Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-25 / 96. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI XLV. ÉVF., 96. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. ÁPRILIS 25., £EDD Hit hozott az első negyedév?- Az fizetni tervekről — bennük s gazdaságpolitikai céLoft Érvényesüléséről — az első negyedév termeié* sérül, /gazdálkodásáról tájékozódott az MSZMP Nóg- rád Megyéi /Végrehajtó Bizottsága, tegnap, Salgótar­jánban tartott ülésén. (Tudósításunk a második olda­lon.) Küldöttéiiekexlet összehívásáról döntött a megyei pártbizottság Poxsgay Imre látogatása Hógrádban Kibővített ülést tartott tegnap Salgótarjánban | az MSZMP Nógrád Megyeli Bizottsága. Részt ivett a tes­tület munkájában Pozsgay Imre, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja. Devc&ics Miklós, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára időszerű bel- és párt- politikai kérdésekről tájé­koztatta a résztvevőket. Mondanivalójának közép­pontjában a Központi Bi­zottság április 12-i ülése, va­lamint az április 14-én, meg­tartott városi titkárok or­szágos értekezlete állt. Szólt többek között a társadalom­ban zajló reformfolyamatok­ról, ebben a párt helyéről, szerepéről. Kiemelte, hogy egyértelműen tisztázni szük­séges a párton belüli viszo­nyokat, s a társadalomban meglevő minden erőt meg kell nyerni a változásnak. Ehhej világos, jól követhető program szükséges. Ezt kö­vetően részletesen elemezte azokat a megyei feladatokat, amelyek a pártszervek, az alapszervezeték előtt állnak a közelgő választások előké­születéi során. Devcsics Miklós tájékozta­tója után, a jelenlevőik kö­zül többéin' kérdéseket tet­tek fel Pozsgay Imrének. Többek között megfogalmaz­ták: miért alakult ki a Po­litikai Bizottság tagjai 'kö­zött a címkézés, hogyan ér­telmezzük az európaiság fo­galmát, támogathatunk-e mindenféle reformtörekvést, mennyiben szolgálta a kö­zelmúltbeli kecskeméti ta­nácskozás a párt egységet, milyen érték a szocializmus, mi jellemezheti az újonnan alakult ifjúsági szövetség, a DEMISZ és az MSZMP vi­szonyát? Pozsgay Imre a politikai mozgástér egészét érintő, át­fogó kérdésekre válaszolva, a tisztességes szándék tisztá­zó jellegét hangsúlyozta. El­mondotta, hogy valóban hangzottak el szavak refor­merekről, fundamentalisták­ról1 stb., de ezeket kár len­ne megszemélyesíteni, mert annak valóban a párt szét­esése lenne a következmé­nye. Ugyanakkor a saját ne­vében hangsúlyozta, hogy az elhangzott fogalmak reális áramlatokat fejeznek ki, ezek szociológiai, történelmi té­nyezőik. Engelsre hivatkozott mondanivalója alátámasztá­sában, aki szerint amelyik pártban nincsenek áramla­tok, késhegyig menő viták, legyenek akár milliós lét­számúak is, csupán szekták maradnak. A nézetek csak az áramlatok közötti nyílt vitában tisztázódhatnak. Mindenféle címkézés helyte­len és lealacsonyító — hang­súlyozta a Politikai Bizott­ság tagja. Olyan nyíltságot, nyilvánosságot és párton be­lüli autonómiát kell terem­tenünk. amelyben senkinek sem más ad nevet, hanem mindenki magát nevezi meg. Az európaiság Pozsgay Im­re értelmezésében az ősi zsi­dó, keresztény és görög kul­túra talaján kialakult szel­lemi közösséget jelenti, illet­ve az ehhez tartozó válasz­tást — tehát nem földrajzi értelemben kell használni. E tekintetben elsősorban a humanizmussal, a demokrá­ciával, a toleranciával —, mint az egyik legfőbb érték­kel — függ össze. Mihail Gorbacsovtól sem idegen a gondolat, aki közös európai házról beszél. A politikus egyetértett az­zal a felvetéssel, hogy a re­formtörekvések nem egysé­gesek, vannak olyanok, akik a polgári társadalom vissza­állítását tűzik ki oédul, és vannak, akik a szocializmus megerősítését kívánják a re­formokkal elérni. Osztotta azt a véleményt is, hogy a párttagságnak a szocializ­mus megerősödését hozó re­formtörekvéseket kell támo­gatnia, de ez a szocializmus csak demokratikus lehet, me­lyet az emberek belső indí­tékból elfogadnak és a ma­gukénak vallanak. A kecskeméti tanácskozás azt fejezte ki, hogy a tag­ság — végre valóban' szóhoz jutva — maga akarja legiti­málni a politikáit, és a re­formerők érezhetik, hogy a párton belül van értelme folytatni a politikai küzdel­met. Pozsgay Imre a szocializ­must olyan éttéknek tartja, amely az emberért van, és nem fordítva, amelynek az ember nem lehet kísérleti tárgya. Ezt követően a megyei pártbizottság állást foglalt abban,, hogy június első nap­jaiban küldöttértekezletet hívnak össze Nógrádban. Itt az alapszervezetek küldöttei megvitatják, véglegesítik a párt helyi akcióprogramját a választásokra. Ennek meg­felelően döntött a pártbi­zottság korábban elfogadott munkaiprogramjának módo­sításáról. íigy a testület má­jusi ülésén megvitatják az akcióprogram tartalmi, szer­vezeti feladatait. A munka előkészületeit egy szerkesz­tőbizottság végzi Füssy Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkárának vezetésévél1. Felavatták Péterfy Gizella pannóját A Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtárban Pozs­gay Imre avatta fel Péterfy Gizella festőművész Jelené­sek Balassiról című pannó­ját. Ez a könyvtár is bizo­nyítja — mondotta többek között a Politikai Bizottság tagja, államminiszter —, hogy a modem, XXI. száza­di ígéreteket hordozó falak is lehetnek otthonosak, meghitt körülményeket te­remthetnek az együttlétnek. A művészet, a könyv, a tu­dás egy helyen található, al­kotó erőt mutat, hirdetvén, hogy nemzet igazán olvasó népből kovácsolódhat ki. Péterfy Gizelláról megál­lapította, hogy műve tanú­sága szerint jól megértette a költőt, s a nézőt, a könyvtárlátogatót olyan szín­vonalas alkotással ajándé­kozta meg, amely még in­kább elmélyíti az otthonos­ság légkörét. Az ünnepélyes avatáson Kun János (szavalat) ' és Kobzos Kiss Tamás (ének, zene) előadóművész műkö­dött közre. Kulcsár József felvétele Nagygyűlés május 1-én Ünnepi beszédet mond Nagy Sándor, felszólal Grósz Károly Nem marad el a fővárosi dolgozók hagyományos fel­vonulása május 1-jén, s megrendezik a hagyományos városligeti majálist is — mondták a rendezők nevé­ben a Szakszervezetek Bu­dapesti Tanácsának vezetői hétfői sajtótájékoztatójukon, Gál János, az SZBT veze­tő titkára arról tájékozta­tott, hogy az ünnep forma­ságaival kapcsolatban a változtatás igénye már ta­valy kialakult. A fővárosi munkahelyi kollektívák többsége amellett szólt, hogy az idén is legyen felvonu­lás, de a korábbi külsősé­gektől mentesen, s a szak- szervezetek nagygyűlésen hallassák hangjukat a dol­gozókat leginkább érintő kérdésekben. így az idén társadalmi, politikai életünk vezetői tiem a dísztribünén fogadják az ünneplőket, ha­nem a felvonulókkal együtt érkeznek a felvonulási tér­re. Itt kerül sor a nagygyű­lésre, amelyen ünnepi be­szédet Nagy Sándor, a SZOT főtitkára mond, s felszólal Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, A rendezők azt is elmond­ták: céljuk, hogy a mun­kásszolidaritás, az összefo­gás jegyében az ünnep a baloldali munkásmozgalmi hagyományokra épülő tö­megdemonstráció legyen. Tanácsülés Salgótarjánban és Szécsényben I Eladják a tíz évnél régebbi tanácsi lakásokat A városlakók jobb ellátásáért Több mint négy órán ke­resztül tizenkét napirendet tárgyalt tegnap Salgótarján­ban a városi tanács testületé. Szóba került egyebek mel­lett az 1988. évi tanácsi terv és költségvetés teljesítése, a tanácsi rendelkezésű laká­sokról szóló rendelet módo­sítása, ifjúsági iroda alapí­tása, s emellett személyi kérdésekben is döntöttek a jelenlévők. C. Becker Judit tanácsel­nök, bejelentette, hogy a kö­zelmúltban megalakult helyi tanácsok országos önkor­mányzati szövetségébe előze­tesen jelezte a tarjániak csatlakozási szándékát, ame­lyet a szavazás során egy el­lenvélemény mellett megerő­sítették. A testület egy napiren­den belül tárgyalta az 1988. évi tanácsi terv és költség- vetés teljesítéséről, valamint a településfejlesztő társadal­mi munkaakciók értékelésé­ről szóló előterjesztést. A városi tanács tavaly 850,7 millió forint kiadás mellett 859,7 millió bevételt teljesített. A kiadások közül érdemes megemlíteni, hogy egészségügyi ellátásra 14,5 millió, szociális célokra 24jl millió, oktatásra 349,6 millió, kulturális szolgáltatásra 4,7 millió, testnevelés és sport céljaira 22 millió forintot fordított tavaly a városi ta­nács. A fejlesztést kiadások­ból lakásépítésre csaknem 20 rhillió forint lett felhasznál­va, infrastruktúra fejlesztésé­re viszont a tervezett 27,9 mil­lió forintos előirányzat he­lyett csak 18,6 millió jutott. Salgótarjánban tavaly át­adták a városháza épületét, az új központi temetőt, va­lamint az új autóbuszvárót, a déli decentrumot. Külön­böző forrásokból 221 lakás épült, ugyanakkor 73-at szá­moltak fel. A tavaly végzett társadalmi munka értéke 191,6 millió forint. Érdekes napirend követke­zett. A tanács a saját keze­lésében 'lévő lakásokról szó­ló rendeletének módosítása kapcsán a közelmúltban le­zajlott parázs viták, vala­mint a közvélemény nyomá­sára az eredeti előterjesztés helyett új verziót vittek a testület elé. Eszerint Salgó­tarjánban minden tíz évnél régebben épült tanácsi la­kás a jövőben — akár egyen­ként is — bármiikor megvá­sárolható. Tilalmi listán csak a garzon-ház és a Gor­kij-telepi öregek-fiatalok há­za marad. Bár egyes rész­letkérdésekben komoly ellen- vélemények is elhangzottak, sőt az ingatlankezelő válla­lat igazgatója már-már fel­tette a kérdést, ml lesz az 6 400 dolgozójával, de meg­egyeztek abban a jelenlévők, hogy át kell értékelni a vál­lalat tevékenységét és egy tartózkodás mellett megsza­vazták a módosított határo­zati javaslatot Ám mint kiderült, koránt sem lett vége ezzel az iz­galmaknak. A következő ke­mény vita a városi KlISZ- bizottsággal közösen létreho­zandó ifjúsági iroda körül alakult ki. Érvek, ellenér­vek csaptak össze. Többen csak felesleges pénzpocséko- lásnak, sőt káderbúvóheiy- nek titulálták, a többség mégis úgy vélekedett, hogy az ifjúsággal szemben az el­múlt évtizedekben tett anti­szociális intézkedések példá­ján okulva a bajok kezelése helyett végre a megelőzés irányába k^ll elmozdulni —. némi kompromisszum mel­lett — a szolgáltató-informá­ciós iroda mellett voksolt. A tanácsülés az interpellá­ciók előtt személyi kérdés­ben is döntött. A városi ta­nács hatósági osztályvezető­jévé minősített többséggel dr. Petercsák Zsoltot, az osztály addigi csoportvezető­jét választották. ☆ Szécsény Város Tanácsá­nak tegnapi ülésén több na­pirend megtárgyalására ke­rült sor. A két tanácsülés közötti államigazgatási; mun­káról Zagyvái Sándor ta­nácselnök, á városi tanács 1988. évi tervének és költ­ségvetésének teljesítéséről; Piszka Vimcze a városfej­lesztési és -gazdálkodási ősz­(Folytaié« a 2. oldaton.) / A hegyek dombok ölében: a tavasznak örvendő Cered-kj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom