres vállalatok gyors felemelkedése. A vállalatok alkalmazkodását nagymértékben elősegítheti a jól szervezett, tartalmas ipari kiállítás. A tavaszi szakkiállításokkal egyidőben nyílt meg a * vásárvárosban az Expo Itália ’89. önálló olasz kiállítás. Ezen a rendezvényen mintegy hatvan olasz vállalat mutatja be híradástechnikai, elektronikai, élelmiszer-ipari termékeit, Az önálló olasz kiállítás résztvevői főként kis- és középüzemek, vállalatok, amelyek azért jöttek Magyarországra, hogy az eddiginél szélesebb körű kooperációkat alakíthassanak ki magyar iparvállalatokkal.
