Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-26 / 97. szám

1989. ÁPRILIS 26.. SZERDA NOGRAD 3 ...Ha nem csináljuk jól, lesöpör a pénztelenség... A szembenállástól az együttműködésig Dr. Boros Sándor a tanácsok és az egyházak kapcsolatáról A tanácsok és az egyházak kapcsolatát, a további együtt­működés lehetőségeit a Nógrád Megyei Tanács csütörtöki ülésén, tárgyalja először. A vitaalapul szolgáló előterjesztés abból a tényből indul ki: megyénk minden településén val­lásos és nem Vallásos emberek élnek és dolgoznak együtt. Hívők és nem hívők közös munkájának eredménye mind­az, amit ae egyek települések elértek, ugyanígy közösek a gondok és nehézségek is. A tanácsok és az ggyházak kap­csolata, ^együttműködése számottevően befolyásolja az em­berek közérzetét, a közös célok megvalósulását. A megyei testület elé dr. Boros Sándor, a Nógrád Megyei Tanács el­nökhelyettese készített helyzetelemzést, összefoglalót a további feladatokra. Kicsit szokatlan a reali­tásérzékéről ismert Harmos Ferenctől, a palotáshalmi termelőszövetkezet gazda­sági igazgatóhelyettesétől a következőket hallani: — Ke­gyetlen, nehéz év volt szá­munkra az elmúlt esztendő, kegyetlen feladatokkal. Ke­mény döntéseket hoztunk, mert kényszerpályára ke­rültünk. Két súlyos tehertől szabadultunk meg, amelyek lényegében hosszabb távú célkitűzéseinket szolgálták, miközben egész éven át a feszültség forrásai voltak. Elég, ha utalok a tehené­szeti telep rekonstrukciójá­ra, mely két év alatt 43 millió forintot emésztett fel, miközben a korábban be­ígért támogatást elvették. Az előbbiek ellenére jóleső érzéssel mondhatom; az el­múlt évben 40 millió forin­tot költöttünk beruházások­ra, annyit, amennyit 1980- tól a múlt év végéig. II tartalékból Ilyen körülmények között, az eladósodás növekedése mellett, amely veszélyes fo­lyamat és megállítására tö­rekednek —, továbbra is korrekt partnerként meg­őrizték fizetőképességüket. Ebben része volt a korábbi években összegyűjtött tarta­léknak, amely pénzben és betét formájában testesült meg, s olyan biztatást adott a vezetésnek, hogy a koráb­ban kidolgozott stratégia és a taktikai elképzelések el­érése érdekében, kockáztas­sanak a tartalékból. Hogy számításaik jó része bevált, azt a zár­számadáskor a tagság ismét tapasztalhatta. Az 1983-ban megválasztott új, első számú mostani vezetés továbbra is rászolgált a közösség bizal­mára. A nyereség ugyan 2 mil­lióval kevesebb lett a terve­zettnél, de még így is meghaladta a 6 milliót. A sikeres gazdálkodás ré­vén a tagság és a dolgozók keresetszínvonalának nö­vekedése meghaladta a 9, az év végi részesedés pedig elérte a 2,6 százalékot, nem számolva az időközben ki­fizetett jutalmakat. — Pozíciójavulással in­dultunk az idei évben. Te­henészeti telepünk rekonst­rukciójának segítségével to­vábbra is 95 százalékban el­ső osztályú tejet termelünk, évi 2 millió litert. A válto­zás egyúttal azt jelenti, hogy az egy tehéntől származó nyereségünk előreláthatólag meghaladja a 7000 forintot. A pénzügyi stabilitás érde­kében továbbra is ez lesz a legfontosabb bevételi for­rás. Van még olyan áru­növényünk, amit el tudunk adni. Például a fémzárolt tavaszi árpából 42 vagonnal exportáltunk. Növeljük a bérmunkából származó be­vételt, a 40—50 főt számlá­ló építőipari ágazatunk ka­pacitását egész évre lekö­tötték a megrendelők, s in­nen havonta egy-, másfél millió forint anyagmentes bevételre számítunk — so­rolja a legfontosabb forrá­sokat Harmos Ferenc. Válaszút előtt Válaszút előtt állnak. Amennyiben az állam hosz- szabb távra és félreérthetet­lenül jelzi, hogy a mező- gazdasági termelőszövetke­zeteknek elsősorban az alap- tevékenységből kell megél­niük, akkor ebbe az irány­ba erősítik tevékenységü­ket. Ellenkező esetben a nagyobb nyereséggel bizta­tó, kiegészítő tevékenységek bővítéséhez szükséges felté­telek megteremtését szor­galmazzák. — Amit korábban elkezd­tünk, azt befejezzük — állítja határozottan a gazdasági igazgatóhelyettes. — A vi­lágbanki hitelből 1990-re rendelt gépeket az idén kell beszereznünk a tőkés pia­cokról. A növénytermesztés gazdaságosságát segítő ma­sinákról van szó. A vető­magtisztító berendezésre pe­dig 1,2 milliót költünk. Kül­földi tőke bevonásával, a TSZKER-rel közösen 10 milliós fejlesztéssel számo­lunk. II megújulást jelzi A pénzügyi, gazdálkodási tervek eredményes megva­lósítása érdekében, február 1-től 5 százalékkal emelték a teljesítményes munkák bértételét, április 1-től pe­dig a kombájnoknál, trak­toroknál, teherautóknál és más munkagépeknél beve­zették a költségtérítéses módszert. Az ágazatoknak önálló eredménytervük van, ehhez kapcsolódó kereset- tömeggel. — A pénzügyi feltétele­ket termelési és beruházási hitelek segítségével is biz­tosítjuk — állítja határo­zottan Harmos Ferenc. — Reméljük, az időjárás is ke­gyesebb lesz hozzánk, mel­lénk szegődik. Ide kívánkozik még a mai helyzetet jól érzékeltető azon gondolatok, amelyeket Csató Sándor elnök zár­számadó beszámolójában hangsúlyozott. — A maga­sabb követelmények telje­sítése érdekében nekünk is meg kell újulnunk. Ha nem csináljuk jól, azt amit el­határoztunk, akkor lesöpör bennünket a pénztelenség. Venesz Károly — Mindenekelőtt: milyen az állami és egyházi Szer­vek viszonya Nógrádban? — A kapcsolatok kiegyen­súlyozottak, a jogszabályok kölcsönös tiszteletben tar­tása mellett a lelkiismereti és vallásszabadság érvénye­sítésével összefüggésben nincsenek nyílt konfliktu­sok. Ami az egyházak befo­lyását illeti : a megyében 195 templom, kápolna és imaház, 123 plébánia, lel­készség, gyülekezet van, 117 pap és lelkész tevékeny­kedik. Legjelentősebb a ró­mai- katolikus egyház, az evangélikus és a református egyházon kívül a Szabad Egyházak Tanácsa kereté­ben működő baptista egy­ház tevékenysége 12 tele­pülésre terjed kii, az Evan­géliumi Testvérközösség­nek egy gyülekezete mű­ködik. Az izraelita feleke­zetiek Salgótarjánban és Balassagyarmaton van mű­ködő imaháza. Az egyház­politikai- viszonyok az or­szágos folyamatokkal együtt jutottak el a feszültségekkel terhes szembenállástól! a rendezett viszonyig, az őszin­te párbeszédig. Ehhez mind­két oldalról kitartó mun­kára, kölcsönös megértésre volt szükség. A vallásos em­berek és közösségek ma te­vékenyen részit vesznek a tanácsi célok megvalósításé­ban, s a szélesebb körű együttműködés számos té­nyezője mellett ehhez az is hozzájárult, hogy javultak a vallás gyakorlásának felté­telei. Nagy szerepe volt an­nak, hogy a tanácsok az egyházak vezetőivel a köl­csönös érdekek alapján, együttműködésre töreked­tek, s ez viszonzásra talált. A megyei tanács tisztségvi­selői ismételten találkoztak az esztergomi, és az egri ér­sekkel, valamint a váci egy­házmegye római katolikus, és az északi egyházkerület A Vénusz felhői A szovjet kozmikus kuta­tások intézete nemrég nyil­vánosságra hozta azoknak az optikai méréseknek az eredményeit, amelyeket a Vega-program során a Vé­nusz bolygó éjszakai olda­lán, annak 30—60 kilomé­teres magasságban lévő lég­körrészéről a Venyera-szon- dák aeroszol-színképelem­zőivel készítettek. Az eredmények megerő­sítették azokat az eddigi megfigyeléseket, amelyek szerint a Vénusz légkörének ezekben a magasságaiban legfelül három felhőréteg húzódik, alattuk található egy köztes, míg legalul egy felhő alatti övezet. E réte­gekben az aeroszolrészecs­kék mérete a mikrométer tizedrészétől a több mi-kro- méternyi nagyságig terjed. A Vénusz légkörének többi rétegében is sok az aeroszol­részecske. Például a leszál­lás helyén a műszerek a légkör minden köbcentimé­terében mintegy tízezer szemcsét mértek. A Vénusz legalsó légré­tegében különleges éjszakai infravörös fényt tapasztal­tak. evangélikus püspökével. Eredményes tárgyalások folytak a baptista és az ad­ventista egyház országos ve­zetőivel. A párbeszéd me­gyei szintű gyakorlattá er­kölcsi-politikai ösztönzést nyújtott, példát adott a he­lyi tanácsok és egyházköz­ségek vezetőinek közeledé­séhez is. — Hallhatnánk a taná­csok és az egyházak együtt­működésének néhány terü­letéről? — Az egyázak működési lehetőségei tanácsi- oldal­ról biztosítottak, ezzel kap­csolatos panasz a helyi ta­nácsok ellen az utóbbi évek­ben nem volt. Üj templo­mok, imaházak, parókiák épültek, az egyházi építke­zések engedélyezése a szakigazgatási munkában megkülönböztetett figyel­met kap. Szentkút az or­szág egyik legjelentősebb kegyhelye, az évi 20—22 zarándoklat megtartását a tanács a feltételek megte­remtéséhez való hozzájáru­lással segíti. Az egyházak és az állami szervek össze­fogása látható eredmények­kel járt a műemlékeink megóvásában. Az együttmű­ködésnek köszönhetően is, javultak a helyi temetkezé­si feltételek, tanácsaink je­lentős összegeket fordítottak ravatalozók építésére egy­házi kezelésű temetőkben. A szociális tevékenységben, a tanácsi szociális intézmé­nyek beutaltjai lelkiipászto- ri ellátásában, az egészség- megőrzési program megva­lósításában, az erdélyi me­nekültek megsegítésében, kulturális örökségünk feltá­rásában és ápolásában- épp úgy vannak kapcsolódási pontok, mint a család vé­delmében. Megszűntek a hitoktatással kapcsolatos, korábbi feszültségek. A jó irányú fejlődésnek köszön­hetően. tudatosul, hogy a Növényi olajok és takar­mányok gyártására hasz­nálható hulladék zsír kül­földi értékesítésére vegyes vállalatot alapított, Agri Kft elnevezéssel, az Agrim- pex Mezőgazdasági Külke­reskedelmi Vállalat, az Ál­lati Fehérje Takarmányokat Előállító Vállalat és az NSÍZK-beli Graf cég. A tanácsok az egész lakosság képviseleti szervei, amelyek a vallásos emberek érd-ekei­ért is dolgoznak. — A kép azonban bízó- 'nyara úgy teljes, ha Iszó- lunk a meglévő problémák­ról is. — Ezek a múl-t lerakódá­sai!, nagyobbik részük kö­vetkezménye a korábbi fék fogás-beli és hatalomgyakor­lási egyoldalúságnak. A folyamatban lévő változá­sok nyomán a szemlélet és a gyakorlat módosulás^ hoz­hatja létre azt az alapot, amelyen a gondok többsé­ge megoldódhat. Tapasztal­ható ugyanis helyenként, passzivitás, az együttműkö­dési készség hiánya, s ez a bizonytalansággal v-agy a múltból táplálkozó bizal­matlansággal függ össze. A megye vezető egyházi sze­mélyiségei februárban tar­tott találkozónkon kifejez­ték készségüket az új' köz- megegyezés támogatására, ugyanakkor igényként fo­galmazták meg a közhata­lom világnézeti semlegessé­gét. A helyi tanácsok el­nökeivel erről a témáról tartott konzultáción viszont megfogalmazták: eseten­ként egyházi részről ta­pasztalható türelmetlenség a nem vallásos világnézet­tel szemben. A lehetőségek még korántsem kihasznál­tak, az „ateista állam" han­goztatásával a hívők bizal­matlanságának kiváltása a tanácsok iránt gátolja a kölcsönös tolerancián ala­puló együttműködést. A tanácsi vezetők egy részét pedig visszatartja a jobb kapcsolatoktól a vallás és az egyházak társadalmi sze­repével kapcsolatos koráb­bi feltételezések emléke. Ügy gondolom, hogy a val­láserkölcs értékeinek és a marxizmus humanista ér­tékeinek együttes érvénye­sítése nemcsak lehetséges, de szükséges is. Együtt lát­va a tanácsok és az egyhá­zak kapcsolatainak kedvező hatásait és valóságos prob­lémáit, reális képet alkot­hatunk a jelenlegi helyzet­ről1. Így tekinthetünk előre, az együttműködés további lehetőségeinek felismeré­se és megvalósítása felé — mondotta befejezésül dr. Boros Sándor, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyet­tese. Kelemen Gábor nürnbergi székhellyel léte­sített vegyes vállalat egyelőre elsősorban az N.SZK-ban kí­vánja — a közvetítő- és ügy­nöki láncot kiiktatva — a magyar árukat értékesíteni. A várhatóan évi 5 millió márka forgalmat lebonyolító cég alapítótőkéjének több mint felét a magyar válla­latok adták. Magyar alma Brazíliába Ize, zamata miatt keresett a magyar alma. A nyugat-eu­rópai országok mellett a távoli -Brazíliába is eljut !ez az íz­letes gyümölcs. A BUDAFRUCT GT budaörsi telepén éven­te 10 ez or tonna almát válogatnak, illetve csomagolnak korszerű gépsoron. A varrodából ebben az évben a Zenit Ruhaipari Szövetke­zet megrendelésére, 3—12 éves korú gyermekek részére, 15 ezer vízlepergetős anyagból készült dzsekit állít elő az itt dolgozó 17 asszony, lány. A rekonstrukció segítségével a tehenészeti telepről az idén 2 millió liter tej kerül a fogyasztókhoz. Magyar—NSZK kereskedelmi vegyes vállalat alakult

Next

/
Oldalképek
Tartalom