Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-21 / 68. szám
2 NOGRAD 1989. MÁRCIUS 21., KEDD / 9áfcUAUIC?lmlmM ■ leértékelték a forintot A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium közleménye Távirat Kemerovóból Devcsics Miklós elvtársnak, a Nógrád megyei pártbizottság első titkárának SALGÓTARJÁN Kedves Ælvtàrsak! A kuznyecki iparvidék kommunistái és dolgozói nevében Ia Magyar Tanácsköztársaság 70. évfordulója alkat- mából üdvözletünket küldjük Nógrád megye lakosságának. Ez alkalomból kívánunk önöknek jó egészséget, boldogságot, egyben további eredményeket a magyar forradalmárok által 70 éve elkezdett ügy szolgálatában, a szocialista társadalom építésében. Erősödjék a iszovjet és magyar nép barátsága, megyéink sokoldalú együttműködése. Elvtársi üdvözlettel: A. Melnyikov, az SZKP Kemerovói PB titkára A. Ljutyenkó, a Kemerovói Megyei Tanács elnöke. Aláírásgyűjtés a nagymarosi vízlépcső mellett A Magyar Nemzeti Bank az alábbiak közlésére kérte az MTI-t: Az MNB március 21~l hatállyal átlagosan 5 százalékkal leértékeli a forintot a konvertibilis devizákkal szemben. Az intézkedést elsősorban -a március 1-jétől megindult korlátozott bankközi devizapiac kiegyensúlyozottabb körülmények között történő működtetése indokolja. Az árfolyam-módosítás egyidejűleg hozzájárul a gazdaságős konvertibilis elszámolású exportösztönzéséhez, valamint csillapítja az importliberalizáció hatására is erősödő devizakeresletet. A lakosság rendelkezésére álló egyéni turista-devizaellátmány és a közlekedési költségkeret aranyosan emelkedik. A Pénzügyminisztérium az alábbi tájékoztatást adta: A külföldre utazás pénzügyi feltételeiről és a magáncélú utazási valutaellátásról szóló 84/1987-es (XII. 27.) PM számú rendelet 17. pa* A Balti-tengertől az! Adriáig húzódó kelet—nyugati határon először tűnik majd el a „vasfüggöny”, legalábbis annak a magyar szakaszán, irja Hegyeshalomból kelt beszámolójában hétfőn a Jo- miuri Simbun című japán lap tudósítója, aki egy nappal a műszaki zár felszámolásáról született döntés bejelentése után tartott „határszemlét”. A 90-es évekre megszűnő magyar határsáv megtekintése kapcsán a legT nagyobb példányszámú japán lap bécsi tudósítója, Ima- izumi rámutat: Kelet-Euró- pában a felszabadulás tavaszi szelét leginkább a magyar nép érzi. A bécsi bevásárlókörútról hazatérőkkel a vámkezelésnagrafusia alapján a konvertibilis elszámolású országokba történő utazáshoz 1989. március 21-től igénybe vehető turistaellátmány és közlekedési Költségkeret ösz- szege — a forint konvertibilis valutákkal szemben történő 5 százalékos leértékelése miatt az alábbi: 1) A turistaellátmány ösz- szege 3 naptári évi időszakra 21 200 forint; 2) A 14. életévüket be nem töltött kiutazók részére naptári évenként egy alkalommal 3000 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható; 3) A közlekedési költségkeret összege három naptári évi időszakra 14 500 forint, amelynek terhére gépjármű- ü zem anya g-köl tsé gre 6700 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható; 4) A turistaellátmány igénybevételére nem jogosultak 1989-ben egy alkalommal 3000 forint összegű konvertibilis elszámolású fizető- eszközt vásárolhatnak; re várva készített riportokból az újságíró kiemeli azt a megállapítást, hogy a műszaki zár felszámolása korszakos jelentőségű. Van, aki úgy vélekedik, hogy nem a nyugati határ miatt kell félni —, írja Imaizumi, a gondolatmenetet szabadon folytatva arra a következtetésre jutva, hogy a román határ közelében nem ilyen a hangulat. Kilencmillió ember lépte át a határt Hegyeshalomnál tavaly, számol be a határőrségtől kapott tájékoztató alapján a japán újságíró, aki megállapítja, hogy a magyar—osztrák határ a feszültségcsökkentés új szimbólumává fog válni. 5) A Jugoszlávián feere=z- tül Bulgáriába, kiutazók részére — évente egy alkalommal — turistaellátmányuk terhelése nélkül 600 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz szolgáltatható ki; 6) A magyar—jugoszl iv kishaitárforgalomlban érvényes határátlépési engedély alapján kiutazók utazásonként, turistaellátmányuk terhelése nélkül, 300 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak. Azok a mozgáskorlátozott személyek, akiknek a módosított 1/1975. (II. 5.) KPM— BM együttes rendelet 51'A paragrafusa alapján kiá'lí- tott engedélyük van, a közlekedési költségkeret teljes összegének terhére vásárolhatnak gépjárműüzemanyag- költségre konvertibilis elszámolású fizetőeszközt. A leértékeléssel arányosan változnak a valutalapokon levő maradványösszegek is. Újjáalakul a Magyar Függetlenségi Párt A Magyar Függetlenségi Párt előkészítő bizottsága 1989. április 2-án, 10 órakor újjáalakuló nagygyűlést hirdet meg a Jurta Színházban. Az 1947 és 1956 után harmadszor újjáéledő Magyar Függetlenségi Párt nagygyűlésén a napirend a következő: a párt működési szabályzatának ismertetése, a szándéknyilatkozat elfogadása, szervezési kérdések, valamint konkrét pártprogram ismertetése. A Magyar Függetlenségi Párt előkészítő bizottságának címe: 1399 Budapest, Pf. : 629. Telefon : 138-638. Márciusi ünnepség New Yorkban Vasárnap tartották a New York-i, magyarság nagyszabású március 15-i ünnepségét a St. Bartholomew székesegyházban. Az Amerikai Magyar Szövetség, az Amerikai—Magyar Munkacsoport, az Erdélyi Világ- szövetség és a Szabad Magyar Jogászok Világszövetsége ünnepségén, Köteles Pál, a Magyarországon élő erdélyi iró, Edward Feig- han Ohio állam kongres/.- szusi képviselője, Dömötör Tibor református püspök, a magyar szövetség elnöke és Duray Miklós író beszélt a székesegyházat zsúfolásig megtöltő, mintegy ezerötszáz főnyi közönség előtt. Ezúttal első ízben kapott meghívást a hagyományos New*York-i ünnepségre hivatalos magyar képviselő: Bánlaki György főkonzul felszólalását nagy taps, elismerés fogadta. A bensőséges hangulatú ünnepségen. amelyen az erdélyi magyarság sorsa állt előtérben, közreműködött Bács Ferenc és Dévai Nagy Kamilla. Úttörő szerepre vállalkozik Grósz Károly, az MSZMP főtitkára március 23—24-én a Szovjetunióba érkezik. A látogatás a két ország vezetése közötti hagyományos és rendszeres érintkezés folytatása — kezdte hétfői tájékoztatóját Va- gvim Perfiljev. A külügyi szóvivő hozzáfűzte: Mihail Gorbacsov és Grósz Károly megbeszéléseinek napirendjén a szocialista építéssel, az együttműködéssel kapcsolatos tapasztalatok cseréje, illetve kölcsönös tájékoztatás szerepel. Szó lesz nemzetközi kérdésekről, s a tárgyalásokat követően Grósz Károly várhatóan nemzetközi sajtóértekezletet, tart a szovjet külügyminisztérium sajtóközpontjában. (A szovjet fővárosban eddig nem volt szokás, hogv a szocialista országok legfelsőbb szintű pártvezetői sajtóértekezleten adjanak tájékoztatást a világsajtónak moszkvai tárgyalásaikról, így a magyar főtitkár úttörő szerepre vállalkozik.) Aláírásgyűjtési kampányt indít a nagymarosi lakóterületi pártalapszer,vezet a vízlépcső munkálatainak folytatása, befejezése mellett. Mint Ádám Tibor, az MSZMP nagymarosi bizottságának titkára, az MTI tudósítójának elmondotta, a lakosság nem érti azt az ellentmondásos helyzetet, hogy a kormány egy hónapon belül hogyan vállalhat egyszerre kötelezettséget a vízlépcső munkálatainak