Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. Feldolgozás éjjel-nappal A Számítástechnikai és Ügy­vitelszervező Vállalat Salgótar­jáni Számítóközpontjában vég­zik a személyi jövedelemadd számítógépes feldolgozását. Ide futnak be megyénk minden te­rületéről az adófelügyelőségek által kiadott nyomtatványok. A bevallási határidő közeledtével egyre nagyobb mennyiségű adatot kell feldolgozni a SZÜV- ben. Ezekben a napokban éj­jel-nappal szombaton és vasár­nap is a teljes kapacitást ki­használva történik az adóívek­ről az adatok felvitele és rög­zítése. Felvételeink a munka­csúcs pillanatait örökítették meg. — Fotó: Rigó Tibor — Hegemlékezések március 15-e tiszteletére Pásztón, Szécsényben és Bátonyterenyén is készülnek az ünnepre Csatlakozott, vagy részt vesz? A Magyar , Demokrata Fórum balassagyarma­ti szervezete a követke­ző kéréssel fordult a NÖGRÄD szerkesztősé­géhez: A lap 1989. március 2-i számában A nemze­ti összefogást jelképező ünnep jegyében című cikkben, azt állíja, hogy a március 15-e \közös ünnepléséhez csatlako­zott a Magyar Demok­rata Fórum salgótarjáni és balassagyarmati szer­vezete is. Az MDF I ba­lassagyarmati szerveze­te nem csatlakozott, ha­nem részt <vesz a már­cius 15-i ünnepségen, a szervezésben nem vál­lal részt. í Micsoda különbség! várható eseményei HÉTFŐ: Az MSZMP Nógrád megyei bizottságának ülésén a pártviták összefoglalása lesz napirenden. A tanácsok végrehajtó bizottságai tanácskoznak Ba­lassagyarmaton, Pásztón, Szécsényben és Bátonytere­nyén, Balassagyarmaton, a kisajátítási tevékenység tapasztalatairól, Pásztón a pénzügyi ellenőrzésekről, Szécsényben a tanácsi kezelésű utak állapotáról lesz szó. Bátonyterenyén javaslatot tesznek a kommunális pályázatok elbírálására, a lakáshoz jutás1 támogatásá­ra. A HNF balassagyarmati bizottsága népfrontviták tapasztalatairól tárgyal, s városi titkárt választanak. KEDD: A várossá nyilvánítás alkalmából ünnepi tanácsülést tartanak Rétságon az Asztalos János Művelődési Központban. Pásztón Teleki László nevét veszi fel a városi könyvtár, s ebből az alkalomból emléktáblát avatnak. Munkásgyűlést tart a Salgótar­jáni Síküveggyár kollektívája az Ifjúsági Művelődési Házban, a napirenden az 1989. évi feladatok és a vállalat hosszú távú koncepciójának ismertetése sze­repel. SZERDA: Ünnepi megemlékezéseket tartanak me­I j gyeszerte március 15-e tiszteletére. CSÜTÖRTÖK: Agrárpolitikai tézisekről vitázik a Magyar Agrártudományi Egyesület Nógrád megyei szervezete Salgótarjánban, a MTESZ-székházban. Bá­tonyterenyén a fogyasztók városi tanácsának ülé­sén az állami tulajdonban lévő lakások kezeléséről I lesz szó. Társadalmi munka és költségvetés *HÉT A forradalom és szabad­ságharc tiszteletére Pásztón március 15-én, délelőtt 10 órakor kezdődik a központi ünnepség. A Himnusz hang­jait és a Nemzeti dal elsza- valását követő ünnepi kö­szöntő után a résztvevők megkoszorúzzák a Szabad­ság úton felállított emlék­oszlopot. Ezt követően a helyi Kun Béla Általános Iskola tanulói adnak iro­dalmi műsort, majd 11 órá­tól filmvetítést tartanak a Mátra filmszínházban. De mindezek előtt, 14~én ünnepséget rendeznek a vá­rosi könyvtárban, abból az alkalomból, hogy az intéz­mény felveszi Teleki László nevét, s még ugyanezen a napon 17 órakor a Lovász József Művelődési Központ­ban ünnepi játékot adnak elő a Kun Béla Általános Iskola tanulói. ☆ \ Szécsényben a városi nép­frontbizottság és a városi KISZ-bizottság közös ren­dezésében március 15'én, 18.45 órai kezdettel kerül sor az egykori Forgách-kas- tély, a jelenlegi Kubinyi Ferenc Múzeum kertjében a Történelmi emlékeztető cí­mű ünnepi műsorra, ame­lyet Németh László Pető­fi Mezőberényben című történelmi drámája köré építenek. A programot a helyi szín­játszócsoport tagjai fák- lyafénynél, korhű jelme­zekben, korabeli zene mel­lett adják elő: az est „fel- vezetőjeként” a salgótarjáni Düvő népzenei együttes és a helyi néptánccsoport To- borzó verbunk című műso­rával áll a közönség elé. A főprogram zenei betétjét, Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának részletei adják, míg sok egyéb szavalat mellett konk­lúzióként elhangzik Petőfi Sándor utolsó költeménye, a Szörnyű idők. A hangulati töltést elő­készítendő már déltől kora­beli zene szól az utcákon, jelmezes fiatalok veszik birtokba a települést, rikkan­csok ajánlják a városi KISZ- bizottság alkalmi kiadvá­nyát. Benczúrfalván már a múlt szombaton elkezdték a ké­szülődést: társadalmi mun­kaakciót szerveztek a falu­központban lévő mozgalmi­ház környezetének kicsino­sítására, annál is inkább, mert 15-én délután 4 óra­kor ünnepi megemlékezés keretében kinyilvánítják, hogy azt a területet, ezen­túl Március 15-e térnek ne­vezik. ☆ Bátonyterenyén március 15-én, 15 órakor kezdődik a központi ünnepség a Bá­nyász Művelődési Házban. Dr. Koós István tanácsel­nök-helyettes ünnepi kö­szöntőjét követően a helyi Váci Mihály Gimnázium di­ákjai adnak irodalmi mű­sort, majd Stork Gábor, a városi KISZ-bizottság titká­ra mond zárszót, végül pe­dig az Ipoly táncegyüttes szórakoztatja te- megjelente­ket. Az ünnepi programot meg* előzőén már délelőtt 10 órától a nemzeti ünnephez kapcsolódó vetélkedőket rendeznek a kisterenyei népkertben, a Rákóczi-tele- pi művelődési házban, vala­mint Nagybátonyban a Pető­fi Művelődési Házban, és a Bányász Művelődési Ház­ban. L| intha petárdák robban- nának: kapkodjuk a fejünket a politikai élet új jelenségei láttán, haiLllaitán. Próbáljuk követni a frissen alakult szerveződések, cso­portok tapogatózásait, pró­bálkozásait. Ám ez ritkán si­kerülhet, mert egynémelyi- kük még mindig csak kör­vonalazódik, mondhatnánk, arcnélküli. A szemlélődőt mindez alig­ha zavarja, figyelmét hamar elterelik a szokványosnak ép­pen nem nevezhető, kisebb- nagyobb politikai események. A türelmes — vele a legrit­kábban találkozunk — elé­gedetten nyugtázza: forr, bu­zog a közélet üstje, s még attól sem tart, hogy az étel odakozmál... A legtöbben azonban tanácstalanul állnak és várnak, legszívesebben, tennének már valamit, csak nem tudják hogyan és mit. Föld alatti híd A világ legnagyobb föld­alatti természetes hídját fe­dezték fel francia barlang- kutatók a mexikói Veracruz államban. A 40 méter hosz- szú 80 méter magas és 10 méter széles híd egy 150 méteres üres tér fölött függ. A hídfőből kiindulva 300 méter hosszú járatrendszer ágazik ki. A járatok nagy üregekbe torkollnak. Az egymással összekötött üregek falain számos sziikláképet talál­tak. Rábukkantak egy ter­mészetes módon mumifiiká- lódott emberi tetemre is, a föld alatti patakokban pe­dig élő, vak halakat talál­tak. Dohányzás és hasnyálmirigyrák Európában és Ameriká­ban az elmúlt három évti­zedben megkétszereződött — megötszöröződött a hasnyál­mirigyrákban megbetege- dő'knek a száma. Mivel mint kockázati tényezőre már régóta a nikotinra, g koffe­inre és az alkoholra gyana­kodtak, kaliforniai kutatók 490 betegen azt vizsgálták, hogy van-e összefüggés ezek­nek a szereknek az élvezete és a hasnyálmirigyrák kö­zött. Ami a dohányzást illeti, az összefüggés egyértelmű­nek bizonyult. Aki napi egy vagy több csomag cigaret­tát elszív, az ötszörte-hat- szorta nagyobb valószínű­séggel betegszik meg ebben a rákfajtában, mint az, aki nem dohányzik. Ellenben sem a kávé, sem az alko­hol nem bizonyult a has­nyálmirigyrák kétségtelen kockázati tényezőjének. Á magyar adás negyven éve Negyvenéves a csehszlovák rádió magyar nyelvű adása. A jubileumról szombaton a szlovákiai Pered kultúrházá- ba,n ünnepségen emlékeztek meg. A rendezvényen Ond- rej Sáling, a Szlovák KP KB Elnökségéniék tagja, KB-tii- kár vezetésével részt vett a Szlovák KP Központi Bi­zottságának a küldöttsége és Jan Risiko, a csehszlovák rá­dió vezérigazgatója is. A csehszlovák hírszolgálati iro­da tudósítása szerint a megemlékezésen azt hangoz­tatták, a maigyiar nyelvű adás fontos szerepet tölt be abban, hogy a csehszlovákiai magyarokat megnyerjék a társadalmi változtatásoknak és ugyancsak fontos szere­pet tölt be a nemzetek és nemzetiségek csehszlovák ha- zafiságának és internaciona­lista egységének a formálásá­ban, a párt politikájának a megval ósításáb an. A csehszlovák rádió ma­gyar nyelvű adása szepkesz- t őségén ek negyvenhárom munkatársa, .van, hetente harmincöt óráiban harminc­négy falj ta műsort sugároz­nak. A szócséplést ugyan régen megúnták, mégis azt látják, ma is ez dívik. Nem számít sokat, hogy mit, csak minél többet, minél hangzatosab­ban beszélni, magyarázkod­ni. ök sejtik: a mostani „mon- dókaversenyt” kísérő csend nem biztos, hogy a figyelem jele. Van szemük arra is: program ide, kibontakozás oda, gazdaságunk nem tolja jól a politika szekerét, mert nem sokkal jutott előrébb az utóbbi időben. Pedig a talp- raállásra nagyon sürget az idő, s ehhez csak a jól és még jobban működő gyárak, Magyarnándorban és társ­községeiben már hagyomá­nya van a társadalmi mun­kának. Korántsem mindegy, a költségvetésen felül meny­nyit tudtak fordítani a gya­rapodásra. A múlt évben a társadal­mi munka értéke 11 millió 773 ezer 821 forint volt. Egy lakosra vetítve ez az összeg 4 ezer 91 forint. A szép ered­mény többnyire a lakosság munkája által jött létre, de figyelemre méltó a vállala­tok, szervezetek aránya is. A személyi tulajdonból ere­dő anyagok értéke megköze­líti az egymillió forintot. A társadalmi munka főbb összetevői közül a környe­zetvédelmi tevékenység 9,8 tized millió forint. Ilyen pél­dául: a virágosítás, ápolás, közterületek tisztasága, te­mető gondozása. A lakosok közreműködtek a debercsé- nyi orvosi rendelő bontásá­ban, a cserháthalápi járda és út építésénél, a magyar- nándori templom és a rava­talozó felújításánál. A tár­sadalmi munkának is köszön­hető, hogy jelentősen gyara­podtak a települések. Az idén sem akarnak le­maradni a lakosak. Tervezik, társadalmi munkával segítsé­get nyújtanak a magyarnán- dori orvosi rendelő kialakí­tásához, aszfaltpályát építe­nek az iskolában, ugyanitt megoldják az út felszíni víz- elvezetését is. Folytatják a József Attila út építéséit. Cserháthalápon megoldják a belterületek vízrendezését, járdát építenek, kővel borít­ják a Petőfi utat. Deber- csényben az újonnan épülő orvosi rendelőnél segédkez­nek és rendbe rakják a ra­vatalozót. üzemek teremthetik meg a szilárd alapot, nem pedig a veszteségesek, amelyek egye­nesbe hozására nem keveseb­bet, mint harmincmiiliárd formtet költött tavaly az or­szág. Ne vegye hát senki zokon, ha azoknak a százezreknek, akik a létminimum szintjén élnek, a pénzkidobás nagyon nem tetszik. Mert ők a bőrü­kön érzik azt a keveset is, amit lecsippentenek tőlük, s számukra nem' vigasz a pezs­gőbb politikai élet, s az sem, hogy a« kilábalás ezt diktál­ja. Lehangoló hallani a fiatar Bármilyen jelentős a tár­sadalmi munka értéke, az ön magában nem lenne elég a kellő fejlődéshez. Az Ország- gyűlés az elmúlt év decem­berében fogadta el az ország költségvetését. Ezt követően, a Nógrád Megyei Tanács meghatározta a helyi taná­csok állami támogatását, il­letve a személyi jövedelem­adóból származó bevételei­ket. A Magyarnándori Köz­ségi Közös Tanács az 1989. évi tervezésnél figyelembe vette a működési költségve­tésben előírt változásokat is. A működési bevételiek nagy részét az intézményekben, fi­zetett térítési díjak teszik ki. 1989. február 1-jétől a térí­tési díjak az intézmények­ben megváltoztak. A fize­tendő térítési díj összege az óvodában személyenként 22 forint, az iskolában 28 fo­rint. A három- és többgyer­mekes családok csak a térí­tési díj ötven százalékát kö­telesek fizetni. Ez utóbbi 35 forint támogatást jelent fe­jenként a tanács részéről. A szociális segélykeret Magyar- nán dórban és társközségeiben 150 ezer forint lesz, a gyám­ügyi segélykeret pedig- eléri a 20 ezer forintot. A fejlesztési kiadásokból 834 ezer forint a magyar­nándori új orvosi rendelő kialakítását segíti. A költ­ségvetésből kitűnik, hogy elsődleges társadalompoli­tikai és községpoliitikaii feli- adat a tanácsi intézmények működési és fenntartási szín­vonalának a biztosítása. összességében a Magyar­nándori Községi Közös Ta­nács fejlesztésre 4 millió 834 ezer forintot fordíthat. — át — lók újfajta, átgondolatlan „könnyebb megkerülni, mint végigjárni” — útkeresését: a gyorsabb boldogulás remé­nyében készek végleg átlép­ni az ország határát, s ma­guk között csendben erre to­boroznak. Nemkülönben nyugtalanító az idősebb ge­neráció tagjainak „esétlíeges erőszak elleni”; védekezésre való ellenszenves készülődé­se, tüsténkedése, s az „ilyes­miből még sosem sült ki jó”- féle pesszimista megnyilatko­zások sora. Ezért kellene mielőbb gyor­sabb léptékre váltani, gazda­ságunknak a lábazat meg­szilárdítására, az ifjú szerve­zeteknek pedig a jóllátható- ság, az egyértelmű cselekvés­re szólítás érdekében. — Ezt kívánom én is az év 11. he­tében, nemzeti ünnepünk előtt. Mihalik Júlia A „mondókaverseny” petárdái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom