Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-09 / 58. szám
1989. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás n 2. oldalról.) vonalai, hogy á szövegező munkában erre figyelemmel építkezhessünk. A kormány honorálni kívánta az Országgyűlés jogos kívánságát, hogy legyen módja már az alkotmány alapvető elveit megvitatni, és ezzel elindulhasson a széles körű, a parlamenten kívül is kibontakozó vita alkotmányunkról, amely az egész? nemzetet vonhatja be az alkotmányozás folyamatába. A további vita szervezeti kereteit is alakítani kell — feltehetően —, de az Ország- gyűlés, a képviselők mindenképpen központi szerephez jutnak ebben a folyamatban, amely — még egyszer hangsúlyozom — jelentősen hozzájárulhat, akár alapjául is szolgálhat a nemzeti megegyezésnek, a nemzeti jövőnk szempontjából elengedhetetlen alapvető egységhez — mondta végezetül Kulcsár Kálmán, felelősségteljes, jó vitát kívánva a képviselőknek. Gajdócsi István, az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány jogszabály legyen, vagyis ideológiai és politikai deklarációk helyett mind a jogalkotásban, mjnd a jogalkalmazásban egyértelműen alkalmazható jogi norma. i Követelményként fogalmazták meg azt is, hogy önálló paragrafusban definiálják az alkotmányszerűséget. Gajdócsi István állást foglalt a tervezet széles körű társadalmi vitája mellett. Vita a miniszteri előterjesztés felett A vitában elsőként felszólaló Nagy József (Baranya m. 6 vk.), az MSZMP Baranyai Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára azt hangsúlyozta, hogy a tervezett új alkotmányt hosszú távra szólóan stabil alapokra kell helyezni. Az előkészítő munkában jobban kell tisztázni az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Minisztertanács közötti munkamegosztást. Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.), a Zala megyei párt- bizottság első titkára szerint Magyarország alaptörvényének magyar alkotmánynak kell lennie, de ma is időszerű az a kettős kötődés, amely ezeréves államiságunk történetét mindig jellemezte. Egyrészt hozzá kell járulnia, hogy megtaláljuk méltó helyünket Európában, másrészt az alkotmány erejével kell megerősíteni történelmi azonosságtudatunkat, nemzeti önbecsülésünket. Dr. Korom Mihály (Bács- Kiskun m. 8. vk ), az alkotmányjogi tanács elnöke elismerte: országunk jelenlegi helyzete nem nyújtja a legjobb feltételeket egy új alaptörvény megalkotásához. Mégis szükség van az új alkotmányra: az ország elindult egv bátor és újszerű reform útján, s a társadalom sokoldalú átalakításának elhatározottsága magában foglalja a jogállamiság további erőteljes kiépítését is. Ebben pedig kiemelekedő szerepet tölt be az ország alkotmánya az önmagukat túlélt jogintézmények megszüntetésével, a korszerű szabályozással. Határozottan leszögezte, hogy az alkotmány csak a szó igazi értelmében vett kollektív munka, nemzeti összefogás eredményeként születhet meg. Különösen nagy az Országgyűlés felelőssége abban, hegy a megalkotandó alaptörvény az egész ország alkotmánya legyen. Korom Mihály kifejezte egyetértését azzal a javaslattal, hogy az új alaptörvény, a „Magyarország Alkotmánya” elnevezést kapja. Emögött az a nagy kérdés áll, hogy az alkotmány az államé, vagy a társadalomé? „Én az utóbbi véleményen vagyok. Alkotmányunk legyen emberközpontú, az államhatalom elsőbbségével szemben” — mondta. Az államforma kérdéséről kifejtette, hogy a népköztársaság elnevezést pártolja, s nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint minden jelző csak gyengítő hatású. A politika és az alaptörvény viszonyát elemezve hangsúlyozta: az alkotmány nem indulhat ki napi politikai érdekekből, hanem az adott korszakban uralkodó politikai nézetekkel a lehető legjobb összhangban, azok jogi kifejezését hosszabb távra kell kodifikálnia. Bíró Miklós (Szabolcs-Szat- már m. 11. vk.), a MOM mátészalkai gyáregységének igazgatója javasolta, hogy az emberi és