Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-08 / 82. szám
1989. ÁPRILIS 8., SZOMBAT NOGIRAD 3 ■v Molnár Lászlóm- vezető szakfelügyelő az alapanyagot ellenőrzi A raktáron levő árat fóliázza Tolnainé Kózics Agnes A laboratóriumban „vizsgálódik” Antal Hilda — Fotó: Rigó Tibor — Antal Józsefné és munkatársai, a gyógyszertárak részére készíti elő a gyógyszercsomagokat Megyénk harmincnégy közforgalmú gyógyszertárának és négy kórházának gyógyszerellátását biztosítja a Nógrád Me. gyei Tanács Gyógyszertári Központja Balassagyarmaton. A gyárilag előállított és a „házilag” készülő orvosságokból közel kétezerfélét raktároznak és a rendelések arányában osztanak szét az egészségügyi in töményeknek. A laboratóriumban mintegy húszféle — az alkalmanként hiánycikknek száraitó orvosságot — készítenek. A gyógyszertári központ havi átlagos forgalma mintegy huszonhétmillió forint: Megyénk zavartalan gyógyszerellátását hetven dolgozó biztosítja. Huszonhétmillió - gyógyszerekből Derzsi András számomra új szín a magyar közélet palettáján. A negyvenes éveiben járó minisz,- ter az idén lett a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetője. Szemléletében, mentalitásában azt a szakmáját is kiválóan értő gazdasági vezetőt testesíti meg, aki nem a politikában szerzett érdemei miatt került a manapság nem éppen irigyelt bársonyszékbe. Április 2-án a bátony- terenyei városavató ünnepségen találkoztam vele. Készségesen vállalta az interjút, amely alá ütemes indulót játszott a vendégeket köszöntő fúvószenekar. 0 Három területen kell egyensúlyoznia — közlekedés, hírközlés és építésügy —, ön szerint melyik szférában legégetőbbek ía gondok és miben tekinti magát leginkább szakembernek? — Biztosan tudja: a tárca létrehozásának egyik célja az volt, hogy a balkáni színvonalú infrastruktúra állapotát megmozdítsuk. Elsősorban a városi közlekedésben vagyok otthon, de a legsürgetőbb feladat nem ez, hanem a postai távbeszélő- fejlesztés. Itt a legtragikusabb a lemaradás, mert a minőségi váltás mellett a mennyiségi hiányokat is pótolnunk kell. A sok kudarc után végre gyorsan látható eredményekre van szükség. Koncepciókkal már tele van az ország, belefásultak az emberek: rövid távon megvalósuló programokat akarnak. Az infrastuktúra területén létre kell hozni azokat a finanszírozási konstrukciókat, amelyek függetlenedhetnek a költségvetéstől. A sírás és a panaszkodás nem megoldás. Konkrétum elég kevés van az egész gazdaságban, ezért haladéktalanul muszáj behoznunk a működő külföldi tőkét az országba. Ennek érdekében döntött a kormány április 1-én, az autópályadíj bevezetéséről : ez ebben az esztendőben 1,7 milliárd forintot jelent, talán még ennél is fontosabb, hogy elfogadták az útalap létrehozásának az elveit. Ezzel kialakul egy olyan konstrukció, amellyel a költségvetés által a motorizációból „lenyelt” 50 milliárd forint jelentős részét visszahozhatjuk a közlekedésbe és évi 7 milliárd forintnyi alapot képezhetünk, s ebből finanszírozhatjuk az autópálya-építést. A vasút — úgy, ahogy — működik, de a forgalom szervezése monarchiabeli szinten van. • Milyen tervei vannak a minisztériumnak 40 év diszkriminatív közlekedési politikájának a felszámolására, tekintettel a falvak úthálózatának szégyen- teljes és az út funkcióját megcsúfoló állapotára, különösen annak fényében, hogy a településfejlesztési hozzájárulásból vissza szinte semmit nem kaptak... — A helyenként századelőre emlékeztető úthálózat megszüntetése azért is fon- tps, mert hazánkban évente 1700 halottja van a közúti közlekedésnek. Egy kistelepülés lakosságát elveszítjük. A fél év végéig megállapodunk a külföldi cégekkel a már említett autópálya-építésben. Az üzemeltetésre 175—20 év koncessziót [kapnak, így megtérülnek befektetéseik. Ebből a konstrukcióból évenként 60—80 kilométer autópálya épülhet. [Ennek óriási előnye, hogy a [költségvetési pénzek felszabadulnak (ezt évi 3—4 rrvilli- járd forintra becsülöm), az egyéb úthálózat tisztességes fenntartására, az elmaradott térségek fejlesztésére a másod-, harmad- és negyedrangú utak rendbehozatalára. De jelenleg ott tartunk, hogy a tárca zsebe teljesen üres: az autópályadíjat is többek között ezért kellett bevezetni. A külföldi konstrukció bevezetése tehát létérdek : ötszörös arányú fejlesztést tenne lehetővé. • A világkiállítás —, ha sikerül *— egyik nyeresége lehet a veszteséget okozó lemara- dottság mérséklése. Ebben játszana szerepet az autópályafépitési • program, a Budapest—Bécs közötti vasútvonal hazai szakaszának korszerűsítése, az 1995-ig létesítendő 1 millió telefonvonal. De egyelőre még rejtély, miből teremtődik elő ennek a forrása. Az sem mellékes, hogyan kívánják ellensúlyozni azokat a torzulásokat, amelyek a világkiállítás miatt az ország keleti és nyugati része közötti eddigi fejlettségi eltéréseket csak felerősítik. — A nyugati orientáció erősítésének szükségességéről ma már senkit sem kell meggyőzni. Ezen -felesleges vitatkozni, ez tény. Az más kérdés, hogy a súlyos aránytalanságok meg- engedhetetlenek. Nem akarjuk tartósítani a szakadékot Kelet- és Nyugat-Magyar- ország között. Jelentős kelet-magyarországi telefon- fejlesztés előtt állunk. A belföldi légi közlekedés újraindítása is ázt a célt szolgálja, hogy a vidéki nagyvárosokat üzletileg közelebb hozza egymáshoz. Meggyőződésem: a világkiállítási pénz, mire odaérünk, 200 milliárd forint lesz. Ebből az idegenforgalom 60 milliárd, melyet teljesen decentralizálunk. A szállodaépítésből a keleti országrész is részesül, hiszen a fővárostól egyórás távolságra vannak jelentős idegenforgalmi helyek. Az 50—70 milliárdos infratsruk- túra-fejlesztés is érinti Ke- let-Magyarországot. • Az európai szempontok szerint felháborító és lelkiismeretlen környezetszennyezésről mi a véleménye? Mit tesznek, hogy legalább a dédunokáink ne átkozzák a tárcát? — Jogos a felvetése, hiszen személygépkocsi-állományunk több mint egy- harmada kétütemű. Nagyon puha környezetvédelmi ellenőrzési és mérőrendszerünk. Erős hatósági kényszert, folyamatos ellenőrzést kellene alkalmaznunk. Ha valaki háromszor beszalad a csőbe, indokolt a rendszám levétele. De ez nem egyszerű dolog: ebben az országban a közúti környezetvédelemben is tudathasadás van: amikor autóba ülök, nem zavar, amikor gyalogos vagyok, akkor igen. 0 Autóügyben sokan kiváncsiak: mikorra várható a Volkswagen- motorral gyártott új Wartburg? Forintért is hapható lesz-e a japán Subaru? A keletről beszerzett autókon menynyi az állam haszna? — Az árhivatal és a Merkur most tárgyal Wartburg- témában, tudomásom szerint az árban még nincs döntés, így az idő is bizonytalan. Egyelőre ötezer darabról van szó. A Subaru a második fél évben kapható lesz, 340—700 ezer forint közötti árakon. Ezek enyhítik ugyan gépjárműgo'nd- jainkat, de a megoldás csak az lehet, ha az osztrák utat járjuk, azaz áttérünk alkatrész- és részegységgyártásra és ezért cserébe autót kapunk. A keleti autókon a nyereség 60—80 százalék körüli. 1 0 Egy liter benzinen 17 forint a haszon. Mi ennek a sorsa? — Ez a 45 milliárd forint is a költségvetési bevétel része, „elnyeli” az államkassza. Gyakorlatilag a tárcák a hiányon osztoznak. Az egészségügy vagy az oktatás is hasonló katasztrofális helyzetben van. Más tárcákhoz lojális nem lehetek, mert azt a feladatot kaptam: rakjam rendbe az infrastruktúrát. 0 Mennyire becsüli azt az összeget, amely 40 év alatt az ország elavult telefonhálózatából származó veszteség és kár miatt érte a nemzetet? Az Európában létező legjobb telefon- rendszer megvételére fordítják-e a Világbanktól kapott pénzt? A telefon nem ajándék és nem juttatás. Lehet-e első- és másodrendű állampolgára a hazának? — Mi évi 8—10 milliárd forintos veszteséggel számolunk az ínséges telefonhelyzet miatt. Ebben benne van az is, amikor autóba kell ülni azért, hogy kommunikálhasson az ember és az üzleti haszon kiesése is. A felemelt telefondíj a finanszírozás egyik része. Április közepéig készül el a posta tízéves műszaki fejlesztési terve, amelyhez 400 milliárd forintra van szükség. Hárommillió telefonvonal létesül az országban. A program elsősorban azokra a területekre koncentrál, ahol a gazdaság fejlettebb és jobbak a pénzügyi lehetőségek, így félő: nő a szakadék az ország »elmaradott és fejlettebb térségei között. Ehhez tartozik a másodlagos szolgáltatások rendszere, amely erre ráépül : az egész számítógépes adatátvétel, telefax. Ezeket is üzleti alapon csi-náljuk. Fontos, hogy megtaláljuk a hazai híradástechnikai ipar helyét is. Átalakítjuk a postát, hogy fogadóképessé tegyük a külföldi pénzekre, és megszüntetjük a monopolhelyzetét. Év végéig a posta valószínűleg három részvállalatból álló részvény- társasággá alakul, tehát a hagyományos posta, a hírközlés és a műsorszórás. 250—300 millió dolláros világbanki kölcsönre van remény, a szerződést, legkésőbb jövő év elején aláírjuk. A COCOM-lista határán lévő csúcstechnológiát vesszük át. Kanadai, ausztrál, izraeli és osztrák cégek jelentkeztek. Az igazságtalan elosztási szisztémán gyökeresen változtat majd az, hogy 1995-ig 1 millió készüléket adunk át. • Bátonyterenye várossá avatási ünnepségére érkezett megyénkbe. Mit jelent az ön fogalmai szerint a városi rang? — Várossá válni ma hazánkban egy közösség számára nemcsak címet jelent. Bátonyterenye a kisvárosok körébe tartozik, amelyek — emberi léptéküknél fogva — lényeges újítások kikísérletezésének, a közép- és kisüzemi termelési formák új irányú fejlesztésének, a .modernizáció fontos színterei lehetnek. Azonban, a legnagyobb bajunk, hogy nincs tartás az országban: szétesnek a közösségek, ahogy nehezedik a helyzet. Az emberek egyre inkább csak a saját dolgaikkal foglalkoznak. • Az egységes település kialakítása, a városi rang megalapozása érdekében milyen sürgős teendők várnak a bátonyterenyeiekre? — Előreláthatóan április végén lejövök és> megbeszéljük az összes ügyet. Vannak kedvező jelek is: jelentős tanácsi pénzeszközökkel és a térség gazdasági egységeinek együttműködésével év végéig ezerállo- másos telefonközpont-fejlesztésre kerül sor. A hálózatbővítésről ri.em tudok nyilatkozni, még át kell tekintenem. A jelenleg ismert pénzügyi feltételeink alapján jó hír a nógrádiaknak, hogy a megyét 1990 első felében bekapcsoljuk a nemzetközi távhívóhálózatba. Lét- fontosságú a Kisterenye és Nagybátony közötti összekötő út megépítése, amely becsléseink szerint 100 millió forintba kerül.. Lakás- építési koncepciónk ■ lényege: a vállalatok közötti versennyel megállítsuk az iszonyú nagy árnövekedést. Ehhez nem kiszolgáltatott, hanem tőkeerős vagy legalábbis pénzzel rendelkező vevőkre van szükség. Ez azonban elképzelhetetlen tisztességes hitelpolitika nélkül, amely nem szalad az inflációval. A politikai hjtelpolitika meghagyja az egyén választási lehetőségét. Csak az olcsóbb, kényelmesebb, kisebb áldozatokkal járó építkezés alakíthatja ki a racionális településszerkezetet, amelyminden városlakó álma. _ BUZAFALVI GYŐZŐ KÖZLEKEDÉS, HÍRKÖZLÉS, ÉPÍTÉSÜGY Érszűkületek a hálózatban Interjú Oerzsi András miniszterrel
