Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-21 / 93. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: i.26: Jung örökösei Látogatás a zürichi pszichológiai intézet­ben 1.50: Alexandra Részletek Szirmai Al­bert—Martos Ferenc operettjeiből 5.24: A fonótól a táncházig 5.40: Kele, kele, fűzfa . .. Óvodások műsora 10.10: A zene is összeköt 11.10: Magyar írás 12.45: Van új a nap alatt Tudományos híradó 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Fiókszerkesztőség 15.29: Egressy Béni és a Szózat útja 16.10: Tűzijáték Muzsika gyerekeknek 16.24: „Éltem, és ebbe más is belhalt már*’ József Attila emlékére 17.00: Mi közünk hozzá? Fodor csilla riportja 17.30: Idősebbek hullám­hosszán 19.15: Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora 20.20: önarckép 21.05: Kilátó. A Rádió világirodalmi hetilapja 22.00: Hírvilág 22.30: Mérleg PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Slágermúzeum 9.05: Napközben (Élő) 12.10: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Jákó Vera magyarnóta- dalverseny 21.05: ..Sztárbanzáj — avagy ki-ki a másét” Rendhagyó popházibuli 21.30: Cigányfélóra 22.00: Koncz Zsuzsa és a Fo­nográf együttes 1973 és 1984 között készült fel­vételei. XXXfi. rész 23.15: A mai dzsessz 23.55: A Pro Brass együttes Alfred Lassus műveiből és feldolgozásaiból játszik BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Händel: Alkesztisz Kísérőzene 10.10: Csak fiataloknak! 11.10: Bella Rudenko opera- áriákat énekel 11.40: Két XX. századi vonós­négyes 12.24: I. budapesti nemzetközi kórusverseny. Ill/i. rész Külföldi kórusok éne­kelnek 13.05: Hallgassuk újra! 14.05: Kamarazene 14.47: A schleswig-holsteini zenej fesztivál zenekará­nak hangversenye a neumünsteri Holsten- te rém ben 16.00: Verdi összes operája XXVIII 28. (befejező) rész. Falstaff. Három­fel vonásós opera 18.15: új lemezeinkből 19.05: Törd a fejed! 19.20: Follow Through Angol társalgás közép­haladóknak 19.35: Kapcsoltjuk a zeneaka­démia nagytermét (Élő) Andrea Lucchesini zon­goraestje Közben : Kb. 20.25: Vlagyimir Iljics Lenin Ma'kszim Gorkij vissza­emlékezéseiből Kb. 20.45: A hangverseny-köz­vetítés folytatása Kb. 21.40: Operaáriák 21.53: A prágai szimfonikus zenekar hangversenye a kissingeni nyári játé­kokon MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: Tartalomismertetés, hí­rek, időjárás, útinform. — 6.00: Krónika (Kossuth). — 6.15: Közelkép mikrofonnal. — 6.20 : Észak-magyarországi krónika. — 6.30: Hírek, lap­szemle (Kossuth). — 7.20: , Észak-magyarországi króni­ka. — Körzeti időjárás. — 7.35: Szóvá tették, megkér­deztük. — 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. — 7.55: Napi összefoglaló és a más­napi műsor ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétoma nyugdíja­soknak 9.10: Szilvási Lajos: Appas- sionata. Tévéfilm. IH/3. rész (1984.) (ism.) 9.55: Az avantgárd válto­zásai. Angol doku­mentumfilm 10.50: Képújság 16.50: Hírek 16.55: Műsorajánlat 17.00: Péntek délután 17.00: Évgyűrűk Nyugdíjasok műsora Kb. 17.30: Téka Közhasznú Információk Kb. 17.40: Riportfilm 17.55: Reklám Kb. 18.00: Ablak Közéleti szolgáltató műsor 19.00 : Esti mese Michaela szánkó­versenyen Román rajzfilm 19.10: Tv-mozi-előzetes A törvénysértés nélkül című dokumentum­filmhez 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05 : Törvénysértés nélkül (1978.) Dokujnentumfilm. Il/l. rész (FF) 22.00: Reklám 22.05: Beszámoló a KISZ XII. kongresszusának nyitó­napjáról 22.35: A hónap verseiből Április 22.55: Híradó 3. Tv 2 Radványi Dorottyával és Dombóvári Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 Benne: Reklám — Ri­portok — Időjárás — Zene — Tévétoma 17.45: Van egy kettese? Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Tom és Jerry Amerikai rajzfilm­sorozat. William Hanna- és Joseph Barbera- produkció 1. Családi piknik, 2. Civakodás, 3. Vadnyugaton 18.47: Tv 2 19.00: Aláírás: Charlotte Francia film (1984.) (ism.) 20.29: Tv 2 Benne : A hét műtárgya Jánosréti mester mű­helye : A garamszent- benedeki kálváriaoltár (Esztergomi Keresztény Múzeum) Híradó 2. Tv 2 Benne: Időjárás JuMe-hadművelet Angol tévéfilmsorozat III/l. rész Tv 2. Nap zárta 21.00: 21.20 21.30: 22.20 BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek magazinja 9.55: Román film (ism.) 11.25: Kék fény (isim.) 12.05: Egy család története (ism.) 15.50: Szovjetunió—Csehszlo­vákia. Jégkorong-vb 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.30: Híradó 20.00: NDK-természetfilm 20.30: Búim an. Angol tévé­sorozat 21.20: A San Remó-i dalfesz­tivál. Felvételről 21.50: A varázsló. Cseh film 23.30: Vetélkedő 2. MŰSOR: 16.25: Orosz nyelvtanfolyam 16.45 : A számítógépekről 17.15: A nap percei 17.25: Tévézenei szótár 17.40: Lenin és a szocializihufi Beszélgetés 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.20: Svédország—Kanada. Jégkorong-vb 21.50: Híradó 22.00: Világhíradó 22.20: Három elbeszélés MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Iskolamozi: fél 3-tól: Rigó­csőr királyfi. Háromnegyed 6 és 8-tól : Rendőrakadémia. Színes, amerikai filmvígjáték. — Kamara: 3-tól: Emberi sors. Világhírű szovjet film. 5-től: Recsk, 1950—1953. Szí­nes magyar dokumentumfilm. — Zagyvapálfalva: 2-től: Vili, a veréb. Színes magyar rajz­film. — Balassagyarmati Ma­dách: IskolÄnozi: 2-től: Em­beri sors. (Kiss Árpád felső.) — Omen (16). Színes ameri­kai horrorfilm. — Kamara: Alombrigád. Színes magyar filmszatíra. — Pásztói Mátra: Fél 6 és fél 8-tól: Rumba. Színes, szinkronizált francia kalandfilm. — Szécsényi Rá­kóczi: 6-tól: Szahara. Színes, szinkronizált, amerikai ka­landfilm. — Karan cslapujtő : Vili, a veréb. Színes magyar rajzfilm. — Nagylóc: Bosszú­vágy III. (16). Színes, szink­ronizált amerikai krimi. — Érsekvadkert: Árulás. Színes angol film. — Rétsóg: A koc­kázat ára. Színes, szinkroni­zált francia bűnügyi film. NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett.. Mohamed megy a hegyhez Romlanak a fogak Rimócon? „Most hirtelen egyetlen ki­rívó példát tudok csak mon­dani. Rimócon az igazgató hajthatatlan, nem engedi a gyerekeket a csoportos fogá­szatra. Nem tudom, hogyan néz majd később ezeknek a gyerekeknek a szemébe, ami­kor már gyógyíthatatlan lesz a fogazatuk.” Ezeket a mondatokat még februárban hallottam dr. Szarvas Tamás csoportveze­tő főorvostól, a szécsényi fo­gászati körzet vezetőjétől. Azóta sem hagy nyugodni a fenti kijelentés. Vajon miért nem engedi az igazgató a gyerekeket a fogászatra, egyáltalán milyen a Rimóci Általános Iskola. Az intézmény két épület­ből áll. Az alsó tagozatosok a Mező Imre úton régi épü­letben tanulnak. Ezt a szár­nyat már korszerűsítették. Kialakítottak egy tornaszo­bát is. öt éve adták át a könyvtár szomszédságában az új épületet, amelyben a fel­sősök tanulnak. Nyolc tanu­lócsoportban 217 gyerek ta­nul —, jelentős a hátrányos helyzetűek száma. Tizennégy pedagógus oktatja az isko­lásokat. — Jelenleg négy képesítés nélküli nevelőnk van — mondja Veress Attila igaz­gató. — Orosz—történelem szakos egyáltalán nincs, föld­rajz—rajz szakos nevelő is hiányzik. Sajnos rendkívül nagy a fluktuáció a tanárok között. Megítélésem szerint ez több okkal magyarázható. Elmennek a nevelők, mert Szécsény vonzása csábító. Itt a bérek alacsonyabbak, mint a városban. Számtalanszor előfordult, hogy a képesítés nélküliek Rimócon tanítot­tak, közben elvégezték a fő­iskolát, aztán szépen elmen­tek másik iskolába. Szolgá­lati lakással sem tudtuk itt tartani őket, mert eddig nem volt. Szerencsére, most vál­tozott a helyzet. Épült egy iker szolgálati lakás — már megtörtént a műszaki átadá­sa. Remélem ezzel enyhül­nek a gondok. A törzsállo­mányra bízvást lehet számí­tani, ők nem vágynak el. Az iskola eszközellátottsá­ga jó. Minden tanteremben van írásvetítő. Négy számító­gép segíti a korszerű okta­tást. Természettudományi előadótermük párját ritkít­ja. Az egyik tanteremben a polcokon régi tárgyak dísze­legnek. Daráló, szőlőültető, kultíva őrzi egy letűnt kor emlékét. Rendezett az udvar is. Már majdnem kész a sportpálya. Ha teljesen el­készül, kosárlabdázhatnak, kézilabdázhatnak a gyere­kek. Tavaly vezették be a mindennapos testnevelést. Az igazgató szívügyének tekinti a sportot, az egészséget. Ak­kor meg hogy lehet, hogy a fogászatot nem tartja fon­tosnak?! — Arról egyáltalán nincs szó, hogy elzárkózom a cso­portos gyermekfogászat elől — folytatja az igazgató. — Igazgatóként, biológiata­nárként és magánemberként sem helyeselhetem a szűrés, a kezelés nélkülözését. Ez az információ-félreértésből származhatott. Ebben a tan­évben nem kaptam meg az ütemtervet. Igaz ugyan, hogy nem helyeslem az utazást. Szécsénybe reggel fél nyolc­kor indul a busz. Gondot je­lent a kísérés is. Ennek el­lenére elengedem a gyereke­ket. Viszont, azzal továbbra sem értek egyet, hogy a szű­résre be kell menniük a gyerekeknek Szécsénybe. A szűréshez nem kell más, csak egy kanál és egy szék. Jöj­jenek ki a fogszakorvosok és itt vizsgálják meg a gye­rekek fogait! Ne a hegy menjen Mohamedhez, hanem Mohamed menjen a hegyhez! Természetesen a kezelés csak a szécsényi rendelőben le­hetséges. Ugyanezt elmond­tam dr. Domokosáé Tari Ka­talin szájhigiénikusnak is, er­re ő megsértődött. Pedig én csak a gyerekek érdekét né­zem. Kétségtelen, van logika ab­ban, amit az igazgató mond. Lényegesen egyszerűbb egy fogorvosnak Rimócra men­ni, mint a 217 gyereknek Szécsénybe utazni. — A fogászati rendelőben optimálisak a feltételek a szűréshez — mondja dr. Szarvas Tamás csoportveze­tő főorvos. — Ennél a moz­zanatnál nagyon lényeges a fény! Nem mindegy, hogy milyen hatékonyságú az át­világítás. Tehát az lenne a jó, ha mindenkit itt szűr­hetnénk. Ennek ellenére nem zárkózom el Veress Attila kérése elől. Ha egyértelmű­en látom, arra van igény, hogy helyben szűrjünk, ak­kor kimegyünk Rimócra. Vé­gül is az egészséges fog a lényeg! Tanulságos az eset. Rimóc és Szécsény nincs messze egymástól. Varsányon keresz­tül kicsit hosszabb az út. Kerülővel nehezebb megta­lálni egymást. Egymás gon­dolatát. Párbeszéd nélkül (néha) romlanak a fogak. Ádám Tamás A játék öröme Fotó: R. Tóth Sándor ßush. a mágus Az Al’s Magic Shop Washingtonban, megdöb­bentő módon köszöntette az Egyesült Államok 41. elnö­két. Kártyák, varázspálcák, nyulakat rejtő cilinderek és más rekvizítumok közép­pontjában Georges Bush fényképe volt látható, alat­ta a következő szöveggel: „Gratulálunk a leghíresebb kliensünknek !” A Reuter hírügynökség e szokatlan üdvözlés és kitű­nő reklám kapcsán tudatta, hogy Bush megszállott bű­vész, aki intim társasági összejöveteleken apróbb tár­gyakat tüntet el, és külön­féle más trükkökkel szóra­koztatja barátait. Az angol hírügynökség tudósítója azt is kinyomoz­ta, hogy elődjét, a távozó Reagant is megajándékozta egy 40 dolláros golyóval, amelynek komplikált tükör­rendszere azt az illúziót kelti, mintha a környeze­tet belevarázsolta volna az üveggömbbe, „őrjítő ez a játék, az ember szinte nem tud szabadulni a gondolat­tól, hogy a kezében tartja a világot” — mondta az üz­let tulajdonosa. Arról nincs információ, hogy a leghíresebb kliens is kézbe veszi ezt az „őrjí­tő játékot”, vagy inkább marad a realitásoknál. Az Őrségben —, ahonnan családunk is származik — sok történet terjedt szájról szájra. Az őrségi ember kora tavasztól késő őszig megfe­szítetten dolgozott, hogy ma­ga és családja számára élel­met biztosítson. De a hó le- hulltával az egyre rövidebb nappalok szabadabbá tették a tollfosztásokban,, disznóto­rokban, tökmagköpesztések- ben, vagy éppen a falu „központi helyén”, a kovács- műhelyben való mesélgeté- seket. Az a történet, amit