Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
2 NOGRAD 1989. ÁPRILIS 19., SZERDA Thatcher jövő nyáron Moszkvába látogat Margaret Thatcher, brit miniszterelnök a jövő év júniusában a Szovjetunióba látogat — jelentette be kedden a kormányfői hivatal szóvivője. Mihail Gorbacsov meghívását Vlagyimir Pet- rovszkij, szovjet külügyminiszter-helyettes adta át. A látogatás pontos dátumát később jelölik ki. A szóvivő közlése szerint Thatcher Kijevben, egy brit hét rendezvénysorozata keretében találkozik a szovjet párt- és állami vezetővel. A brit miniszterelnök legutóbb 1987-ben Tett látogatást a Szovjetunióban. Tanácskozott az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága Grósz Károly és Németh Miklós megbeszélései Jichak Samirral (Folytatás az 1. oldalról.) jusban megtartott országos pártértekezlet — felismerve a fordulat történelmi szükségszerűségét — tmegnyitotta az utat a reformok előtt. Az azóta eltelt időszakban az MSZMP vezető testületet több részkérdésben megfogalmazták álláspontjukat, de a társadalom építésének átfogó programja hiányzik. A korábban kialakult irányítási mechanizmusok mára elavultak és a párt kezdeményező szerepének érzékelhető kibontakozása továbbra is várat magára. A társadalomban meglévő feszültségek szoros összhangban vannak gazdaságunk jelenlegi állapotával. A kormánynak az elmúlt időszakban hozott intézkedései átgondolatlanok, kapkodóak, irritálják a lakosságot. Így a döntések jelentős része nem a feltételezett eredményeket hozza. A létminimum szintje alatt lévők száma növekszik, a középréteg életszínvonala is a periféria felé sodródik. Városunkban az emberek közérzete, politikai hangulata az utóbbi időben tovább romlott. Egyre inkább érezhető a befelé fordulás, a várakozó álláspontra helyezkedés, a pesszimizmus. Csökken a lakosság tűrőképessége, növekszik a ki- látástalanság érzése. A romló közhangulatban tovább mélyül a vezetőkkel szembeni bizalmatlanság. A jelenlegi helyzetben párttagságunk a politika képviseletében elbizonytalanodott, a cselekvésben el- bátortalanodott. Nőtt a tagság és a pártvezetés közötti távolság. A különböző áramlatok hatására a pártszakadás veszélye fenyeget. Szükségesnek tartjuk, hogy a párt nyíltan, közérthetően és cseleke dtetően fogalmazza meg elvi-politikai programját, különös figyelemmel azokra a kihívásokra és ellentmondásokra, amelyek politikai, gazdasági, társadalmi életünkben felszínre kerültek. Pártbizottságunk támogatja azt a politikai gyakorlatot, amely az alulról jövő kezdeményezésre épít és határozott. átgondolt gazdasági-politikai stratégiával rendelkezik. Kinyilvánítjuk akaratunkat és egyetértésünket abban, hogy az ország válságos helyzetéből való kivezető utat az MSZMP vezetésével, a demokratikus szocializmusért vívott nyílt politikai küzdelemben a társadalom minden szférájában következetesen megvalósuló reformok eredményezhetik. Működésében minden szinten A Magyar Közlöny 22. számában megjelent a sztrájk- törvény szövege —, s a jogszabály általános és tételes indoklása. A törvény leszögezi: a dolgozókat gazdasági és szociális érdekeik biztosítására — az e törvényben meghatározott feltételek szerint — megilleti a sztrájk joga. A szakszervezetek száérvényesüljön a demokrácia, a platformok szabadsága, a vitákban kikristályosodott akcióegység. Határozott törekvésünk, hogy pártszervezeteink önállóbb, kiteljese- dettebb politizáló tevékenységüket környezetükben is érvényesítsék. ,Emellé kívánjuk felsorakoztatni a város párttagságát, a párton kívüli tömegeket, együtműködést keresve mindazokkal, akik cselekvő tettrekészséget vállalnak. A pártbizottság Plachy Péter első titkár elnökletével folytatta munkáját, megválasztva a testület gazdaságpolitikai titkárát. A jelölőbizottság elvégzett tevékenységéről Rozgonyi József adott számot, erről részletesen beszámoltunk a NÓGRÁD szombati számában. Mint ismeretes, az egyik megoldás szerint társadalmi megbízatással tölthető be e tisztség, s erre a mára biztosítja a szolidaritási sztrájk jogát is. A jogszabály rendelkezik arról, hogy mikor kezdeményezhető sztrájk, illetve felsorolja azokat az eseteket, amikor a munkabeszüntetés jogellenes. Kimondja, hogy a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű munkabeszüntetésben való részvétel jelölőbizottság Fejérvári Gézát, a Salgótarjáni Síküveggyár gazdasági igazgatóhelyettesét javasolta. A másik alternatíva szerint függetlenített gazdaságpolitikai titkárt választ a testület, a jelöltek: Rudinszky László, az SZMT közgazda- sági osztálya főmunkatársa és Szabó József, a városi pb munkatársa. A jelöltek rövid programbeszédben vázolták elképzeléseiket, majd döntés következett. Elsőként a testület titkos szavazással — 26—16 arányban — úgy foglalt állást, hogy a gazdaságpolitikai posztot társadalmi megbízatással kívánja betölteni. Fejérvári Gézát nyílt szavazással felvették a szavazólapra, majd titkos szavazással, egyhangúlag megválasztották a pártbizottság társadalmi gazdaságpolitikai titkárának. nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. A sztrájk miatt kieső munkaidőre azonban a dolgozók csak akkor kaphatnak bért, ha abban a munkavállalók munkáltatójukkal megállapodnak. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke kedden délelőtt megbeszélést folytatott a Budapesten tartózkodó Jichak Samir, izraeli kormányfővel. A találkozón áttekintették a magyar—izraeli kapcsolatok helyzetét, és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Mindkét részről hasznosnak értékelték a mind gyakoribb magas szintű találkozókat, elismerően szóltak az együttműködés különböző területein tapasztalható előrelépésről és megerősítették a kapcsolatok további bővítésére irányuló kölcsönös készséget. Egyetértés volt abban is, hogy az izraeli miniszterelnök mostani látogatása jól szolgálja ezt a folyamatot. A megbeszélés során mindkét fél kifejtette álláspontját a közel-keleti helyzetről, a válság megoldásának lehetséges módozatairól. Egyetértettek abban, hogy az ilyen őszinte, nyílt véleménycserék elősegítik egymás felfogásának alaposabb megismerését. Magyar részről hangsúlyozták: nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a magyar—izraeli kapcsolatok továbbfejlesztése az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök tiszafüredi esetben és a közelmúlt egyik vesztegetési ügyében), hogy az ügyészi vizsgálat végét és a bírósági ítéletet meg sem várva, elbocsátotta azokat, akik nyilvánvalóan törvénytelen eszközöket alkalmaztak intézkedéseik során. Hasonló szigorral fog eljárni minden esetben, amikor egyes rendőrök a törvényeket megsértik. A rendőrség személyi állományának túlnyomó többsége a legjobb tudása szerint fáradságot nem ismerve, a törvényeket betartva és betartatva végzi munkáját, védi az állampolgárok jogait és vagyonát. Ebben a munkában továbbra is támogatást, segítséget vár a lakosságtól, mert a közrend és a közbiztonság fenntartása csak együttes, növekvő erőfeszítések útján lehetséges. beverte a kövezetbe. A 17 éves fiú elájult, magához térítése után többször hányt, ám Kiss Lajost ez nem zavarta a kihallgatásban. A