Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-05 / 79. szám
1989. ÁPRILIS 5., SZERDA NOGRAD 3 Az irószer-szövetkczel salgótarjáni üzemegységében készítik a Lehel fagyasztó- ' szekrények kapcsolóit, melyből az Mén mintegy százezer darabot állítanak elő. A jászberényi hűtőgépgyáron kívül a Mírköz (Szövetkezet részére gyártanak még ilyen tipusú kapcsolókat. Képünkön Földi Aítiláné és Toldi Mártonné az alkatrészek ultrahangos hegesztését végzik. —Rigó— Teríték kft-bol • Kapásból tízet bárhol • fl nagyok tehetetlensége • Kinek van ennyi pénze? Figyelemre méltó tüzhelygyári lajstrom űz agrárpolitikai tézisekről Nem kell élelmiszerért külföldre utazni Tizenegy feladatot fel- ölelően tett korlátolt felelősségű társaságok alakítására javaslatot a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. Az ajánlat részint a tűzhelygyári dolgozóknak szól, részint mindazoknak a vállalatoknak, társaságoknak, magánszemélyeknek, akik vállalkozószellemmel is, tőkével is hajlandóak partnerül szegődni. A teríték nem mindennapján gazdag. Mit akar ezzel a tűzhelygyár elérni? Kérdéseinkre Gressai Sándor igazgatótól kértünk választ. — Mi indította a gyárat arra, hogy káeftézni hívjon vállalkozókat? — Iparszerkezeti adottságaink és saját jól felfogott érdekünk. Nálunk az iparszerkezet szinte teljesen nélkülözi a kisüzemeket, amelyek — mintegy holdudvarként — körülvennék a nagyvállalatokat, elvégezve mindazokat a munkákat, amelyeket egy kis szervezetben olcsón, rugalmasan meg lehet csinálni. Az új társasági törvény ehhez most már megadja a lehetőséget. A saját érdekünk a tőkebevonáson túl az, hogy ne rakódjon rá egy nagy szervezet szükségszerű tehetetlensége azokra a tevékenységekre is, melyeknek jobban megfelelnek a kisüzemi keretek. — Miféle tehetetlenségre gondol? — Arra például, hogy ha nekünk munkaerőre van szükségünk, méghozzá gyorsan, előbb meghirdetjük, majd felvesszük, * átképezzük, betanítjuk — közben szalad az idő. Egy kisvállalkozó a család tagjait, a rokonságát azonnal mozgósítani tudja. — Milyen alapon válogatták ki a 11 feladatot? (Nyilván azok is a kft.-s terítékre kerültek, amikkel a gyár nehezen boldogult. — Ilyen motívum nem volt, hiszen nem érdekünk a vállalkozás kudarca, ha egyszer a saját tőkénket is beleadjuk. A nosztalgia kerti bútorok például azért kerültek közéjük, mert egyszerűen nem jutott rá elég energiánk. Nálunk ez nem létkérdés, jóllehet látunk benne fantáziát. A főelosz- tócső-gyártáshoz viszont nem szükséges akkora csarnok, mint amiben jelenleg mi csináljuk. A gáz- tűzhelycsapok javítása mindmáig megoldatlan, a javítás gyakorlatilag cserével történik. A begyűlteket viszont érdemes volna rendbe hozva, akár olcsóbban ú jra forgalomba hozni, hiszen egy ilyen csap ötszáz forintba kerül. — Sa Hovál? Melynek engedélyeztetésével máig nem tudnak zöld ágra vergődni? Hogy bodogulna ezzel egy kisvállalkozó? — Máris van rá érdeklődő, méghozzá olyan, aki meg fogja találni az egyszerűbb engedélyeztetési eljárás módját. — Most, hogy előálltak az ajánlattal, mire számítanak? — Szerintem az elkövetkező években négy-öt kft ezekből biztos' létrejön. ;— Években? Miért kell ehhez ilyen sok idő? — Lehet, hogy eddigi tapasztalataimra hallgatva túlságosan pesszimista vagyok... — Számítanak a tűzhely- gyáriakra is. Miből gondolja, hogy ennyi pénzük van az embereknek? — Itt majdnem ezernyolc- százan dolgoznak. Biztos, hogy akadnak köztük olyanok is, akik pénzzel, eszközzel be tudnak szállni a vállalkozásba. Már tízezer forint készpénzzel . is lehet valamit kezdeni, bár 50—100 ezer forinttal érdemes igazán nekifogni. Nálunk a gyártás ezáltal jövedelmezőbbé válik, vállnl- kozópartnerünk pedig tetemes tőkebefektetés nélkül is növelheti jövedelmét. — S akinél pénz van, annál vállalkozási készség is? — A vállalkozási készség kialakulásához jó példák kellenek. Ha látják az emberek, hogy lám, a másiknak sikerült, könnyebben ráadják a fejüket. A pénz. önmagában különben is kevés, ha hiányzik az a szellemi tartalom, melynek segítségévei önállóan gazdálkodhatnak, s idővel akár közepes méretű üzemmé is kinőhetik magukat. — Qondolja, hogy más vállalatok is követik majd ezt a példát? — Örülnék neki. Legalább tíz, kft. alakítására alkalmas ötletet kapásból felkínálhat akármelyik nagy- vállalat. Szendi Márta Emelkedett az iiveggyapot-rt. törzstőkéje A legutóbbi éves rendes közgyűlésen javaslat hangzott el a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. törzstőkéjének emelésére. A közgyűlés elfogadta a javaslatot, s ennek értelmében 52 millió 50 ezer forinttal növekedett az alap. Legjelentősebb mértékben az Üvegipari Művek emelte az összeget: 23,9 millió forinttal. A Salgótarjáni Síküveggyár 8,4, az IFC 8,8, a japán konzorcium pedig 10,8 millió forinttal emelte a törzstőkét. A pénzügyi akciót egyfelől az infláció indokolta, másrészt bizonyítja, hogy a részvényesek bíznak a vállalkozás eredményességében. A teljes törzstőke így meghaladja a 442 millió forintot. Nyugdíj-kiegészítés önerőből A Magyar Kábelművekben folyamatos segéllyel támogatják azokat a nyugdíjasokat, akik 4200 forintnál kevesebb pénzt kapnak. A hiányzó összeget havonta pótolja a vállalat. Mint a balassagyarmati avarban megtudtuk, ez 57 nyugdíjasból 30 embert érint. A legkisebb segély 98, a legmagasabb pedig 1300 forint. A nyugdíj-kiegészítés a műveknek évente csaknem másfél millió forintjába kerül. Pénzszűke világunkban a korábbinál kevesebb a beruházás, ebből adódóan nehéz helyzetbe kerültek az ilyen jellegű munkákra szakosodott gazdálkodó szervezetek. Nincs pardon, ameny- nviben talpon akarnak maradni, úgy muszáj váltaniuk, új megélhetési lehetőségek után kell nézniük. A bátonyterenyei Pentamer Lakatos- és Szerelőipari Kisszövetkezet is e szorító kényszernek kénytelen engedelmeskedni. Amint azt Szolnoki József főmérnöktől megtudtuk, a szűkösebb időszak után ismét emelkedőben van a kollektíva „csillagzata”. A változást mutatja, hogy újra növekszik a létszám. A mélyponton mindössze nyolcvanötén maradtak hűségesek a Pentamer- hez, most viszont már száz- húszan keresik itt a kenyerüket. Március elsejétől átlagosan 10 százalékos béremelést hajtottak végre, ám Mezőgazdaságunk a magyar gazdaság sikerágazata volt az elmúlt két évtizedben. A múlt év, a második legeredményesebbb volt az élelmiszer-gazdaság eddigi történetében. Különböző gazdaságpolitikai értékelésekben a közelmúltban sűrűn elhangzottak ezek a megállapítások. Más vélemények mint a nagyüzemi mező- gazdaság „erődjét” emlegetik. Miért ilyen felemás az agrárszektor megítélése? Egyre nehezebb megélni... Élelmiszer-gazdaságunk a jelenlegi gazdasági gondjaink egyik teherviselője. A hazai élelmiszer-ellátás európai mércével mérve is elismerésre méltó. Ezen túl, az agrárexport népgazdaságunk egyik biztos devizaforrása. A termelési eredmények több terméknél az élenjáró nemzetközi színvonallal jellemezhetők. Mindezek alapján egyértelműen hasznos és eredményes népgazdasági ágazat az élelmiszer- termelés. Gyakori ellenérv, hogy túl drágán termel a magyar mezőgazdaság. E megállapítás körül* szenvedélyes szakmai viták dúltak az elmúlt évtizedben. Szemléletes válasz erre, hogy meg kell nézni a „bevásárló turisták” útipoggyászát! Ebből látszik, hogy a magyar embereknek nem kell élelmiszerért külföldre utazniok. Az előbbiekből levonható egyenes következtetés az lehetne, hogy a „sikerágazat” vállalatai, szövetkezetei jó gázdasági kondícióban vannak, zavartalanul dolgoznak, gazdálkodnak. Sajnos, ezzel ellentétesek *a gyakorlati tapasztalatok. A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége a nép- gazdasági ágazatok közül a legalacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban végzett munkát, a társadalmi munka átlagánál jóval alacsonyabban honorálja a magyar társadalom. E fő ok mellett, számos ágazatom belüli és kívüli tényező is közrejátszik abban, hogy a mezőgazdasági termelők, vállalatok. szövetkezetek, egyének, egyre nehezebbem élnek meg a mezőgazdaságból. A jövedelmezőség csökkenésével arányosan, mérséklődött a termelők mezőgazdasági termelésben való érdekeltsége. Pedig olyan termékekről van szó, melyek a fizetések még így is elmaradnak a környező állami vállalatoktól. Lényeges feladatnak tekintik a kisszövetkezet vezetői a fizetésbeli különbségek mérséklését, majd megszüntetését. Ehhez természetesen pénz szükséges, amely a nyerésé/ gesebb termelésből származik. Ebből következően a cél nem is lehet más, mint a termékszerkezet kedvező irányú módosítása. Magyarán : olyan termékeket kell gyártani, amelyeket viszonylag jó áron megvesznek. A megtett intézkedések fokozatosan erre az útra terelik' a pentameresek szekerét. A kisszövetkezet idei tervezett árbevétele 37 miitársadalmi hasznossága az exportban, az életszínvonal alakulásában, a nemzeti jövedelemben meghatározó. Ez — megyénk szövetkezeteit tekintve — azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységekből származik a szövetkezeti, a mezőgazdaságból a nemzeti jövedelem. A magyar gazdaság megújulásának új gazdaságpolitikára, ezen belül frissebb agrárpolitikára van szüksége. Ezért fogadtuk nagy várakozással és érdeklődéssel a megye termelőszövetkezeteiben az MSZMP KB javaslatát az agrárpolitika megújulásának koncepciójára, amelyet különböző -fórumokon szenvedélyesen vitatunk. Örömünkre szolgál, hogy a megújuló agrárpolitika bevált és sikeres cél- és eszköz- rendszer mellett, a sikertelen területek fejlesztését is szorgalmazza. Milyen agrárpolitikát szeretnénk? Egyértelműen érdekeltek vagyunk abban, hogy a fő célok hosszú távon egyre magasabb színvonalon teljesüljenek. Javuljon a hazai ellátás, növekedjen az élelmiszerexport, emelkedjen az agrárnépesség életszínvonala, fejlődjenek a falvak, javuljon a ráfordítások hatékonysága, növeljük a föld termőképességét, óvjuk és kíméljük természetes környezetünket. Mik a megvalósítás eszközei és feltételei? Mindenekelőtt a piacképes termelést elősegítő érdekeltség, melynek alapja a jövedelmezőség. Csak szilárd gazdasági helyzetben levő gazdálkodók, termelők képesek a piac követelményeit kielégíteni. A termelői érdekeltség megteremtésében alapvető szerepe van a szabályozásnak, az integrációk működésének. Szektorsemleges, a piac hosszabb távú tendenciái által vezérelt, az integráció szereplőinek — alapanyag-termelők, -feldolgozók, forgalmazók — egybeeső gazdasági érdekeit markánsabban közvetítő szabályozás szükséges. A piaci sikereket támogató és nem visszafogó, a fejlődést, a fejlődőket ösztönző szabályozást Várunk. Az agrárpolitikának ösztönöznie kell a minőségi termelést elősegítő /műszaki- biológiai fejlesztéseket, az ilyen területekre irányuló felhalmozást. A gazdálkodók lió forint, s az előirányzott gazdasági eredmény ennek 12 százaléka, tehát 4,4 millió forint. A szerződésekbe foglalt lakatosipari munkák elvégzése határidőre és jó minőségben meghatározó jelentőségű,' hiszen ebből várható az árbevétel csaknem fele és a nyereség 60 százaléka. A szemétszállító konténerek iránt megnőtt a kereslet. A múlt évben 50 ilyen óriás edényt kért az Észák- magyarországi MÉH Vállalat, ám az idén már három hónap alatt rendelt ugyanennyit. Újdonságnak számít annak a két gépsornak a gyártása, amelyekre a siroki Mátra Fémművek adott mega termelőkollektívák, vállalkozók és egyének, egyéni érdekeltségét szorosabbá szükséges tenni. Az emberi tényezők fejlesztése nélkül az agrárpolitikában sem lehet fejlődésről beszélni. Csak a szellemiség fejlesztésével, szaktudással, jobb vállalkozókészséggel érhető el a piacképes minőségű termelés, a szükséges technológiai korszerűsödés, a még mindig meglevő tartalékok feltárása. Űj szellemű vezetési kultúrára, vállalkozói magatartásra, tulajdonosi érdekeltség kialakulására ösztönző agrárpolitikai változásokat várunk. Az üzemi és a társadalmi rend, fegyelem jelentős javulása is szükségszerű az eredmények eléréséhez. Szükségszerű az újrakezdés A KB által elfogadott koncepció felelősségteljesen foglalkozik megyénk mezőgazdaságának is olyan fontos problémájával, mint a kedvezőtlen adottságú üzemek termelése. A javaslatból egyértelműen kiderül, hogy e térségek mezőgazdasági termelésére is hosszú távon szükség van, mégpedig az export érdekében. Ez megnyugtató. Egyértelműen meghatározza a mezőgazdasági nagyüzemeken kívüli körökben oly sokat vitatott kiegészítő, ipari, építőipari, szolgáltató- és kereskedelmi tevékenységek helyét és szerepét.. Mezőgazda- sági- termelési sajátosság, hogy veszteséges gazdálkodás után is szükségszerű aa újrakezdés, a földet művelni kell. Ehhez is, a korábbiaktól szélesebb lehetőségeket vázol a koncepció. A javaslat szerint is fontos az érdekképviselet megújulása. Ezt a feladatot a létrehozók és fenntartók saját érdekükben demokratikus döntésekkel várhatóan elvégzik. érdekérvényesítő jogosítványaikat viszont a politikától és a jogrendszertől várjuk. A KB javaslata megfelelő vitaalapul szolgál. Bízunk; benne, hogy a termékeny, felelős eszmecsere nyomán, az elérendő célok megvalósításához szükséges eszközök, módszerek, a „hogyan ?” kérdései is kikristályosodnak, és valódi agrárpolitikai programmá válik a koncepció. Dr. Radván Mihály, a karancssági termelőszövetkezet elnöke bízatást. Az egyiket április, a másikat október végére keli leszállítaniuk a bátony- terenyeieknek. Az építőipari részleg előreláthatóan 11 millió forint árbevételt és 1,1 milliós nyereséget hoz majd-a „konyhára”. Az itteni szakembereknek 20 garzonházat kell kialakítaniuk volt bányaépületekben. A munkálatok megrendelője a Ganz Acél- szerkezeti Vállalat mátrate- renyei gyáregysége. Ugyancsak új vállalkozás a deprezműszerek összeszerelése, amely 22 nődolgozónak biztosít megélhetést, s 5 millió forint árbevételt jelent az idén a kisszövetkezetnek. Az elképzelések: értelmében a Nagymarosi Vas- és Villamosipari Kisszövetkezettel kialakított együttműködés a későbbiekben kiszélesedik majd, mégpedig úgy, hegy műszeralkatrészeket is készítenek a pentameresek. Kedvező változások a Pentamernél
