Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-10 / 83. szám
1989. ÁPRILIS 10.. HÉTFŐ NOGRAD 3 wsmmmmmmmmmtKmmmmmmmmmim Törékeny marad-e az öblös- üveg?! I. A fekete betűs esztendő Immár hosszabb ideje „téma" a Salgótarjáni Öblös- üveggyár. Hallani vezetők egymás közötti ellentétéről, vezetők és beosztottak rossz kapcsolatáról, elfuserált beruházásról, átgondolatlan üzletkötésről, a termelés zavarairól, pénzügyi nehézségekről. Egyik ismerősöm egyenesen nekem szegezte a kérdést: igaz-e, hogy szanálják az öblösüveggyárat?! Nos, szanálásról ugyan nincs szó, ám tény: meglehetősen törékeny állapotban van manapság az öblösüveg. Szakemberek egyöntetű véleménye szerint önerőből képtelen talpra állni, külső segítségre van szüksége a nagy múltú 1893-ban alapított gyárnak. Bár a kollektíva a majd’ egy évszázad alatt jó néhányszor megélt már válságos időszakot, ám 1988-hoz hasonló feketebetűs esztendőre már csak a legöregebb üvegesek emlékezhetnek, Tudniillik egyik évről a másikra nem kevesebb mint 129 millió forinttal romlott a gyár mérlege! Tavalyelőtt még csaknem 64 milliós nyereséget könyvelhetett el a munkásgárda, tavaly viszont már több mint 65 milliós veszteséget kellett regisztrálnia. Ekkora „érvágás” egy jobban menő gazdasági szervezetet is a szakadék szélére sodort volna. Amint az közismert, hosz- szabb huzavona után a múlt év szeptemberében az öblös is kivált az Üvegipari Művekből, egyetemben a Salgótarjáni Síküveggyárral és a Pásztói Szerszám- és Készülékgyárral. önállóságának első négy hónapját 2,3 millió forint nyereséggel zárta a gyár, ez azonban csak afféle szépségflastrom volt, mitsem változtatott a lényegen. Mi okozta az öblösüveggyár látványos „mélyrepülését"? Kazinczy Gyula igazgató egymondatos válasza: — Képtelenek voltunk kivédeni és ellensúlyozni az eredményeinket negatívan befolyásoló tényezőket. íme a „bűnlajstrom'’. A termelői ár csökkenése 42 6, a rubel árfolyamának mérséklődése 3,2, a csomagoló anyagok árának emelkedése 11,8, a bérbruttósítás 27,6, a közteher növekedése 11 millió forint pluszkiadást jelentett az előző évhez képest. A tőkés export támogatásának megszűnése 28,1, a begyűrűző árváltozások 14,7, a nagyobb kamatok 8,1, a felsrófolt gépbérleti díjak 6,6 millió forintot vettek ki az öblösüveggyáriak zsebéből. Ezzel szemben a saját termékek árának emelése csak 9,9, a tőkés devizák árfolyamának növelése 16,1, az ÜM irányítási költségének redukálása 3,5 millió forint többletbevételt hozott. A fentiekből egyértelműen kiderül : döntően külső okok járultak hozzá az öblös válságos helyzetbe kerüléséhez, de ez nem menti fel magát a kollektívát. Pontosabban : a vezetés a felelős azért, hogy nem talált kiutat a zsákutcából. Az igazgató is elismerte: hibát követtek el például a pohárfúvó gép elhúzódó üzembe helyezésével... A megyei és városi pártszervek 1982-től kénytelenek foglalkozni az öblösüveggyár termelési, gázdálkodási gondjaival. összesen hétszer készült többek között a termelésszervezéssel, a termék- szerkezettel, a minőséggel, a versenyképességgel, a gazdálkodással kapcsolatosan felmérés. Legutóbb a salgótarjáni párt-végrehajtóbizottság tárgyalta meg a gyár immár akuttá vált problémáit, segítségül véve egy szakértői csoport vizsgálódását. — Távolról sincs szándékunkban beleavatkozni a gyár belügyeibe — hangsúlyozta Plachy Péter, a városi pártbizottság első titkára —, ám pártunknak lennie kell gazdaságpolitikájának. Testületünk politikai felelősséget érez az ott dolgozó 2200 emberért, a közvetlenül és közvetve érintett hatezer családért. Segíteni szeretnénk, hozzájárulni ahhoz, hogy az öblös szekere minél előbb kikerüljön a kátyúból. A gyár mellett szól, hogy számottevően növekszik a tőkés kivitele. A múlt évben csaknem 5,3 millió dollár volt és az idén várhatóan több mint 6,1 millió dollár lesz a konvertibilis bevétele. Különösen a kézi gyártmányai iránt óriási a külföldi kereslet, s négyből három termékre nyugati állampolgár a vevő. Az igény évek óta meghaladja a lehetőséget. Az is nagyon lényeges, hogy az öblös tőikés- export-termelésének országos összehasonlításban igen alacsony, 10 százalék alatti a nyugati importhányada. A pártszervek vizsgálódásának gyakoriságát az indokolja, hogy lassú a megfogalmazott célkitűzések megvalósítása. A megtett intézkedések nem bizonyultak elégségesnek, a jövedelmező gazdálkodás körülményeinek megteremtéséhez. — A kialakult helyzetért mindenkinek megvan a maga felelőssége — mutatott rá Szabó József, a városi párt- bizottság gazdaságpolitikai csoportjának munkatársa. — Osztoznia kell a felelősségben a gyár vezetőinek, a felügyeleti szerveknek és a párttestületekneli egyaránt. Az öblös a jelenlegi stádiumában magán viseli a mai magyar gazdaság számos jellemző vonását. Fellelhető itt a kapacitáshiány és a kapacitásfelesleg. Az egyik területen a kelleténél többen, a másikon a kívánatosnál kevesebben dolgoznak. Tetten érhető a piaci igények és a termelési kapacitások, valamint a termelés egyes fázisainak összhanghiánya. Egyszerre van jelen a túlméretezettnek tűnő vezetési lánc, ugyanakkor hiányzik egy hatékony, kellő önállósággal és felelősséggel felruházott vezetői garnitúra. Mindemellett a gyár tevékenységére rányomja bélyegét a hajdani nagyvállalati rendszer összes hibája és • korlátja. Ezek a problémák a nem megfelelő hatékonyságban jutnak kifejezésre. Az öblösüveggyár fejlődése visszafogott volt a műveken belül — mondotta Gressai Sándor, a Salgótarjáni Vasönötöde és Tűzhelygyár igazgatója, a szakértői csoport vezetője. — Különösen érzékeny veszteség érte a kollektívát az 1970 és 1980 közötti időszakban, amikor más területre csoportosították át az általa megtermelt nyereséget. A műszaki, technológiai színvonal nem a szükséges ütemben fejlődött, s így a gyár előnytelen pozícióban kezdte meg önálló életét. (Folytatjuk.) Kolaj László Fotó: Bábel László A visszafogott fejlesztés „eredménye": régiek a gépek. Az AGROKER „kesztyűt húzott”... Korszerű gépek, korszerű marketing Nyilatkozik Bajnóczi István, a Pest, Nógrád, Komárom megyei AGROKER Vállalat géposztályvezetője A kistermelők igényeihez igazodva, idén 40 százalékkal nagyobb készletet rendeltek a mezőgazdasági kiskereskedelmi boltok megyénkben, a tavalyihoz képest. Különösen a gépforgalom növekedhet, hiszen majdnem duplája a múlt évinek a kínálat, legalábbis értékben. ' A piaci munka pezsdülését nagyon is kézzelfogható tény; a versenyhelyzet szülte, mely az ország 17 AGROKER vállalata között bontakozott ki. A szemléletváltás főbb irányairól nyilatkozott lapunknak Bajnóczi István, a minap megtartott herceghalmi gépbemutatón. — ön az előadásában korszerű gépeket említett. Mitől azok, ha az energiatakarékosságot, vagy a környezetvédelmet vesszük alapul? — Komoly kérdés, s látni kell, hogy ezeknek a gépeknek a működést meghatározó fődarabjai nyugati gyártmányok. Például a rakodógépek motorjai, a folyékonymű trágya-kiszóró vezérlő- egysége, a szivattyúk stb. Azok a részegységek, amelyek a felhasználhatóságot befolyásolhatják, nyugati licenc alapján épültek a berendezésbe. Ennél is meggyőzőbb érv lehet, hogy ma már akár 24 méter széles kerettel rendelkező permetezőket is forgalmazunk, mindössze egy fő kezelővel. A széles keret hátrányait (törés, fennakad a domboldalban stb.) sikerült kiküszöbölni, tehát az energiamegtakarítás ily módon is elérhető. A környezetvédelem terén kiemelném azokat az elektronikusan vezérelt permetezőegységeket, amelyek a vontatóeszköz sebességéhez igazodva, juttatják ki a szükséges mennyiséget, azaz, fölösleges vegyszer nem kerül a földbe. — Figyelnek-e arra, hogy a kistermelést ma már nemcsak adókedvezménnyel, hanem jutányos földbérletekkel is támogatják a gazdaságok? Ez nyilván a keresletben is 'érződik majd... — Érezhetően nőtt az igény, s nemcsak Nógrádban. örvendetes módon ezt , a gyártók is követték. Sőt, ma a 2,5-től 250 lóerőig terjedő kategóriában túlkínálat is jelentkezett. Miért ilyen széles a skála? Nos. az ösztönző intézkedések még nem értek véget, s talán a farmer- gazdaságok is hamarosan megjelennek. Nekünk egy lépéssel a gondolat előtt kell járnunk. A piac bármerre elmozdulhat, minket nem szabad, hogy meglepetés érjen. Ezért is készülünk egy újabb kiállításra, várhatóan április végén, május elején. — Sem a nagyüzemek, sem a kisgazdaságok nincsenek rózsás anyagi helyzetben. Hogyan hidalható át az igény és a lehetőség kettőse? — Vállalatunk vezetése maximálisan rugalmas e téren. Üzletpolitikánk nem a pillanatnyi nyereség elérését szorgalmazza, hanem a hosz- szú távú vevőkapcsolatot. Ezért az átmeneti pénzzavarban levőket „átsegítjük", közösen a vevővel megkonzultáljuk a lehetőségeket. A mezőgazdasági gépkategóriában 4 évre szóló lízingszerződést ajánlunk 130, nem kifejezetten mezőgép kategóriában 135 százalékos kamatra. Esetenként banki .lízinghez kezességet is vállalunk. A túlkészleteinket pedig elsősorban azoknak ajánljuk kedvezménnyel, akik hosz- szabb ideje partnereink. — Szólt arról is beszédében, hogy új boltot nyitottak Budanesten... — Igen, két hónapja nyílt meg a gazdaboltunk. Emellett a tatai kirendeltségünket alkalmassá tettük nagygépek forgalmazására is. Sajnos, Balassagyarmaton ez a lehetőség még nem adott, de nem is kizárt a későbbiekben. Nézze, versenyben vagyunk a többi AGRÓKER-rel, még, ha a korábbi tröszti területfelosztás él is. Azonban idejétmúlt, ezért ma már a piac szabja meg, hol, milyen vállalkozást kell indítanunk, s bár ezt nem mindig valljuk be egymásnak, de mindenki tudja. T. Németh László Képünkön a Hérceghalmi Kísérleti Gazdaság „Hunidózis” elnevezésű berendezésének makettje látható, mellyel a sebességgel arányos vegyszerkijuttatás valósítható meg a földeken. Kép: —th Környezetszennyezés ellentmondó vizsgálatokkal Rizshéjból deviza Karbonrizs Kft. néven a rizshéj devizát hozó értékesítésére alapított vegyes vállalatot a Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat egy bécsi székhelyű osztrák céggel. A vállalat karcagi üzemében évente a rizs hántolásakor mintegy ötezer tonna élelmiszeripari hulladék keletkezik, amelyet eddig a téglagyárak vásároltak meg 'az égetett termékek porózus- ságának biztosítására. Szili* * c i umdi o x id-tártál ma miatt azonban ennél sokkal többet ér, csupán e vegyület hasznosításának a módját kellett megteremteni. Ehhez ad az e területen szakmai tapasztalatokkal rendelkező külföldi partner berendezéseket, technológiát és működőtökét, amely a vegyesvállalat huszonötmillió forintos induló vagyonának több mint negyven százalékát teszi ki. A karcagi hántolóüzemben keletkező rizshéjat a jövőben osztrák gépekkel kokszosítják, s azt vásárolja meg a bécsi cég, évente karbantartott, garantált áron a Szolnok Megyei GMV-től. A kokszosított rizshéjat egyébként az NSZK-ba exportálják, ahol a nagy tisztaságú, szilíciumtartalmú acélok előállításánál használják fel. (MTI) Négyszázötven tonnányi, cián és bárium vegyülete- ket tartalmazó veszélyes hulladék a közvetlen oka a legújabbá környezetszeny- nyezési 3 ügynek, amely Kecskeméten kavarta fel a kedélyeket. A televízió Hét című műsorában országos nyilvánosság elé került környezetszennyezés riasztó példája a félmegoldásoknak, az illetékes hatóságok elnéző magatartásának, a termelési érdekek szűklátókörű értelmezésének — nyilatkozta az MTI munkatársának Bercsényi Zsolt, a Kecskeméti Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A városi és megyei népi ellenőrzési bizottság kezdeményezésére reflektor- fénybe került környezet- szennyező veszélyes hulladék a Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyárából származik. A reszelők edzése során keletkezett cián- salakot 1962 óta gyűjtik a lakóteleppel körbeépült gyár környékén, 1§74 óta a volt Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal délalföldi felügyelőségének hozzájárulásával. A szükséges környezetvédelmi bejelentési kötelezettségnek ugyan részben feleget tett a gyár, az „átmeneti” tároló biztonságos lezárásáról, a kiürített salakraktár megfelelő . ártalmatlanításáról azonban nem gondoskodott. Mindez az elmúlt évben ju- ! » I tott a népi ellenőrzés tudomására. Az ugyancsak a közelmúltban napvilágra került apajpusztai és kunszentmik- lósi környezetszennyezés után terelődött végre a közfigyelem a Kéziszerszám- gyár kecskeméti gyáregységére. A környezetszennyezés ellen tiltakozó állásfoglalást fogalmazott meg a kecskeméti városi pártbizottság, demonstrációk szervezését is ltilátásba helyeivé. Bekapcsolódott a vizsgálatokba az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint a Kiskunsági Nemzeti Parfk is. A szakemberek nem csupán a veszélyes hulladék pontos mennyiségének feltárását és a részletes elemzést végzik el, hanem az ártalmatlanítás módjainak meghatározásán is munkál- •kodnak. A veszélyeztetett lakótelep, illetve a gyárral szomszédos óvoda környékén próbafúrásokat végzett és talajmintákat vett a megyei Köjál. Itt nem találtak toxikus fertőzést, s az egykori cián- salak-raiktárban sem, ahol pedig az egy évvel ezelőtti vizsgálat kimutatta. A megyei és városi népi ellenőrök e napokban országos szakintézeteket és hatóságokat kérnek fel ellenőrző vizsgálatokra.