meggyorsítása, ugyanakkor, mint a legutóbbi Országgyűlésen elhangzott, az építkezés lassítására is. Az ellentmondásos helyzet kialakulásában nyilvánvalóan döntő szerepet játszik a vízlépcsőt ellenző szervezetek felfokozott aktivitása, és az a 124 ezer aláírás, amelyet az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán nyújtottak be. A nagymarosiak pedig, akik soha sem akartak vízlépcsőt, és akiket nem is kérdeztek meg ebben az ügyben, mindezidáig csendben figyelték az eseményeket. Most ezt a csendet szeretnék megtörni, és országos méretű ellenkampányt indítanak a vízlépcső megépítéséért. Gyakorlatilag azokkal a jogokkal és eszközökkel akarnak élni, amelyeket a vízlépcső ellenzőitől sem vitattak el soha. Az ellenkampányt indító nagymarosiak a kormány tudomására kívánják hozni, mint ahogyan eddig, ezután sem értenek egyet azzal, hogy népszavazás döntsön az ügyben. A népszavazás ugyanis a 70-es évek elején helyénvaló lett volna, az akkori döntéshozók azonban ezt elmulasztották. A mai bonyolult, rendkívül kiélezett helyzetben a népszavazás a felelősség áthárítását jelentené. Az ország hosszú távú érdekeit, a többoldalú, nemzetközi szerződések egyoldalú felrúgásának konzekvenciáit a különböző előjelű érzelmektől és indulatoktól vezéreltetve nem lehet kockára tenni. Mint ahogy nem lehet egy vélt nemzeti köz- megegyezés oltárán a beruházást feláldozni. Az ország létérdeke a pénzügyi, gazdasági hitelképesség, s ugyanúgy létérdeke az erkölcsi hitelképesség is. A nagymarosiak álláspontja tehát az, hogy épüljön most már meg az erőmű, természetesen a környezetvédelmet szolgáló valamennyi beruházással együtt, úgy, hogy az valóban az egész nemzet boldogulását segítse. Rémhírek és valóság A Magyar Szó a vajdasági nemzetiségi Ceausescu kitüntetéseinek visszavonását Eltűnik a „vasfüggöny" problémákról sürgetik Londonban Az újvidéki Magyar Szó „Rémhírek és valóság” című kommentárjában felvetette, hogy a Szerb Köztársaság autonóm tartományában, a Vajdaságban élő nemzetiségek napjainkban „megnyugtató és konkrét” választ várnak arra a kérdésre, hogy a nemzetiségi jogok az elkövetkező időszakban érvényben maradnak-e, s milyen formában érvényesülnek? , Az első pillanatban értelmetlennek hat a félelem és a rettegés — állapította meg a kommentár — hiszen a legmagasabb rangú párt- és állami vezetők szájából hallhatja mindenki, aki akarja, hogy sem a szerb köztársasági alkotmány módosítása, sem a nemzetek Közötti viszonyok országos méretű elmérgesedése nem vezethet a nemzeti egyenjogúság és ezen belül a nemzetiségi jogok tagadásához vagy, negatív előjelű átformálásához. Ennek ellenére nyomott a hangulat, amit a rémhírek villámgyors terjedése is bizonyít. Így például szárnyra kelt az a rémihír, hogy sorra leváltják a műszaki képzettségű, magyar nemzetiségű gazdasági vezetőket, Temerinben az újszülöttek nevét nem lehet magyarul beíratni az anyakönyvbe stb. Az emberek aggodalmának és félelmének gyökereit a modellváltással együtt járó általános bizonytalanságban kell keresni. A Magyar Szó felvetette, hogy az illetékes szerveknek mielőbb konkretizálniuk kellene a nemzetiségi politika alapelveit, s rámutatott: kétségkívül a nemzetközileg már kidolgozott kisebbségvédelmi koncepció jugoszláv viszonyoknak megfelelő, de minél teljesebb alkalmazása látszik a leglogikusabbnak. Ennek értelmében a politikai és a jogrendszerbe szervesen be kellene illeszteni azokat az egyéni és kollektív jogokat, amelyek nélkül a demokratikus társadalomban elképzelhetetlen a nemzetek és nemzetiségek közötti viszony harmonikus alakulása. Az újvidéki napilap végül aláhúzta, hogy ezekben a kérdésekben várnak sokan választ és konkrét álláspontot a vajdasági tartományi állami és pártszervektől. Lord Bethell. az Európa Parlament emberi jogi albizottságának elelnöke „megszégyenített tiszteletadás- naik” minősítette azt a magas kitüntetést, amelyet II. Erzsébet királynő adományozott Nicölae Ceausescu minőiknek a román államfő 1978-ban tett hivatalos angliai látogatása alkalmából. A The Times hétfői számában közzétett írásában a brit főrend azt tanácsolja Nagy- Britanniánaik és más nyugati kormányoknak is. hogyfosz- szák meg „Románia despotá- ját” kitüntetéseitől, amelyekkel akkor halmozták el, amikor „Moszkvától való függetlenségének” demonstrálásával a Nyugat kedvencévé vált. A brit kormány április 10*én válaszol a Lordok Házában arra az interpellációs kérdésre. amely a román vezető kitüntetésének visszavonását szorgalmazza. Lord Bethell emlékeztet rá. hogy, amikor a Bath*rend Nagy- keresztjének Lovagja címet adományozták a román államfőnek, tudtak ugyan neosztálinista belpolitikájáról, de —, miként más nyugati országban is — jobbnak látták nem tudomást venni róla. „Közben — írja — teltek az évek és a bukaresti nemzeti múzeum főcsarnokát a nagy »conducator« imádásá- nak templomává változtatták. Ott látható a Batlrrend nagykeresztje és a román nép megcsodálhatja a (fran- aia) becsületrend nagykeresztjét, továbbá a Németországból, Svédországból, Hollandiából és tucatnyi más országból származó egyéb magas kitüntetéseit, beleértve a »-Disneyland polgára-« cím viselésére jogosító amerikai oklevelet is.” Az Európa Parlament emberi jogi albizottságának al- elnöke rámutat, hogy Géniben az ENSZ emberi jogi bizottsága megbélyegezte az emberi jogok romániai megsértéseit, akkor a Nagy-Bri- tamnnia1, Franciaország és hat más nyugati ország társszerzőségével beterjesztett javaslathoz „csatlakozott Románia szövetségese és egykori barátja, Magyarország is”. A továbbiakban megállapítja!, hogy valamennyi európai ország közül Romániában börtönözték be a legtöbb politikai foglyot, számukat húszezerre becsülik. „A román határőröknek tűzparan- csuk van bárki agyonlövé- sére, aki egy másik kommunista ország szabadabb levegőjére próbál menekülni... Részletesen leírja a Romániában uralkodó gazdasági, politikai és társadalmi állapotokat, kiemelve „Ceausescu leghíresebb hobbijának, a faluszisztematizáilásnak” vészterhes következményeit. Lord Bethell végül felveti a kérdést, „Mit lehet tenni a román despota megállítására, vagy legalábbis eltökéltségének megingatására?” Elmondja, hogy az Európa Parlament felkérte 12 tagországnak kormányait, fosz- szák nieg Ceausescut és családját azoktól a kitüntetésektől, amelyekkel „azokban a napokban halmozták el őket, amikor még ő volt az a kommunista vezető, akit imádtunk szeretni”. Nagyon sokan úgy vélik — fűz] hozzá —, hogy pontosan ez lenne az a nyugati lépés, aminek valamilyen na- tása lehet. „A Bath-rend nagykeresztje és a becsületrend nagykeresztje hasznos szolgálatot tesz neki, mintegy annak látható jeleként népe szemében, hogy vezetője milyen megbecsülésnek örvend a nyugati világban. A kitüntetések visz* szavonása nem csupán személyes hiúságára mérne csapást, hanem hazai tekintélyére és végső soron, hatalmára is.” Lord Bethell végezetül ezeket írja: „brit állampolgárokat is megfosztanak kitüntetéseiktől, ha bűncselekményt követnek el. vagy visszaélnek a beléjük helyezett bizalommal... Vétkeik eltörpülnek az erőszak brutális bűneihez képest, amelyeket Románia államfője, a Bath-rend nagykeVesztjének lovagja, Ceausescu elnök követett el”.
