Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-29 / 74. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Á magyar történelem nagy napjáról Kedves Pajtások! Minden .évben megünnepeljük március 15*ét Feltüzzük a nemzeti szinü kokárdát, s az 1848-49‘es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk. 1848-ban egész Európában fellángoltak a polgári forradalmak s o harc /számos országban szabadságküzdelmekkel is párosult. A Habsburg-birodalomban elsőként március 11-én Prágában, március 13"án Bécsben tört ki a forradalom, amit két’nap múlva követett a pesti. Az emberek lelkes hangulatban lepték el Pest utcáit, s örömmámorban úszva ünnepelték ,a magyar nép e nagyszerű, dicső napját. Azóta is emlékezünk, s emlékezni fogunk, a dicső tettekre. Ezt /bizonyítják az ünnepségekről beérkezett levelek, tudósítások. Közgyűlések közben Ü| irányítási forma az lUIHSZ-klubokban Március 15. Hazánk egyik legszebb nemzeti ünnepe ez a nap. Általában minden iskola tanulóját nemzeti színű kokárda ékesíti ilyenkor. Gondolom, sok iskola idézte fel az akkori eseményeket. Mindenhol heszéltek a Márciusi if jakról, a Pilvax kávéházról, elmondták a 12 pontot, Petőfi Nemzeti dalát. így volt ez nálunk, a Lovász József általános iskolában is, de nem a szokott módon - közösen —, hanem osztályonként, külön-külön. Sok raj meghívta testvérraját, s nekik is előadta az ünnepi műsort. Sokhelyütt szólt a lemezjátszó, magnó. Az ünneplésre nem csak műsorral készültek az osztályok, hanem a faliújságot is kidíszítették, ezzel is felhívva a figyelmét arra, hogy: nem felejtünk... Magyar Zoltán Salgótarján Mindenki kokárdát tűzött... Ünnepi műsorunkat március 14-én tartottuk. A 141. évforduló tiszteletére mindenki kokárdát tűzött, s lelkesen vett részt az ünnepségen. A rendezvény a csapat- zászló behozatalával és a himnusz eléneklésével kezdődött. Ünnepi beszédet Kriska György tanár mondott. Az énekkarosok színes dalcsokra után egy jelenet következett az ’ 5. osztályosok előadásában, amely a forradalom pillanatait idézte fel. Végezetül a Szózat el- éneklésével ért véget a forradalomra emlékező műsor. Rafa Mária Diósjenő Petőfire és társaira emlékezve Március 15~e — hosszú idő után — újra nemzeti ünne- púnk lett. Különösen nekünk. fiataloknak! Éppen ezért úgy gondoltuk, megtiszteljük elődeinket egy emlékműsorral. Az ünnep délutánján az iskola udvarán felsorakozott gyerekek a 7. osztályosok műsorát nézhették, amelyben megemlékeztek Petőfiről és társairól, a forradalmi idők hangulatát idézve. A márciusi ifjak tiszteletére minden őrs egyegy szál virágot helyezett el az iskola falára kitűzött hatalmas kokárda alá. Úgy érzem, diákjaink korukhoz illő komolysággal fogadták a műsort, tisztelettel emlékeztek hőseinkre. László Krisztina Homokterenye Vetélkedő — Pilvax Xávébáz címmel A Dó/>.í György Körzeti Általános Iskola tanulói 1848. március 15. emlékére „Pilvax Kávéház” címmel vetélkedőt tartottak az iskola aulájában. A forradalom eseményeit felidéző emlékműsorral az 5. osztályos tanulók készültek. Ezután a verseny következett. A kérdések a műsorban elhangzottakhoz kapcsolódtak. Minden osztályból nyolc tanuló vehetett részt a vetélkedőn, ahol öt feladat megoldása várt rájuk. A helyes válaszokért zsetonokat kaptak, amelyeket teára, vagy zsíros kenyérre válthattak be, melyeket a „pincérek” versenv közben fel is szolgáltak. A megemlékezés jól sikerült, amelyhez az igazi hangulatot a zongorazene adta, Becze Levente, Fekete Éva Pásztó Iskolánk tanulói és tanárai egy meleg hangulatú, színvonalas műsorral emlékeztek meg március 15-ről, nemzeti ünnepünkről, az 1848-as évfordulóról. Kegyelettel koszorúztuk meg a szabadságharcban elesett hősök emlékművét. A műsor után sportdélután következett. Tolmácsi Márta Csecse Megelevenedtek a 15-i események Mint mindenhol az országban., mi is nagy lelkesedéssel vártuk március 15"ét. Különösen annak örültünk, hogy a tantestület ránk, 8. osztályosokra bízta a műsor megszervezését,. lebonyolítását. Kedden reggel egyenruhában, nemzeti színű kokárdával vonultunk át az öblös- üveggyár kultúrotthonába, ahol az ünnepséget tartottuk. A Himnusz és egy Pető. fi-vers elhangzása után. a színpadon megelevenedtek az 1848. március 15-e eseményei: — Pilvax kávéház, a márciusi ifjak találkozóhe' lye, — Länderer Nyomda, ahol a sajtószabadság első lappéldánya készült, — a Nemzeti Múzeum-, ahol Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. A megemlékezést ver- bu-nkostánc és Kossuth-indu- lók tették még színesebbé, emlékezetesebbé. Galcsik Mónika St. Csizmadia Üti Isk. A falu lakóival együtt ünnepeltünk Rajvezetőnk hírül hozta, hogy március 15-ét a falu lakóival együtt ünnepeljük ■a helyi kultúrotthonban. Az alsó tagozat és áz 5. osztály kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy a műsort ösz- szeállítsa. Ünnepi hangulatban készültünk annak ta. nulására, mert tudtuk: mindannyiunknak az ünnephez méltóan kell szerepelnie. Március 15-én délután megtelt a művelődési otthon nagyterme az érdeklődő közönséggel. Először a Himnuszt énekeltük el közösen, majd Oláh Gyöngyvér 3. osztályos tanuló adott elő egy szavalatot. Ezután dr. Solti Miklós ünnepi beszéde következett. A megemlékezés az iskolások és óvodások irodalmi műsorával folytatódott és a 8, osztályos lányok táncával zárult. A Szózat elhangzása méltó befejezése volt az ünnepségnek. Szabó Krisztina Litke REJTVÉNY Kitöltőcske Írjátok be az alább felső, rolt nyolc nevet a kör sugaraiba úgy, hogy a kezdőbetűk az óramutató járásának irányában olvasva Rodostó mai nevét adják eredményül. ANIKÓ, DEZSŐ, ERIKA, GÁBOR, ILONA, KLÁRA, ROZSA, TÜNDE. Beküldési határidő: április 7. Ünnepi faliújságot Március 14-én emlékeztünk nemzeti ünnepünkre. Ez alkalomra színvonalas műsorral készültünk, amelyet a községi ünnepélyen adtunk elő. Iskolán belül minden raj ünnepi faliújságot készített az 1848-as eseményeket tükröző dokumentumokból, ezen is hírül adva: nem felejtjük el hőseinket. Katona Noémi, Antal Kitti, Baráth Laura Alsótold S ABOKSZERKESZT0 : (%0i!OZh A mostanság oly divatos nagyhangú szerveződések, „útkeresések” mellett korrekt csendben tartják a megye 134 klubjában a több mint 11 000 fős tagság jelentős részvételével az MHSZ- klubok közgyűléseit. Végső és legfontosabb állomásai ezek a rendezvények a szövetségben végbemenő változásoknak, megújulási folyamatnak. Miután 1987-ben a szövetség felmérte 40 éves munkájának eredményeit és gondjait, egy reális lehetőségekhez igazodó, az MSZMP iránymutatásait messzemenően figyelembe vevő határozatban fogalmazta meg 1988. június 25-i országos közgyűlésén az elkövetkezendő időszak célkitűzéseit. Melyek ezek és hogyan, igazodnak ahhoz a reformfolyamathoz, amely társadalmunk szinte minden szférájában zajlik? A negyven év tapasztalatai alapján fő célkitűzéseink alapjaiban nem változtak. Miként fogalmazódott meg a szövetség jogelődjének felhívása 1948-ban: „Hívunk mindenkit, aki azt akarja, hogy a Duna—Tisza tája a dolgozók boldog és, szabad országa legyen, melyet egyesült erővel és kemény akarattal épít magának a munkás-paraszt és értelmiség ........Célunk : tag, jaink szabadságharcos szellemét növelni, testét edzeni, közöttük a népi kultúrát terjeszteni, hogy alkalmasakká váljanak azokra a feladatokra, melyeket a népi demokrácia továbbfejlesztése és védelme tőlünk megkövetel.” A jó idő beálltával a bolgár főváros parkjaiban, a sétálóutcákban és tereken egymás után nyílnak ki a kavéházak színes napernyői és ott is maradnak késő ősziig. E kis kávéházák hangulata nagyon is eltérő, de abban hasonlítanak egymáshoz, hogy olcsóak és így mindenki előtt nyitva állnak. Szívesen ülnek be valamelyik kávézóba barátnők, .akik véletlenül futottak ösz- sze, hogy elpletykáljanak egv kicsit, szerelmesek, akik még nemigen tudják, mit is mondjanak egymásCzzel a címmel pontosí- “ íó véleményt írt Varga Miklós városunk fontos, ámde igencsak piszkos és szemetes „folyamáról” a január 12'én megjelent cikkem nyomán. Örömmel vettem, mert egy modern városnak. amely a művészi alkotásokra is igen sokat költ, és gondol a kultúrált környezetre — törődnie kell a természet ajándékaival, a levegővel és vízzel is. Tehát: derítsük fel igazándiból, hol is ered városunk patakja. Gyermekkori kirándulásainkra emlékezve, három ága Volt. Az egyik a Pólyán kút, amely a Pintér telep végében, Vízválasztó előtt, karnyi vastagságban ontotta a vizet. A kutat a negyvenes évek elején a vízben szegény város részére városi kútként betonmedencébe zárták. Ma is elkerített az a forráshely a Vízügy fennhatósága alatt, ivóvizet kap innen a város. De táplálta a patakot a Ru~ dolfi felől két ér is, amely az erdő alatt eredt, és mocsaras részen át a kisvasút alatt, a Krenács ház, (régen Kovács ház) és a Bilek ház között futott a patakba. TaE történelmi elvek szellemében a szövetség tagjai három fő feladatot fogalmaznak meg jelenleg is: a lakosság főleg az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelését; a katonai elő- és utóképzést; valamint a honvédelmi jellegű tömeg- és versenysportok szervezését és irányítását. A jelen időszakban. megyénk klubjainak mintegy 70 százaléka tanácskozott az új szellemű közgyűléseken. Az új szellemet elsősorban a még nagyobb nyitottság, a programválasztékok növelése, a fiatalok felé történő még hatékonyabb közeledés és a demokratikus formák szélesítése jelenti. E formák közül kiemelkedik, hogy a klubok és vezetőségek eltérően a több évtizedes gyakorlattól, nem kinevezett, hanem választott tisztségviselők és testületek irányításával végzik ezentúl munkájukat. Az új irányítási forrnia alapszabályzatban került rögzítésre és azt várjuk tőle, hogy a közös vélemény, a szókimondás a bizonyos esetekben szükségszerű „katonás” rend mellett, adjoni lehetőséget a kollektív bölcsesség érvényre juttatására. A közgyűléseken sokféle véleményt megfogalmaznak. A klubok tagságát elsősorban a „hogyan tovább?” kérdése érdekli, melyekre igyekeznek választ is adni. Javítani kell a klubon belüli szervezettséget, több hangsúlyt kell fordítani a feltételek javítására (lőterek, technikai felszereltségek nak, vidékiek, akik elfáradtak a főváros forgatagában, vagy munkahelyüket egy kis időre észrevétlenül elhagyó tisztviselők, de turisták is, akik éppen Szófia térképét tanulmányoz-, zák. A kávéházakban nyugodtan közeledhetünk másokhoz anélkül, hogy fel kellene fedni kilétünket. A kávéházak olyan helyek, ahol — egy szociológus szavával élve — a tömegből társadalom lesz. A kávéivás szokása nem éppen új keletű szenvedély Bulgáriában, évszázadok óta vasszal bokáig érő tengernyi vizet, télen remek kis korcsolyapályát ajándékozott nekünk, gyerekeknek. S hol van most a Tarján- patak? Egy parányi idöszaJó napot városom ! Hol ered a Tarján-patak? kos forrása maruuL meg a Salakhegy út 4. számú kert végében, s ma vize csak annyi, hogy néhány kis éne- kesmadárnak ad inni az aprócska víztükör. A Tarján-patak harmadik ága >— a volt Jankovich birtokon a Ponyi csárda, mögött, a Zagyvára vezető völgy mélyén zúgott, zubogott, egy igencsak masszív kútház felügyelete mellett. Ez a bővizű patak elhagyva á Ponyi csárdát a völgy közepén (az új temető előtt), egyesült a Tarján-patakkal. Érdemes volna helytörténeti kutatásokat folytatni, ha stb.), növelni kell saját erőből a pénzbevételeket. Jelentős felajánlások születnek a társadalmi munkák végzésére és történelmi hagyományaink, ünnepeink méltó megünneplésére is. Több helyen felvetették a jelenleg mind több újonnan alakuló szervezetekhez való viszonyt. Ebben a kérdésben egyetértő véleményként fogalmazódott meg, hogy az MHSZ-klubok szükségesnek tartják és együtt kívánnak működni mindazon szervezettel, mely egyetért az MHSZ határozatában megfogalmazott elvekkel és érdekeik nem ellentétesek a szocializmus építésének, védelmének érdekeivel. A szövetségben újszerű választási rendszer eredményeként már a kezdeti időszakban is több helyen került sor az elnök vagy a klubtitkár személyének változtatására is. Az új vezetőségek, klub- tanácsok nagy felelőséggel kezdik munkájukat, érzik, hogy napjaink bővelkedő társadalmi, politikai változásaiban meg kell, hogy találják azt az utat, amelynek egy 40 éve jól működő társadalmi szervezet, további létét, igényes, eredményes működését kell biztosítani. Felelősséggel vallják, hogy a megújulást kereső kezdeményezések mellett (mely mindig is jellemezte a szövetséget) csak a rend, a fegyelem, a meefeszített munka, a többletvállalás lehet biztosítéka célkitűzéseik maradéktalan megvalósíthatóságának. Szakmár Rezső alezredes MHSZ megyei titkára hozzátartozik az emberek mindennapjaihoz. Jelentős mértékben megnőtt természetesen a kávéfogyasztás, s az utóbbi 15 évben Bulgáriában az egy főre jutó kávé mennyisége 0,14 kilogrammról 1 kilogrammra emelkedett évente. A kávé a balkáni országban is közszükségleti cikknek számít. Annak ellenére, hogy mind ez idáig nem sikerült eldönteni a régi vitát, hogy hasznos, vagy káros-e a kávéfogyasztás, a szófiaiak a kávé és a kávéházak nélkül üresebbnek éreznék életüket. az új nemzedéket egyáltalán érdekelné a víz és annak minősége. Mert eltűnt a hajdani tiszta, hűs patak, helyette szennycsatorna csúfítja a város. Nincs köztudat* ban ia vizek egyre fontosabb értéke. Csak egy példa: Tavaszi nép, iskolás 'gyerekek a buszmegállóban,, a Vörös Hadsereg útján (az adóhivatal mellett). lAz egyik a papírzsebkendőjét dobja a patakba, egy felnőtt cigarettacsikkjét fricskázza bele. Egy másik kis fickó kartondobozzal kísérletezik. Nagy gonddal löki be a sárgán, szemetesen folydogáló vízbe és érdeklődéssel figyeli )— meddig úszik. A kartondoboz megfeneklik egy keresztágban. amiről mocskos rongy lebeg a vízben... Rászólok: miért kell a dobozt a vízbe dobni? — Úgyis szemetes — mondja a kis kölyök flegmán, vállrándítva, s elóda- log. Hát, a vizek tisztaságáról, a hajdani Tar ján-patakról ennyit. Szenny csatorna az ma már. Gál Kovácg Margit Szófiai kávéházak
