Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-25 / 96. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... OLVASÓK FÓRUMA Hány oldala van az éremnek? Egy színházi „kritika" margójára A cikkről az az alaphely zet jut az eszünkbe, misze­rint az éremnek három ol­dala van: az enyém, a tiéd és a tényéké. Ezért úgy érezzük, az olvasókat érdek­li az érem egy újabb — ki­ki döntse el melyik — olda­la is. Ez az oldal egy kér­déssel kezdődik: mikor és hol számít egy hónapban 2, azaz, kettő „darab” színházi előadás — az egyik bérle­tes — „előadásdömpinignek”? Az idei színházi előadásokat igyekeztünk úgy tervezni, hogy egyrészt időarányosan rendezzük meg, másrészt a megvásárolt előadások műfa­jilag változatosak legyenek. Meggyőződésünk, hogy ki­szolgáltatott helyzetünk el­lenére, ezt sikerrel tettük. Bizonysága ennek, hogy áp­rilis 17-én A bestia című előadást a karmester beteg­sége miatt, a lekötött idő­pontban nem tudták megtar­tani. Az előadást új időpont­ban hirdettük meg. A Drog című darabbal kapcsolatos megjegyzésről, mely szerint az előadás a „sekély” —, vagy inkább a csekély?! — érdeklődés miatt maradt el, újra egy kérdés jut eszünk­be: honnan szerezte a szer­ző információit, s, ha eny- nyire kirívónak találta az esetet, miért nem érdeklő­dött az előadást szervező kollégáknál az eset hátteré­ről? Ami a Bástya sétány 77. című előadást illeti, az írás­ban szereplő megjegyzések kiegészítésre szorulnak. Ügy tűnik, a szerző hosszú idő óta először járt peremkerü­leti művelődési ház rendez­vényén. Ha nem így lenne, akkor tudhatná, hogy az ilyen és ehhez hasonló ren­dezvényeken a száznégy fi­zetőnéző megfelelő létszám­nak számít. Különösen ak­kor, ha a városban csábítóbb szórakozási lehetőséget kí­nálnak. Gondolunk itt az em­lített estén a városi sport- csarnokban fellép» „humo­rista fenomén” előadására. Meggyőződésünk, hogy ezen az estén, ha közvélemény­kutatást tartunk, a megkér­dezettek döntő többsége a Hofi-estet választja. Mi a véleménye a szer­zőnek —, aki egyébként szorgalmas látogatója ren­dezvényeinknek, sok más bí­rálóval szemben — mekkora azok tábora, akik az ún. nagytermi rendezvényein k közönségének magvát alkot­ják? Tájékoztatásul közöl­jük: körülbelül 300—350 fő —, ami fél házait jelent —, s, ha ebből leszámítjuk a már említett „humorista fe­nomén” előadása, miatt, va­lamint az egy éb okokból tá­volmaradókat, akkor nem csodálkozhatunk a kis néző­számon. Igen, igen,.., tudjuk a választ ez utóbbi kijelen­tésünkre: miért nem egyez­tettük előre' műsorunkat ? Mi -az előadást már janu­árban lekötöttük, s az elő­adásokat anyagi (!) követ­kezmény nélkül az előadás előtt minimum két héttelle- het lemondani. A sportcsar­noki műsor pontos idejéről ezen időhatáron belül érte­sültünk és az időpont mó­dosítására sem volt lehető­ségünk. A helyzet ismereté­ben tájékoztattuk a színhá­zat a várható nézőszámról, egyben megpróbáltuk az es­ti előadást lemondani. En­nek ellenére a fellépők ra­gaszkodtak az előadás meg­tartásához. Egyébként a vá­rosi sportcsarnok alkalom­szerűen rendez ilyen jellegű műsorokat, mi rendszeresen, talán tőlük is' elvárható len­ne, hogy tájékozódjanak. A műsorvásárlások körül­ményeinek ismeretében azon­ban nem hisszük, hogy túl sok választási lehetőségük lett volna. A Tar járni Baran­goló című műsorfüzetben elkövetett pontatlanságo­kért ezúton is elnézést ké­rünk! A jövőben fokozottan figyelünk a hasonuló esetek elkerülésére, az adatok px»n- tos közlésére. A József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ V ☆ Végül is mindent meg le­het magyarázni. A kérdés az: vajon érdekli ez a szín­házi élményre vágyó nézőt? Kempingezők találkozója Pásztori Ügy gondolom, hogy 150 klubtársam nevében szót érdemel az 1989. április 1. és 4. között Pásztori rende­zett évadnyitó találkozónk. Igen kellemes benyomá­sunk mér a szervezés idő­szakában elkezdődött. A kemping vezetője Bélák Jó­zsef, a szabad idejét is fel­áldozva segített a rendez­vény előkészítésében. Köszö­net a kemping vezetőjének és munkatársának, akik a nap minden szakában ren­delkezésünkre álltak, ked­vességük, segítőkészségük feledtette velünk az időjá­rás mostohaságát. A kör­nyezet nagyon szép. Sok kel­lemes kirándulást tettünk. Hollókőn is a legnagyobb vendégszeretettel és türe­lemmel vezettek végig ben­nünket a csodálatos kis fa­lun. A sikeres lebonyolítás­hoz nagy segítséget adott a nagybátonyi Volán is. Sokat beszélgettünk klub­társainkkal és úgy ítéltük meg, hogy mi jó propagan­distái leszünk ennek a kem­pingnek. Reméljük, hogy igen sokan közülünk vissza­térnek még ide. Reméljük, sokan fedezik fel a táj szépsége mellett a dolgozók hozzáálláséit, mert a tábo­rozok ma a rendezett kö­rülményt, a tisztaságot és vendégszeretetet várják országunk kempingjeiben. Kérésünkre — mégis meg­lepetésünkre — versbe is foglalta gondolatainkat egy igen kedves pásztói bácsi, Bányai Ferenc. Hasitz Györgyné Űj utcasorok alakulnak ki Nógrádmegyerben is a tetszetős, korszerű családi házakból, Egy. és többszintes épületek bizonyítják á családi összefogás erejét, az otthonalapítás kitartó vágyát. —kj— Vendégváró Palócföldet! Csökkent megyénk látogatottsága • Kevés a férőhely • Konkurenciaharc az utazási irodáknál • Sok a szabálytalanság • Autósmozi a Cserhátban Kritikán aluli kirándulóhelyek Idegenforgalmunk múlt évi tapasztalatairól, s az idei lehetőségekről is szó esett a minap, az utazási irodák, helyi tanácsok, idegenfor­galmi és vendéglátó-válla­latok képviselőinek részvé­telével megtartott tanácsko­záson. Tavaly az országos helyzetkép sem volt éppen rózsás, ami pedig szűkebb pátriánkat illeti, az újdon­sült húzó iparág fejlődését több tényező is visszafogta. Megyénk látogatottsága 1.2,5 százalékkal kedvezőt­lenebb az országosnál, szál­láshelyeinket mindössze 67 600 turista vette igényibe. Külföldről 19 ezren érkeztek, az előző évinél 23,7 százalék­kal kevesebbem A szálláshe­lyeken eltöltött 226 ezer verr dégéjszaka egyötödével esett vissza 1987-hez képest, s ezen beliül — sajnálatos mó­don — a külföldiek száma is csökkent: 35 százalékkal! Az átlagos tartózkodási idő 3,47-ről 3,34 napra szűkült, s ez az adat az országosnak csupán 53,8 százaléka. Főszezonban Nógrád me­gye idegenforgalmi szállás­helyeinek a száma 3787, 503- mal több mint 1987-ben. Az emelkedés részben a gazda­ságosabb üzemeltetés miatt, az egyes gazdálkodók által felajánlott helyiek révéin gya­rapodott. A vaiutaforgalom — a világútlevél hatására — soha nem látott mértékben erősödött. A külföldi fizető­eszköz-értékesítés szocialis­ta valutában 40 százalékkal, tőkés pénznemben 500 szá­zalékkal emelkedett. A va­lutaforgalom 1988-ban elérte a 700 millió forintot. A belföldi turizmus, vala­mint a 3—4 napos szervezett külföldi utazások iránti ke­reslet csökkent. A bevásárló- turizmus éledit fel erőtelje­sen, sokszor az utazási iro­dákat kikerülve. Megyei programkínálatunkkal nem sikerült átütő turistaforga- lom-növekiedést elérni, első­sorban a kezdetleges infra­struktúra miatt. Jó hatású volt viszont a tarjám ta­vasz, a pásztói szüret és a Kairancs Szálló gasztronó­miai hete. A kereskedelmi osztály piacfelügyelői számos ellen­őrzést tartottak, különösen a főszezonban!. Az alapvetően pozitív tapasztalatuk ellené­re — a szabálytalanságok miatt — 11 esetben éltek a figyelmeztetés. 23 ízben' pe­dig a pénzbüntetés lehetősé­gével. Ennek során 32 ezer forint cserélt gazdát. A megyei tanács által el­fogadott, hosszú távú ide­genforgalmi fejlesztés sze­rint Diós jenén a strand', Pásztón a műemléki együt­tes, Salgótarjánban az eresztvényi szálláshelyek bővítése, javítása kiemelt feladat. Tervezik Mátraal- más és Szorosp>atak kiépíté­sét, az ipKÚytamóci őslelet közelében p>edig egy turista- fogadó építését. Szécsényiben elkerülhetetlen a szálláshe­lyek kialakítása, s ebben a vízmű már kezdeményezett is, saját épületének panzip- vá történő átalakításával. Pásztón új lehetőségeket szülhet a gyógyfürdőhöz fű­ződő kampány, illetve a Cserhát vendéglő gazdavál­tása; a Szenátor Kisszövet­kezet éjjel-nappali üzemet ígér, valamint autósmozit. A Közelben található kem­ping két faházzal bővül — egyelőre vendéglátós üzemel­tetésben —, s lesz szauna is. Elkerülhetetlen a hollókői infrastruktúra fejlesztése is, hiszen a kicsiny település az érdeklődés középpontjá­ba került. A tanácskozáson szóba került, hogy a helyi tanácsok is támogassák az idegenforgalom fe jlődését, de a magias árszínvonal miatt ne kössenek kompromisszu­mot a szálláshely osztályba sorolását illetően. Szomorú­an állapították meg, hogy a Salgótarján környéki turis­tautak állapota kritikán, alu­li, a közelmúltban épített erdei eszközöknek nincs gaz­dája. tnl Közvélemény-kutatás Szécsényben Egyenetlen a boltok áruellátása Szécsényben a lakosság kereskedelmi ellátását túlnyomó részben a helyi áfész üzlethálózata hivatott biztosítani. A vásárlóközön­ség igényeinek felmérése, valamint az áruellátással kapcsolatos reális helyzetkép kialakítása céljából a városi tanács illetékes szakigaz­gatási szerve az említett egységekben a közelmúlt­ban kérdőíves módszerrel közvélemény-kutatást vég­zett, amelynek során kie­melt figyelmet fordítottak az alapvető lakossági szükség­letek kielégítésének tartalmi jegyeire, nevezetesen az ellátás folyamatosságára, az áruk minőségére, választé­kára, s nem utolsósorban a kiszolgálás kulturáltságára. A beérkezett kérdőívekből leszűrt tapasztalatok alap­ján a vásárlók többsége elé­gedetlen az árukínálattal. Választék, kiszolgálás és a kialakított árak tekintetében a magánkereskedők tevé­kenységét jobbnak ítélik az áfész-egységekénél. Megfelelő ellátásról csak az élelmiszer­ágazatban adtak számot, an­nál több a gond viszont a ruházat, az iparcikkek, a vegyi áruk, a cipők, a búto­rok választékával, valamint a vendéglátás színvonalával. §§§i A vásárlók által megje­lölt hiánycikkek köre sokrétű. Akadnak ezek kö­zött országosan hiányárunak számító termékek — marga­rin, hűtőláda, élesztő, festé­kek —, de sok esetben in­kább az üzletvezetők tájé­kozatlansága, a megrendelé­sek késedelmes feladása okoz ellátásbeli zavarokat. Az üzletek belső tisztasá­gát, valamint állapotát a vá­sárlóközönség jónak ítéli meg. Ebben része van annak, hogy az egységek nagy ré­szét a közelmúltban felújí­tották, illetve korszerűsítet­ték. Elgondolkodtató ugyan­akkor, hogy az eladók ki­szolgálási kultúrájával a vá­laszadók több mint három­negyed része elégedetlen. A vásárlók a továbbiak­ban elsősorban kisebb szak­üzletek kialakítását szorgal­mazzák. Igényként merült fel továbbá, hogy a teljes nyitva tartási idő alatt egyen­letes legyen az ellátás, a bol­tok feltöltése ne csúcsidő- szakban történjen, s éljenek jobban a bizományosi rend­szer adta lehetőségekkel. Le­gyen ezenkívül több szesz- és füstmentes cukrászda a vá­rosban. Ezen összegzett tapaszta­latok alapján a tanács javasolta az áfésznek töb­bek között az ellátás javítá­sa érdekében az árualapok bővítését, továbbá azt, hogy a jövőbeli fejlesztéseknél ve­gyék jobban figyelembe a vásárlók jogos kívánságait. Bujáiéi lakodalom Nagy a sürgés-forgás ezekben a napokban Bujá­kon, Gulyás Istvánná háza táján,, mert az unokájá­nak lakodalmára készül. A sokszínű rakott szoknyát készíti, melyet a menyasszony vesz fel az esküvő előtti hirdetésen. A kiskonyhában berendezett műhelyben segítkezik neki Pásztor Lászlóné. ö a nyoszolyós asszonynak szükséges népviseletet készíti. —RT—

Next

/
Oldalképek
Tartalom