most elmesélek, édesapám sok-sok története közül az egyik legkedvesebb számom­ra. Mielőtt a történetemet kezdeném mesélni, annyit el kell mondanom az őrségről, hogy a székely lófők leszár­mazottai közül is sokan él­nek ott, akik nagy kópék. Szeretnek egymással vicce­lődni, sőt ékelődni, de az sem ritka, hogy ugratják egymást. Így szól a történet: Három jó barátéit Kisrá­koson, akik sülve-főve együtt voltak. A hosszú télli esté­ken hol egyiküknél, hol másikuknál poharazgattak, beszélgettek. Ritkán a kár­tya is előkerült, de inkább a beszélgetés volt rájuk jel­lemző. Mindhárman nagy pipások voltak, hosszú taj- tékpipákból eregették a „fi­nom” kapadohányt, amely orrfacsaró, könnyfakasztó „illatot” árasztott. Éppen ezért, amelyiküknél össze­gyűltek, a fehérnép elmene­kült, esetleg a kíváncsi gyer­mekek hallgatták csak me­séjüket. Egyik estén, füllen tőver­senyt rendeztek maguk kö- között. Lényege az volt, hogy ki tud olyan történetet mondani, amelyiket a másik túl nem szárnyalja. Az első mesélő Nikitscher Józsi bátyánk, aki „Steier- országban” is élt egy ideig. Innen hozta történetét, még­pedig egy népszokás kap­csán.. — Oberwartban (Felsőőr­ben) az volt a szokás, hogy a legények annak a leány­nak, aki tetszett nekik, má­jusfát állítottak április utolsó éjjelén. De nem ám akármilyen májusfát, hanem az erdő legszebb, legsuda- rabb fenyőfáját választották ki, s azt lopva hazahozták az erdőről, majd mély göd­röt ásva fölállították a lány ablaka előtt. Mii egy alka­lommal olyan májusfát vág­tunk ki, hogy 15 hosszú sze­keret kötöttünk egymás után, erre tettük rá, de még így is legalább 50 m hosszúság­ban le lógott a vége. A fa­luból 50 pár lovat kötöt­tünk a szekérsor elé. Igaz, hogy jól kellett húzni a lovak­nak a rakományt, de Lassan elindultunk. Csak akkor kezdődött a baj, mikor el kellett volna fordultai. Ez csak úgy sikerült, hogy elő a fejszéket, fűrészeket, s kiirtottunk 15 hektár erdőt. De olyan hamar kivágtuk az erdőt, mint ahogy ezt a történetet elmondom, volt erdő, nincs erdő. Így is még sötétben beértünk a faluba, fölállítottuk Telkánál a fát, megittuk a „papramorgót”, és még csak ezután kezdett virradni. A másik kettő nagyokat bólogatott a mese hallatán, különösebb véleményük nem volt. A következő mesélőnk Tóth Kálmán, híres-neveze­tes jó gazda. Történetét ő sem adta alább az előzőnél. — Legénykoromban, mi­kor Rábafüzesen éltem, volt a faluban egy pap, akinek a Rába völgyében csak ak­kora rétje volt, mint egy gépponyva. A Rába völgyé­ben nagyon gazdag termésű kaszálók vannak. Ezen a ponyványi réten a plébános úrnak minden esztendőben 10 szekér szénája és 5 sze­kér sarjúja termett. Hümmögött, hümmögött a másik kettő, de ehhez sem fűztek megjegyzést. Most következett Tóth József ácsmester úr, akit csak „Hosszitót”-nak neveztek a faluban, mert több mint két méter magas volt. Azt is kell róla tudni, hogy nagy mester, fiatal korában meg­járta Amerikát. Nagy te­kintélye volt a faluban és két barátja is bármilyen vi­tában fenntartás nélkül el"' fogadta a véleményét, akár igazat mondott, akár nem. — Mikor Amerikába ki­tántorogtam, a „Nevjork”-i fölhükarcolók építésénél, mint ács dolgoztam. Ezek az épületek olyan magasak voltak, hogy a tetejük kö­zelebb volt az éghez, mint a földhöz. Történt egyszer, hogy az egyik fölhükarcolő tetejéről az egyik kőműves kezéből kiesett a kalápács, s mire leért a földre, kiro­hadt a nyele, csak a vas maradt meg. Két barátunk „Hosszitót” meséje hallatán úgy elámult, hogy a tajtékpipa is kiesett a szájukból és a földön füstölgött tovább. Kimeredt szemmel csak annyit tudtak mondani: „Megint te győz­tél !” Befejeződött „Hosszitót” bátyánk győzelmével a ver­seny, a gyermekek i,s behú­zódtak saját vackukba, a há­rom barát pedig elbúcsúzott egymástól a következő esti beszélgetésig. — Gréczi-Zioldo« Enikő —

Next

/
Oldalképek
Tartalom