Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
2 NOGRAD 1989. ÁPRILIS 17.. HÉTFŐ Grósz Károly Szófiában (Folytatás az 1. oldalról.) (les szervezetének továbbfejlesztéséről, hiszen az MSZMP sürgetőnek ítéli a közös cselekvést a sokoldalú együttműködés mechanizmusának megújítására. ☆ ..Kedves vendéget fogad ma országunk : Grósz Károlyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát. A küszöbönálló magas szintű bolgár—magyar találkozó kétségtelenül további ösztönzést ad majd a két nép sokéves barátságának, hozzájárul annak további bővítéséhez és erősítéséhez” — így kezdődik a Rabotnicseszko Delo vasárnapi számának vezércikke, amely a délután Szófiába érkező magyar vezetőt köszönti. A (.Bebizonyított barátság" címet viselő vezércikk mellett a BKP lapja első oldalán ismerteti Grósz Károly fényképpel illusztrált életrajzát is. Ezt a bolgár tévé már szombaton este megtette. 1 A vezércikk egyebek között hangsúlyozza: „A határozottan egy és ugyanazon cél felé elindult, közös eszméktől egyesített két nép szüntelenül fejleszti és gazdagítja együttműködését. A bolgár társadalom érdeklődéssel követi Magyarországnak a kereskedelemben, a szállítások és a szolgáltatások terén, valamint a társadalmi és a magánmunka összepárosításában folyó sikeres kísérletet.” A lap emlékeztet, hogy az Intransz- mas bolgár—magyar társaság volt a szocialista országok első közös vállalkozása. s hogy haszonnal működik az egy éve létrehozott újabb közös vállalat, az Alba Tempo. A kétoldalú együttműködés — amelynek a lap szerint más dimenziói is vannak — „helyes útja a két ország ama potenciális lehetőségei kiaknázásának, amelyeket a szocialista államok komplex programja kínál”. „A magyar vezető látogatása pártjaink, országaink és népeink kapcsolatainak kiemelkedő eseménye — hangoztatja a vezércikk. ☆ Vasárnap este a Balkán bolgár légitársaság menetrend szerinti gépével megérkezett Szófiába Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Munkalátogatásával Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára meghívásának tesz eleget. A bolgár főváros repülőterén Grósz Károlyt és kíséretének tagjait Grisa Fili- pov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Dimitrov Sztanisev, a KB titkára üdvözölte, több más bolgár pártvezető társaságában. Megjelent a repülőtéren Simics Sándor, hazánk nagykövete, aki Szófiában csatlakozik a kísérethez. A vendégek a repülőtérről a Bojana-rezidenciára folytatták útjukat. Ma reggel ugyanitt kezdődnek majd meg Grósz Károly és Todor Zsivkov tárgyalásai. Kiskereskedelmünk túljutott a mélyponton (Folytatás az 1. oldalról) mint a vállalat fejlődésének ezredfordulóig megalapozó évét" — hangoztatta az igazgató. A saját anyagi erő és a pályázatok útján nyert pénz lehetővé tette, hogy Romhánvban és Jobbágyiban megkezdődjön két "kis ABC építése, melyeket idén adnak át. Salgótarjánban új lehetőségeket teremt majd az ÉVI II. ütemben megépülő üzletház, az oktatási célokat is szolgáló öblös- üveggyári ABC, valamint a rónafalui bolt tervezett kivitelezése. A jövőről Gecse István elmondta, hogy idén év végére szeretnék elérni az 1,8 milliárdos forgalmat, kielégítve az igencsak differenciálódott vásárlói igényeket. Tovább szeretnék csökkenteni a veszteséges vállalkozások körét, cél a takarékos és hatékony üzletvitel. A vállalati ünnepség végén kitüntetéseket adtak át. Zsigmond Józsefné csoport- vezető, Brunczel Jánosné és Kukucska Lászlóné boltvezetők Kiváló munkáért miniszteri elismerésben részesültek. Huszonhármán vehették át a Kiváló dolgozó kitüntetést, közöttük Szilágyi István, a balassagyarmati 141. számú áruda most nyugdíjba vonult vezetője. Szakszervezeti elismerést kapott 11 aktivista, 3 egység pedig kiérdemelte a Kiváló bolt kitüntető címet. A szocialista brigádok kitüntetése mellett négy tanulót is díjaztak. Az iparcikk — ezen belül is a ruházati — kereskedelemben meghatározó jelentőségű megyei vállalat, a NÖGRÁDKER. Dr. Institó- risz András igazgató — Gecse Istvánhoz hasonlóan — az egyik legnehezebb, legbonyolultabb esztendőnek nevezte a tavalyit, gazdálkodásuk szempontjából. Munkájukat akadályozta a kereskedelmi folyamatok tervezhetetlensége, az áru- vásárlási hitelkeretek beszűkülése, a vásárlók zömének csökkenő életszínvonala, az országra ' nehezedett infláció. Erőfeszítéseiknek köszönhetően az alaptevékenységben 2,3 milliárd forint forgalmat értek el. Mivel a ruházati termékkörben erős visszaesés volt érzékelhető, jelentősen nőtt a vegyes- iparcikk-forgalom. Az árbevétel mintegy 61,5 százalékát realizálták a megye- székhelyen, 23,3 százalékát Balassagyarmaton, 15,2 százalékát pedig a bátonytere- nyei ipafvidéken. Érzékelhetően csökkent a lakossági vásárlási „kedv”, így növelték a közületi kiszolgálást, mégha negatívan hatott is a vállalat likviditására. Átsegítette a NÖG- RÁDKER-t az említett gazdasági nehézségeken a 3 éve megkezdődött nagykereskedelmi tevékenység is. Tavaly tovább növelték közvetlen beszerzéseiket (23,2 százalékkal), s immár 600 partnerrel állnak kapcsolatban. Az egy főre jutó személyi jövedelem elérte a 88, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a 89 ezer forintot. A vállalat nagy gondot fordított a dolgozók szociális helyzetének javítására, a kedvezmények körének bővítésére. Feladataikról, tennivalóikról dr. Institórisz András elmondta: céljuk idén a 2,3 milliárd forintnyi kiskereskedelmi, és a 160 millió forint értékű nagykereskedelmi forgalom elérése. Mindezt 58 millió forint nyereségtartalom mellett kívánják megvalósítani. Az átlagbéreket 7,1 százalékkal szeretnék — differenciáltan — emelni. Az ünnepélyes tanácskozás végén kiosztottak 10 szocialista brigád arany fokozatú címet, 17 kollektíva érdemelte ki az ezüstöt, 7 pedig a bronzot. Két gárda kapta meg a szocialista brigád jelvényt. Egy vállalati ifjúsági brigádot, illetve két hagyományos brigádot illetett meg múlt évi teljesítménye alapján a kiváló cím. Huszonötén vették át a Vállalat kiváló dolgozója kitüntetést. tnl Mit akar az MDF? (Folytatás az 1. oldalról.) erőszakolta", s ez a szerelem is túléli a megbecstele- nítést. Érettségünk éve 1989, ilyen próbálkozás még nem volt Keleten — így Fekete Gyula. — Most döntjük el gyermekeink, unokáink sorsát is. E megállapításokat ezernyi más gyűlésen is halljuk. Ezúttal csak a meditáció hiányzott: e majdani jobb sorsért mit tehet, mit akar tenni az MDF? A mondandókban pedig akadt egy kis ellentmondás is: pártként, avagy mozgalomként kíván cselekedni az MDF. A hatalomhoz való viszonyról ugyancsak kétértelmű megjegyzéseket hallhattunk. Elmaradtak a számos kérdésre adandó világos és egyértelmű válaszok is. A legelőször szót kérő is így fogalmazott: nem éreztem, hogy lenne az MDF-nek előremutató programja. A válasz szerint: „Komolytalan volna, ha azt mondanánk, mi most ki tudunk dolgozni egy hosszú távú programot.” Némi iróniával azt is mondhatjuk: nem az MDF rendezvénye az egyetlen, amelyen az elhangzott kérdések konkrét megválaszolása helyett kitérő előadásokat hallunk — erre a gyakorlatra szombaton számos példa volt. Elgondolkodtató az is, amikor a választ valamiféle félrehallás motiválja. Jelen van-e az MDF-ben is a reformdemagógia; a nemzet sorsáért való aggódás mellett ott vannak-e a szervezetben azok, akiket egyéni sérelem vezérel, s a mindennel való leszámolás fűt? A fül fölöttébb szelektív működésére vall az olyan válasz, amely csakis az „ellenfél” magatartásából veszi a példákat, mintha a válaszolóhoz nem egyértelműen jutott volna el a kérdés. Mivel állhattunk tehát fel a hosszúra nyúlt MDF-gyű- lésről? Az esemény egy volt a sok közül, ha ezúttal más is a címke. Kemény társadalom- és hatalombírálatban nem volt hiány, ezt megtesszük sokan és sokfelé, nap mint nap. Csak a hogyanra nem volt válasz. Az MDF tábora és szimpatizánsi köre pedig akkor gyarapodhatna igazán, ha a népszerűséget kétségtelenül szerző leszólás mellet a cselekvésre, a megoldásra is mutatna lehetőséget. K. G. „n MTESZ váljék a szervezetek szövetségévé!” Beszélgetés Tatár Dénessel, a MEE főtitkárhelyettesével Mesterségesen fenntartott egység? A pártszakadás ellen foglaltak állást a kecskeméti tanácskozáson az MSZMP reformszárnyának képviselői. A „Reformműhely” elnevezésű találkozón többen élesen bírálták Grósz Károly pártfőtitJkár is — így összegezték a nagy nyugati hírügynökségek a kecskeméti vita tanulságait. Valamennyi jelentés részletesen ismertette Pozsgay Imre és Nyers Rezső vitaindító előadását. A hozzászólások közül Gombár Csabának azt a megállapítását idézték bővebben, hogy a mesterségesen fenntartott egység megbénítja a párt hatékonyságát, s az MSZMP-t tömegesen fogják elhagyni tagjai, ha nem tud a párt szakítani a konzervatívokkal. A hírügynökségek külön kiemelték, hogy a tanácskozáson aktívan részt vett Lengyel László és Bihari Mihály is, akiket a tavaly májusi pártértekezletet közvetlenül megelőzően zártak ki a pártból. Az amerikai AP hírügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártszakadás kérdése három nappal a KB ülése után vetődött fel ilyen nyíltan, jóllehet úgy tűnt: a Központi Bizottság személyi kérdésekben hozott döntései a reformszárny megerősödését jelentik. Több jelentés emlékeztetett arra, hogy G rósz Károly pénteken, a Népszabadságnak adott nyilatkozatában, véleményük szerint ellenezte azt, hogy az MSZMP reformkörei szövetségre lépjenek egymással. A kecskeméti találkozón nagy vita volt arról, hogy szükség van-e rendkívüli pártkongreszust tartani. Az elmúlt hét végén szervezte meg Salgótarjánban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület az országos elnöktitkári értekezletét. A mintegy százötven szakember az egyesület és a MTESZ kapcsolatát, a MEE szervezeti megújítását vitatta meg, három napon keresztül. Tatár Dénessel, a MEE főtitkár- helyettesével, a DÉDÁSZ keszthelyi üzemigazgatójával arról beszélgettünk, mire jutott a tanácskozás. — Sikerült-e állást foglalniuk abban, milyen szervezeti változásokra van szükség a megújuláshoz? — A viták során megfogalmazódott, hogy nincs szükség az egyesület alapításakor, azaz a 90 évvel ezelőtt megfogalmazott céljaink módosítására. Ugyanakkor a MEE belső szervezeti felépítését alkalmassá kell tennünk — több ponton is — a változó körülményekhez. Az irányok egyértelműek: a területi szervezetek nagyobb önállósága, az önálló kezdeményezések felszínre juttatása, a tagok identitásérzésének erősítése a cél. A fiatal szakemberek aktivizálása a lehetőségek biztosítása a feladatok megoldásához ugyancsak felada-. tunk. — Mi jellemzi a MTESZ és a MEE jelenlegi kapcsolatát? — Igényünk, hogy a túl- duzzasztott, bürokratikus szövetség legyen rugalmasabb és célszerűbb szervezet. Szolgálja az egyesületeket, tehát koordináljon, olyan szervezési, vagy technikai támogatást nyújtson, ami segíti a munkát. Ne felettünk álló irányító „hatalom” legyen, vagyis tisztázódjon: mi nem a szövetség szervezete vagyunk, hanem a szervezet szövetsége a MTESZ! Nem mellékes az anyagi haszon sem, hiszen ebből tartjuk fenn magunkat, illetve a MTESZ-t. — Elhangzottak-e konkrét megoldások, javaslatok? — Volt, aki sürgette, hogy az egyesület területi régiói válljanak önálló jogi személlyé. Én ezzel nem értek egyet. A szervezeti megújulás szerintem a célkitűzésünk alárendelt eszköze, s ennek megfelelően nem lehet más számunkra, mint azt Czipernovszkiék 90 évvel ezelőtt megfogalmazták: a magyar elektrotechnikai tudomány és ipar fejlődése, világszínvonal elérése. Volt egy mellékvonulat is a tanácskozás vitája során. Egyikünk felvetette Bős—Nagymaros kérdését. Szerintem ez nem az egyesület ügye, nem tartozik a kompetenciánkhoz. A MEE