Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-07 / 56. szám
1989. MÁRCIUS 7.. KEDD NOGRAD 3 KSH-felmérés az állattenyésztésről Mlegsem Hagyunk a gödörben... A mezőgazdasági terület adta lehetőséggel nem él kellőképpen a hazai állattartás, a teljesítmény elmarad az európai átlagtól ; az állatállomány 15 éve folyamatosan csökken — ezek a főbb megállapításai a Központi Statisztikai Hivatal felmérésének, amelyet az „Állattenyésztésünk nemzetközi összehasonlításban” című kiadványban tett közzé. Az egységnyi mezőgazdasági területre jutó állatállomány Európában Hollandiában a legmagasabb. Itt száz hektár mezőgazdasági területre 322 állat jut; Magyarország ebben az összehasonlításban — 54 haszonállattal — a 14. helyen áll. A fejlett állattartó országokon kívül megelőz bennünket Norvégia, Finnország és Csehszlovákia is. Az állattenyésztés intenzitását tekintve hazánk a középmezőnyben helyezkedik el; egyhektárnyi mezőgazda- sági területen 500 dollár körüli értékű állati terméket állítunk elő, hasonlóan Franciaországhoz, Angliához, Írországhoz, Finnországhoz, Svédországhoz és Olaszországhoz. Az állattenyésztés szerkezetére Európában két ország — Görögország és Magyarország — kivételével a szarvasmarha túlsúlya jellemző, ezután általában a sertés következik. Görögországban a baromfi, Magyar- országon pedig a sertéstartás a legnagyobb részarányt kitevő állattenyésztési ágazat. összességében állatállományunk több mint fele sertés és baromfi, az állati termékeknek pedig kétharmadát adja ez a két állatfaj, ami Európában a legnagyobb ilyen arány. Európában a tejtermelés színvonala az egy tehénre jutó hozam alapján Dániában a legmagasabb. Hazai állami gazdaságaink átlaga megfelel a dániainak, megközelíti az évi 5000 kilogrammot. Az országos átlag azonban 20 százalékkal elmarad az élenjáró országokétól. A tojástermelés ugyancsak Dániában a legjobb, s e téren Magyarország csupán a 17. helyen áll, mindössze Lengyelországot és Görögországot előzve meg az európai államok közül. A baromfihústermelés viszont számottevő, amit az is mutat, hogy Magyarország Európa harmadik legnagyobb baromfihúsexportőre. Állati termékekből az egy lakosra jutó évi termelés Magyarországon meghaladja a 300 dollárt, ami igen jó teljesítmény. Csak három ország ér el Európában ennél jobb eredményt: Írország, Dánia és Hollandia. Az egy lakosra jutó baromfihús-, tojás- és sertés- hústermelés alapján Magyarország az első, második, illetve harmadik helyen áll. Marhahús-, és juhhús-, valamint tej- és gyapjútermelésünket tekintve viszont hátrább vagyunk az európai országok sorában. A külkereskedelmi forgalom egyenlege állati termékekből hazánkban — a gyapjú kivételével — pozitív. A juhhúsnak kereken 90, a marha- és baromfihúsnak 40, a sertéshúsnak 25, a tojásnak 5 százalékát exportra termelik a gazdaságok. Marha- és baromfihús-kivitelünk az utóbbi 20 évben, sertéshúskivitelünk pedig az elmúlt tíz évben dinamikusan emelkedett. A kivitel további növekedését és a belföldi fogyasztás szinten tartását — a statisztikusok megállapítása szerint — az állatállomány csökkenésének a megállítása, a szaporulati arány emelése, a szarvasmarhánál pedig a vágási súly növelése biztosíthatja. (MTI) A nő választ... Trópus a sarkvidéken A sarkvidéki Spitzbergák egykor trópusi terület volt — leningrádi növénykutatók jutottak erre a megállapításra, a 40—60 millió évvel ezelőtti időszakból származó megkövült fákra és páfrányokra bukkanva a Spitzbergákon. Egyebek között pálmák, mamutfenyők, juharfák megkövült törzseit és levéllenyoma- tait fedezték fel, továbbá a történelem előtti madarak, teknősök és alligátorok maradványait. Egykor tehát olyan klímának kellett uralkodnia a Spitzbergákon. mint manapság a trópusokon. Meleg, párás nyarak váltakoztak száraz telekkel, az évi középhőmérséklet mintegy 18 C-fok lehetett. De hogyan burjánozhatott a zöld növényzet aktív fotoszintézis nélkül a négy hónapos 'sarkvidéki éjszaka idején? A tudósok nem tartják lehetetlennek, hogy azokban az időkben a föld tengelye kisebb szöget zárt be az egyenlítői síkkal, így lényegesen rövidebb volt a sarkvidéki éjszaka. Még az is lehetséges, hogy egyáltalán nem volt sarkvidéki éjszaka. Az indiai Radzsasztán államban a nők nem csinálnak problémát a kötetlen párválasztásból, a partnercseréből. Az újraházasodás- nak külön rítusa van, a na- ta. Akkor esik meg, ha a házastársak valamelyike meghal, vagy az egyik egyszerűen elhagyja a társát. Az elhagyásban főleg a gyengébb nem képviselői a Budapesten lesz a „Drogmentes élet” elnevezésű nemzetközi alapítvány — az International Drag Free Life Foundation — központi irodája, amely ellátja majd az alapítvánnyal kapcsolatos operatív teendőket. Erről döntött a, napokban a svájci Lausanne-ban tartott ülésén a Nemzetközi Alkohol- és Kábítószer-ellenes Tanács (ICAA). Lóska Szilárd, az Országos Egészségvédelmi Tanács titkárságának vezetője, az intézőbizottság tagja az MTI munkatársának elmondotta: az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás. az AIDS. a dohányzás, valamint a dopping ellen fellépni szándékozó nyitott alapítványt magvar k ezd em ényezés re hozta létre a tanács. Az immár 91 ország 570 tagszervezetét tömörítő nemzetközi szervezet a tagok bevált módszereinek széles körű kezdeményezők. A nata ceremóniája törzstől és kaszttól függően változik. Legelterjedtebb formája, hogy a nő vízzel teli edénnyel a fején beállít a kiszemelt új férjéhez, aki a csöbröt a háza elé kirakva tudatja: a házasság megköttetett. Nem ritka eset. hogy az újdonsült férj vigaszdíjat fizet elődjének. hasznosításával kívánja gátolni e világméretű jelenségek terjedését. Az ülésen egyébként több más téma kapcsán is elhangzott Magyarország neve. Kanada például felmérést készített a nemzetközi szervezet te vékeny ségér öl, s ennek alapján) az utóbbi évek legsikeresebb rendezvényének, az 1986-ban, Budapesten tartott szakmai konferenciát ítélte. Szó volt továbbá arról ,is, melyik ország adjon otthont 1992-ben az ICAA következő, 36. kongresszusának. A legutób. bi időkig öt jelölt — az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Brazília, Jordánia és Magyarország — vetélkedett a rendezés jogáért; ma már csak Brazília és hazánk van versenyben. Az igazgató tanács júniusi, párizsi szakmai konferenciáján dönt majd a kongresszus végleges helyszínéről. (MTI) Drogmentes élet — nemzetközi alapítvány Munkánk van, nyereségünk viszont nincs, jobb lenne, ha kevesebb lenne a munkánk és nagyobb a nyereségünk — utal az elmúlt esztendő főbb momentumaira és érzékelteti mai valóságukat Botka Miklós, a Nógrád Megyei Tanácsi Építő és Tervező Vállalat igazgatója, ‘majd így folytatja: — bennünket 1988- ban a hagyományos technológiával készült balassagyarmati komplex oktatási intézmény vitt a jégre. Ennél az épületnél lényegesen magasabbak voltak a költségek, mint ahogy azt annak idején a versenytárgyalási szerződésben vállaltuk. Tetézte gondjainkat, hogy az előző évek 10—12 százalékos átlag-áremelkedésével szemben tavaly csaknem 30 százalékkal nőttek az általunk felhasznált beépített alapanyagok és szerelvények árai. Kis veszteséget könyvelhetünk el a pásztói lakásoknál, a többi létesítménynél viszont hoztunk valamilyen összegű nyereséget. Kétségtelen, hogy rossz évet hagytunk magunk mögött, mégsem vagyunk a gödörben, mert van nyereségtartalékunk... Ellentmondások közepette Az elmúlt esztendőt ellentmondások sokasága jellemezte. Tizenöt százalékos létszámcsökkentés mellett átadtak 60 lakást, változatlan áron számítva jelentősen — 10 százalékkal — növelték a termelékenységet, teljesítményarányosan fizették ki a béreket, a tervezőrészleg tervszinten hozta a részére kijelölt feladatot. Jövedelem származott a szállítási tevékenységből is. Apasztotta az elérhető nvereség nagyságát az energiaárak növekedése, a kőműves-, ács- és bádogoslétszám hiánya. A feladatok elvégzésébe bevont kisvállalkozók kétszer annyit kértek az elvállalt feladatért, mint amennyit elszámolhattak. Nem volt az igényeknek megfelelő a belső előkészítés sem, s kibillentette a vállalat egyensúlyi helyzetét a bevezetett személyi jövedelemadó visszahúzó ereje. — Nagyvonalakban ilyen hozománnyal kezdtük az idei évet — mondja az igazgató. — Saját bruttó termelésünk — figyelembe véve a meglévő szerződésállományt és a várható újabb feladatokat — 8—10 százalékkal haladja majd meg az 1988. évit. Kapacitásunk eddig 80 százalékra már le van kötve. Ezen belül vannak 1990-re szóló feladatok is. — Milyen az összetétele? — Jobb mint 1988-ban. Bár az épületek olyan ösz- szegűek, hogy az átfutási idők hosszabbak, ezzel szemben a korszerűbb technológia hányadának növekedése — panelből — gyorsítja a tempót és mérsékli a költségeket. Az inflációs folyamat ez évben is tovább folytatódott, de ahol lehet, megpróbáljuk valamilyen formában a költségek emelkedését mérsékelni. Sokat segítene, ha partnereink fizetőképessége is javulna — válaszolja Botka Miklós. A talpraállás érdekében mindenki számára alapvető követelmény a bevételek ütemességének biztosítása, a költségek érvényesítése, a tervszerűbb, termelékenyebb, hatékonyabb munka. Nem lesz könnyű, mert a szállítópartnerek két számjegyű inflációt jeleznek. Arról viszont hallgatnak, hogy az általuk küldött termékek minősége tovább romlik. Ha szétdarabolnánk... — A költségmérséklés egyik sikert H.gérő formája a termelőszervezetek önállóságának növelése, illetve egyes yesetekben az elkülöníthető részlegek új formában való működtetése. Mi várható e tekintetben? — Ésszerűen tovább folytatjuk a termelőszervezetek önállóságának növelését. Nagyobb lesz az érdekeltségük, szabad kapacitásukat saját maguk köthetik le, az építésvezetőségek egymás között is vállalkozhatnak. Igazodva az előbbiekhez, a központban már tavaly ösz- szevontuk a termelési, műszaki és vállalkozási osztályt. Hatására ésszerűbbé vált a létszámgazdálkodás, mérséklődtek a párhuzamos tevékenységek. Az új adórendszer bevezetése viszont ellenkezőleg hatott: nemcsak megnövelte, hanem fel is forgatta számviteli rendszerünket. Rátérve az új társasági formákra, az a véleményem, hogy nálunk vannak egymástól jól elkülöníthető termelő-, gazdálkodó egységek, önállóságukat mégsem volna célszerű kft, vagy más új formára átváltani, mert a végtermék — az épület elkészítése — az alapvető követelmény. Ha szétdarabolnánk az egységeket, bizonyára nagyobb lenne a nyereségük, de nem biztos, hogy érvényesülne megbízóink igénye, miszerint határidőre és jó minőségben készüljön el az épület — állítja Botka Miklós. Szolid nyereséget Az idén nincs olyan feladatuk, amelyeket verseny- tárgyaláson nyertek volna el. Valószínű, ebben szerepe van a háttéripar fejletlenségének, amely lehetetlenné teszi, hogy a vállalat versenyeztesse az alapanyag- gyártókat és a szerelvény - beszállítókat, mert kiszolgáltatott helyzetben van. Ezért a szerződések kényszerszülte megbízásos alapon jönnek létre, vagy esetleg úgy, hogy nincs, aki azt elvállalja. Pedig az építési beruházások is egyre szűkülnek, a kamatlábak pedig tovább növekednek. — ,Az előbbiek inilyen hatással vannak a nyereségre? — Szolid, egy-két millió nyereséget kívánunk elérni. Már most látjuk, tapasztaljuk, hogy ezért is keményen meg kell majd dolgoznunk — zárja gondolatait az igazgató. — vcnesz — Felvásárlók közelharca Idén is versenyben a balassagyarmati áfész Tavaly is közeliharcot vívott a felvásárolható zöldségért, gyümölcsért a balassagyarmati áfész, s nincs rá garancia, hogy ez évben könnyebben jut hozzá. Hiába, hogy jelentős összeget áldoz a kistermelők támogatására, az áru általában azé lesz, aki többet fizet érte. Az árverseny mellett több gond nehezítette tavaly a felvásárlást. Az ubo.rkások- nak a piac megemelkedett minőségi követelményeivel kellett szembenézniük, kereslet csak a 6—9. illetve 9—12 centiméteres termésre volt. A nyúlásoknak az év során fellépő nyúlbefiagség- gel kellett megküzdeniük, a betegség miatt a tenyészállo- mánv jelentős része elpusztult. Megritkítatta a méhcsaládokat a varroaatika- fertőzés, ráadásul a tavaszi fagyok miatt az akácvirág is kevés volt — a méhészek sem fogják a sikerévek közt jegyezni 1988-at. Mindezek ellenére, a balassagyarmati áfész teljesítette felvásárlási előirányzatait, igaz, jóval több munkával, mint ameny_ nyíre egy könnyebb évben szükség van. Ebben az évben 40 millió forint bevételre számít a szövetkezet a felvásárlásból. Uborkából a tavalyitól kevesebbet, 500 tonnányit számít átvenni, konzervipari feldolgozásra 50 tonna paradicsomot termeltet. Málnából 250 tonna, ribizliiből 40 tonna felvásárlásával számol. Nyálból várhatóan 65 tonnát, mézből pedig 30 ton_ nót vesz meg a kistermelőktől. Telt ház az újpesti öbölben Az újpesti öböl számos dunai hajó és uszály téli horgonyzóhelye, ősszel sorban foglalják el kikötőhelyeiket az itt telelő vízi járművek. Közülük néhányan — festésre és javításra szorulnak — a parton várják a következő hajózási idény kezdetét. A hajójavító üzem / A kikötői zsúfoltság Javításra várva