állampolgári jogok s az alapvető kötelességek közvetlenül a bevezető rész után kapjanak helyet az alkotmányban. Mondok Pál (Pest m. 26. vk.), a Pest Megyei Tanács nyugalmazott elnöke az államforma kérdésében a nép- köztársaság kifejezés elfogadását javasolta. A parlamentet illetően pedig egykamarás törvényhozás mellett tört lándzsát. Kárpáti András (Pest m. 22. vk.), a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat igazgató- helyettese javasolta: a társadalmi .tulajdon működő- képessége érdekében válaszszák el az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét. Végül javasolta, hogy az Országgyűlés az alkotmányozás idejére hozzon létre egv szakértői testületet, amelv csak a parlamentnek felelősen segítené az alkotmányozási munkát. Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet munkavédelmi vezetője azt hangsúlyozta, hagy az alkotmányozás folyamatából egyetlen politikai erőt sem szabad kirekeszteni, de ne is sajátíthassa ki magának egyetlen erő sem. Ma mér tarthatatlan — mondta — a kizárólag területi érdekeket megtestesítő választási rendszer; jó megoldás lenne, ha az országos, politikai szervezetek külön-külön listát állítanának össze, s a választók ezekre szavaznának. Kőrös Gáspár (Bács-Kis- kun, 4. vk.) az SZMT vezető titkára miután idézte a megfelelő megállapítást az 1949-es alkotmányból — kijelentette: nem voltunk és ma sem vagyunk még szocialista állam. A hatalmat a vezetés szűk csoportja éppen az alkotmány elfogadása után sajátította ki. Koncepciós perek, törvénysértő ítéletek sorozata bizonyítja^ az alkotmány megsértését. S a legutóbbi időszakig érszervekhez. A képviselő hangsúlyozta, hogy a tanácsok működésének továbbfejlesztésében az önkormányzat játszik kiemelkedő szerepet. Ehhez azonban meg kell teremteni a jogi feltételeket, biztosítani az ön- kormányzathoz nélkülözhetetlen önállóságot. Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár jti. 8. vk.), Név- és nőnapi kölcsönös köszöntés: a Parlament folyosóján dr. Borszéki Erzsébet és dr. Miklós Zoltán, nógrádi képviselők Kulcsár József felvételei vényben volt: ha az Országgyűlés nem ülésezik, jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja. Így történhetett, folyamatosan, hogy az úgynevezett kényes, esetenként titkos ügyeket törvényerejű rendeletbe lehetett foglalni az Országgyűlés nélkül. Kifejtette: az alkotmányban olyan szabályozás kell, amely biztosítja a törvényességet. s megakadályozza a hatalom kisajátítását. Ez a magyar társadalom alapvető érdeke. Balogh László (Pest m. 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke elmondta: a tanácsok közvetlenül befolyásolják a demokrácia alakulását, ezért az alkotmányozási munka során fokozottan kell rájuk figyelni, s pontosan rögzíteni jogaikat, a kötelességeiket, viszonyukat más állami a HNF Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának titkára az egykamarás parlament és az amellett működő alkotmánybíróság szükségességét hangoztatta. A képviselőnő szerint nem csupán valóban független igazságszolgáltatásra, független bíróságokra van szükség — ezek ugyanis csak az eléjük terjesztett ügyekkel foglalkoznak —, ha. nem olyan, a parlamentnek alárendelt szervezetre is, amely képes fellépni a törvényesség édekében. Ezért az ügyészséget nem szabad kivonni az Országgyűlés hatásköréből — vélekedett. A képviselőnő úgy fogalmazott, hogy „közepesen erős'1 jogkörrel felruházott köztársasági elnöki intézményt kell bevezetni. A ci" mçr kérdésében népszavazást javasolt Soltészné Pádár Ilona. • PARLAM ENTI J EGYZETEK Remélhetően dolgoznak m.a néhányan Magyarországon és nem a televízió előtt ülnek, nézve azt a szavazási procedúrát, amely lassan lejáratja az Ország- gyűlés hitelét — így hangzik egy kommentár a sok közül, amely azt a tényt minősítette, hogy a déli harangszó után is a tárgy- sorozat megállapításánál tartott a parlament. Jelét adva annak is. mintha igaz lenne