Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-05 / 79. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON ■ ■ ■ telexen érkezett. Ha látnák a franciák Kerti kártevőkből ínyencek vacsorája A hajnali esőt követő lan­gyos meleg szél „benépesí­tette” a mezőket, dombolda­lakat. Ki hinné, hogy a vi­zes fűből csigát, nemzetközi hírű csemegét szednek az élelmesebbek. Igaz, ahány féle összevissza ételt esz­nek manapság az emberek! A lucfalvai elágazó előtti domboldalon két fiatal em­ber, Péli János és Kadlek Attila szorgoskodott. Reg­gel héttől járták a domb­oldalt. > — Már úgy nyolc-, tízki- lónyit szedtünk — meséli Péli János. Meleg sál, kesz­tyű és terepjáró cipő a fiú­kon. Ez a szabványos­szükséges felszerelés „csi- gázáshoz”. — A Sugár úton adjuk le, ott nem rostálják any- nyira — mondja Kadlek Attila. Megtudjuk: három centiméteres csigaátmérő a „szabvány”, merthát ko­moly dologról van szó. Az eső utáni langyos, szeles időt szeretik legjobban a csigák. Most tehát ideális a helyzet... S ahogy a megpakolt bi­ciklik felé pillantunk, ez igaznak tűnik. A nagy műanyag zsákban már több kiló csiga lapul. Majd az olasz és francia szakácsok keze alatt szelídül a kerti kártevő ínyencek ‘éácSorá* jává. — No és megéri? Mi lesz a pénzzel — kérdeztük. — ötven forintot adnak kilójáért. Nekem a jogosít­ványhoz a vizsgadíjra kell a pénz — válaszolja Kad­lek Attila, aki targoncás­ként már dolgozik. — Én még nem tudom mi lesz vele. Talán a mo­torra — így Péli János, aki a salgótarjáni ipari iskolá­ban festőnek tanul. Kettejükön kívül még több százan zarándokoltak ki a hegyoldalakra az el­múlt napokban, hogy „ex­portélelmiszert” gyűjtsenek. Természetjárásnak sem rossa, s még fizetnek is érte... HR—RT ■ Bolt helyett kocsma ■ Mit tud a tanácselnök? ■ Ki jár iái? Felháborodott hangú tele­fonálók özöne árasztotta el lapunk balassagyarmati szerkesztőségét az elmúlt napokban. Valamennyien ugyanazt kérdezték: mi lesz a főtéri delikateszbolt sor­sa? Igaz-e, hogy kocsma nyí­lik a helyén? Ki engedélyez­te, hogy bezárják? Először a bolt (volt) üze­meltetőjét a Palóckert keres­tük meg, válaszoljanak ol­vasóink kérdéseire. Az igazgatóhelyettes, dr. Vár- konyi József elmondta, hogy azért döntöttek a bolt bezá­rása, illetve szerződéses üzemeltetése mellett, mert az 12 milliós forgalma elle­nére 500 ezres veszteséget „hozott.” Azt is elmondta, hogy az új üzemeltetőt — Lazsán Jánost, akinek már érvényes szerződése van a boltra — a tanács szakigaz­gatási szerve egy rendelet értelmében kötelezheti bizo­nyos árucsoportok tartására. De tudtunkra adta azt is az igazgatóhelyettes, hogy a vita további része már kizá­rólag a tanács és a bérlő ügye, őket ez már nem érinti. Ezután a városi taná­cson, dr. Tóth János vb- titkár véleményét kérdeztük. Mint mondta, nagyon meg­lepődtek a Palócker dönté­sén, mert mindig előre meg­beszéltek mindent, most vi­szont csak a bezárásról ér­tesültek erről, no, és ami­kor megkapták Lazsán Já­nos engedélykérelmét. Ugyanakkor mutatott egy levelet — március 23-i kel­tezéssel —, amelyben a vá­rosi tanács hatósági osztálya felszólítja a Palócker igaz­gatóját, hogy a delikatesz újbóli kinyitására azonnal intézkedjen. Ugyanis a dr. Várkonyi József által idé­zett rendelet (9 1986-os bel­kereskedelmi miniszteri) ki­mondja: a kereskedelmi te­vékenység beszüntetését, vagy megváltoztatását a ter­vezett időpont előtt legalább hat hónappal a tanácsnak, s legalább egy hónappal a vásárlóknak be kell jelen­teni ! Ez ebben az esetben nem történt meg. Itt tartottunk az érdek­lődéssel, amikor újból jel­zést kaptunk a Palóckertől: sikerült magnyugtató meg­egyezést kötni a városi ta­náccsal. Ismét megkérdeztük hát a tanács illetékeseit: mi lesz a delikatesszel? Elmondták, hogy; miután mi érdeklőd­tünk dr. Várkonyi József­nél, valóban járt a Palócker „vezérkara” Balassagyar­maton. Szóban elnézést kér­tek, a hat hónapos bejelen­tési kötelezettség elmulasz­tása miatt, bár szerintük ez erre az esetre nem vonatko­zik^). ígérték, a bérlő ne­vében, hogy nem lesz kocs­ma a főtéren, mert semmi­féle szeszes italt nem áru­sítanak. Megtudtuk továbbá azt is, hogy valóban született szóbeli megállapodás. Amennyiben Lazsán János beadja engedély iránti ké­relmét, s ebben - rögzíti az „alkoholtilalmat”, de kije­lenti, hogy tejet, kakaót, pék­süteményt árul majd, ak­kor a tanács eltekint a nem túl szigorú, de lehetséges „büntetéstől” a vállalattal szemben. Ezután már csak a pon­tot kell feltenni az „i”-re. A városi tanács legutóbbi ülésén dr. Győri Sándor tanácselnök erős hangon jelentette ki: a tanács nem adja beleegyezését a bolt bezárásához, s bár nem ta­gadhatja meg az engedélyt — a szakhatóságok bele­egyezése esetén — Lazsán Jánostól, de ezzel sem ért egyet. A tudósítóban az esemé­nyek újraidézése után fel­vetődik egynéhány kérdés. Hogyan lehet más az állás­pontja a tanács apparátusá­ban dolgozóknak, s a ta­nács elnökének? Vagy ő eset­leg a szóban kötött megál­lapodásról nem tud? Való­ban nincsen semmilyen esz­köze a városi tanácsnak a szankcionálásra? Ám, ha mégis van akárcsak egy egészen aprócska is, miért mond le róla egykönnyen? Ki képviselheti akkor az ügyben a vásárlók érdekeit? Válasz sok kérdésre nincs! Közben Lazsán János ké­relme megérkezett, a kikö­téseket írásban is vállalja, így hamarosan egytálétele­ket árusító büfé lesz a bolt helyén? Költői kérdés: most ki járt jól? (És, ki nem?!) (hlavay) Hintón viszik Tanárok a békéért — világtalálkozó Budapesten tartják a Ta­nárok a békéért nemzet­közi mozgalom III. kongresz- szusát 1990. június 1. és 4. között. Ennek előkészítésé­ről tanácskoztak a mozga­lom képviselői e hét vé­gén a budapesti Lidó Szál­lóban. Megfigyelőként részt vettek hazai és külföldi független padagógus-szak- szervezetek küldöttei is. El­mondták, a következő vi­lágtalálkozó célja, hogy megvitassák: a pedagógusok miiként segíthetik elő a le­szerelést, a világ békéjét, az emberi jogok érvényesü­lését, a környezet védelmét. Várhatóan 60 országból mintegy 500 pedagógus ér­kezik a tanácskozásra. A résztvevők plenáris ülése­ken és 70 szekcióban mun­kálkodnak majd. Tájékoz­tatják egymást mozgalmuk eredményeiről, feladatairól. Megbeszélik: országaikban miként működnek közre fontos társadalmi problé­mák megoldásában. A világtalálkozó előké­szítői még két ízben tarta­nak megbeszélést Budapes­ten. Vetélkedő tortáért Magyarok autóbalesetei Ausztriában Több magyar autós turista számára is szerencsétlenül vég­ződött a hétfői bevásárlónap Ausztriában. Felsőpulya (Ober- pullendorf) közelében 5 gép­jármű rohant egymásba, ame­lyek közül 4 magyar rendszá­mú személyautó volt. Végzetes kimenetelű baleset történt a határhoz közel fekvő Lékán (Lockenhaus), ahol te­herautóval ütközött egy magyar rendszámú személygépkocsi. A balesetben az osztrák autóklub közlése szerint, az 57 esztendős várkeszői illetőségű Lendvai Gabriella életét vesztette, Bécsből egyébként már a ko­ra délutáni órákban megindult a magyarok áradata vissza a határ felé és kilométeres du­gók, többórás várakozások ala­kultak ki a határátkelőhelye­ken. Az osztrák rendőrség 100—150 ezerre becsüli a magát Bécset felkereső magyarok szá­mát. ☆ A magyarok ismét meg­szállták Bécs városát. Mint hírlik százötvenezren __ kel­tek útra. az ünnep alatt, hiszen az április nyolcadi- kától szigorodó vámszabá­lyok miatt még azok is nekivágtak, akik későbbre tervezték volna a bevásárló körutat. Tehát, most még utaztunk. 'De hogyan?! Egy erősebb idegzetű raliversenyző is megelégelte volna, ami az utakon zajlott, Megrakott tetőcsomagtartókon billegő hűtőládákkal, színes tele­víziókkal és még ki tudja mi mindennel csattogtak, püfögtek hazafelé — a nçm épp versenyzésre terem­tett Trabantok, Wartburgok, Dáciák. Szinte percenként került veszélyhelyzetbe a békésen közlekedő, mert jó néhány autóstársunk a KRESZ-t semmibe véve szlalomozott, hol a felázott útpadkán, hol a járművek­től tiltott területen keresz­tül. Véleményem szerint egy nép, egy nemzet civilizáltsá- gát nem csupán az autók számából, az utak minősé­géből, hanem a közlekedé­si kultúrából is lemérheti jük. Sajnos, a határ túlfelén sem vezettek a szabályokat és embertársaikat ' jobban tisztelve, fegyelmezettebben honfitársaink... Mert bi­zony a rólunk alkotott véle­mény mellett ez a felelőtlen magatartás életet is köve­telt! ' — Csala — Nosztalgia-vacsoraest, a konyhát hajdanán nyitó mesterszakácsökkal. Játé­kos zsúr a legifjabbaknak, cukrászati bemutató és vá­sár, tavaszi bál, diszkó. Ezt ajánlja a huszonöt éves ju­bileumát ünneplő salgótar­jáni Karancs Szálloda ven­dégeinek. Tegnap gyerek- zsúrt rendeztek. A városban élő lurkókat ingyen vendégelték meg és a fővárosból érkezett művé­szek szórakoztatták őket. A több mint egyórás rendez­vényen, a részt vevő mint­egy ötven gyereknek zenés­játékos vetélkedőt szervez­tek, melynek fődíja egy tor­ta volt. Képünkön Erdős Judit, a PRIM művésziroda énekese szórakoztatja a legifjabb korosztályt. — R T — a menyasszonyt Egy napig bizonyára, mert az ukrajnai Lvovban meg­alakult egy olyan kisszövet­kezet, amely Jcét deres köz­reműködésével nem . közön­séges taxin, hanem hin­tán fuvarozza az ifjú párt az esküvőre, onnan a lako­dalmi ebédre, az esti dísz­vacsorára, attól függően, hogy ezt az örömszülők há­zában vagy valamelyik ét­teremben rendezik. A kisszövetkezet neve FAETON, és nem csak es­küvői szertartások rendezé­sével foglalkozik. Legyen az születésnap, házassági év­forduló, keresztelő, érettségi és különböző találkozó — a tavaly alakult kisszövetke­zet minden családi avagy vállalati rendezvényt körül­tekintően megszervez. Az alapító tagokról csak annyit, hogy „főfoglalkozás­ban” valamennyien a lovas­sport kiváló mesterei. fl lehető leggyorsabban A rendkívüli szociális segély kiutalásánál a tanácsi szervek­nek nerp kell vizsgálniuk a ké­relmező hozzátartozóinak anya­gi körülményeit — tartalmazza az a módosítás, amely a szo­ciális és egészségügyi minisz­ter erre vonatkozó rendeletét egyszerűsíti április 1-jétől. A jogszabály-módosítás lehe­tővé teszi, hogy a segítségre szoruló állampolgárok a lehe­tő Jeggyorsabban kapják meg az anyagi támogatást, egy­szersmind az esetek többségé­ben feleslegesnek bizonyuló többletmunkától kíméli meg az amúgy is túlterhelt tanácsi ap­parátust. Az eseti segélyezést könnyítő jogszabály-módosítás mellett, a Szociális és Egészség- ügyi Minisztériumban már dol­goznak a közgyógyellátás kor­szerűsítésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom