Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-28 / 99. szám

2 NÖGRÄD 1989. ÁPRILIS 28.. PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács Példaértékű a tanácsok és ax ogyháxak együttműködését sxolgálé törekvés f (Folytatót az 1. oldalról.) ségügyben, szociális ellátás­ban, családsegítésben —, amelyen az együttműködés­be kapcsolódási pont lehet­séges. Dr. Nagy Lajos apát plé­bános (Pásztó) köszönetét fejezte ki, hogy meghívott ' vendégként részt vehet a vitában!. A tényfeltáró elő­terjesztést pozitívnak, ob- jektívnek, előremutatónak nevezte. Mint mondotta: fontos az elmúlt négy évti­zed áttekintése. Nem az ön­célú sebfeltépés, hanem a gyógyítás igényével 'kel'l megállapítani: komoly bajok is történtek. Az apát sze­rint reménytkeltőek a vál­tozások, azonban még kí­sért a műit is. Nemzeti meg­egyezésre van szükség, ép­pen ezért az együttműködő­ben meglévő gondokat gyö­keresen fel keli számolni. Devcsics Miklós, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára kinyilvání­totta egyetérését, hogy a tanács ilyen nagyfontosságú kérdést tűz napirendjére. Hozzászólása bevezető részé­ben szólít a maii magyar va­lóságról, így többek között a demokratikus jogállam megteremtését szolgáló tö­rekvésekről. Hogy mennyire nem jelszóról van szó, az MSZMP megyei első titká­ra szerint ebben tisztázni kell az egyházak helyét, szerepét is. A jogállamiság­hoz nélkülözhetetlen a po­litikai kultúra kiépítése. így mérséklődhetnek azok az összeütközések, amelyek fö­löslegesen zavarták az együttműködést. Üj típusú gazdálkodás, többszektorú piacgazdaság, tulajdonreform, nyitás a vi­lágra, bekapcsolódás az eu­rópai folyamatokba — a to­vábbiakban ezeket a szán­dékokat fejtette ki és tá­masztotta alá az első titkár. A változásokat a párt indí­totta el és túlzás nélkül ál­líthatjuk, hogy ereje is lesz ezek véghezvitelére, a kö­vetkező választásokból így többségi pártként kerül ki az MSZMP. Mondandója to­vábbi részében kitért arra, hogy a változás a pártot sem kerülheti el, ügyintéző­ből politikai párttá kell vál­nia. Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet országgyűlési kép­viselő is úttörő vállalkozás­nak minősítette a napirend tárgyalását. Tapasztalata sze­rint Balassagyarmat vonzás- körzetében a tanácsok és az egyházak eddig is az együtt­működés több lehetőségét megtalálták, az együttműkö­déshez további jó cselekvé­si teret kínálnak az egész­ségmegőrzési program közös feladatai. Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal általános elnökhelyettese sze­rint az országban is egye­dülálló, hogy a Nógrád Me­gyei Tanács körültekintő tényfeltárásból levont helyes következtetésekkel, s az ezekből adódó teendők meg­határozásával tárgyalja a tanácsok és az egyházak kapcsolatát. Ez a vállalko­zás példaértékű. Látni kell, hogy a kapcsolatrendszert, a mai körülmények között meg kell újítani, mert így haladhatunk előre. Ebbe az irányba mutat az említett törvény-előkészítés is. Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront megyei titkára, a nemzetiségi lakosságra, a hitélet anyanyelvi gyakor­lásának lehetőségére hívta fel a figyelmet. Radies János megyei ta­nácstag (Tar) tájékoztatta a testületet, hogy az általa képviselt község tanácsa, az elmúlt hónapban hasonló megközelítésben tárgyalta a tanácsok és az egyházak közös munkáját. Dr. Boros Sándor összefog­lalója után dr. Körmendy József kifejezte, hogy az együttműködést a kölcsönös érdekek alapjáp kell tovább­fejleszteni, ezt követően a testület egyhangú szavazás­sal foglalt állást az előter­jesztés támogatása mellett. Rendkívül élénk, a szen­vedélyektől sem mentes vi­ta követte a kistelepülések népességmegtartó képessé­gének helyzetéről szóló je­lentést, illetve szóbeli vita­indítót. Az egy ellenszava­zattal elfogadott napirend vitájában épp’ úgy helyet kapott a kistelepülések mai helyzetéért felelősök keresé­se, mint a határozott érdek- képviselet, vagy a falvak és a városok vélt .vagy valós ellentéte. A vitából egyér­telműen kicsendült az is, hogy falupártibb politikára van szükség. Ez azonban nem jelentheti a városokkal való1 szembefordulást. Az igen sok tanulságot hordo­zó, előremutató vélemény- csere részletes összefoglalá­sára visszatérünk. A további csaknem féltu­catnyi napirend között sze­repelt Nógrád megye ta­nácsai elmúlt évi tervének és költségvetésének teljesí­tése. Ennek kapcsán Ember Csaba és dr. Rozgonyi Jó-* zsef tanácstagok indítványa után, a megyei tanács úgy döntött, hogy állásfoglalást juttat el a Minisztertanács­hoz, a pedagógusok beígért, de nem teljesített béremelé­se ügyében. —k— Felelős politikai párbeszédre van szükség A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a gazdál­kodószervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló .törvényjavaslatot Ügy döntött, hogy ezt az Ország- gyűlés elé terjeszti. A kormány aB átalakulási törvény megalkotásával össz­hangban javasolja az állami vállalatokról, a szövetkezetek­ről, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, az ipari szö­vetkezetékről, a földről, az erdőkről és a vadgazdálkodás­ról szóló magas szintű jogszabályok módosítását. A Minisztertanács elfogadta továbbá a pénzügyminiszter előterjesztését a vagyonértékelésről. A kormány kezdeményezte az egyesületek felügyeletére vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott még a bős— nagymarosi beruházással kapcsolatos gazdasági és jogi kérdésekről. (Folytatás az 1. oldalról.) A korrekt partneri viszony, a kölcsönös bizalom erősíté­se csak a különböző véle­ményeket tiszteletben tartó, az értelmes javaslatokat fi­gyelembe vevő, érvelő, meg­győző eszmecserékben, a to­lerancia, a kompromisszum­készség, a politikai kultúra magasabb szintjén lehetsé­ges. A vitákból ki kell ik­tatni a személyeskedő, vá­daskodó hangvételt, a bizal­Csütörtökön ülősztrájkot tartott a Belügyminisztéri­um épülete előtt a FIDESZ választmánya. A testület tagjai több­ször felolvasták azt a nyi­latkozatukat, amelyben a rendőrség egyes tagjainak brutális, minden jogalapot nélkülöző fellépéseivel1 szemben a katonai bírósá­gok részrehajllóan enyhe és egyes esetekben jogilag is téves ítélete ellen, valamint amiatt, hogy a hatalmukkal súlyosan visszaélő szemé­lyek többsége továbbira is a rendőrség kötelékében ma­radhat. A testület tagjai követelték a belügyminiszter lemondását, a Belügyminisz­térium feletti közvetlen MSZMP-irányítás meg­szűntetését, azt, hogy a fegyveres testületek kötelé­kébe tartozók a jövőben ne lehessenek politikai szerve­zetek tagjai, s haladéktala­nul rögzítsék törvénybe, a rendőrség működésének részletes szabályait, s szá­molják fel az állampolgári jogegyenlőséget sértő kato­nai bíróságokat. A Belügyminisztérium előtt, a pokrócokon kerti­székeken helyet foglaló fiatalok — afféle „szend­vicsemberként” — tránszpa- reseket viseltek. A kora délutáni órákban a Roose­matlanságot tovább éltető rágalmazást. Ez nem segíti a konstruktív viszony ki­alakítását, nehezíti a meg­egyezést a társadalom sú­lyos gondjainak enyhítésé­ben, megoldásában. A testület véleménye sze­rint az MSZMP csak akkor érhet el sikert a társadalmi érdekek képviseletében, ha a saját sorain belüli áramla­tokban, érBekkülönbségek- ben koalíciót tud teremteni, ha a leglényegesebb kérdé­velt téren át közlekedők, va­lamint a hazai és a nemzet­közi sajtó tudósítói egye­bek között olvashatták : „Rendőrállam helyett jogál­lamot!”, „Ne bántsatok en­gem, mert én nem harag­szom!”, „Találkoztam már kedves rendőrökkel is”, „Rendőrvicc helyett vicces rendőrt”, „Biztos úr! ön biztos úr?”. Az épület előtti forgatag­ban a Belügyminisztérium képviselői rögtönzött sajtó­tájékoztatót tartottak, va­lamennyi érdeklődő kérdés sére válaszoltak. Kántor Géza rendőr ezredes köz- biztonsági és közlekedési csoportfőnök-helyettes az MTI munkatársának el­mondta, hogy a Belügymi­nisztérium is egyetért a jogállamiság megteremté­sével, elutasítja a tör­vénytelenségeket. Nem tar­totta indokoltnak, hogy a szervezet ilyen módon hív­ja fel a figyelmet arra, hogy rendőri intézkedések­kel kapcsolatban vannak problémák. A jogellenes cselekményektől a rendőrség is elhatárolja magát, akik azokat elkövetik, a jogsza­bályok szerint felelősséggel tartoznak. Azokba az ese­tekbe, amelyek ügyészi, bí­rói szakaszba kerülnek, a rendőrségnek nincs bele­sekben kiegyezik tagságá­val. A politikai versenyhelyzet­ben különösen fontos, hogy a párt szervei, szervezetei, tagjai határozottan álljanak ki az MSZMP programjai mellett, s a választásokra való felkészülés során az em­berek nagyobb tömegeit érin­tő feszültségek felvállalásá­val, a reális megoldási mó­dok politikai támogatásával is javítsák a szövetségesek­hez fűződő kapcsolatokat. szólása. A parancsnokoknak kötelessége a jogsértő intéz­kedéseket is elbírálni, s a megfelelő eljárást a szabály- szegő rendőrrel szemben le­folytatni. Joguk van arra is, hogy az állományból eltávolítsák azokat, akiknek minden két­séget kizáróan bebizonyoso­dik a bűnösségük. A rendőr ezredes nem' értett egyet azzal, s elutasította azt a véleményt, hogy a rendőr­ség a munkáját társadalmi kontroll nélkül végzi. Ed­dig is megvoltak, s ma is léteznek azok az intézmé­nyek, amelyek ellenőrzik tevékenységét. Hangoztatta hogy a rendőrség nem akar­ja eltussolni a jogiszabályt sértő eseteket. Kántor Géza elmondta azt is, hogy változott a Bel­ügyminisztérium közvetlen irányítása: a BM munkáját a kormány irányítja. Meg­kezdődött egyébként az az előkészítő munka, amely a rendőrségre, a közrendre, a közbiztonságra vonatkozó, előírásokat az eddigi tör­vényerejű rendelet helyett, törvényi szinten kívánja szabályozni. A FIDESZ választmányá­nak békés demonstrációja az esti órákban ért véget. A kormány tanácskozásán elhangzottakról Marosán György szóvivő tájékoztatta a imagyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Elmondta, hogy a mostani ülés napi­rendjén többségében olyan előterjesztések szerepeltek, amelyek a gazdálkodás jo­gi kereteinek korszerűsíté­sét szolgálják. Az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályok mó­dosításának az a célja, hogy lehetővé tegyék, illetve ösz­tönözzék átalakulásukat gaz­dasági társasággá, intéz­kedjenek az állami törvé­nyességi felügyelet reform­járól, s feloldják á vállala­ti tanácsok működésében rejlő ellentmondásokat. A szövetkezetekről szóló tör­vény módosítása mindenek­előtt a szövetkezetek ver­senyképességének javítását szolgálja a tagság vagyon- érdekeltségének erősítésé­vel. Ugyancsak mai ülésén tárgyalt a kormány a föld­ről szóló törvény és a vo­natkozó jogszabályok, vala­mint az erdőről és a vad- gazdálkodásról szóló tör­vény módosításáról. Ezek lényege a kötöttsé­gek oldása, illetve az állam- igazgatási eljárások egysze­rűsítése. A Minisztertanács tár­gyalt az egyesületek felügye­letéről szóló jogszabály mó­dosításáról is. Ügy foglalt állást, hogy még az idén fe­(Folytatás az 1. oldalról.) kevéssé tér el az eddig is­mert nőmozgalmak célki­tűzéseitől. Ezért vetődött fel a résztvevőkben, vajon nem vállal-e túl sokat? Hogyan képviselheti valójában az értelmiségi nők érdekeit? Mik lehetnek ehhez az esz­közei? — Az egyesület jogi sze­mély, és így partnere lehet Prominens személyiség, a Magyar Márka Védelme el­nevezésű mozgalom hazai elindítója, dr.•-Sütő Kálmán, egyben a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettese tartott előadásit csütörtökön a salgótarjáni Technika Há­zában, a MTESZ-en belül működő vezetők klubja meg­hívására. A megjelent szak­embereket Ürmössy László, a MTESZ megyei elnöke üd­vözölte, s szólt arról a kez­deményezésről, amelynek első állomása a mostani elő­adás. Folytatásként a MMV- akció megyei tapasztalatait veszik górcső alá, s végül a MTESZ minőségfejlesztési munkabizottsága ajánlásokat tesz a témakör megvalósítá­sa érdekében. Dr, Sütő Kálmán vitaindí­tója elején kijelentette: ma­napság a minőség forradal­mát éljük! Azok a gazdál­kodók, akik e tényt elismer­ték, jelentős előnyre tettek szert a piaci versenyben, mások előbb vagy utóbb ál­lül kell vizsgálni a társa­dalmi szervezetek tevékeny­ségét, szervezetét, illetve fel­ügyeletét szabályozó rendel­kezéseket és azokat az egye­sülési, valamint a készülő párttörvényhez kell igazí­tani. Végezetül a kormány megvitatta a bős—nagymaro­si vízlépcsővel összefüggő gazdaságossági és nemzetkö­zi jogi kérdéseket. A mosta­ni tanácskozás — ahogy a szóvivő fogalmazott — a parlamenti felkészülés egy „közbülső . állomása” volt. Még nem dőlt el véglege­sen, milyen álláspontot kép­visel majd a kormány a nagyberuházás ügyében. A szóvivőtől Sárközy Ta­más igazságügyminiszter­helyettes vette át a szót. El­mondta az újságíróknak, hogy a kormány elé került tör­vénycsomagban hat alapvető jelentőségű jogszabály volt, ezek közül a legfontosabb minden bizonnyal az átala­kulási törvény. A kormány ülésén vita jobbára csak arról folyt, hogy a vállalati tanácsok és a közgyűlés által irányított vállalatoknál mennyire le­gyen önkéntes az átalakulás, s milyen mértékben avat­kozhassanak be az állami szervek. A miniszterhelyet­tes ezzel kapcsolatban le­szögezte: átalakulási, és nem átalakítási törvényről van szó; nem kényszerből, ha­nem a gazdaság önmozgásá­a hivatalos szerveknek. A feladatokat mindig a helyi igényeknek megfelelően kell alakítani. Meg kell tehát vizsgálni például Nógrád" ban az értelmiségi nők sa­játos problémáit, és ezekre itt helyben, a helyi veze­téssel kell tárgyalni. Az esz­köz pedig a nők kezében volt és van. Ök képviselik ugyanis a magyar választó- polgároknak a felét. Érde­dozattá válnak. Hogy a kér­dés mennyire komoly, azt fémjelzi, hogy például Ang­liában maga a miniszterel­nök asszony állt e mozga­lom élére, Franciaországban pedig már oktatási anyag­ként szerepel a minőség. Hazánk kétségtelenül lé­péshátrányban van e tekin­tetben, bár voltak kezde­ményezések. Utóbbira hoz­ta példaként az előadó a Kiváló Áruk Fóruma akci­ót, s immár sokan csatla­koztak a japán Shiba pro­fesszor által kifejlesztett minőségfejlesztési rendszer­hez is. A minőség, mint ka­tegória . azonban csak ta­nácskozások témájaként sze­repel leginkább, s nem a vállalati, szövetkezeti, vagy magángazdaság mindenna­pos ügye! Minderre nagy ha­tással lehet, s kell hogy le­gyen — állította dr. Sütő Kálmán —, a szabványosí­tás. A szabvány a minőség mércéje ! nak szükségletei szerint kell azt végrehajtani, mindenek­előtt magukra a vállalatok­ra bízva az ezzel kapcsola­tos döntést. Sárközy Tamás szólt ar­ról is, hogy a földtörvény módosítása megszünteti a tulajdonjog és a kezelői jog irreális szétválasztását. A törvénytervezet úgy rendel­kezik, hogy az állami tulaj­don a jelenlegi kezelőre le­gyen átírva. Kérdésekre válaszolva Sárközy Tamás elmondta, hogy az átalakulás elősegíté­sére egy bizottság létreho­zását fontolgatja a kor­mány. A Magyar Hírlap tudósí­tója arról kérdezte a szóvi­vőt: okozott-e mérhető kárt Grósz Károly szombati kije­lentése a gazdasági szükség- állapot bevezetésének lehető­ségéről. Marosán György a kormányfőt idézve hangsú­lyozta : a Minisztertanács ilyen jellegű kérdéssel nem foglalkozott, mert a hely­zet ezt nem teszi szüksé­gessé. 1 A Népszabadság tudósítója egy sajtójelentést idézett, miszerint Szatmárnémedi környékén a román határ­őrök lelőttek egy magyar kisfiút. Arról érdeklődött, van-e hivatalos értesülés erről az esetről. Marosán György válasza: „Én is hal­lottam róla, de mint kor­mányszóvivő sem megerősí­teni, sem cáfolni nem tudom a hírt; magyar területen nem történt erőszakos cse­lekmény.” A BC-számlák jövőjére vonatkozó kérdésre el­mondta, hogy a Miniszterta­nács a tervek szerint a kö­vetkező héten tárgyalja a lakossági devizaszámla- rendszer továbbfejlesztését. A javaslat abból indul ki, hogy az utazási devizaszámla felhasználási lehetőségeit to­vább bővítik, liberalizálják. (MTI) keik védelmében így akár a kényszerítés eszközével is élhetnek — adta meg a vá­laszt az elnöknő. Színesedő politikai és tár­sadalmi közéletünk egy epi­zódjának lehettem tanúja tegnap. Érdeklődéssel vá­rom, vajon lesz-e megyénk­ben is hasonló kezdeménye­zés, és ha igen, akkor ho­gyan fog működni? — Csala — Mára egyértelművé vált, hogy a szabvány a termék­re vonatkozik és egyformán érvényes valamennyi gaz­dálkodó szektorra, vala­mennyi tulajdonformára. E tekintetben sajnos, a KGST- együttműködésben nincs szá­mottevő előrelépés, örvende­tesen fejlődik viszont kap­csolatunk a nyugati orszá­gokkal —-, hangsúlyozta. Majd utalt arra, hogy hamarosan hazánk 70 laboratóriuma, in­tézete készül föl arra, hogy a minőségtanúsításban alap­vető szerepet vállaljon, s ez mérföldkő lehet árutermelé­sünk mennyiségi szemléleté­nek minőségi alapokra tör­ténő áthelyezésében. Fontos, hogy a minőség a piackutatástól a piaci érté­kesítésig áthassa a gazdasági folyamatokat — mondatta —, különös tekintettel arra a tényre, hogy 1992-re egysé­ges Közös Piaccal kell szembenéznünk. (tb) Ülősztrájk a Belügyminisztérium előtt Értelmiségi és vállalkozó nők megyei fóruma Negyven év alatt elfelejtettük a minőséget! Vezetők klubja a Magyar Márka Védelméről

Next

/
Oldalképek
Tartalom