a vád: nem tudja a képviselő, hogy mit szavaz meg. Ezt igazolják az olyan egyéni indítványok is, amelyek alig néhány héttel ezelőtti döntéseket kívánnak módosíttatni. A gyülekezési jogról januárban alkotott törvény módosítását célzó indítványnál dr. Miklós Zoltán és Sándor Gábor nógrádi képviselő tartózkodott a szavazástól. Miért? A kérdésre egybehangzóan válaszolnak: meg egy hónapos sincs az új törvény. Milyen lesz a . hitelünk, ha máris próbáljuk szétszedni. Lehet benne valami. Joggal merülhet fel a választópolgárokban: milyen elhatározással, időtálló érvénnyel döntenek akkor más, legalább ilven fontos, vagy még fontosabb kérdésekben. ☆ A közvélemény előtt is ismert volt, hogy képviselők egy csoportja egy másik, nem is olyan régen elfogadott napirend újratárgyalását kívánja elérni. A nagymarosi vízlépcsőről van szó, arnely mellett a nógrádi képviselők — jól felfogott megyei érdekekből — letették a voksukat. — A hét elején Mátra- novákon és Nádújfaluban találkoztam a választóimmal és bebizonyosodott, milyen szerencsés időpont az ülésszak előtti vélemény- csere. Tőzsér Gáspár nógrádi képviselő fenti szavai azt bizonyítják: szűikebb hazánkban is élénk érdeklődés kíséri az országban a vízlépcső ürügyén gerjesztett vitát. A képviselőt bíztatták, hogy álljon ki a korábbi döntés mellett. A NÖGRÁD parlamenti tudósítója az ülésszak első napján megismerkedhetett egy levéllel is, amelyet a Ganz Acélszerkezeti Vállalat mátraterenyei gyárából juttattak el dr. Hütter Csabának. az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja vezetőjénék. A levél állásfoglalás a bős— nagymarosi vízlépcső megépítésével kapcsolatban. A kollektíva felidézi, hogy milyen jelentős vízműtárgyak munkálataiban vettek részt és kinyilvánítják, hogy hasonlóképpen kívánnak cselekedni a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításában is. Mint írják, erre köteleznek a már megkötött szerződések is. A levél így folytatódik: „Nyugtalanítólag hat a gyár dolgozóira a vízlépcső- rendszer megvalósítása körül újra és újra fellángoló vita. Ügy ítéljük meg, hogy ez ma már nem környezet- védelmi vita, hanem egyre inkább a kormány és a párt ellen lirányuló nyílt támadás. Dolgozóink egyetértenek és támogatják az Országgyűlés októberi ülésén hozott döntését. Annak felülvizsgálatát, módosítását nem tartják indokoltnak.” A levél végül kéri a nógrádi képviselőket, hogy álljanak ki a korábbi döntés mellett. A képviselők tegnap így is jártak el. Ha a tudósító a privát szavazatszámlálással nem téved. a nógrádiak közül egyedül dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet tartózkodott a szavazástól. — .Sem pro, sem kontra nem kaptam olyan érveket, amelyek egyértelműbbé tennék a döntést. Éppen ezért tartózkodtam a sza- vazástóLoktóberben is. Meg azért, mert az Országgyűlés nem volt és nincs döntési helyzetben, hiszen olyankor kérték a véleményünket, amikor a beruházásban már visszafordíthatatlan események történtek. Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet kétkedik és hajlik arra, hogy támogassa az újratárgyalást. — Igen, mert ha a biológiai szennyvíztisztítás megoldására nem lesz garancia, akkor ez a tény befolyásolja a mi víznyerési lehetőségeinket is. ☆ A vélemények tehát igen sokszínűek. Tőzsér Gáspár tolmácsolta a mátratere- nyeiek véleményét. Talán nekik is aláírásokat kellene gyűjteni, ellenkező előjellel. A gondolatot azonban így folytatták: de ki fog akkor dolgozni ? Megszívlelendő észrevétel. Lejárató. az erőket szétziláló demonstrációk helyett a munkával sem ártana foglalkozni. Kelemen Gábor Szabó Miklós (Békés m. 5. vk.), az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára támogatta annak egyértelmű megjelölését, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam. Az államformával kapcsolatban a népköztársaság elnevezés további megtartását javasolta, ami összhangban van a népfelség elvével, a népnek, mint a hatalom kizárólagos forrásának megjelölésével. Javasolta az álltam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezet címének megfordítását, fontosnak ítélve, hogy a társadalom és az állam viszonyát fogalmazza meg az alaptörvény. Egyetértve a köztársasági elnöki funkció létrehozásával a parlament s^repét figyelembe vevő elnöki intézmény mellett voksolt. Dr. Séra János (Komárom m. 10. vk.), kisbéri körzeti állatorvos úgy vélte: a társadalom elvárja, hogy az államhatalmi szervek jogilag elhatárolódjanak, legyen egyéni és közhatalmi autonómiájuk és saját céljaikat mindenkor rendeljék alá a közjó igényének. Az is joggal elvárható — folytatta —, hogy a köztársaság elnökét és a területi önkormányzatok elnökét, s helyetteseiket mindenki országosan, illetve területarányosan válassza meg titkos szavazással. Legyen egykamarás ország- gyűlésünk függetlenített képviselőkkel — mondta —, s az országos szervek egy-egy képviselőjét csak tiszteleti vendégként lehessen meghívni a parlamentbe. A kormány tagjai ne Tehessenek képviselők. Közéletünk morális válsága miatt független alkotmánybíróságot sürgetett, a költségvetés felhasználását ellenőrző legfelső állam; számvevőszék bevezetését igényelte, s úgy ítélte, hogy kell független vádhatóság is. De sem az említett szervek, sem a hadsereg, sem a rendőrség országos és középszintű vezetői ne tölthessenek be vezető pártfunkciókat. Ugyancsak az igények között említette, hogy az alkotmány rögzítse az állami tulajdon alanyi állami birtoklásának módját és felelősségét. Az alkotmány tükrözze továbbá a jogok és az állami igazgatási szervek felépítése mellett az egyén, a család és az egész emberiség sorsáért való felelősséget. Varga Imre (országos lista) szobrászművész elöljáróban hangsúlyozta: felcsillant a remény egy nép számára a félelem nélküli élet megteremtésére. Őszinte tisztelettel gondol azokra — mondotta —, akik egy, a diktatúra eszközeinek birtokában levő párt vezetőiként képesek voltak ilyen mélységig átgondolni, újraértékelni saját múltjukat közösen átélt negyven évünket. Kiegészítő javaslatairól szólva kiemelte: az alkotmány deklarálja a bíróságok, az ügyészi testület függetlenségét. A többpártrendszer körülményei között a rendőrség megerősítésére lesz szükség — vélekedett a képviselő —, mert megnövekedik a cselekvésvágy, s vele a közrend labilissá válhat. Javasolta : a rendőrség legyen teljesen független az MSZMP-től; hozzanak létre olyan önálló szervezetet, amely mindenki számára a rend őre. Indítványozta továbbá, hogy a munkásőrséget szervezzék át önkéntes rendőrséggé. A honvédségről szólva — az 1968-as eseményekre emlékeztetve — hangsúlyozta: amennyiben a Varsói Szerződés záradékai között van olyan, amely honvédségünket külfödi politikai elnyomó szankcióra kötelezi, akkor azt vizsgálják felül. Javasolta, hogy a honvédség ne pártoktól függő szervezet legyen; csak a haza védelmét. s ne pártutasítások végrehajtását szolgálja. A képviselő a többkamar tás parlament mellett tette le voksát, s indítványozta azt is. hogy a nemzeti kisebbségek, a vallási . csoportosulások képviselői létérdekeiket érintő törvények tárgyalásakor kapjanak vétójogot. Kitért az összeférhetetlenség önálló szabályozására is. Mint mondotta, a mostani parlamentnek nem egy megyei tanácselnök is tagja. Ők mint képviselők — törvényhozók bizottsági tagként ellenőrzők; tanácselnökként végrehajtó jogkörrel rendelkeznek. „Képviselőként az ellene felhozott panaszokat meghallgatja, meígéri, hogy eljár önmaga ellen, majd bizottsági tagként mindkét önmagát ellenőrzi.” Megoldást csak az a konstrukció adhat, ha a megyei tanácselnökök — csakúgy mint a nemzetiségiék, a vallások és a cigányság képviselői — egy külön kamarában tevékenykednek, s ott vétójoggal rendelkeznek. A soros elnök valamivel este hét óra előtt berekesztette az ülést; ma az alkotmánykoncepció feletti vitával folytatja munkáját az Országgyűlés. (MTI)
