Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-12 / 85. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 65. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. ÁPRILIS 12.. SZERDA Vita az MSZMP agrártéziseiről H mezőgazdaság vállalja a terheket, de ëliii akar! Devcsics Miklós: kapjanak nagyobb lehetőséget a jól gazdálkodó szervezetek A megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak, élelmiszer-ipari üzemeinek és intézményeinek képviselői, valamint a területi politi­kai és tanácsi vezetők jöttek el a megyei pártbizott­ság tanácstermébe, hogy véleményt cseréljenek az MSZMP (készülő agrárkoncepciójáról. Ott volt Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályve­zetője is. A jelenlevőket Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Havas Fe­renc, a megyei tanács általános elnökhelyettese mon­dott vitaindítót az MSZMP KB ez év februárjában meghirdetett agrárpolitikai téziseiről. r t 1 ­... ' < Ü lést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista (Munkáspárt Politikai Bizott­sága április 13-re, szerdára összehívta a Központi Bi­zottság ülését. A testület megvitatja azi a jelentést, amelyet a Központi Bizottság február 10—11-i ülésének döntése alapján kiküldött bizottság készített. A bizottság ta­nulmányozta a párt vezető testületéinek munkáját, stílusát és módszereit. A bizottság jelentését Grósz Károly főtitkár ter­jeszti elő. (MTI) A TESZÖV elnöksége tárgyalta Hegújult érdekképviseletre van szükség Kezdetül felvázolta azt a folyamatot, sorra vette mind­azon ókokat, melyek követ­kezményeként ma úgy tűnik, megbuktak a mezőgazdasági nagyüzemek, az élelmiszer­ipari vállalatok, jóllehet ar­ról, van szó, hogy döntően gazdaságirányítási rendsze­rünk teremtett olyan helyze­tet, hogy az agrárüzemek ma gyenge gazdasági stabili­tást mondhatnak maguké­nak. Megkésve öltött formát az a felismerés, hogy az egykori agrártézisekre ala­pozott gazdaságpolitika meg­tette a magáét, de az élet jó néhány éve túlhaladta már, megújítása, gyökeres megre­formálása óhatatlanul $szük- séges. Ezt támasztja alá töb­bi között az a körülmény is, mely a nem kielégítő terme­lői érdekeltségben és a szük­ségestől messze elmaradó al­kalmazkodóképességben je­lenik meg. Ezek együtt van­nak jelen, egymás hatását felerősítve. Vitaindítójában Havas Fe­renc aláhúzta: a biztonságos ellátás megtartásával, az ak­tív export-import egyenleg növelésével, gazdaságosabb exporttal, a falu megtartó­erejének fokozásával, a ma­gyar vidék felemelkedésével és a természeti környezet védelmével, mint kiemelt kö­vetelményekkel az agrárpoli­tikai tézisek reális, vonzó perspektívát, jövőképet nyújt­sanak mindannyiunik számá­ra. Ezek a tézisek legfonto­sabb tartós elemei. Megva­lósulásukhoz mindenekelőtt a mennyiségi termelésről a minőségi termelésre kell át­állni. A mai magyar termék- kínálattal, a jelenlegi minő­séggel, csomagolással, piaci munkával és szállítási pon­tossággal igényes, jól fizető piacokon nem fesz helye a magyar agrárgazdaságnak. Élelmiszer-gazdaságunk jö­vője múlik azon, hogy ex­port szerkezetében a maga­san feldolgozott, igényesen adjusztált termékek szere­peljenek döntő súllyal. A külpiacokon ma már nem is annyira a mezőgazdasági termékek, hanem a támoga­tási rendszerek vannak ver­senyben. Ezért a7- agrárpoli­tikai téziseknek arra is vá­laszt kell adniuk, hogy va­jon meddig lehet folytatni a magyar agrárágazat támoga­tásának leépítését? A továbbiakban az új ala­pokra helyezendő tulajdono­si, vagyon- és jövedelemér­dekeltségi viszonyokról szólt Havas Ferenc, az egyre ér­dektelenebbé váló bérmun­kásviszony visszaszorítását sürgette, összegzésként pedig a hallgatóság figyelmébe ajánlotta : — Nógrádban azt képvi­seljük, v hogy az országostól kedvezőtlenebb adottsága­ink miatt szükséges nagyobb szellemi és anyagi ráfordí­tás ellenére sem mondha­tunk le az itt folyó mező­gazdasági és élelmiszer- ipari termelésről. Ehhez adottságaink miatt támoga­tásra van szükség. Ügy lát­juk, s ez ténykérdés, hogy az itt képződött új érték, az emberek foglalkoztatása, természeti értékeink meg­óvása — más területen, más ágazatban eredményeseb- ■ben, olcsóbban nem oldha­tó meg. A vitában elsőként dr. Hütter Csaba, a szécsényi tsz elnöke kért szót. Mint mondotta, az agrárágazat­nak többet kell vállalnia a teljesítményhiányos társa­dalom gondjainak enyhítésé­ből, mint amennyi rá ará­nyosan jutna. A megye me­zőgazdasági üzemei nyere­ségüket még nominál érték­ben sem tudják megőrizni, noha egyre nő az ipari te­vékenység aránya. A szé­csényi gazdaság is példa rá, hogy mezőgazdasági mun­kával, jóllehet színvonal nem marad el az ipari te­vékenységek mögött, a 80-as évek elejétől is kisebb nye­reségtömeget lehet produ­kálni. Javasolta, hogy az MSZMP készülő agrárpoli­tikájában vállalja fel leg­alább 6—8 fő mezőgazdasá­gi termék 1980-as évék ele­jei jövedelmezőségi pozíció­jának három-négy éven be­lüli visszaállítását. Ez nem csupán taktikai fogás len­ne a választások előtt, ha­nem a nemzet jelenét, jö­vőjét jól szolgáló, mezőgaz­daság-, vidék- és falupárti ígéret. Dr. Gergely Sándor, a Karancs mgtsz elnöké szólt* arról, hogy az- árak rásza­kadtak a mezőgazdaságra, a piaci kontroll még, a hi­vatali már nem működik. A tsz-ek fele Nógrádban veszélyhelyzetben van, nye­reségükből ma mindössze egyetlen korszerű családi házra futná. Az ország ter­heiből a mezőgazdaságnak ezúttal is többet kell vállal­nia, helyzete azonban nem válhat méltánytalanná, az hogy a tsz-ek ne jussanak a már ajtón kopogtató funk- ciótlanság sorsára, hat új funkció „telepítését”, bőví­tését javasolta. Szegner László, a nőtin- csi tanács elnöke számára is elfogadhatatlan az a helyzet, hogy a mezőgazdasági üze­mek az alaptevékenységben nem találják meg perspek­tívájukat. Jövedelmük elvo­nása a tűréshatárig megy, s ha az alaptevékenységben próbál a gazdaság kitörési pontot találni, óhatatlanul a' tönk szélére sodródik. Részt vett a vitában Ko­vács Imre, az MSZMP KB osztályvezetője is. Hangsú­lyozta, hogy a párt agrárté­zisei a magyar agrárágazat fejlesztésének koncepcióját adják meg, a végrehajtás­hoz a kormánynak is ki kell dolgoznia agrárprogram­ját. A tézisek új elemeként szólt arról, hogy nem a ter­melés mindenáron való nö­velését sugallják, hanem a piaci viszonyokhoz való al­kalmazkodást, a kereslethez való igazodást jelölik meg rendezőelvként. Az agrár­ágazatnak is versenyhely­zetben kell dolgoznia, s eh­hez hozzátartozik a több- szektorúság, de az esély- egyenlőség feltételei között. Élvezzenek tényleges önálló­ságot a gazdaság szereplői, oldódjanak a kötöttségek. Ez még csak nem is beru­házásigényes célkitűzés, el­határozáson és következetes végrehajtáson múlik sike­re. A szükséges jogszabályi hátteret, a törvényességi fel­tételeket most teremtik meg hozzá. Aláhúzta a KB osztály- vezetője : a mezőgazdasági nagyüzemek — bizonyos át­rendeződéssel — egy kor­szerű agrárpolitika keretei közt is versenyképesek ma­radhatnak. Nem kell félteni őket a farmergazdálkodás­ban bekövetkező egyéni föl­indulástól. Aki azonban vál­lalja az egyéni gazdálkodás nem csekély kockázatát, at­tól nem szabad elzárni ezt a lehetőséget. Az MSZMP április máso­dik felében feldolgozza a tézistervezetről összegyűlt véleményeket. Figyelembe veszi a más pártoktól, szer­vezetektől kapott javaslato­kat is, melyek nem elsősor­ban tartalmukban, inkább hangvételükben térnek el az MSZMP tarsolyában lévők­től. Pongrácz József, a rétsá; gi tsz elnöke kifejezte azt az igényét, hogy az agrár­ágazat megítélésének alapja' népgazdasági teherviselése legyen. Munkájához a fel­tételeket eszerint biztosítsák. A vitában felszólalt Dev­csics Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. (Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly spanyol szocialistákat fogadott G rósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára kedden, a Központi Bizottság székházában fogad­ta a Spanyol Szociaiista Mun­káspárt hazánkban tartózko­dó küldöttségét, amelynek vezetője José Maria Benegas, az SSZMP végrehajtó bi­zottságának tagja, a párt szervezőtitkára. A küldöttség tagjai: Elena Flores külügyi titkár, és Francisco Fernan­dez Marugan gazdasági és szociálpolitikai titkár, a vb tagjai. A szívélyes, baráti hangu­latú találkozón Grósz Károly tájékoztatta a spanyol ven­dégeket a magyar reformfo­lyamat eddigi eredményeiről és az MSZMP időszerű ten­nivalóiról. Aláhúzta, hogy ér­dekeltek vagyunk a múlt év novemberi madridi főtitkári találkozón megerősített párt­közi és államközi együttmű­ködési szándék minél széle­sebb kibontakoztatásában. Benegas, a spanyol kül­döttség vezetője pártja ne­vében támogatásukról bizto­sította az MSZMP reformtö­rekvéseit. Tanácskozik aïSZ külügyminiszteri bizottsága Kedd délelőtt az NDK Mi­nisztertanácsának díszter­mében megkezdte munkáját a Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bi­zottságának ülése. A kétnapos tanácskozáson részt vevő nemzeti küldött­ségek élén — a szovjet de­legáció kivételével — külügy­miniszterek állnak: Petar Mladenov a bolgár, Jaromir Johanes a csehszlovák, Ta­deusz Olechowski a lengyel, Várkonyi Péter a magyar, Oskar Fischer az NDK, loan Totu a román diplomácia vezetője. Az ülésre Berlinbe érke­zett szovjet küldöttséget — Eduard Sevardnadze távol­létében — Alekszandr Bessz- mertnih, a külügyminiszter első helyettese vezeti. Se- vardnadzét — Razumovsz- kij KB-titkárral egyetemben — az SZKP KB Politikai Bizottsága hétfőn Grúziába küldte a köztársaságban ki­alakult feszült belpolitikai helyzet okainak kivizsgálása végett. A külügyminiszteri bizott­ság kétnapos üléséről vár- I hatóan közlemény jelenik meg. Kedden, Salgótarjánban, a MTESZ székházában tar­totta küldöttközgyűlését a Nógrád Megyei Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A kül­dötteket és a meghívotta­kat Pongrácz József, a TE­SZÖV "elnöke köszöntötte, majd Deák Pál, a TESZÖV titkára fűzött szóbeli ki­egészítést az előzőleg írás­ban kiküldött anyaghoz, amely a termelőszövetkeze­tek és a közös vállalatai el­múlt évd munkáját értékelte majd foglalkozott az 1989. évi célkitűzésekkel. A megye termelőszövetke­zeteiben az elért eredmé­nyek mellett tovább halmo­zódtak a feszültségek a nö­vénytermesztésben, az állat- tenyésztésben, jelentősen ki­nyílt az agrárolló, a drasz­tikus pénzügyi politika pe­dig erősen sújtotta a gazda­ságokat. A költségvetésbe 116 millióval többet fizettek be, mint az előző évben, a banki kamat három év alatt 35 százalékkal nőtt, s meg­haladta az éves nyereség egyharmadát. . A meglevő feszültségek visszatükrö 'Adnék az idei tervekben is. A .felvásárlási árat figyelembe véve vissza­esés lesz a termelési érték­nél, csökken az állatállo­mány. Nehezíti a helyzetet, hogy késnek a szerződéskö- tések. A közgazdasági sza­bályozás pedig elviselhetet­len terheket kíván áthárí­tani a nagyüzemekre. A TESZÖV, érdekvédelmi tevékenységében sajátos eszközeivel védte, képvisel­Megszűnt a csúcsforgalom a nyugati határszakaszon, az új vámszabályok életbe lé­pése, április 8. óta naponta mintegy 20—30 ezren lépik át a határt Hegyeshalomnál — közölte az MTI érdeklő­désére a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnok­ságának illetékese. Elmondták, hogy a végle­ges adatok szerint az új ren­delet bejelentése és hatály­ba lépése közötti időszak­ban, azaz, március 31. és április 7. között 900 ezer magyar állampolgár utazott nyugatra, majdnem kétszer annyi, mint, amennyire elő­zetesen számítottak. Ebben te a nagyüzemek és a tag­ság érdekeit, közreműködött az előnyös szerződések meg­kötésében a gondok megol­dásában. A kiegészítőt követő fel­szólalások zöme az érdek- védelmi munka megújulásá­val kapcsolatos kérdések kö­ré csoportosult. Egyöntetű vélemény szerint megválto­zott, alapjaiban megújult érdekképviseleti, védelmi rendszerre van szükség, fel kell hagyni az eddigi kor­mánypártisággal. Elhang­zott, hogy ki, hogyan és mit képviseljen. Dr. Hütter Csa­ba, a szécsényi termelőszö­vetkezet állami díjas elnö­ke, a TOT-tagja, az érdekvé­delmi bizottság vezetője is­mertette, milyen ellentét párok vitatása után jutot­tak el az első ülés után, ad­dig, hogy az érdekvédelmi szervezeteknek alulról kell építkezniük, a . szövetségek szövetsége legyen olcsób­ban végezze munkáját. El­hangzottak olyan vélemé­nyek, mely szerint rendel­kezzen vétójoggal, sztrájk­joggal stb. Szóba került, hogy a TESZCV-öket kar­csúsítsák - iétssámesöüi, kentés — a TOT-ot pedig erősítsék és viszont. Az el­sőt még öt megbeszélés kö­vet, melynek eredménye­képpen alakul ki a- végle­ges állásfoglalás. - Ebben ér­vényesül majd a megye me­zőgazdasági szakembereinek véleménye, állásfoglalása is. A testület az előterjeszté­seket a hozzászólásokat és a válaszokat elfogadta. forgalom az időszakban naponta több mint 100 ezren lépték át a határt. A csúcs április 3-án volt, amikor 211 ezren utaz­tak Magyarországról Auszt­riába. A behozott termékekre több mint 90 millió forint vámot vetettek ki- A magyar utasok mintegy 300 millió schilling értékben vásároltak vámköteles árukat: videókat, hűtőgépeket, szórakoztató elektronikai berendezéséket, számítógépeket. Ennek azon­ban többszörösét költötték el, mivel április 8-a előtt' az együtt utazó családtagok ma­ximálisan 30 ezer forintig hozhattak be vámmentesen különböző cikkeket. (MTI) Vetés előtti talaj-előkészítés a Mátraterenyei Zagyvavölgye Tsz Ortvány-dűlőjében. Uj vámszabályok — csökkenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom