Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-08 / 57. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON.. telexen érkezett. Mit mond a törvény a gyülekezési jogrél? Rendezvények közterületen Március 15-e előkészüle­teiről rendszeresen tudósít­va megírtuk: a megyeszék­helyien a Magyar Demok­rata Fórum helyi szerveze­tének állásfoglalása szerint a közös ünneplést szorgal­mazzák. Az előzetes híradá­sok szerint az ország más vidékein párhuzamos ren­dezvényekre is sor kerül, a szabályok azonban minden­kire egyformán vonatkoz­nak. Bárki, bármilyen szer­vezet is legyen a rendez­vény gazdája, az irányadó a gyülekezés; törvény, ame­lyet 1989. január ll"i ülé­sén fogadott el az Ország- gyűlés. Az 1989. évi III. tör­vény abbó] indul ki, hogy a gyülekezési fog minden­kit megillető alapvető sza­badságjog. Gyakorlása kere­tében békés összejövetelek, felvonulások, tüntetések tart­hatók, s ezeken a részt vevők véleményüket szaba­don kinyilváníthatják. A törvény általános rendel­kezései ugyanakkor azt is kimondják : a gyülekezési jog gyakorlása nem való­síthat meg bűncselek­ményt, vagy bűncselékmény elkövetésére való felhívást, nem járhat mások jogainak sérelmével. Mit mond a gyülekezési törvény a rendezvény szer­vezéséről ? A közterületen tartandó esemény szervezé­sét a rendezvény helye sze­rint illetékes rendőrkapi­tányságnak legalább a ' meg­tartás tervezett időpontja előtt három nappal írásban be kell jelenteni; s ezen túl külön engedélyre nincs szükség. A bejelentési kö­telezettség a rendezvény szervezőjét terheli. Ennek tartalmaznia kell a terve­zett esemény kezdetének és befejezésének várható idő­pontját, helyszínét, illetve útvonalát; a rendezvény cél­ját, napirendjét ; ’ a részt­vevők várható létszámát; a rendezvény zavartalan lebo­nyolítását biztosító rende­zők számát. Végül: a szer­vező szerv vagy személyek és a szervezők képviseleté­re jogosult személy nevét és címét. A törvény természetesen rendelkezik arról is, hogy a' bejelentett rendezvény milyen esetekben tiltható meg, s az ilyen határozat ellen milyen bírósági jog­orvoslat vehető igénybe. Alapvető tudnivaló, hogy a rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik. H,a, a részt­vevők magatartása a rendez­vény törvényességét veszé­lyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendez­vényt feloszlatni. Ott. ahol nagyobb tömeg van, előfor­dulhat kisebb-nagyobb kár is. A törvényalkotók erre is gondoltak: a rendezvény résztvevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szer­vező a károkozóval együtt egyetemlegesen felél. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Házban tizenkét számítógépen dolgozhatnak és tanulhatják a programozást a számítógépes tanfolyamok résztvevői. Az általános és szakközépiskolás diákok mellett a felnőttek is szívesen tanulják a modern technikával kapcsolatos tudnivalókat. Az alap- és haladó tanfo­lyamokon jelenleg hetvenen vesznek részt. Képün­kön Percze Gábor technikus magyarázza a részt­vevőknek a számítógepek működését. —RT— Adózási tudnivalók sorkatonai szolgálatra bevonultaknak Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal tájékozta­tása szerint minden munkál­tató köteles a sorkatonai szolgálatra bevonult fiata­lokkal az 1988-ás esztendő­ről, az adófizetés teljesítésé­ről elszámolni, mivel az érin­tett fiatalok munkaviszonya szolgálati idejük alatt sem szűnt meg. A munkáltatók­nak január 31-ig kellett megküldeni az érintett fia­talok lakcímére vagy szolgá­lati helyére az igazolást az adóév során kifizetett jöve­delmekről és a levont adó­előlegekről. Hasonlóan más adóalanyhoz a sorkatonák­nak is február 20-ig kellett elkészíteni nyilatkozatukat arról, hogy a munkáltatótól származó jövedelmeiken kí­vül volt-e a múlt esztendő­ben más jövedelmük is. Ha ez a nyilatkozat elké­szült, akkor a megfelelő igazolások benyújtása esetén a munkáltató köteles az összjövedelmet csökkentő té­nyezőket és az adókedvez­ményeket is figyelembe véve az adóalapot és az adót megállapítani. Lakbérek, albérletek — ügyészségi vizsgálat Nőtt azoknak a száma, akik — önhibájukon kívül — nem fizettek lakbért. Ezért, illetve a közüzemi dí­jak fizetésének elmulasztása miatt indul a lakásügyi pe­rek döntő többsége — álla­pítja meg a Legfőbb Ügyész­ség most nyilvánosságra ho­zott jelentése. A vizsgálat rámutat: e perekben akkor születik igazságos döntés, ha a bér­lőnek nem kell elhagyni a lakást abban az esetben, amikor megállapítható, hogy kötelezettségét rajta kívül álló ok —, például betegség, haláleset — miatt nem tud­ja teljesíteni, és mulasztását időközben pótolta. A fő­ügyészségek 2553 lakásügyi per tapasztalatait értékelték, hogy megállapítsák : a mó­dosított lakásügyi jogszabá­lyok mennyiben szolgálják a lakáspolitikai célok meg­valósítását. Az ügyészségek — e perek alapján — elemezték a bér­leti és albérleti díjak mérté­két is. Arra a következte­tésre jutottak, hogy e dí­jak — az állami lakások ki­vételével — jócskán megha­ladták a törvényes mértéket, azonban emiatt a vizsgált időszakban senki sem indí­tott pert. Időszakos árengedmény néhány barnmfiipari termékre Keddtől olcsóbban forgal­mazhatnak néhány baromfi- terméket a fővárosi üzletek és a Dunakanyar helységei­nek boltjai. A Budapesti Baromfi-nagykereskedelmi Vállalat ugyanis a jelenlegi fogyasztói árnál 20—22 szá­zalékkal olcsóbban adja át — amíg a készletekből fut­ja — a kiskereskedelmi vál­lalatoknak és a magánkeres­kedőknek a csirkemájat, a csirke far-hátat, a pulyka­szárnyat, a pulyka far-há­tat, a libaaprólékot és még néhány baromfiterméket. Mayer Pál, a nagykeres­kedelmi vállalat igazgatója elmondotta: az árengedmény ugyan nem kötelező a bol­tosok számára, ám a kiske­reskedelem érdekeltségét az­zal igyekeztek megteremteni, hogy számukra változatlanul az eredetileg megállapított árrést tartják fenn, azt nem a kisebb fogyasztói ár után számítják. A vállalat nem először nyújt kedvezményt a fo­gyasztóknak. Az óbudai Kö­zértnek évek. óta rendszere­sen olcsóbban adnak barom­fihúst, ezúttal azonban a kedvezményt kiterjesztik a vállalat által ellátott vala­mennyi kereskedelmi üzlet­re. Az elkövetkező hetekben mintegy 1100—1200 tonna árut kínálnak olcsóbban, összesen 8—8,5 millió fo­rint megtakarítást nyújtva a fogyasztóknak. A baromfi-kereskedelmi vállalatnál azt is elmon­dották, hogy tapasztalatuk szerint a kiskereskedelmi vállalatok egy része az. utób­bi időben már eléggé gyak­ran alkalmazza az általuk javasolt fogyasztóiár-csök- kentést, amire korábban ke­vés példa volt. Egyre inkább belátják: a nagykereskede­lem csak akkor ajánl árle­szállítást, ha valóban na­gyobb mennyiségű áruja van raktáron, és hosszabb időre tudja a termékeket fo­lyamatosan a boltokba szál­lítani; eddig ugyanis több­nyire kisebb tételek árle­szállítása került szóba, s ilyenkor a kiskereskedelem számára már az átárazás többletmunkájának is visz- szatartó hatása volt. (MTI) Helyiket a sok közül? Pályaválasztó diákok között Szécsényben Az elmúlt hetekben, hónapokban gyakran tették fel ma­guknak a kérdést a most végzős nyolcadik osztályosok: milyen pályán tanuljak tovább? Bizony 14 éves fejjel nem könnyű dönteni, egyeztetni a képességet, adottsá­got, az érdeklődési területet a lehetőségekkel. Komoly ön­ismeretet, felnőttes gondolkodást igényel a pályaválasz­tás. Későbbi keserűségek forrása lehet még így is á mostani döntés. Szécsényben, a II. Rákó­czi Ferenc Általános Isko­lában 129 végzős diáknak kellett döntenie. Ehhez a szülőktől, a tanároktól na­gyon sok hasznos tanácsot kaptak, amely megkönnyí­tette a helyzetüket. — Pedagógiai munkánk­ban kiemelkedő szerepet kap a pályaválasztás — mondja Antal Józsefné igazgatóhelyettes, pályavá­lasztási felelős. — Az osz­tályfőnökök tervszerűen ötö­dik osztálytól nyolcadikig foglalkoznak vele. Igen gazdag a módszerek tárháza. Szakmákat ismernek meg a tanulók, üzemlátogatáson vesznek részt, különböző szakembereket hívunk meg beszélgetésekre. Tanulóink különböző típusú középisko­lákba látogattak el. Volt di­ákjainkat, középiskolai ta­nárokat fogadtunk, akik vá­laszoltak a tanulók kérdései­re. A szülők részére is tar­tottunk a pályaválasztással kapcsolatos összejövetelt. y A különböző szakkörök, fa­kultációs foglalkozások szin­tén elősegítik, hogy a tanu­lók jobban megismerjék ön­magukat, és ezzel is meg­alapozottabb legyen a pálya- választásuk. Országos beiskolázású két tannyelvű tagozatos gimná­ziumba 4 tanulónk jelent­kezett, közülük hármat fel­vettek, Művészeti szakkö­zépiskolába ketten szeretné­nek bejutni. Jelentkeztek a gyerekek erdészeti, hajózá­si, óvónői szakközépiskolá­ba. Ezek ugyancsak országos beiskolázású intézmények. A tanulók jelentős része — pontosan 120 végzős — a megyében akar továbbtanul­ni. Több mint a fele szak­munkásképzőbe, kisebb része szakközépiskolába kéri fel­vételét. Tizenhat diák gim­náziumba készül. A 8/a. osztály, osztályfő­nöke, Vanya Tiborné 31 Ha hirtelen megszólal a zene az utca felöl, is nincs a 'környéken semmilyen ko­szorúzás vagy ünnepség, az emberek már nem lepődnek meg, hisz jól tudják, ez \nem lehet más, mint a kedvelt mozgó ruhatisztító. gyermek jövőjének alakulá­sát egyengeti: — Azt szeretném, hogy a gyermekek megtalálják he­lyüket a világban, kiegyen­súlyozott emberek legyenek. Fontosnak tartom a küzdő­képességet, az akaraterőt, az alkalmazkodó és meg­újuló adottságokat. Arra ne­velem a rámbízott gyere­keket, hogy az egyéni képes­ségeiket és az élet valóságos igényeit vegyék figyelembe döntéseiknél. Iparkodtam ennek érdekében a családi házzal szoros pedagógiai kapcsolatot kialakítani. — Hogyan beszélnek pá­lyaválasztásukról a közvet­lenül érintettek? — Én óvónő szeretnék lenni, mert nagyon szere­tek a kisgyermekekkel fog­lalkozni. Énekkarra járok, zenét tanulok, hogy bizto­sabb legyen a felvételim — mondja Pásztor Zsuzsanna. — Szüleim és tanáraim ja­vasolták, hogy a kereske­delmi szakközépiskolába je­lentkezzem — így Lászlók Karolina. — Én jogász szeretnék lenni. Ezért most gimnázi­umba kértem a felvételimet — szól Bacsa Enikő. — ‘Én egy kicsit magasra tettem a mércét: orvos sze­retnék lenni, ezért a gimná­ziumba megyek — nyilat­kozza a kitűnő tanuló Ná­das Ágnes. — Szintén felsőfokon sze­retnék továbbtanulni, ezért jelentkeztem a gimnázium­ba — jelzi Kürtösi Emőke. Péter Kinga, Balogh Judit és Pénzes Edina is a j'pbb tanulók közé tartozik, de még nincs határozott dön­tésük. Egyet viszont tud­nak: a gimnázium után főiskolán vagy egyetemen szeretnének továbbtanulni. A Salgótarjáni Ruházati Kisszövetkezet felvevő gép­kocsija immár négy éve járja Nógrád, Heves és Pest megye kisebb és nagyobb településeit, szedi be a szennyest a lakosságtól és a közületektől, hogy aztán leg­Elég sok gyermek pálya- választásában játszott szere­pet a szülők foglalkozása. — Gimnáziumba és ka­tonai kollégiumba szerelnék menni, kiskorom óta ér­deklődöm a katonai élet iránt. Biztos azért, mert édesapám is katona — je­lenti ki határozottan Végh Zoltán. ^ Édesapám villanyszere­lő, Tén is az akarok lenni — mondja Horváth Norbert. Azonos okok miatt szeretne autószerelő lenni Borzák Gábor, Németh Gábor és Nagy Gábor. Magulya Anna pályavá­lasztására a nővére volt ha­tással, aki kereskedelmi szakközépiskolában tanul. — Itt az iskolában meg­szerettem a biológiát és a kémiát. Érdekelnek az álla­tok. Ezért kértem a felvé­telimet a ceglédi állat-egész­ségügyi szakközépiskolába — újságolja Rigó Albert. — Számítástechnikai tan­folyamra járok, ott szeret­tem meg a számítástechni­kát — így Mátrai Ramóna, akinek a véleményével osz­tozik Magulya Eszter is. Tőzsér Róbert meséli : — Nehezen tudtam dön­teni; a gépek és a szerelés érdekel. Végül a gépjárműt szerelő technikai szakközép- iskolát választottam. Hasonló dilemmája volt Varga Bálintnak, aki a me­zőgazdasági szakközépiskola gépszerelő szakára adta be jelentkezését. — Szeretek rajzolni, ter­vezgetni. Ezért esett a vá­lasztásom az építőipari szak- középiskolára — vallja Pifka Anett. — Nem vagyok jó tanuló, de biztos, hogy jó szoba­festő leszek — véli Cseri Riehárd. Kőmíves Zoltán is hason­ló elképzeléseket melenget. Vágyak, elképzelések, ame­lyek az osztályfőnök véle­ménye szerint megalapozot­tak. Az elhatározásokban benne van az önismeret. Realitásukról a holnap adja meg a választ. (szenográdi) később hat nap múlva, már patyolattisztán visszaszállítsa jogos gazdájának. Szőnyegek, ruhák, öltö­nyök, plédek vegytisztításá- val foglalkoznak, s időközben jócskán népszerű lett ez a háztól házig forma, kialakult mára egy jókora ,törzsközön­ségük, sokan szinte türelmet­lenül várják, mikor érkezik ismét az a szimpatikus fia­talember. Józsa István, a „mozgó járőr” nem egészen új mo­toros a szakmában, hisz ko­rábbi és jelenlegi munkahe­lyén immár tizenkét év óta űzi ezt a tevékenységet. dVli­kőr a képünk készült, éppen Ipolytarnócon járt, Hornyán Pálnénak hozta vissza i a frissen mosottakat, aki mint elmondta, gyakran megállítja a kocsit; neki már csak azért is megéri, mert ha be­vinné a nagyobb darab mo- satlant Salgótarjánba, már az útiköltség is majdnem ak­korára rúgna, mint maga a szolgáltatás díja. És így rá­adásul házáig hozzák, csak ki kell inenni á kapuig, s máris kapja a patyolattisz­tát... Házig hozzák a tiszta ruhát (balás—bábéi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom