Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-27 / 98. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. ÁSÓK FÓRUMA Élelmiszerbolt helyett kocsma Egy levél margójára /I Körtelefon 15 millió forintért Tizenötmillió forint isorsa késztette dr. Kecskeméthy Gyulánét arra, hqÿy a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága keddi ülésén a zárszó előtt kérdezzen. Mondandójának lényege távirati stílusban: a végrehajtó bizottság döntése alapján a Nógrád Megyei Tanácsi Tervező- és Építőipari Vállalat átmeneti gondjainak enyhítésére 15 millió forint kölcsönt kapott a tanácstól. A visszafizetés határideje: április 15. Kecskeméthyné április 25-én 'kérdezett, a szavaiból kitetszett: furcsállja, hogy a kölcsönügy fejleménye nem szerepel á testület előtt. ; Holott az érintett vállalat igazgatójától számos tanú jelenlétében április 20-án azt hallotta: a NOTTÉV haladékot kért, vagy kapott a visszafizetésre. A tanács vezetői a végrehajtó bizottság ülésén meglepve hallgatták az állítólagos engedményt, gyors tisztázást ígértek. Ezt próbáltuk mi is megtenni, számos telefonnal. E címmel 1989. április 18-i NÓGRÁD-ban Kolbá- nyi Ferenc balassagyarmati lakos írt, az áfész 38-as számú élelmiszerüzlet átalakításáról. Előre szeretném bocsátani, hogy vele is és a többi méltatlankodó vásárlóval is egyetértek. Hiszen a környék lakói tíz esztendőn keresztül hozzászoktak ahhoz, hogy a jelzett üzlet jól szolgálta a vásárlókat. Mégis miért kell bezárni? Semmiesetre sem azért, hogy a vásárlókat bosz- szantsuk. Egy kereskedőnek fáj a legjobban, ha a boltot be kell zárni, de ez ügyben nem vezethet bennünket az érzelem. A bezárásnak egyetlen oka van: az üzlet gazdaságtalan forgalmazása. A gazdaságtalanság pedig azzal függ össze, hogy 1988 februárjában megnyitottuk a közeli Honti utcai élelmiszer ABC-áruházat. A korábbi forgalom 50 százalékra csökkent. A jelenlegi forgalom pedig nem nyújt elégséges fedezetet ahhoz, hogy az üzlet működésének költségeit fedezze. Ezért az üzletvezetőt sem lehet hibáztatni, hiszen tíz esztendőn keresztül közmegelégedésre végezte munkáját. Bárcsak ez lenne a legnagyobb gondunk, hogy az A Tájak—Korok—Múzeumok Egyesülete salgótarjáni tagcsoportja április 21-én, szombaton, Szécsényben találkozott, a Kubinyi Ferenc Múzeumban a Magyar Mezőgazdasági Múzeumbaráti Kör szécsényi helyi csoportjával. A közel háromórás foglalkozáson, a salgótarjániak sok hasznos tapasztalatot és élményt gyűjtöttek. A volt ferences templom és kolostor sekrestyéjének és a Rákóczi-teremnek műemléki értékeit Varga Borbála múzeumi dolgozó ismertette meg a vendégekkel. A sekrestye boltozata, m berendezése és különleges díszítésű aranyozott kelyhei, míg a Rákóczi-teremben a középső pillérből kiinduló bordázatok és keresztboltozatos mezők, s a berendezések nyerték meg a látogatók tetszését. A templom érdekességeiről Wolf Ida nyugdíjas tanár tájékoztatta nagyon hiteles adatokkal a vendégeket. A találkozó háziasszonya Horváth Béláné, a múzeumbaráti kör titkára volt, aki Wolf Ida tanárnővel együtt megmutatta, hogy a közelmúltban milyen jelentős értékmegőrző munkát végeztek. Ilyen többek között a Sobieski János-emléktábla felújítása, mely hirdeti, hogy a lengyel király Bécs ostroma alól hazaindulva, útközben a nógrádi várakból is kiűzte a törököket. A múzeumbaráti kör legüzletet a ráfizetés miatt be kell zárni. Azért mondom ezt, mert néhány száz méterrel arrébb a Palócker Vállalat, vagy az áfész élelmiszerüzletében az élelmiszert meg lehet vásárolni. Számomra sokkal fájdalmasabb az, hogy ebben az országban gyárakat és bányákat kell bezárni a ráfizetések miatt, vállalva azt a felelősséget, hogy az emberek tízezrei maradnak kenyér nélkül. A tervezett borozó rentábilis lesz-e? Számításaink szerint igen. Persze aki vállalkozik, az vállalja a rizikót is. Mi úgy ítéljük meg, hogy miután a városnak ez az övezete a vendéglátás szempontjából teljesen ellátatlan, s egy kulturált vendéglátóegység eredményesen fog működni. Tudom, hogy a néhány okfejtésem nem nyugtatja meg a méltatlankodókat, ezt nem is várhatom. Nem várhatom, hogy a vásárlók az én fejemmel gondolkodjanak, de kérem azt se várják, hogy ez ügyben én a vásárlók fejével gondolkodjak. Bárcsak korábban társadalmi szinten is ilyen szellemben gondolkodtunk volna, akkor talán a népgazdaság nem táncolna a csőd szélén. Dr. Horváth József áfész ig. elnök jelesebb munkája az elmúlt évben a Szent István- emlékmű felújítása volt, amit a salgótarjáni vendégek csodálattal szemléltek. A felújítás fő szervezője Horváth Béláné volt, aki 65 ezer forint lakossági hozzájárulást, 27 ezer forint köri hozzájárulást és 197 ezer forint értékű társadalmi munkát szervezett. Ezt követően a salgótarjániak dr. Haynald Lajos, kalocsai érsek, bíboros, botanikus szülőházát tekintették meg, melynek falán a múzeumbaráti kör által ez évben elhelyezett díszes emléktábla áll. A következő állomás a Bástya Múzeum volt, mely szintén Horváth Béláné jó szervezőmunkáját dicséri. Itt az őrök pihenője, a parancsnoki szoba és a börtön, a maga kínzóeszközeivel eleveníti fel a régmúlt történelmet. A Körösi Csorna Sándor- emlékhely megtekintése sem maradt ki a programból. A nagy tudós és utazó életét és munkásságát bemutató kiállítás egyedülálló hazánkban. A székelyföldi szülőháztól, a diákévek, a tudóskörökben végzett munkán át, az ázsiai utazások a magyarság eredetének kutatási állomásain keresztül egészen haláláig követhetjük a küzdő életutat. A baráti találkozó a múzeum gyors áttekintésével és eszmecserével ért véget. — Dudás — Kedvező változások a lakásfinanszírozásban A Minisztertanács legutóbbi ülésén néhány ponton módosította a január 1-jén életbe lépett lakáscélú támogatásokról szóló rendeletet. Az egyik döntő és sokakat érintő módosítás : eltekintenek attól a korlátozástól, hogy a tavaly december 31- éig kijelölt lakásvásárlók, vagy építési kölcsönt igénylők csak 1989. április 30-áig választhatnak : a régi vagy az új feltételek szerint óhajtják igénybe venni a támogatást, illetve a hitelt. Ismeretes, hogy a január 1- jétől érvényes lakástámogatási rendszerben a hiteleket a korábbi rögzített, alacsony (3 százalékos) kamat helyett piaci és időben változó kamattal nyújtják a pénzintézetek. Ennek mértéke az idén 18,5 százalék,, s ehhez járul további 1 százalék kezelési költség. Az így kialakuló törlesztésekhez nyújt az állam időben — ötévenként — csökkenő mértékű, az eltartott gyermekek számától függő támogatást. Így például egy háromgyermekes család esetében 500 ezer forint kölcsön felvétele után az első öt évben a törlesztés 80 százalékát, a második öt évben 40 százalékát az állam vállalja át. Egygyermekes család esetében 300 ezer forint a kölcsönösszeg mértéke, a törlesztési kedvezmény pedig pontosan a fele a nagycsaládosokénak. Látványnak sem megve- tendők a Nógrádi Szénbányák Bátonyterenyén (Csen- tén) „utcányi” hosszan sorakozó családi házai, amelyeket — mint azt lapunk egy korábbi számában hirdette — eladni szándékozik a vállalat. A lehetőség, a mai laBotka Miklóst, a NOTTÉV igazgatóját külföldi vendégekkel való tárgyalás közben zavarom, szerdán reggel. — Hitelt kértünk és nem fizettünk, ez tény. Rendes