Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-03 / 53. szám

1989. MÁRCIUS 3.. PÉNTEK

NOGRAD

3

Harc a költségek ellen

Eues közben jön az êtuâgy

A Nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet bádogosüzemében az idén tizenkétmillió forint értékben állítanak elő tetőtéri ablakokhoz szigetelőlemezeket. Az építőipari vál- lalatok részére kilencezer garnitúra szigetelőanyagot készítenek ebben az évben Verbói Gyuláné és munkatársai.

—RT—

„Az elmúlt évhez viszonyítva az 1 fő átlagos létszámra vetítve, a nettó árbevétel 17,5 százalékkal, a bruttó jövedelem 29,4 százalékkal, a nyereség 77,5, a vagyon vedig 7 százalékkal növekedett.” — mondta egyebek között a zárszámadó közgyűlésen Pintér Kovács Péter, a Nógrádmeg.ye- ri Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. összességében sikeresnek ítélhették a közös gazdaság tagjai és alkalmazottai az 1988-ban nyújtott teljesítményt. A csaknem 10 millió forint nyereség önmagáért beszél.

A termelőszövetkezet körülményeire sok minden elmondható. de a ..kedvező" jelzőt errefelé ritkán emlegetik. Gyenge a művelhető föld minősége, korosaik az erő- és munkagépek. hiányoznak a javítás, karbantartás feltételei. Amit a szerelők tehetnek: a jó gazda gondosságával repe- rálnak. A műszaki ágazat állandó harcban áll a költségekkel. Teljesítménye kihat más területre is. mint például a növénytermesztésre. Az ágazat támogatás nélkül is 1 millió forint hasznot hozott.

De nem kell szégyenkezniük a nógrádmegyerieknek állattenyésztésük miatt sem. Saját maguk termelték meg a szükséges takarmányt, javították a tartás körülményeit. megoldották a jószágok nyári vízellátását. Ezek is közrejátszottak abban, hogy az ágazat az eredeti 803 ezer forint hiánnyal szemben 325 ezer forint fedezeti többletet produkált. Az erdőgazdálkodást is hozzászámítva, nyereséges volt tehát a nógrádmegyeri termelőszövetkezet alaptevékenysége, ami kisebbfajta bravúrnak számít a dimbes-dombos vidéken.

Persze, ők sem fordíthatnak hátat az ipari ténykedésnek. Már csak azért sem, mert a nyereség java a tsz vasasaitól, bádogosaitól, gumiüzeméből származik. A stabilitás jele, hogy elviselték a faipar és varroda tavalyi gyengélkedését is. Vagy szerencsések, vagy nagyon körültekintek a tsz vezetői. Ugyanis főváros, átalányelszámolásos csoportjaikról és építőipari szakcsoportjaikról is jókat mondhatnak. Ezen felbátorodva, a tehergépkocsikat is átalány-elszámolásos üzemelésbe adta, csökkentendő a veszteségeket. A tapasztalatok bizta- tóa k.

A közös gazdaság nem máról holnapra szeretne élni. Ahogy erejükből telik, s miként a szabályozók is engedik, lépésről lépésre igyekeznek biztonságosabb alapokat teremteni. Tavaly

például 5,3 millió forintot fordítottak beruházásra. S ebbe a stratégiába sorolható a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás is. Az egy főre jutó munkabér meghaladja a T0 ezer forintot, s- ráadásul réResedés, jutalom címén 2,7 millió forintot fizettek ki„Többletjövedelmet csak több, jobb és hatékonyabb munkavégzés esetén fizetünk” — ez volt a javadalmazás vezérelve az elnök szavai szerint. S a dolgozók, mint az eredmény is igazolja, megértették. S azt is, hogy a tsz megszüntette üzemi konyháját, 10—20 főre ne dolgozzon 3 ember. Olcsóbb, ha a közeli kisvendéglőből hordják az ebédet.

Az már a gazdaság'egészére áll: evés közben jön meg az étvágy! A nógrádtmegye- riek — bár szerényebb nyereséggel számolnak az idén — szeretnék megismételni a tavalyi sikert.

Ha kevés a karbantartó...

Mind több korszerű, magas műszaki színvonalú gép dolgozik a Fűtőber bátony- terenyei gyárában, ugyanakkor szaporodik a nullára leírt gépek száma is- A modern gépek kezelése, karbantartása a dolgozók szakértelmét teszi próbára, az elhasználódottak gyakori javítása viszont tetemesen növeli a karbantartók feladatát.

Nehezíti a helyzetet, hogy a tmk-s munkakörök a szerény jövedelem miatt nem vonzók. Bátonyterenyén is erőteljesen csökken a karbantartók létszáma. A szaktudás és a létszám bővítése érdekében továbbképzésen való részvételre ösztönzik a szakembereket, így korábban elektronikus és általános karbantartói, újabban pneumatikus továbbképzésen bővítik ismereteiket.

Oktatást terveznek a gyárban hidraulikus szakmában is. A munkák egy részének elvégzésével külső cégeket, gmk-kat bíznak meg, a gyári karbantartóknál pedig erősítik az anyagi érdekeltséget. Továbbá korszerű karbantartási technológiákat alkalmaznak, javítják a munka technikai felszereltségét.

A vírusok sokfélék. Ma már hallani a számítástech' ni kában ártó programvírusokról, és most itt az alkalom, hogy a közéleti vírust, az ártó szándékú pletykát, rémhírt is felvegyük korunk fertőző jelenségei közé.

— Igaz-e, hogy január 18- án a munkásőrség balassagyarmati egységének egy részét berendelték, hogy körülvegyék azt az épületet, ahol a Magyar Demokrata Fórum tartotta összejövetelét? — kérdezte tőlem a napokban Matuz Gábor, amikor felkeresett a balassagyarmati egységparancsnokságon.

— Honnan van ez az információ — kérdeztem—1 Beszélik a városban, hogy január 18-án egyenruhás munkásőröket láttak cédulával a kezükben. Az állomány kiértesítését végezték. .. Ezt is a városban beszélik! S természetesen nagyon fel van háborodva a közvélemény.

Így indult el a vírus hódító útján. Személytelen,

A

vírus

alaktalan egy ideig, csak ha már tömeges a tünet, akkor lehet felismerni és kezelni.

Vannak kárörvendők, akik azt tartják:

— No lám, mi már régen megmondtuk! A demokrácia csak addig engedélyezett, amíg gyermek. Ha felnő, akkor ott a gyeplő és hó! A gyeplő a munkásőrség.

A vírus pedig terjed, s megfertőzi a közéletet, „igazolva” előregyártott elméleteket.

Csalódást kell okoznom azoknak, akiket a vírus megfertőzött ! A munkásőröket ugyan is nem mozgósítottuk, sem azért, hogy a Magyar Demokrata Fórum rendezvényét „őrizzék”, sem pedig másért.

Miért is tettük volna?

Csakhát a vírus természete: lejáratni, meggyalázni valamit, vagy valakit. Ez a vírús egészséges politikai folyamatot betegít, káoszt, kiszolgáltatottságot teremt. Ezáltal elgyöngít mindent, és mindenkit. Meg kell találnunk ellenszerét, hogy orvosolni tudjuk a bajt.

A gyógyító szérum a nyilvánosság. Mert a demokratikus közélet egyik fontos ismertetőjele, hogy mentes a vírusoktól, a névtelen levelektől, a fenyegető, gyalázkodó névtelen telefonoktól, az alaptalan szenzációt) a j szólástól. Meg van hát a fertőzés ellenszere. Emberségünk, összetartozásunk, egységünk nyílt, demokratikus hagyományaink. S az a készségünk, hogy partnernek tekintsünk mindenkit, akik a kiutat mai helyzetünkből nyíltan, demokratikusan akarják megtalálni.

Forgács Ákos,

a balassagyarmati Farkas Pál munkásőregység parancsnoka

$££ ) ,3

Nem a fejlesztés a drága, hanem a lemaradás

k Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége kibővített országos elnökségi ülést tart márci- I us 3-án, Milyen céllal gyűlnek egybe a I magyar műszaki értelmiség képviselői —

} kérdeztük dr. Tóth Jánost, a MTESZ toll titkárát.

— Feladatunk az lesz, hogy megvonjuk

I

a mérlegét az 1986-ban megtartott •MTESZ-közgyűlés óta végzett munkánk- p nak._ Szervezetünkben hagyomány, hogy I két közgyűlés között, körülbelül félidőben p elszámolunk a vezető szervek, a 33 egye- I sültetünk és természetesen megyei szer- I vezeteink tevékenységéről. Most mégsem I elsősorban ez a szokás inspirálta értekez- létünket. Nem akármilyen „első félidő”

I áll mögöttünk. Az elmúlt években sor ke- I rült az adó- és bankreformra, megszüle- I tett a társasági törvény, amelyek a piac- I gazdaság megteremtését célozták. Szak- \l embereink ezen kívül más korszerűsítő ! intézkedéseknek is részesei voltak. Ennek I ellenére, úgy érzékelik, hogy a gazdaság- \ politika még ma is adós az olyan társa- I dalmi és gazdasági környezet megterem- I tésével, amely kedvez a műszáki, tudományos fejlődésnek, becsüli a korszerű szafc- ! mai felkészültséget, elismeri a gazdasági kibontakozást segítő kezdeményezéseket. A MTESZ-nek erősítenie kellett érdekvédelmi; tevékenységét, mivel kimutatható I volt a szoros összefüggés a gazdasági válság és a műszaki értelmiség helyzete kö- I zött. Csaknem egy évtizede küzdöttünk ;í a műszaki értelmiség ösztönzésének I egyik legnagyobb fékje ellen, apiely az MSZMP KB 1972. novemberi állásfoglalásán alapult. Eszerint az alkalmazottak I — közte a magasan kvalifikált szellemi dolgozók — bérnövekedésének üteme nem I haladhatta meg a fizikai dolgozókét. Ered- i menynek könyveljük el, hogy a Miniszter- I tanács 1987 decemberében a MTESZ és I más állami és társadalmi szervezetek ja- I vaslatára. foglalkozott a műszaki értelmiség anyagi, erkölcsi helyzetével és je- I lentős központi intézkedésekre került ! sor. A műszakiak esetében például eltö- p rölték a bértételek felső határát, lehetővé vált a pályakezdő értelmiség alapbér- emelése, az egyetemi, főiskolai évek beszámítanak a nyugdíj-megállapításnál a munkaviszonyba, különféle címeiket alapítottak. alkotói díjban részesülhetnek a kiemelkedő innovációs teljesítményt nyújtók stb. Mind több része volt a MTESZ- nek a gazdaság és a politika változásait

I előkészítő döntésekben is. Természetesen, nem feledkezhettünk meg a 170 ezer fős tagságunk szakmai ösztönzéséről, képzéséről, informálásáról sem.

— Ezen a mérlegen milyen súlyt nyom a megyékben dolgozó műszakiak, tudo- i mányos kutatók, agrármérnökök munkája?

— Társadalmi szervezetünknek mindig is fontos bázisát képezték a megyékben tevékenykedő reálértelrbiségiek. Tagságunkból közel 100 ezer főt számlálnak ők. akik 23 megyei szervezetünk keretében végeznek komoly társadalmi munkát. Örömmel tapasztaltuk, hogy mind gyakI rabban kikérik véleményüket a megyei MSZMP és tanácsi szervek fontos döntéseik előtt, a helyi elhatározások szakszerűbbé tétele érdekében. Szakértői tevékenységükkel nagyban hozzájárulhattak I a megyei ipari, az agrárgazdaság, vagy a 1 helyi tudományos élet továbbfejlődésé- § hez. A megyeszékhelyeken működő TechI

ndka Házaink igazi találkozóhelyeivé váltak a szakembereknek, ahol módjuk van szakmai ismereteik bővítésére. Nem véI

letlen. hogy szövetségünk 40. évfordulóját a múlt év végén az új miskolci Technika Házában ünnepelhettük meg. Ez nemcsak I a megyei értelmiség növekvő súlyát iel- I képezte, a borsodiak összefogását példa- I értékűnek tartjuk.

fi — Milyen mondanivalója lesz az or- I szágos értekezletnek a „második félidő” I feladatait illetően?

— Nem számítunk könnyebb időszakra. Reményünk, hogy megkezdődik a műszaki fejlesztésre alapozott gazdaságii politikai fordulat, a gazdaság formációi- I nak megújulását célzó törvények, intézke- S dések mihamarabb gyakorlati eredmé" I nyékhez is vezetnek. A műszakiaknak I naprakész tudásukkal, vállalkozókészségükkel e folyamatokat elő kell segíteniük. A MTESZ a jövőben hangsúlyozni fogja, I hogy költségvetési egyensúlyi! nehézségek miatt nem szabad lemondani a műszaki fejlesztésről. Véleményünk szeriint, nem a fejlesztés a drága, hanem az elmaradás kerül sokba az országnak. Hangot adunk például annak, hogv az állam adókedvez- I ménnyel támogassa a kutató-fejlesztő munkát. valamint az ennek eredményeit alkalmazó vállalkozásokat.

— Nincsenek-e távol a megyékben dolgozó mérnökök ahhoz, hogy a gazdaságpolitika, a műszaki élet nagy kérdéseibe beleszóljanak ?

— Eddig is arra törekedtünk, hogy minél több országos rendezvény Budapesten kívül legyen. Legutóbb például Győr adott otthont a III. Országos Műszak,; fejlesztési Konferenciának. Meg kell azonban mondanom: mi általában a vállalati mozgástér bővítéséért szállunk síkra, azért is. mert meggyőződésünk, hogy a műszaki fejlesztés fő letéteményese és realizálója a gazdálkodó szervezet, legyen az Budapesten. vagy máshol. Ezért szeretnénk elérni, hogy az országban mindenütt a munkahelyükön egyenlő esélyhez jussanak mérnökeink, kutatóink, jobbító szándékaik megvalósításában.

— Értekezletükön nyilván regisztrálni fogják, hogy a politikai változások eredményeként a MTESZ sem kerülheti el a versenyhelyzetet. Hallottunk a Mérnök Kamara terveiről, és különösen a megyékben számos értelmiségi kapcsolódik az alternatívoknak nevezett szervezetekhez.’Hogyan akar a MTESZ helytállni az új körülmények között?

— A MTESZ természetesen nem akarja kisajátítani a reálértelmiséget és a műszaki fejlesztés kérdéskörét. Mi ary- nyi problémát látunk ezen a téren, hogy szívesen vesszük más csoportosulások konstruktív hozzájárulását a műszaki értelmiség helyzetének rendezéséhez. E célból is hasznos tárgyalásokat folytattunk már a TDDSZ-szel, a MISZOT-tal, amelynek egyébként alapító tagjai vagyunk. Otthont adtunk a Magyar Demokrata Fórum műszaki fejlesztéssel foglalkozó tanácskozásának is, ahol írásban tájékoztattuk a résztvevőket szervezetünk érdek- védelmi tevékenységének eredményeiről. Szövetségünk a Magyar Írók Szövetségével együtt kezdeményezője volt az Országos Értelmiségi Tanács megalakításának. Az alternatív szervezetekkel való összefogásra, véleménycserére megyei szervezeteinket is bátorítjuk. Helyben ta- I Ián még gyorsabban is beérhetnek az | ilyen együttműködésnek a gyümölcsei. I

Persze, azt is tudjuk, hogy, ha a közre* | működők köre bővül, akkor a MTESZ- , nek is még határozottabban kell megfő- | galmaznia álláspontját a műszaki haladás ügyeiben, nem beszélve arról, hogy a | versenyhelyzet egyenesen megkívánja a | szervezet megújításának meggyorsítását is. Ennek része lehet a MTESZ-en belül olyan Mérnök Kamara megalakítása, amely felvállalja a műszakiak egyéni, szakmai és egzisztenciális érdekvédelmét. | miközben a MTESZ, mint szövetség. az | egész társadalmi réteg helyzetének érdé- J kében emelne szót. Bizonyára nagy vitát váltanak majd ki áz ilyen és ehhez ha- j sonló elképzelések. Napirendre tűzzük a | MTESZ új programjának kidolgozását is, J ebben a szakmai élet mellé az érdekkép- 1 viseletét állítjuk a középpontba. Rend- I szeressé akarjuk tenni a találkozásokat a | kormánnyal, a szakszervezetekkel. Az | utóbbiakkal kapcsolatban támogatni fóg- I juk, hogy az iparági szakszervezetekben | értelmiségi tömörüléssel, vagy föderációs keretben öhálló szakszervezetek jöjjenek létre, mivel eddig az ágazati szakszervezetékben a reálértelmiség mindenütt csak kisebbséget kapott. Folytatni kívánjuk a megkezdett párbeszédet azokkal az új szakszervezetekkel is, amelyek céljuknak I tekintik az értelmiség alkotási és anyagi | feltételeinek javítását, a tudományos 2 élet demokratizálását, a felsőoktatás kor- I szerű süt ését..

— Milyen szervezeti változásokat tervez I a MTESZ?

— Az egyesületek, területi szervezetek | és a szövetség vezető testületéinek tagjait \ alulról felfelé, demokratikusan — egyes, vagy többes jelölést alkalmazva — a tagság titkosan választja majd meg. A vezető tisztség betöltésénél alkalmazni kívánjuk a megbatározott időre, szóló kinevezést. és a visszahívhatóság elvét. Vala- j mennyi szervezetünknek működési, szak- | mai képviseleti és gazdálkodási autonómiát 1 kívánunk biztosítani.

ppen a felmerült új körülmények és társadalompolitikai helyzet miatt tervezzük, hogy 1991. helyett már a jövő évben összehívjuk a XV. tisztújító küldöttközgyűlésünket, amelyet megelőznek majd az egyesületi tisztújító közgyű- J lések. H.a lehet mondani, a „második fél- I idő” tehát nemcsak nehezebb, de rövidebb I •is lesz. Reméljük, azé héten sorra kerü- | lő értekezletünk küldöttei, a kibővített or- | szágos elnökség tagjai. a tanácskozás jf résztvevői számos javaslattal járulnak § hozzá a szövetség megújulásához, a XV. 8 küldöttközgyűlés előkészítéséhez.