Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-20 / 67. szám
1989. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ NOCRAD 3 Az Írószer Szövetkezet salgótarjáni üzemegységében az elmúlt évhez viszonyítva az idén tíz százalékkal több SAX tűzőgépet állítanak elő. Az Ausztriába exportálandó terméket Zámbó Miklósné és munkatársai készítik képünkön. —RT— Megint emberi m u lasztösok _ H árom hónappal ezelőtt, a múlt év december 17-ről 18-ra virradó éjszaka tűz keletkezett a ménkesi bányaüzem szorospataki Medve-aknájának alsószinti csatlósfülkéjében. A vizsgálatokat a Salgótarjáni Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség elvégezte, s határozatát a másodfokú bányahatóság, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség jogerőre emelte. Az „ügy” jó néhány megszívlelendő tanulsággal szolgál. A vizsgálat során megállapították : emberi mulasztások sorozata okozta a tüzet. Röviden a történtekről: az említett szombatról vasárnapra virradó éjszaka* ra termelő műszakot szerveztek Szonospa fákon, s lő dolgozót osztottak be bányamunkára, közülük kilencet az 53-as frontra, Hideg volt, mind a külszíni akna- rakodón, mind a függőleges akna alsó szintjén eilfa- gyott a sűrítettlevegős cső, s két lakatos gázolajba mártott és meggyújtott rongy- gyal próbálta a jegesedóst megszüntetni. Ennek következtében történt meg a baj: a bányabeli csatlósfülkében elővigyázatlanul • alkalmazott nyílt láng meggyújitotta az ott levő papírt, olajos rongyot, majd a munkaruhák és a faanyagok is tüzet fogtak. Mint említettük, az üzemzavart emberi mulasztások okozták. Bár itt nem következett be tragédia, miként a több mint tíz ember életét kioltó lencsehegyi bányatűz során, ám ismét beigazolódott: a szabálytalan munka különösen súlyos problémákat idézhet elő A tűz azért keletkezett és harapódzott el, mert nem tartották be az alábbi szabályokat. Idézünk: „Nyílt lánggal járó munkát (hegesztés, forrasztás, lángvágás stb.) csak )a felelős műszaki vezető által engedélyezett helyen, időben és szabályozott körülmények között szabad végezni. A nyílt lánggal '> járó munkavégzés helyszínén 1— annak teljes tartama alatt W- legalább 2 darab 12 kilogrammos töltetű kézi, Vagy hordozható tűzoltó készülék és legalább 20 liter víz álljon rendelkezésre. Szénbányászatban, bűz- veszélyes bányában és egyéb bánya sújtólégveszéyes bányatérségeiben a nyit lánggal járó munkálatok teljes tartama alatt felügyeleti személy legyen jelen. Éghető anyaggal biztosított bányatérségben, hagy, ha munkahely 10 méteres körzetén belül szén, szénpor, vagy éghető anyaa van. t (nedvesítéssel, lemezzel való burkolással, 1vagy egyéb alkalmas tmódon á meggyulladás ellen védeni kell. Az éghető anyagot, ha árra lehetőséa van, el kell (távolítani Úgyszintén nem következett volna be a tűz. ha nem szegik meg azt a szabályt, amely kimondja: ,,A bányaüzem bányászati tevékenységét műszaki üzemi tervben kell 'meghatározni. 'A jóváhagyott műszaki üzemi tervtől abban a körben, amely bányahatóság engedélyezése alá tartozik, eltérni, vagy a tervet módosítani csak a bányahatóság engedélyével szabad...” Nos. éppen az elfagyások elkerülése érdekében rögzítették a KBF által is engedélyezett műszaki üzemj tervben, hogy december 15-től úgynevezett kihúzó szellőztetésre kell átállni a aknában, ám a végrehajtásra nem került sor. A történtekért egyértelműen felelős az akna műszaki vezetője és helyettese, a szellőztetésd felelős, a gépészeti vezető, a dicspécser, s természetesen vállalniuk kell tettük következményeit a lakatosoknak. Nem állt hivatása1 tfnagaslatán a frontra telepített ákmász sem, aki elsőként hagyta el a fejtést, magukra hagyva a felügyeletére bízott dolgozókat. Végezetül: az a bányász is ráfizethetett volna gondatlanságára, aki önmentőkészülék nélkül távozott el a munkahelyéről... (kolaj) Gazdasági vezetők érdekképviselete — Már több mint kétszázan jelentkeztek — Hz első közgyűlés május 6-án A Magyar Gazdasági Kamara mellett januárban megalakult gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete, illetve annak kilenctagú intézőbizottsága 'készül első közgyűlésére, amelyre Budapesten, 1989. május 6"án került sor. Addigra elő kell állni a szervezet alapszabályával, tervezik etikai kódex, továbbá olyan 1 ajánlások kibocsátását, amelyek különböző bér- és munkajogi szerződések megkötésére orientálják a szervezet tagjait, valamint a vállalati tanácsokat. Mindezekről Gressai Sándor, az ideiglenes intéző- bizottság tagja, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója tájékoztatta munkatársunkat. Azt is élmondta, hogy a szervezetnek tagja lehet minden olyan gazdasági vezető, akinek kollektiv munkáltatója van. Mint tudatta, mostanáig több mint kétszázan jelentkeztek felvételre. A szervezet nem alternatív egyesület, nem szakszervezet, de kész a SZOT-tal egyetértésben működni; nem áll szemben más társadalmi szervezetekkel sem. Arra vállalkozott, hogy a társadalmi átalakulások során érdekképviselet nélkül maradt gazdasági vezetőket a szárnyai alá fogadja. — Az én „gazdám” — mondotta Gressai Sándor — például a vállalati tanács. Ha megvonja tőlem a bizalmat, akár holnap az utcára tehetnek, hiszen még felmondási időm sincs. Ilyen helyzetbe bármelyik vállalat, bank, szövetkezet vezetője kerülhet, tehát életbevágó megoldani a munkajogi problémákat. Ezért ajánlásokat dolgozunk ki például a vállalati vezetők és a vállalati tanácsok közti szerződések feltételeire. Nem előjogolk biztosítása a célunk, ellenkezőleg szeretnénk a most meglehetősen zűrös-zavaros viszonyokat mindkét fél1 számára kielégítő, tisztességes mederbe terelni. Ez jogvédelmet is jelent. Rendesen, becsületesen dolgozó társunkat megvédj ük, ha igazságtalanul bántják, de elhatároljuk magunkat attól, aki visszaél vezetői ha-' talmával. Teljes a zűrzavar a vállalatvezetői fizetésekben. Ma azonos profil és nagyságrend mellett is gyakoriak a két-háromszoros különbségek. Ezért ezzel a problémával is foglalkozni fogunk. Etikai kódexre véleményem szerint azért van szükség, mert ma ez is rendezetlen probléma. Hajdanán azt tartották etikusnak, ha az igazgató naponta végigment a gyáron és a portástól az éjjeliőrig mindenkivel kezet fogott. Azóta persze sokat változott a világ. Ma azt tartjuk elsősorban etikus magatartásnak, ha az igazgató minden tőle telhetőt elkövet, hogy vállalata dolgozóinak tisztességes megélhetést, a vállalat tulajdonosánaik, vagy tulajdonosainak pedig megfelelő nyereséget, osztalékot biztosít. Ma, véleményem szerint, az etikus magatartás egyik alapvető ismérve az aktív reformpár- tiság. Jól tudjuk, hogy a vállalati vezetők közt is van nem egy, nem kettő, akiknek az a kényelmes, az a legelőnyösebb, ha a gazdasági helyzetben:, irányításban nem következnek be radikális változások. Következésképpen az az igazgatói magatartás, amely nem reformpárti, az a szememben nem etikus. Cs. G. Ki juthat el a Kanári-szigetekre? Á takarékszövetkezet szakított a szakszervezettel Gazdálkodási mutatói szépek, .mégsem javasolta az Érsekvadkert és Vidéke Takarékszövetkezetet megyei elismerésre a MÉSZÖV és a KPVDSZ együttes ülése. (A közelmúltban lezajlóit tanácskozáson a múlt évi munkaverseny-mozgalmat értékelték.) Az érsekvadkertiek felterjesztése kapcsán Mede Béla. a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezete megyebizottságának a titkára indítványozta: a megyei kitüntetést ne az említett pénzintézmény, hanem ludánybalászi vetélytársa kapja meg, mivel az előbbi valamennyi dolgozója, vezetője kilépett a szakszervezetből. A két testület elfogadta az érvelést, miszerint az oklevél szakszervezeti kitüntetés is egyben, hát furcsa lepne, ha olyan gazdálkodó kapná, amelynek tagjai mát kiléptek... — Az előzményekhez tartozik — eleveníti fel a történetet Hustyava László ki- rendeltségvezetq —, hogy korábban évekig a helyi áfész szakszervezeti csoportjához tartoztunk. Azaz, hogy odafizettük a díjat, de tagok nem voltunk. Én már 20 éve fizettem a bélyeg árát, dç még egyszer sem hívtak szakszervezeti gyűlésre. A díj mindig pontosan beérkezett, hát nem hiányoztunk senkinek. Ám, most, hogy már nem fizetünk, egyszerre „fontosak” lettünk. Sem a helyi, sem a megyei szak- szervezettől nem jött hozzánk soha senki. Üdülőjegyet is csak akkor kaptunk, ha az áfészé már senkinek nem kellett. De akkor is két nap gondolkodási idő alatt kellett eldöntenünk: akarunk-e kedvezménnyel utazni? A fiatalember őszintén elmondja, hogy a szakszer' vezet érdekvédelme, érdek- képviselete nem érte el őket, így hát egyértelmű a következtetés : — Ennek nincs értelme! A kezdeményezők dolgozóink voltak, még a múlt év novemberében. Akkor vetődött fel ugyanis, hogy Mikulásra „beszállhatna” ,egy kis segéllyel a Szakszervezet is, ha már fizetjük. Mások tovább mentek: „Hová megy a pénzünk?” — kérdezték joggal. — Miért nem mérlegelték önálló alapszervezet megalakítását? — Sajnos, ahhoz kevesen vagyunk; 24-en 7 helyen dolgozunk — mondja a kirendeltségvezető. — Ám így utólag elmélkedve felötlik, hogy vajon hogyan választottak tisztségviselőket nélkülünk? Most már mindegy, Kétszáz éve alapították a bábolnai iBéaesUrtokot Az idén kétszáz esztendeje, hogy megalapították a mai Bábolnád Mezőgazdasági Kombinált jogelődjét, a Császári És Királyi Bábolnai Katonai Ménesit, amelyet a Becsben székelő birodalmi haditanács közvetlenül irányított. Az azóta eltelt kiét évszázad hagyományait, tapasztalatait hasznosító bábolnai kombinát ma is Európa egyik legismertebb arab ménesével rendelkezik, a lovai a világ számos országába eljutottak. A ménesbirtok 200. évfordulóját méltó módon, de szerényen ünnepük meg. Néhány nappal ezelőtt már a jubileum jegyében rendezték Bábolnáin a mezőgazdaságii könyvihónap országos megnyitóját. Június 9-én arab ló -t enyés ztési bemutatót rendeznek, amelyre a világ minden részéről várnak szakembereket. A bi- centenáriumi ünnepséget augusztus 19—20-án tartják, s erre meghívják a kombinát külföldi partnereit is. vállaltuk. Vállaltuk azt is, hogy elesünk az elismeréstől. Az az igazság, hogy, ha a munkám révén nem tudom megvédeni magam, a szakszervezet sem fog. Nézze csak meg az áremeléseket! Hol van ilyenkor a szakszervezet? Üdülés? Megoldottuk saját berkeinken belül: két faházat bériünk Harkányban. Amit éves díjként befizettünk volna, azt most kedvezményes nyaralásra fordítjuk. — Most mozgolódik a szakszervezet, de véleményem szerint ezután sem lesz tevékenységüknek látszata — kapcsolódik a beszélgetésbe Szabó János főkönyvelő. — Csak a szöveg megy! A SZÖVOSZ juttatja ezeket a díjakat, az általunk befizetett hozzájárulásból ! Ha a szakszervezet díjat ad, olyat adjon, amit ő áll! Sérelmesnek találja azt is, hogy korábban „fentről diktálták”, ki kapjon például Kiváló dolgozó kitüntetést. —- „Mondjam be az adatait!” — legtöbbször csak ennyit kértek telefonon — folytatja a főkönyvelő. — Miért nem kérték ki előbb a véleményünket? A kívülálló biztosan nem tudja, de elmondom. A vezetőink egytől egyig egyszerű dolgozóként kezdték a szövetkezetnél. Nem felejtettük el, honiján jöttünk. Éppen ezért a problémákat is árnyaltabban érzékeljük, nem szükséges hozzá a szakszervezet. Egy dolog érvényesülhet : aki nem úgy húz, ahogyan kell, mehet az atya úristenhez is, a szakszervezet akkor sem tudná megvédeni. A kollektíva nemigen szorult szakszervezeti segélyre sem, hiszen az egy főre jutó átlagos éves kereset eléri a 108 ezer forintot. Harkány révén minden dolgozó kedvezményesen üdülhet, kétévenként egész biztosan. Ám, ez Csupán töredéke annak, amit kifogásolnak az érsek- vadkertiek. Mi lesz akkor — ez persze csak feltételezés —, ha létszámleépítésre kerül sor? Ki védi majd meg a szenvedő alanyt? Erre a kérdésre már Kovács Józsefnétől és Molnár Jánosnétól várom a választ. — Nem tudom, hogy segítene-e a szakszervezet egy ilyen esetben — mondja Kovácsné, a pénztáros. — Kedvező helyzetben vagyunk, mert a munkáltató mindent megad, amire szükségünk van. Ezt tekintjük értelmesebb dolognak, nem a szakszervezetet. — Nézze csak meg! Az utóbbi időben alig volt hétfő, hogy ne jelentettek volna be áremelést. -Hát, hol maradt a szakszervezet? —• kérdezi Kovácsné, könyvelő. — Ha a munkaverseny kapcsán valóban a munkát díjaznák, nem lenne fontos, hogy hová. tartozunk, fizetjük-e a szakszervezeti díjat — így Molnárné. — Ha tagok lennénk, de trehány módon dolgoznánk, akkor kaphatnánk elismerést? Az oklevél különben sem járt semmi előnnyel. A múlt évben betétgyűjtési eredményünket ismerték el ily formában. Kaptunk 4000 forintot is! összesen ! — Férjeik tagjai a szak- szervezetnek? — Az enyém nem — mondja Kovácsné. — Az enyém szakszervezeti bizalmi a FORCON-ban. De ott legalább van értelme! Kikérik a véleményüket, az üdülési lehetőség is jobb. Ha ilyen lett volna nálunk is, biztosan nem kezdeményezzük a kilépést — summázza véleményét Molnárné. — Nálunk mindössze egy dolgozó nem kívánt kilépni a szakszervezetből, a budapesti irodánk alkalmazottja — toldja meg a gondolatot Kovácsné. — Egy hónapig — a kilépésünk után — még vontuk a diját, azóta beteg- állományban van. O elmondta egyszer, hogy az anyukája a SZOT-ban dolgozik, s már sikerült is kifogniuk egy kedvezményes utat a Kanári-szigetekre... T. Németh László A tavaszi napsütéses időjárást kihasználva megyeszerte dolgoznak a földeken az erőgépek. Felvételünk Érsekvadkert határában készült, ahol Bulejka László, a száztizén- négy hektáros területen a tavaszi árpa gyűrűs hengerezését végzi. —RT—