amúgy sem politikai szervezet, s a kérdés viszont már az! Az indítvány egyébként azt sugallta, hogy tá- mogatólag lépjünk fel a vízi erőmű megépítésében. De hadd tegyem rögtön hozzá, hogy ez a vélemény inkább kívülről (nem az egyesülettől) származó megnyilatkozás. Végül is se pro, se kontra nem foglaltunk állást. — Szóba került-e a tisztújítás, hiszen szerepelt a napirendek között? — Szóba került, hiszen jövőre tervezzük a személyi ügyek rendezését. Azért merült hát fel, mert egyáltalán nem mellékes, hogy a szervezeti életünk hogyan módosul, sikerül-e döntenünk arról a struktúráról, amelynek a főbb pontjaira személyeket ültetünk. T. Németh László Édes kft alakul Robbantottak a piacon a magyar méhészek ■ ■ Nógrád a kezdeményezi) triumvirátusban* ■ Amerigo Tot térplasztikája ki sem látszott* "Belépőjegy természetben ■ ■ Nem kaparják ki másoknak a gesztenyét Megelégelték a kereskedőkkel szembeni kiszolgáltatottságukat a magyar méhészek. Az 1984-től működő Magyar Méhészek Egyesületének pedig abból lett elege, hogy az egyesületi tagok kezdettől fogva ütik: miért nem oldja meg a mézforgalmazás gondját. Az idén robbantottak a méhészek. Az egyesület kezdeményezésére, januárban levették a mézet a kivételi listáról. A lajstromon való szereplés ugyanis azt jelentette, hogy csak külön engedéllyel lehetett a mézet értékesíteni. Még ugyanabban a hónapban isszehív- ta az egyesület a hazai mézexportőröket, a felvásárlókat, a kereskedőket. Számukra komplett programcsomagot nyújtottak át a méhészek kínálatukról, a találkozónak azonban nem sok haszna lett. Legfeljebb annyi, hogy miután a kereskedők jól összevesztek a mézen, egymással, a méhészek számára bizonyossá vált: a magyar mézben rejlő lehetőségeket legjobban maguk a termelők tudják kamatoztatni. A tanulságok levonását követően meghirdették a méhészeknek, hogy az egyesületi tagok gazdasági társulásban vehetnek részt. Előbb a részvénytársasági forma látszott előnyösnek, majd úgy tetszett, ettől is megfelelőbb számukra a korlátolt felelősségű társaság. Az alapítás előkészítésére április 8-án, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában került sor. Ott voltak a nógrádi méhészek, hiszen Zala és Heves megyével együtt, Nógrád megye is a kezdeményező triumvirátus tagja. Az alapítási költségeket előzetesen 470-en fizették be, az egyetem aulájában azonban több mint ezer méhész zsúfolódott össze. Amerigo Tot 8-szor 10 méteres térplasztikája alig látszott ki a tolongó emberek közül. A tanácskozáson végleg a kft mellett döntöttek a méhészek, a társaság méhészeti termékek előállítására, forgalmazására és külföldi értékesítésére jön létre. Az ünnepi alakuló ülést a májusi akácmézszezon után tartják meg. A kft-nek mindazon egyesületi tagok részesei lehetnek, akik 30 ezer forint készpénzzel és hét mázsa akácmézzel belépnek. A kisebb mennyiséget termelők, akár négyen összefogva is alkothatnak egy üzleti részt. Az üzletrészjegyzés határideje április 25-e, aki eddig nem lép be, az három évre zárja el magát a lehetőségtől. A kezdettől fogva kft- zők ugyanis úgy határoztak, hogy nem kaparják ki másoknak a gesztenyét. Míg eddig a méztermelés hasznát a kereskedők fölözték le, s ami a sokszoros áttétel árrése után maradt, az volt a mézár, az átvételi árat most a kft határozza meg. A kereskedők ez évre meghirdetett áraihoz képest, emelt összeget kapnak a mézért a kft-tagok. Ettől valamivel kevesebbet, de az eddigitől ugyancsak jobb árat kapnak azok az egyesületi tagok, akik nem lépnek be a kft-be, míg végül egyesületen kívüli méhészektől is vásárol mézet a kft, ez a harmadik ’kategóriás ár. A magyar méhészek tehát robbantották a mézpiacot. A szervezkedésnek gyorsan szétszaladt a híre, máris több mint tíz külföldi cég jelezte tárgyalási szándékát. (A salgótarjáni méhészklub április 24-i foglalkozásán még fogadnak el jelentkezéseket.) — sz. m. —
