Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-31 / 76. szám
2 NOGRAD 1989. MÁRCIUS 31.. PÉNTEK Újra Budapesten az eltérített MÁLÉV-gép A MALÉV MAH 640'es számú járata viszontagságos kitérő után csütörtökön hajnalban, fél 1 után néhány perccel leereszkedett a Ferihegyi repülőtér betonjára. Az eltérített gép személyzete, Durucz Jenő, repülőgépparancsnok, Zám- bó Mihály másodpilóta, Szabó Béla fedélzeti mérnök és Karádi György utaskísérő, valamint Taba Lajos, a prágai magyar konzul, aki Prágából túszként utazott a gépen, e késő-korai órán is készségesen válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondták: a két gépeltérítő egyike, Mauser karabéllyal a kezében hatolt be a pilótafülkébe, és követelte, hogy a gép induljon az Egyesült Államokba. Mint később kiderült, a gépeltérítők teljesen véletlenszerűen választották a MA- LÉV-gépet, ugyanis ez állt legközelebb a repülőtéri épülethez, és ajtajai is nyitva voltak. Mivel a géprablóknak nyelvi nehézségei voltak, az irányító torony közvetítésével sikerült Taba Lajost, a prágai magyar konzult a repülőtérre hívni, aki ezt követően egyezkedett a fegyveresekkel. Neki köszönhető, hogy a gépen maradt utasok nagyobbik részét a terroristák elengedték. A gép személyzete elmondta, hogy igyekeztek mindenben teljesíteni a követeléseket. Jellemző egyébként a gépeltérítők tapasztalatlanságára és naivitására, hogy volt egy olyan elképzelésük : repüljön a gép Spanyolország partjainál alacsonyan a tenger fölött, a lehető legkisebb sebességgel, s akkor ők majd ki- ugranak. Alig lehetett erről a tervükről őket lebeszélni. A MALÉV-gép végül is a frankfurti amerikai katonai bázison szállt le, ahol az eltérítők megadták magukat. Az ezt követő kihallgatáson derült ki, - hogy a Két terrorista 1972, illetve 1973'ban született, besztercebányaiak, géplakatos tanulók. Az eltérítés okairól mindössze annyit mondtak, hogy Amerikába szerettek volna eljutni, politikai indítóokot nem említettek, s nem is kértek poli'kai menedékjogot. i? A csehszlovák szövetségi belügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint besztercebányai volt- az a két fiatal, aki szerdán a prágai repülőtéren hatalmába kerítette a MALÉV menetrend szerinti amszterdami járatának TU 154-es gépét. ☆ Stefan Macioko és Dusán Lstyk a neve a MALÉV-gép 15 és 16 éves csehszlovák elrablójának. Ezt az MTI tudósítójával csütörtökön délután a frankfurti rendőr-főkapitányság szóvivője közölte. A neveket előző nap még az NSZK-beli adatvédelmi törvényre hivatkozva visszatartották, és a sajtó sem említette. Az egyetlen kivétel a Bonner Rundschau című fővárosi lap volt. Megalakulás előtt a Legfőbb Állami Számvevőszék A kormánynak is biztonságot jelenthet munkájához Az állami ellenőrzési rendszer továbbfejlesztésének részeként egy új központi ellenőrző szervezet, a Legfőbb Állami Számvevő- szék (LÁSZ) létrehozásáról tárgyalt csütörtöki ülésén az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. Ballai László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a képviselőkelé terjesztett irásqs beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében hangoztatta: az állami ellenőrzési rendszer korszerűsítésére vonatkozó átfogó javaslatot rendszer- szemléletben kell kialakítani. E kérdésről nem született még kormány-állásfoglalás, így a bizottság véleménye sokat jelenthet a további munkához. Az új szervezet kialakítására az Igazságügyi, illetve Pénzügyminisztériumban, valamint a KNEBben javaslatok készültek, ezek végkövetkeztetése egybecseng: a LÁSZ-t az Országgyűlés irányítása alatt kell létrehozni. Ballai László kifejezte meggyőződését, hogy a népi ellenőrzés képes lenne a számvevőszék típusú ellenőrzés végrehajtására. Az induláshoz a feltételek rendelkezésre állnak, illetve megteremthetők. A vitában felszólaló képviselők rámutattak arra, hogy az új szervezet létrehozásakor figyelembe kell venni a politikai intézményrendszerben zajlóvál- tozásokat. Elvi egyetértés alakult ki abban, hogy az adott politikai helyzetben a számvevőszék csak * úgy végezheti sikerrel feladatát, ha függetlenül, a pártok befolyásától mentesen működik, önálló kis létszámú testületként. Dev csics Miklós (Nógrád megye) arra mutatott rá, hogy a LÁSZ léte a kormány; nak is biztonságot jelenthet munkájához. Kovács András (Heves megye) kifogásolta, hogy a Pénzügyminisztérium álláspontját a képviselők előzetesen nem ismerhették meg. Simon Péter (Borsod* Abaúj-Zemplén megye) úgy vélte, hogy a számvevőszék szakemebreinek anyagilag és egzisztenciálisan is függetlennek kell lenniük. Megyei képviselőtársa, Fe- hérné Eke Katalin annak a véleményének adott hangot, hogy ha a parlament kompetenciájába tartozik a LÁSZ, akkor a komány ne szabjon számára feladatokat. A képviselő az állami ellenőrzés egész rendszerének áttekintétést sürgette. (MTI) A múlt évi gazdálkodásról és a városi lapról tárgyaltak Ülést tartott Balassagyarmat Város Tgnácsa Mennyiségileg soha még ennyi pénzzel nem gazdálkodhatott Balassagyarmat Város Tanácsa, mint 1988- ban. Az elmúlt évi 930 milliós . költségvetés az összes megyei pénzeszközök egyötödét képviselte. Ezekkel a gondolatokkal jellemezte szóbeli kiegészítőjében a tanács 1988-as anyagi helyzetét Berta Róbert, » város- fejlesztési és gazdálkodási osztály vezetője a városi tanács csütörtökön tartott ülésén, amelyen *rész vett Forgó Imre, a városi pártbizottság első titkára és dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet országgyűlési képviselő is. Az elmúlt évi tanácsi gazdálkodásról szólva az osztályvezető elmondta, hogy csupán egy-egy nagyobb feladat nem illik a „képbe”, ezek kivételével 1988. jól illeszkedik a középtávú tervbe. Így sajnos negatív a mérleg a lakásépítésben, itt jelentős a lemaradás. Viszont nagy pozitívum, hogy e vezetékes gázellátás beruházása terven felül indulhatott meg. Éppen ez utóbbi miatt az elmúlt év akár történelminek is nevezhető a város életében. Elhangzott még. hogy alapvetően sikeres gazdálkodást folytattak, s erre csak egv példa álljon itt az elhangzottak közül. Az átmenetileg szabad pénzeket forgatva — élve a tanácsi gazdálkodás nagyobb szabadságával — 10 milliós többletbevételre tett szert a városi tanács. A gazdálkodás feletti vitában felszólalt Forgó Imre is, aki erősítette: a városi tanács az elmúlt évben valóban a lehetséges legjobb úton igyekezett haladni, s mindenkor a valós lakossági érdekeket szolgálni. Ahogyan több más hozzászóló, ő fs kitért egy gondolattal az ivóvízkérdésre. Elmondta: nem új problémáról van szó. s nem is csak Balassagyarmat, de nem is kizárólag Nógrád megye gondjáról, hanem országos kérdésről. Ezért megnyugtató, hogy Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter legutóbbi megyénkben tett látogatás« alkalmával megnyugtató döntés született a dunai kapcsolatról. A vitában szó volt még a lakáshelyzetről és más infrastrukturális kérdésekről. Végül a testület egyhangúlag elfogadta az elmúlt évi gazdálkodásról szóló beszámolót. A testület ezután foglalkozott még az oktatási, nevelési központ gazdasági integrációjával. Meghallgatta és elfogadta a városfejlesztési bizottság beszámolóját, valamint döntött az 1988- ban végzett társadalmi munkáért járó elismerések sorsáról. Majd a városi tanács is csatlakozott az alakulóban lévő tanácsi önkormányzatok Országos Szövetségéhez. Ezt követően az előre tervezett napirenden kívül a testület tárgyalt a városi lap kéréséről. A vitában felszólalók valamennyien erősítették. hogy ne csupán a várost, de vonzáskörzetét is Informálja az alapítandó lap, amelynek függetlensége is nagy hangsúlyt kapott. A felszólalók többsége ezt úgy is biztosítottnak látja, hogy a városi tanács a lapgazda. A vita bizonyította. az önálló lapra a városban egyre nagyobb igény van. KÖZLEMÉNY (Folytatás az f. oldalról.) tinai Felszabadítási Szervezetet tekintjük a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének. Elvi álláspontunknak megfelelően kedvező választ adtunk Jasszer Arafat azon kérésére, hogy változatlanul támogassuk a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi békekonferencia összehívásának ügyét és a válság igazságos, békés rendezését. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a politikai nyilvánosságról, a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a politikai intézményrendszer demokratikus átalakításának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság és a tájékoztatás jogi garanciákon alapuló reformja. Ennek alapján a véleménynyilvánítás, a szólás- és a sajtószabadság érvényesülése. A pártértekezlet óta a magyar sajtó struktúrája, működése erőteljesen változott. Jelentősen bővült a különböző nézetek nyilvánossága, a magyar újságírás színesebbé, érdekesebbé vált. Nőtt az igény a hitelesség iránt. Bővült a lapalapítók lehetősége az orgánumok politikai vonalának, profiljának alakításában. A mai helyzet ugyanakkor magán viseli az átmenetiség jegyeit. A tömegtájékoztatás eszközeinek ggy részében nem elég magas a szakmai igényesség, és az érdemi viták helyett a szélsőséges nézetekkel való „békés egymás mellett élés” a jellemző. Megszűnt a közvetlen állami felügyelet és pártirányítás, de a nyilvánosság új jogi feltételei és intézményei kialakulatlanok, vagy jelenleg szerveződnek. Az MSZMP célja, hogy a működési zavarok megszüntetését a jogi garanciák mielőbbi megteremtésével segítse elő. Határozott törekvése és érdeke, hogy a politikai, szervezeti sokféleség jegyében a nyilvánosság fórumain megjelenjenek mindazok a nézetek, amelyek alkotmányunkkal és törvényeinkkel nem ellentétesek, és hozzájárulnak a nemzeti összefogás kialakításához. A jelenleg érvényben lévő, 1986. szeptember 1-jével hatályba lépett sajtótörvény az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások következtében alkalmatlanná vált funkciói teljesítésére. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az új törvény — a jogállamiság kiépítésére vonatkozó törekvésekkel és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség- okmányával összhangban — állampolgári jogként szabályozza a szabad véleménynyilvánítás és a sajtószabadság gyakorlásának módját, garanciáit, és törvényes korlátáit. Ennek szellemében határozza meg a lapkiadók, szerkesztőségek, újságírók, terjesztők tevékenységével kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősségüket. Kívánatos, hogy a törvény rendelkezzen a sajtótevékenység feletti törvényességi felügyeletről és a sajtóbűn tettre, a helyreigazításra vonatkozó anyagi és eljárási szabályokról. Az MSZMP Központi Bizottsága állást fogalt a párt sajtópolitikájáról, és megfogalmazta a pártsajtó irányításával kapcsolatos feladatait. A párt korrekt viszonyra törekszik minden együttműködésre kész sajtóorgánummal. Tiszteletben tartja önállóságukat, és politikai mozgalomként kíván jelen lenni a nyilvánosság fórumain. Pártunk véleménye szerint a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda a kormány felügyelete alatt álló nemzeti intézmény. Ezek tevékenységükben megjelenítik a társadalom nagyobb csoportjainak nézeteit, s tükrözik a társadalom érdektagoltságát, ily módon a kormány felett nemzeti ellenőrzést is gyakorolnak. A Minisztertanács hatásköre: e nagyhatású tájékoztatási eszközök általános politikai vonalának meghatározása, a legfontosabb személyi kérdések eldöntése. A kormány felügyeletét biztosító mechanizmus megteremtésében fontos lépés volt a tájékoztatáspolitikái kollégium megalakítása. Szükséges, hogy a kollégium minél előbb megfogalmazza a nemzeti tájékoztatási eszközök fel- idatait. Az MSZMP támogatja, hogy az állami sajtópolitika keretében áttekinthető finan- szírozás'i rendszer jöjjön létre. Fontosnak tartja a piaci viszonyok kiépülését, az egyes orgánumok közötti versenyt. Ugyanakkor a pénzügyi támgatást az értékek védelmére kell fenntartani. A pártsajtó a politikai nyilvánosság bővülésével erősödő versenybe került. Ezért is szükséges, hogy a jövőben a szerkesztőségek aktívan vegyenek részt a társadalmi, közéleti vitákban, biztosítsanak fórumot a párton belüli különböző nézeteknek, szellemi műhelyként érvényesítsék befolyásukat a társadalomban. Minderre megfelelő szerkesztéspolitikával, a személyi feltételek javításával, tartalmi megújulással válhatnak alkalmassá. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette — a testület február 10—11-ei ülésén kialakított állásfogalás-tervezete nyomán — a politikai rendszer reformja feleti ' vitáról készített jelentést. Köszönetét fejezte ki a párt tagjainak, szervezeteinek, a tudományos műhelyeknek az észrevételekért, a hasznos javaslatokért. Ezek figyelembevételével módosította a tervezetet, és elfogadta a határozatot. A testület soron következő ülésein folyamatosan napirenden tartja azokat a tartalmi, szervezeti és módszertani kérdéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hagy az MSZMP a többpártrendszer viszonyai között is meghatározó politikai szerepet töltsön be a társadalomban. A Központi Bizottság megvitatta a KISZ működésével, szerveződési megújításával kapcsolatos tájékoztatót. A testület egyetért az ifjúsági szövetség politikai platformjával, és támogatja az ezzel összhangban megindult politikai és szervezeti átalakulást. Tudomásul veszi, hogy a KISZ XII. kongresszusának előkészítése során önálló tagszervezetek alakulnak, amelyek föderációba tömörülve kívánnak működni. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az ifjúság részvétele, közreműködése nélkülözhetetlen a társadalmi megújuláshoz. A kqvetkezetesen végigvitt gazdasági, politikai reformok hozhatnak érdemi javulást a fiatalok élet- és munkakörülményeiben. E célok érdekében az MSZMP-nek ifjúságpárti programra, új ifjúságpolitikára van szüksége. A KISZ szervezetei a szocialista értékeket valló fiatalokat kívánják tömöríteni, és a párttal politikai szövetségben, önállóan, közvetlen pártirányítás nélkül dolgoznak. Együttműködésük az MSZMP-vel az értékék azonosságára, a közös politikai érdekekre épül. A Központi Bizottság szükségesnek tartja hogy a pártszervek, szervezetek és a párttagok is segítsék elő az ifjúsági szövetség átalakítását. A KISZ XII. kongresszusát követően. alakítsák ki az ifjúsági szervezetekkel való együttműködés új formáit. Igényeljék az ifjúsági szövetség képviselőinek részvételét a pártvezetőségek, párttestületek munkájában. 1. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a március 15-ei ünnepségekről. A testület köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik elősegítették, hogy méltó módon emlékezhettünk meg az 1848—49-es forradalomról és szabadságharcról. Megköszöni az MSZMP és a KISZ tagjainak, a Hazafias Népfront aktivistáinak, a politikai szervezeteknek, az egyházaknak, a társadalmi haladás, a demokrácia ügye mellett elkötelezett honfitársainknak, hogy részvételükkel is kifejezték a nemzeti összetartozás, az összefogás jelentőségét. A testület az MSZMP nevében megütközését fejezi ki afölött, hogy nemzeti ünnepünket néhány szélesőséges, a nemzet érdekeit, nemzetközi kapcsolatainkat sértő, szocializmusellenes nézetek hangoztatására használták fel. A nagy tömegeket megmozgató rendezvények dönitő többsége kifejezte a nemzet jövőjéért érzett felelősséget, az összefogás szükségességét, megerősítve azt a meggyőződésünket, hogy tovább kell haladnunk a demokratikus, szocialista, független jogállam megteremtésének útján. 2. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a marxista szellemű társadalomtudományi kutatómunka és a politikai ismeret- terjesztés támogatására Lukács Györgyről elnevezett alapítványt hoz létre. A Lukács György-alapítvány induló vagyona negyvenmillió forint, amelynek fedezetét az MSZMP Nógrád megyei oktatási igazgatósága épületének értékesítéséből származó vételár képezi. Az alapítványhoz bárki hozzájárulhat pénzeszközökkel, vagy bármilyen tevékenységgel. A Központi Bizottság az elnöklő Iványi Pálnak, a KB titkárának előterjesztésében személyi kérdésekben döntött: — Szűrös Mátyást, az Országgyűlés elnökévé történt megválasztása miatt felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből, valamint az országgyűlési képviselők kommunista csoportjának vezetése alól; — Lakos Sándort nyugállományba vonulása miatt — érdemeinek elismerése mellett — felmentette a Pártélet főszerkesztői tisztségéből. A Központi Bizottság az országgyűlési képviselők kommunista csoportjának vezetésével ideiglenesen Grósz Károly főtitkárt bízta meg. I ☆ A Központi Bizottság az ülésen elfogadott valamennyi állásfoglalását nyilvánosságra hozza. (MTI)
