Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-22 / 69. szám
1989. MÁRCIUS 22., SZERDA NOGRAD 3 Szemtől szemben a választókkal lódulna-e Devcsícs Miklós a következő képviselői választáson ? A többórás, nemegyszer véleményeket is ütköztető képviselői beszámoló néhány télmája is csak jelzésszerűen adható vissza. Többen azt tudakolták: mi a képviselő hitvallása'? — Növekedjen a parlament szerepe és jogköre, ez azonban nem azt jelenti, hogy parlamenti kormányzás legyen. Az Országgyűlés tartsa1 jobban ellenőrzése alatt a kormányt, de nem oly módon, hogy minden lépését megakadályozza, megbénítva, működését, iogkörét. Erős parlament, alaposabb vitában előkészített jó törvények, improvizálástól mentes döntések — íme néhány, a Devesics Miklós által fontosnak tartott követelményekből. S hogy milyen széles körű nyomással kell megküzdeni manapság egy képviselőnek, azt egyik rövid megjegyzése is érzékelteti: — A bős-nagymarosi vízlépcső kapcsán még a, napokban is kaptam egy levelet — az Amerikai Egyesült Államok Ohio államából. A legutóbbi ülésszak is jól jelezte: a képviselőnek mind több időt kell eltöltenie a parlamentben, a kérdés ott van a napi vitákban: kell-e profi, azaz, főhivatású képviselő? — Nem értek egyet ezzel a szándékkal, így ezt a törekvést nem is támogatom! — hangzott az egyértelmű vá- lalsz. — Egyszerűen azért nem, mert nem felel meg az érdékeinknek. A gazdasági' és a szellemi életből. sok más területről értékes emberek vonulnának ki. Arról nem is beszélve, hogy a képviselők ily módon elszakadnának választóik mindennapi életétől. Az állásfoglalás hasonlóan egyértelmű akkor is, amikor a gazdaságról szólnak a kérdések: A válasz érzékelteti a sorrendiséget is : — A politikának egyetlen fontos feladata van a gazdasággal kapcsolatban: működési feltételeit jól megteremtse. Ha ugyanis a gazdaság jól működik, akkor minden kérdés jól rendezhető, beleértve a szociálpolitikát és a beruházást is. Legutóbbi felszólalására is utalva, Devesics Miklós kifejtette: a reform csakis úgy oldható meg. ha a politikai és a gazdaságii lépések között összhang van. Az ösz- szefüggés nyilvánvaló a továbbiakban is: az átlagember nem változásokat, hanem eredményeket akar, csakhogy változások nélkül nem érhető el eredmény. Erre példa a gazdaság struktúrájának áitalalkítálsa. — Tíz éve beszélünk erről és most is erről beszélünk — mondta' a képviselő. — Felelősséggel állítom, hogy nem történik ebben az ügyben érdemi lépés. Izgalmas kérdéseket vetett fel a képviselői beszámoló a lakásellátás kapcsán is. Devesics Miklós ezúttal is egyértelmű választ adott: a támogatásban az első lakáshoz jutásra kell koncentrálni, például a válások következményei sem vállalhatok. A támogatási rendszer tehát olyan legyen, hogy segítse az első lakáshoz jutást, a továbbiak a teljesítmények alapján legyenek megoldhatók. Ez a járható út. Ide tartozik még egy megjegyzés : a gyermekek vállalását jobban kellene dotálni. Borítékolni lehetett volna, hogy Bős—Nagymaros, szóba kerül. Mucsi Lajos indítványozta : — Sokan szeretnék, hogy ne építsünk semmit, csak begyen konnektor, amiben mindig van áram. A képviselőhöz az a határozott kérdésem, hogy a vízlépcsőt meg kell építeni, félbehagyása tiszta tragédia lenne. Devesics Miklós szóhasználatával: a legdrágább beruházás a félbehagyott beruházás. Az idő szalad, a válaszok között szólt a képviselő a párt helyzetéről, számos helyi példával a környezetvédelemről, sőt a napjaink közvéleményét élénken foglalkoztató „múltrendezésről is”. S ezek után egy személyes kérdés: Indul-e a következő választáson képviselőjelöltként Devesics Miklós. A választópolgárok megismerhették véleményét a választás mindenképpen változó gyakorlatáról, majd a válasz így hangzott: — Három dolog kell ehhez. Ha még egyszer indulóik, az MSZMP színeiben indulok, így az első az. hogy 0 párt akar-e képviselőnek. A második a választókerület szándéka, s harmadikként nekem is dönteni kell, hogy vállalom-e a jelölést! Ha olyan parlament lesz, amely főállású képviselőkből áll, akkor biztos, hogy én nem indulok, vagy legalábbis nagyon kicsi az esélye. A párbeszéd már a harmadik órájába lépett, s a vélemények messze túlmutattak a választókerület határain. Mucsi Lajos a rádió és a televízió kemény bírálata mellett szóvá tette: sok helyen drága gépék ki- csomagolatlanul várnáik sorsukra. Devesics Miklós szerint : gazdasági problémáink egyik okozója, hogy a tulajdonosi érzés nem alakult ki. így nem volt, akj a rossz döntéseknél kiabáljon. Osziva-ld Gyula korrektnek minősítette Devesics Miklós Bős—Nagymarossal kapcsolatos véleményét, majd azt kérdezte: hogyan szavazott a parlamentben a társadalmi szervezetek állami támogatásának csökkentésekor. A válasz szerint az indítványt nem támogatta, mert a döntés hangulati elemeken, rögtönzésen alapult. Az áttekintés hiánya pedig azzal is járt. hogy — példának okáért - lehetetlen lesz az úttörőtáborok munkája. Egy vállalati pihenőház kapcsán a képviselő elmondta: ha „jól fut a ló”, erős és hatékony a vállalat, akkor megengedheti magának, hogy dolgozói hobbijára is áldozzon. Oszvald Gyula közbevetésére azonban így folytatta: ha nem a dolgozókat szolgálja, akkor at nagy hi- foá. Sándorrié Domlbai Margit helyes gyakorlatnak nevezte a választók megkérdezései, egyetértett a képviselő első lakáshoz jutásról vallott nézeteivel is. Ezzel kiegészítve : akár törvényjavaslattal is elő lehetne állni- a parlamentben. A választó a. ma sokat vitatott címerü'gybén is állásfoglalásra késztette a képviselőt: — A Kossutih-címert elfogadhatónak találom, de a korona ellen szavazok. Ugyanakkor a népköztársaság elnevezés mellett vagyok, nem látom be, hogy miért kellene ezen változtatni. Fájd Lászlóné megjegyzésére a képviselő kifejtette: nem lehet cél, hogy a munkanélküli-segély leszoktassa az embereket a munkáról. Devesics Miklós szólt egy kérdés kapcsán a tervezett világkiállításról, s Horváth Tamás a felvetésében az ellene való állásfoglalásra késztette a képviselőt. Sok jelenlevő hangos ellenzéssel válaszolt: igenás pártfogolja a kezdeményezést. Íme, néhány villanás a párbeszédből, amelyhez még az is hozzátartozott Szikszai Pálné kérdése nyomán: ooli- tizáljanak-e a fegyveres erők tagjai, avagy sem? Az idézettek — a teljességre való törekvés ugyanis nem lehetséges egy összefoglalóban — igazolták a szándékot. A képviselő nagyszerűen „építkezhet” a- választókkal való találkozásból Kiváltképpen, ha ilyen szerencsés az időpont is : a véleménycserére egy félbehagyott ülésszak „szünetében” kerül sor. Kelemen Gábor A múlt év decemberétől üzemszerűen működik a Nógrádi Szénbányák bátonyterenyei szénelőkészítő- és szolgáltató- üzem lejtősaknai átadója. Február közepéig közel 50 ezer tonna kányási szén haladt itt keresztül. —• bp — Új állatgyógyászati anyagot Két új, hazai gyártású állatgyógyászati oltóanyag forgalomba hozatalát engedélybe a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Szociális és Egészség- ügyi Minisztériummal egyetértésben. A Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat készítménye, a Coli—4P elnevezésű vakcina a vemhes kocák oltásával nyújt védelmet az újszülött és a szopós malacok egyik betegsége ellen. Külföldi készítményeket pótolnak a Parvocan vakcinával, amely ugyancsak a Phylaxia gyártmánya; éz az ebtartók által jól ismert parvbvírus ellen nyújt védelmet. Mire törekszik az MSZMP? — Az MSZMP programjához szervesen kapcsolódik vállalati stratégiánk. Egyelőre ú^gy látszik, hogy a központi irányítás érvényesülése nem akadályozza munkánkat. Gyors piaci reagálásunknak is köszönhető, hogy tavaly —vállalati szinten — 26 millió forint nyereséget sikerült elérnünk, ami az iparágat tekintve nem lebecsülendő, sőt... Feladatunk továbbra is a tőkés export teljesítése, növelése. Idén piaci gondjaink egyelőire nincsenek, bár az első negyedév nehezen indult. Impwrtkiváltó termékek gyártásával voltunk elfoglalva. A kisebb széria, a többféle cikk, a szokottnál nagyobb átállási veszteséget hozott, s ezért a keresetek is visszaestek. Itt tehát akad még tenivalónk! Egy NSZK-beli céget kértünk fel arra, hogy a szük•A kérdés » Központi Bizottság március 7-én megtartott ülésén fogalmazódott meg, igen élénk vitát kavarva, esetenként egymásnak homlokegyenest ellentmondó véleményekkel. A párt programja, amely a jövőt — fellendülést, demokráciát, szocializmust — vetíti élénk, azóta megjelent valamennyi napilapban, így a NÖGRÁD-ban is. A Központi Bizottság; kéri » párttagok véleményét, javaslatait, amelyekkel a törekvések tovább formálhatók. Ezek közül adunk közre néhányat. Szabó Imréné, a SENIOR Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységének műszaki vezetője: Hlagy kihívás a vállalkozói készség erősítése séges továbbképzést megszervezze. Ez munkamódszer-változást, közvetve pedig átállási veszteségcsök- kemtést jelent. Sajnos, a géppark fejlődése nem mindig párosult az imént említett képzéssel. A körfolyamat p>edig világos: gépi fejlesztés, munkamódszer-váltás, teljesítménynövekedés, ami az eredményen keresztül újbóli forrása a fejlesztésnek. Kétségtelen az is, hogy ez a körfolyamat a vállalkozói készség erősítése nélkül nem mehet. — Működő tőkét közvetlenül nem vettünk igénybe, hacsak a világbanki hitelre nem gondolok. Ám gondolkodnunk kell rajta! A központi irányítás korszerűsítése sem került le napirendről. Vállalati tanácstag lévén jómagam is ezt sürgetem, hiszen például a „megelőző” műveletekben akadozik a gépezet. Ez alatt azt értem, hagy mielőtt hozzánk kerül a gyártás, nincs minden időben a birtokunkban. A jó eredményekhez feltétlenül hozzájárulnak bedolgozóink is, akiktől az új helyzetben többet várunk. Aki például nem képes tartani a 10 napos átfutást, rontja az újratermelési ciklus bevételi eredményeit. — Az említett folyamatokban joggal mondhatom, hogy példamutatóan élen járnak az üzem párttagjai. Tavaly két kommunista műszakot szerveztünk, s talán jelzi a hozzáállást a 05 százalékos részvétel. Ám, rffem szűkíthettem le a tenni akarók táborát csupán a párttagokra. Pártállástól függetlenül kell a maximumot nyújtani. De az is kétségtelen, hogy párttagjaink jelentik a húzóerőt. Nem önzetlenül, s ezt nem is várja el senki ma már. A kereseteket ők sem veszítik szem elől, s ez összefügg teljesítményeikkel. Czinke Ferenc Munkácsy-díjas grafikus, kiváló művész: A nemzeti Identitásra alapozva építsük a jövőt! A március 15-i ünnep>- ségék azt mutatják, hogy itt már nem olyan pórt van, minrt amilyen volt, de az emberek, a társadalom sem azonos a tegnapivá!. Minőségi fordulatra van szükség, aminek a felelősségét éppen abban látom, úgy kell átrendeznünk sorainkat, hogy képessé váljunk a nemzetben való gondolkodásra. Ez alatt azt értem, hogy a nemzet érdekeit szem< előtt tartva politizálunk, cselekszünk, a népjólét folyamatos megteremtésén fáradozva. Én mindig ilyen szempontból voltam reformer. S ha már kimondtam, megjegyezném azt is, hogy mostanában feltünedeznek hamis próféták is, akik kinevezik magukat reformernek, csapatot gyűjtenek maguk köré, s elfeledkezve arról, hogy őket egy másik csapat választotta meg, jogot formálnak az ítélkezésre, a disz- tingválásna. A hamis próféták közé sorolom azokat is, akik úgy politizálnak, hogy elfelejtkeznek a realitásokról. Igazság szerint — ez meggyőződésem — a reformert nem a kinyilatkoztatásók teszik, hanem a végzett munka. Tálán soha nem politizáltak még ennyien az országban, mint napjainkban, nem vitatkoztunk ennyit. Sokszor azonban, nem mintha nem fontos dolgokról lenne szó, kevesebbet beszélünk a lényegibb tennivalókról. Hogy példát mondjak: nekünk nem arról kellene beszélgetnünk, kell-e a munkásőrség, hanem elsődlegesen arról, hogyan mászunk ki gazdasági bajainkból, hogyan tudnánk a gazdaságra építve, nemzetben gondolkodva olyan kultúr- p>olitiikát kialakítani, amelyik európai mércével mérhető kulturált nemzetté tan- ne bennünket. A jövőnkért című MSZMP- dokumentum félreértihetet- lenül bizonyítja, hogy az új emberekből álló, új gondolkodásra felnőtt, megúj- hodott pórt képes kivezetni a népet a jelenlegi válságos helyzetből. Art a fellendülést, demokráciát, art a szocializmust, amit ez a program ígér ugyanis egyetlen alternatív szervezet séta tudta meghaladni. Március 15-én elhangzott programjaik belőlünk merítenek. Mi a saját nyomorúságunkon keresztül, hogy mindennek tapsoltunk, tanultunk meg politizálni. A nép végre felnőtt, és saját nemzeti tudatára, identitására alapozva akarja jövőjét meghatározni. Ki nem akar itt egy jóléti országot? Ahol szabadon működnek a pórtok, a haladó mozgalmak, ahol a nép boldogul, a művész szabadon kibontakozhat. Olyan pluralista társadalomra van szükség, amely — kulturálisan is — tevőlegesen kapcsolódik Európához, miközben jó viszonyt tart fenn szomszédaival, a sorsközösség, az egymásrautaltság okán is. Kelet és Nyugat között átívelő szivárványnak kell lennünk Európában, amely oda-vissza átáramoltatja a gondolatokat, a cselekvéseket, a kultúrákat iparbanv mezőgazdaságiban, mindenben. Hiszen nekünk egyetlen nyersanyagunk az agyban lévő szürkeállomány, s ezt okosan felhasználva válhatunk boldog néppé. A pórttagság sokáig zavarban volt feladatait illetően, most pedig itt van előttünk ez a cselekvési program, amely az égész nemzetet átfogja, s nevezhetném választási programnak is. Nekünk a nép pártjaként egy új világ megteremtésének érdekében át kell esnünk a polgári társadalom retortáini, hogy majd elérkezzünk egy olyan szocialista társadalomhoz, amelyben mégiscsak a munkás meg a parasztember verejtéke a döntő, nem nélkülözve persze az értelmiség szellemét, vezetését. Ennek ára van. A pártnak le kell vetkőznie hegemonisz- tikus szerepét, s az embe'- rekniek, levetve a patema- lizmus gönceit, teremtő világot kell maguk körül létrehozniuk. Igazából csak akkor leszünk európai nép, ha európai módon is dolgozunk. * Sok mindenben változnunk kell, egy azonban biztos: ez egy olyan program, amelyik hosszú időre meghatározza a pórt céljait, fékadatait, amelyik vezetheti a népiét, és amelyikhez csatlakozhat, mert látja, hogy a jobb jövő benne- foglaltatik. (ok)