félelem légkörében a rosz- szulléttel küszködő Fehér Imre „mindent beismert” olyan dolgokat, amiket el sem követett. Fenyegetések közepette a törzsőrmester Szabó Ottót is kifaggatta, akinek édesapját időközben behívták a rendőrségre. A szülő, látva a fejleményeket, követelte az ügyeletestől, értesítsék Kiss Lajos parancsnokát, mert panaszt akar tenni. Ez megtörtént, de az ügyeletes, Papp Bálint a beérkező parancsnokot szándékosan nem tájékoztatta teljessséggel az eseményekről. A fiúkat végül éjfél körül Kiss Lajos elengedte. Fehér Imrének azonban otthon is megmaradt a rossz közérzete. Mivel állapota másnap reggelre sem javult, mentővel a karcagi kórházba szállították. A baleseti osztályon megállapították, az esés következtében tarkótáji koponyacsonttörést és agyzúzó- dást szenvedett. Emiatt súlyos, életveszélyes állapotban volt, egészsége csak több mint kéthetes szakszerű orvosi kezelést követően jött rendbe. Miután az ügy a rendőrségen kitudódott, Kiss Lajost január 25-én lefokozták és elbocsátották az állományból. kiaknázásán túl járuljon hozzá a közel-keleti probléma rendezésének előmozdításához is. A találkozón részt vett Dan Meridor, az izraeli kormány tagja és Slomo Marom, a budapesti izraeli érdekképviseleti hivatal vezetője, illetve Kovács László küilügyminiiszter-helyet- tes és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának tanácsadója. ☆ A délután, folyamán az izraeli kormányfő a magyar izraeliták országos képviselete szervezésében találkozott a magyarországi zsidó közösség vezetőivel. A rendőrök sem sérthetik meg a normákat! A BM sajtóosztályát az alábbiak közlésére hatalmazták fel. A Belügyminisztérium sajnálatát fejezi ki azért, hogy az utóbbi időben egyes rendőrök a hatalommal visszaélve meg nem engedett cselekményeket hajtottak végre. A minisztérium vezetése elítéli az ilyen tetteket, és elhatárolja magát ezektől. Tudatában van annak, hogy az ilyen cselekedetek rontják, aláássák a testület tekintélyét, a rendőrség és az állampolgárok közötti viszonyt. A minisztérium az ilyen cselekedeteket minden esetben kivizsgálja, amikor bűncselekményt követnek el, kezdeményezi a törvény előtti felelősségre vonást, az állományból való fegyelmi úton történő elbocsátással pedig maga is a leggyorsabban reagál. Ennek tanúbizonyságát adta azzal is (például a ■telet a tiszafüredi ■ bűnügyben Kedden folytatódott és ítélethirdetéssel zárult a törvénysértő rendőrök pere Tiszafüreden. A Budapesti Katonai Bíróság ezúttal is nyílt tárgyalást tartott, s erre a nagy érdeklődés miatt a városi tanács épületének egyik termében került sor. Ezúttal a városban közfelháborodást kiváltó ügy másodrendű vádlottját, Papp Bálint rendőr zászlóst hallgatták meg, és ismét felidézték az idén január 22-én az esti órákban történteket. A lényeget összefoglalva: az elsőrendű vádlott, Kiss Lajos volt rendőr törzsőrmester, két fiatalkorút — Szabó Ottót és Fehér Imrét — megállított az utcán, s rádiósmagnó ellopásával és falfirkálások elkövetésével gyanúsította meg. A fiúk tagadták e vádakat, de mivel nem volt náluk személyi igazolvány, Kiss Lajos bevitte őket a városi kapitányságra. Ott Papp Bálint ügyeletet teljesítő rendőr zászlós segítségével tovább folytatta kikérdezésüket. Az eddig törvényes eljárás innen kezdve egy önkényeskedő rendőr túlkapásai miatt jó néhány paragrafust súlyosan sértő fordulatot vett. A kikérdezés során Kiss Lajos több esetben a tettleges- ségtől sem riadt vissza, ütötte, rugdosta a fiatalkorúakat. Egyik erős ütésétől Fehér Imre hanyatt esett, s a földre zuhanva fejét alaposan A Belügyminisztérium viszont minden alapot nélkülözőnek tartja a Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi szervezetének nyilatkozatában leírtakat, miszerint a rendőrök felkészítésében szerepet kap a gyűlöletre nevelés is. Felelős politikai tényezők nem engedhetik meg maguknak, hogy feltételezésekkel, felületes következtetésekkel ok nélkül vádaskodjanak. A rendőrök képzése, szolgálati felkészítése soha sem tartalmazott a nyilatkozatban megfogalmazott elemeket. Feladataik ellátását az alkotmány és a törvények határozzák meg. Erről tanúskodik az a sok tízezer, a közrend védelme érdekében hozott korrékt intézkedés, amelyekkel igen sokszor kivívják az állampolgárok széles körének az elismerését. A másodrendű vádlott részben beismerte bűnösségét, amelyre — hasonlóan Kiss Lajoshoz — ő sem tudott elfogadható magyarázatot adni. Ezt követően a sértetteket és törvényes képviselőiket, majd a per egyéb tanúit hallgatta meg a bíróság. Ennek során több szembesítés is eredménytelen maradt, s a vádlottak jó néhányszor ellentmondásokba keveredtek korábbi vallomásaikkal. Mindezek fi- „ gyelembevételével a vád- és védőbeszédek elhangzása után hozta meg ítéletét a katonai bíróság. Dr. Hildenbrand Róbert hadbíró alezredes tanácsa Kiss Lajost életveszélyt okozó testi sértés és kényszervallatás bűntette miatt, 2 év 6 hónapi börtönben végrehajtandó szabadság- vesztésre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyektől. Papp Bálintot elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettében és hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségében mondta ki bűnösnek, ezért 8 hónapi katonai fogdát, s egy évre a főtörzsőrmesteri rendfokozatba való visszavetést kapott. A bíróság egyben mentesítette a büntetett elő-' élethez fűződő hátrányok alól. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. — k Áz MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának új titkára Fejérvári Géza 1943- ban, Hajdúdorogon született. Okleveles közgazdász, elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelmi szakát. A pártnak 1973 óta tagja, a munkásmozgalomban 1958- tól vesz részt. A Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalatnál dolgozott különböző beosztásokban. majd ugyancsak a Hajdú-Bihar Megyei Finommechanikai Vállalat tervcsoportját vezette. Ezután került Salgótarjánba, ahol a városi tanácson közgazdász, tervcsoportvezető, majd osztályvezető 1973'tól 1976-ig. Jelenlegi munkahelye a Salgótarjáni Síküveggyár, ahol gazdasági igazgatóhelyettesként dolgozik. Az MSZMP városi bizottságának és végrehajtó bizottságának tagja, s tevékenykedik a közgazda- sági társaság megyei elnöksége tagjaként. A városi pártbizottság új gazdaságpolitikai titkára — aki első ízben tölti be ezt a tisztséget társadalmi megbízatásban — megválasztásakor a testületi ülésen többek között kifejezte: a többpártrendszer leendő formájában az MSZMP nem kizárólagos formalója a gazdaságpolitikának. Meg^kell felelni az új politikai versenyhelyzetnek, el kell hagyni a közvetlen beavatkozást, de a „kijárást” is. Mindenre kiterjedő gazdaság- politikai koncepció helyett a helyi politika szempontjából fontos területek teendőivel és azok érvényesítésével kell foglalkozni. Fejérvári Géza szerint munkájához jó segítséget nyújt a tanácsnál korábban eltöltött idő, ugyanakkor kifejezte azt a szándékát — s ezt később a testület is megerősítette —, hogy a jelöléskor szóba került személyekből munkájának segítésére tanácsadó testület alakuljon. Megjelent a sztrájktörvény