szerződésről van szó, s ennek viselni kell1 a konzekvenciáit is —hangzottak az igazgató szavai. — Kértem, hogy amennyiben lehetséges, egy hónappal hosszabbítsák meg a határidőt. — A tegnapi tanácskozáson úgy tűnt, a végrehajtó bizottság tagjai előtt nem ismert ez a kérelem. — Szóban tettem meg, még az elmúlt héten. Sára Jánost, a megyei tanács tervosztályának vezetőjét kerestem a halasztás érdekében. Tudom persze, hogy a tanács is pénzszűkében van, Farkas Sándomé dr. kásínséges időkben bizonyára sokakat csábít arra, hogy utánaérdeklődjenek, mennyit kérnek az ötszobás, összkomfortos, gázfűtéses házakért. Bár, aki ismeri az építőanyagárakat, annak valószínűleg nincsenek illúziói e tekintetben. Mihalik Sándor, a szénbápénzügyi osztályvezető hívott is tegnap már ez ügyben. Most futkosok a pénzszerzés érdekében, hogy törleszteni tudjunk. Sára Jánost e. váratlan ügyben nem találom, munkája éppen máshová szólította. Hasonlóképpen járok Romasz Adolffal, a megyei tanács elnökhelyettesével. Végül Farkas Sán- dorné dr. segít az eligazodásban, akit egy fontos tanácskozásról hívnak ki. — Az átmeneti támogatást nyújtó hitelszerződés előírja azt is, hogy a határidőcsúszás milyen kamattal, szankciókkal jár. Botka Miklós mára ígért választ: sikerült-e megoldást találnia, hogy valamit törlesszen. Ez az ügy összefüggésben van azzal, hogy a balassanyák szervezési és ellenőrzési osztályvezető-helyettese többek között arról tájékoztatott: a nagy értékű, úgynevezett készenléti lakások azért épültek, hogy az alábányászás miatt esetleg károsodott lakóházakból szükség esetén legyen hová költöztetni a családokat. Választ adott arra is : mi az oka a „kiárusításnak”: — Tekintettel a biológiai körülményekre és a felmerülő költségekre, módosult az aláfejtés Mátravere- bélyben. Ennek következtében csökkent a veszélyeztetett lakóépületek száma, s ezért döntött úgy a vállalat, hogy eladja a csentei tartalék házakat, amelyeknek a fenntartása — téli fűtése, karbantartása — felesleges költségekkel terhelné a kedvezőtlen helyzetben lévő szénbányákat. Eddig, mintegy ötvenen érdeklődtek a lakások iránt, melyek egyébként 1 millió 800 ezer forintba kerülnek. m. j. gyarmati nevelési központ hibái miatt a város nem fizet, sok a NOTTÉV kintlévősége. — Dr. Kecskeméthy Gyu- láné mondandójából kicsendült egyfajta neheztelés is: a testületi döntés végrehajtását mintha a vb- tagok „háta mögött” intéznék az apparátus tagjai. — A végrehajtó bizottságnak erről az ügyről még nem is kellett tudnia, folyamatban lévő likviditási problémákkal kár volna a testületet terhelni. A beszélgetést éppen befejezzük, amikor megcsör- ren a telefon, Romasz Adolf hív vissza. A megyei tanács elnökhelyettese megnyugtat: — Minden tisztázódott. Április 15-ig a hitelt nem fizették vissza, a büntető- kamat ügyében ketyeg az óra. A végrehajtó bizottság következő ülésének napirendjén pedig ott lesz a hitelszerződés nem teljesítése. Ennyit egyelőre a 15 millió forintról. Napjaink gazdasági életéhez szorosan hozzátartoznak a kölcsönügyletek, de jó tudni azt is: a szigorú feltételeket kikötő szerződéssel a tanács vigyáz a pénzünkre. K. G. Európai bölénymentés A bölény (Bison bonasus) a legnagyobb európai emlősállat. Az erdőirtás következtében fokozatosan csökkent a bölények természetes életterét alkotó síkföldi fenyves- és vegyes erdők területe. Ez a folyamat már évezredünk elején megkezdődött, s azóta is folytatódik, mindinkább korlátozva a bölények előfordulási területét. Szerencsére azonban az utolsó vadbölények kilövése idején állatkertekben még 45 egyed élt. Ezekből kezdték el 1930-ban a fajt rekonstruálni. Ennek eredményeként 1939-ben Lengyelországban már 30, Németországban 45. más európai országokban körülbelül 20 egyed élt. A kihalástól megmentett bölények azután a második világháború viharainak elvonulása után olyan gyorsan szaporodtak, hogy néhány évtized alatt lengyel és szovjet rezervátumokban már több százra rúgott a számuk, napjainkban pedig ezrekre tehető a szabadon élő európai bölények száma. (A bölénytehén általában kétévenként hoz a világra egyetlen borját, azaz egy tehén élete során hétszer-nyolcszor ellik.) Képünkön két szép bölényt láthatunk az egyik szovjet rezervátumban. Forrás fakadt a Salgó úton Van már tán egy hete is annak, mikor ismerőseim felhívták a figyelmemet, hogy a Salgó út 26-os számú ház mellett „Amerikából” lefutó szennyvízcsatornán kristálytiszta víz folyik. A minap elmentem az ominózus helyre. Valóban a csatorna csőrendszeréből kristálytiszta víz folyt. No isenfci ne gondoljon arra, hogy a Kucord-hegyen forrás fakadt, s annak a vize csordogál. Sokkal prózaiabb az oka: közismert, hogy úgy „Alsó”-, mint „Felső-Amerikának” a szanálása folyik. Az történt, hogy Felső-Amerikában az egyik ház lebontása során a vízvezetékcsövet eltörték s így annak a vize folyik szakadatlan a Salgó úti szennyvízlefolyóba. Elgondolkodtató, hogy amikor a város lakosságának jó része gondosan ügyel a vízcsapok csepegésének megszüntetésére, egy gondatlan házbontás következményeként ivóvíz csordogál el e szennyvízlefolyón. — Mucsi — Az év madara: a búbos banka A Magyar Madártani Egyesület csaknem egy évtizede minden évben kiemelten foglalkozik valamely védett fajjal, s az év madara jelzőjével illeti azt. 1989. a búbos banka védelmének éve. Április közepe táján már találkozhatunk vele, s hamarosan hallatja jellegzetes, messze hangzó du-du-du hangját is. A mintegy rigónagyságú, barnás testű, fekete-fehér szárnyú és farkú, egzotikus szépségű madár semmi mással nem téveszthető össze. Jellegzetes a fejtető tolibóbitája is, melyet izgalmi állapotban felmereszt. Röpte a pillangóéhoz hasonlatos. Élőhelye a nyílt, vagy ligetes alföldi és dombvidéki táj. Különösen a laza talajú területeket kedveli, mert itt az enyhén ívelt, karcsú csőrével még a felszín alatti rovarokból is zsákmányolhat. Fészkét tág szájú üregekbe, faodvakba, kőrakások közé rejti. A fiókák veszély esetén kígyószerű sziszegést hallatnak, s ha ez sem segít, bűzös váladékot lövellnek far tőmirigyükből az ellenség felé. Innen ered a madár népi elnevezése is: büdös banka. Számuk — mint sok más fajé - jelentősen csökkent az utóbbi évtizedekben, nem véletlenül esett hát rájuk a választás. A cél az, hogy minél jobban megismerjük a hazai állomány nagyságát, életét és ezek alapján jobban megszervezhessük védelmüket. Örömmel vesszük, ha fészkelési vagy más, részletes megfigyelési adatokkal segítik az egyesület munkáját. Meg lehet próbálkozni mesterséges telepítésükkel Is. Ehhez megfelel egy 20- 25 centiméter átmérőjű és 40 centiméter magas odú, melyen a kör alakú röpnyílás ő—8 centiméteres. Nyílással kelet felé, 1-2 méter magasan helyezzük ki úgy, hogy a ragadozók, mint a macska 1$, ne férjenek hozzá. Szórjunk kevés fűrészport az odú aljára, hogy a tojások ne guruljanak szét. A banka ugyanis nem épít fészket, hanem a csupasz aljzatra rokja 5-8 tojását. A bankalakás építésével talán lesz egy saját telepítésű bankacsaládunk, s ezzel hozzájárulhatunk e hasznos rovarpusztító madár védelméhez. Eszmei értéke egyébként ezer forint. Langa József Múzeumbarátok között Eladják a lakásokat Módusult az aláfejtés — Cél : a takarékosság
