Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám
MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON TELEXEN ÉRKEZETT... KOSSUTH RÁDIÓ: 8.30: Nyolc rádió nyolc dala 9.00: Éneklő ifjúság 9.18: Beszélni nehéz 9.30: A külpolitikai rovat műsora 10.05: Embertan, középhaladóknak 10.35: Nóták 11.05: Faragó András operaáriákat énekel 11.36: A csatlós. Veres Péter novellafüzérének rádióváltozata 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.23: Johann Strauss- művek 15.00: Szóról szóra. Zenés irodalmi magazin 16.20: ..Kerek istenfája, szép tizenkét ága. . .” 5. rész. Az évkör népszokásai. Nagyhéttől Márkig 17.00: Fejezetek Erdély történetéből. Vili 8.: rész 17.30: Beszélgessünk a zenéről ! 19.23: Dokumentumműsor 20.00: Táncházi muzsika 20.30: Tudomány és tudománypolitika az ‘50-es években 21.00: A karmester művészete. IV 2. rész 22.00: Hírvilág 22.30: Régi híres énekesek műsorából 23.00: Esti muzsika PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Alpár Gitta* operettdalokat énekel 8.20: A Szabó család 9.05: Napközben. (Élő) 12.10: Negyedóra 3 4-ed ütemben. Fúvószene 12.30: A népművészet mesterei 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Hozott anyagból. . . . avagy így rádiózunk mi 15.10: Operaslágerek 15.45: Mire emlékszik? Riportműsor 16.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Élő) Népzenei kamarahangverseny 16.15: Bemutatjuk Enya ..Watemark” (Vízjel) c. nagylemezét 17.05: Újdonságainkból 17.30: Gordiusz Magazin töprengőknek. korhatár nélkül 18.30: Slágerlista 19.05: Muzsikánál nincs jobb barát 20.05: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Ki lesz a szóvivő? Szentmihályi Szabó Péter szatírája 22.00: Zenei műsor 22.15: Slágerfilmek. filmslágerek 23.15: Éeneközelben a magnósok BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Csajkovszkij: II. szvit. 9.46: A kamarazene kedvelőinek ll.io: Magyarán szólva 11.25: Szokolay Sándor műveiből 12.05: Regina Resnik operafelvételeiből 13.05: Találkozás a világhírrel. Eugène Guillevic 13.55: Történemi orgonák 14.26: Fél óra népzene. Népdalfeldolgozások 14.56: Pophullám 16.05: A kórusirodalom mesterműveiből 17.00: Nyitnikék. Kisiskolások műsora 17.30: Mendelssohn: d-moll trió 18.00: In limba materna A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 18.30: Kapcsoljuk a szófiai Bulgária hangverseny- termet. (Élő.) A bolgár RTV szimfonkikus zenekarának hangversenye Közben : 19.25: Holnap közvetítjük. A budapesti tavaszi fesztivál nyitó- hangversenye 19.40: A hangversenyköve ti t és folytatása 20.30: Századunk zenéjéről 21.00: Madrigálok 21.19: Bob Marley és a többiek 21.54: Paul Tortelier és Maud Tortelier gordonkázik 22.36: Híres magyar könyvtárak 23.03: Napjaink zenéje MISKOLCI STÜDIÖ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. 6.00: Krónika (Kossuth). 6.15: Közelkép mikrofonnal. 6.20: Északmagvarországi krónika. 6.30: Hírek. lapszemle (Kossuth) 6.55 : Útinform (országos és körzeti). 7.00: Krónika (Kossuth). 7.20: Észak-magyarországi krónika. — Körzeti időjárás. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Börtön. Tévéfilm Kodolányi János kisregényéből (1985., ism.) 10.20: Mozgató. Tévétorna mozgás- korlátozottaknak 10.30: Képújság 16.20: Hírek 16.25: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió híradó műsora. Déldunántúli hírek, információk, események 16.35: Vijesti. Hírek szerb- horvát nyelven A pécsi körzeti stúdió műsora 16.40: Hármas csatorna V 3. rész: A formák 17.25: Négy nap tévéműsora 17.35: Műsorajánlat 17.40: ..Türelöm köll a szö- génységhőn. . .” X/5. rész: A kubikos. 17.55: Az élő bolygó. David Attenborough- filmsorozat a földről. XII 6. rész: Perzselő sivatagok. Angol filmsorozat. (Ism.) 18.50: Esti mese. Jómadarak játszanak. Magyar rajzfilm. (Ism.) 19.00: Reklám 19.05: Műsorajánlat 19.15: Lottósorsolás 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó. 20.00: Reklám 20.05: Benny Hill műsora. Angol film. (Ism.) 20.40: Reklám 20.45: Hazai tükör. 22.05: Műkorcsolyázó- világbajnokság. Közvetítés Párizsból. Fér/iak versenye és az előző napi párosok versenye, felvételről. 23.15: Híradó 3. Tv 2. Ratíványi Dorottyával és Dombóvári Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Időjárás — Riportok — Tévétorna — Reklám — Zene 17.45: Mozaik. Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Szupernagyi. Angol filmsorozat. XIII 2. rész: Szupernagyi és a suhanó. (Ism.) ia.50: Tv 2. 19.00: Tora darabokra tört szerelme Japán film 20.40: Tv 2. Benne : 20.45: Adókulcs. A Pénzügyminisztérium, az APEH és a Tv 2 tanácsadó műsora, magánszemélyeknek ' 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne : Időlárás-jelentés. Nézze meg az ember! 21.30: Tony Cimo Amerikai tévéfilm. 23.00: Tv 2. NaPzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Carmen, francia- olasz film. (Ism.) 11.50: Vetélkedő. (Ism.) 12.30: Művelődési sorozat. (Ism.) 16.55: Orvosi tanácsok 17.05: A nap percei, 17.15: A számítógépekről 17.45: AIDS-diagnózis 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Egy család története, sorozat 20.25: Labdarúgó-összefoglaló 20.45: Publicisztikai magazin 21.30: Műkorcsolya-vb. 22.45: Az arany öngyújtó esetei, skót tévéfilm. bef. rész. 2. MŰSOR: 9 16.06: Ipari tanulóknak 16.35: Amikor Hanna nem . akart költözködni, norvég tv-film. 17.00: Közép-szlovákiai magazin 17.20: Zéman őrnagy esetei, tévésorozat 18.20: Publicisztikai műsor a műkorcsolyáról 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Jó tanácsok 20.10: A víz íze, tévéfilm 21.30: Híradó 22.05: Világhíradó 22.20: Dokumentumfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: ,,X”-program. Színes, szinkronizált amerikai sci-fi. — Kamara: Vadon. Színes magyar kalandfilm. — Videomozi: Legenda. Színes, feliratos USA- sci-fi. Balassagyarmati Madách: fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól : Csillagember. Színes, szinkronizált amerikai sci-fi. — Madách Kamara: Tokyo Pop. Színes, zenés amerikai film. — Pásztó: fél 6-tól: Barabás. Színes, szinkronizált olasz—amerikai film. — Szé- csény: Fehér feketében. Színes, szinkronizált amerikai film. — Karancslapujtő : Matador. (16) Színes, szinkronizált spanyol film. — Nagylóc: Nászéjszaka kísértetekkel. Színes, amerikai horrorparódia. — Rétság: Iskolamozi: Rigócsőr királyfi. Balassagyarmat a Hétben A szépséges „palóc főváros ” A C semadok központi bizottságának képes hetilapja, a Hét A szépséges „palóc főváros” címmel terjedelmes cikket közöl Balassagyarmatról. A március harmadi- kán megjelent írást a városról készült gyönyörű felvételek színesítik. „A Köztársaság tér sárgára pingált tekintélyparan- csoló szögletépületének kapu menti külső falán a magyar irodalom két halhatatlan toliforgatójának, Madách Imrének és Mikszáth Kálmánnak állít emléket egy-egy márványtábla” — ezekkel a sorokkal indítja Zolczer László a cikket. Az ircda'mi kötődések után részletesen ismerteti Balassagyarmat történetét, majd bemutatja mai arcát. Kiemeli, hogy a hajdani kis település ma iskolaváros. A város utcáin gyakorta találkozhat az ember palóc népviseletbe öltözött, piacra, vásárolni igyekvő asszonyokkal, s tömör bajszú férfiakkal Aki itt él, tudja, ma már sajnos a palóc népviselet ritkaságszámba megy Balassagyarmaton. Meglehet, a szerző hétfői napon járt a’ városban —, akkor még olykor betévednek a piacra a környező falvakból néhá- nyan, népviseletbe öltözve. Azit írja Zolczer László, hogy a görögkeleti templom, amely hívők hiányában nem működik, igazi látványosság. Valóban látványosság a templom, azonban hívők hiányában is működik. Itt van a Horváth Endre Galéria. A szépséges „palóc főváros” című írás néhány árnyalatnyi pontatlansága ellenére, nagyszerű hírverése B a lass agy a r mainak, Nóg r á d megyének. — át — Agrár- meoedzser- klub alakult FILMJEGYZET AZ ÚJ FÖLDISÚR Bezzeg jó néhány évvel ezelőtt a Jókai, a Mikszáth vagy a Gárdonyi műveiből készült történelmi filmek bemutatásánál nem nagyon aktualizáltuk a benne foglaltaikat. A Kárpáthy Zoltán vagy az Egy magyar nábob, A Noszty fiú esete Tóth Marival vagy az Egri csillagok jól sikerült kosztümös darabok voltak, amelyeket a kőtelező olvasmányok illusztrációjaként magyarórán levetítették az ifjúságnak. A nyolcvanas évek elején aztán fordult a kocka. A klasszikus szépirodalmi adaptációk sorát felváltotta a ma és a mának írt, de a historikus múltban játszódó forgatókönyv, ‘Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc és az ezt követő önkényuralom válsághangulatát igyekeztek mind többen a filmvászonra vinni, nem kevés aktuálpolitikai célzattal. Azóta gyorsvonati sebességű változások zajlanak le köz- .és magánéletünkben. Nehéz megfogni, rögzíteni a ma Halán jelentéktelen és a holnap más értelmet nyerő pillanatot. Az al/kotó művésznek is úgy könnyebb, ha egy kész kipróbált nyersanyagot kell friss szellemmel megtöltenie. így a formai kivitelezésre is nagyobb gondot fordíthat. Lányi András is ezt az utat választotta, amikor Jókai Mór Az új földesúr című örökbecsű regénye motívumait használta fel legújabb munkája alapjául. Az 1862- ben íródott mű azt a történelmi helyzetet ábrázolja, amikor a bukott szabadság- harc után az élelmesebb osztrák polgár felfedezi az xijgyarmatosítás lehetőségét. Az elkobzott magyar birtokok ugyanis gazdára várnak. A merész Ankerschmidt lovag (Sinkovits Imre), aki jócskán kivette részét Hav- nau oldalán az 1848—49-es harcokban, az alkudozás bekövetkezésekor * mundért cserél. (Megteheti, mert a történet arról szól „hogyan tanul meg \egy ország nem emlékezni?”) Magyaros, zsr nóros mente, rámás csizma lesz az öltözéke: nemcsak ruházatában, hanem életvitelében, gesztusaiban is igyekszik asszimilálódni megváltozott környezetéhez. Mint új földesúr, mint új magyar a kiegyezés útját egyengeti, de úgy, hogy ö maga nem alkalmazkodik. Az idilli állapotok hazugságai azonban lelepleződnek. A hajdani elnyomó hatalmi és lelki fölényével magához próbálja rokonítani egykori ellenfeleit. Nem békejobbal, hanem szorító, erősen záró kézfogással. Hogy ez a beolvadási akció nem megy könnyén, s végső kicsengésében ellehetetlenül az azonosulni akarás — szinte természetesnek hat az eredeti Jókai-szöve- get nem ismerők számára. A rendező továbbgondolja azt, amjt a nagy mesemondó jobbnak látott elhallgatni. Az érzelmek maszkabálján a szereplők nem találják a partnerüket: mindenki más után vágyakozik. Fonákjára fordulnak a dolgok, mert mindenki többnek és másnak mutatja magát, mint aki valójában. A csalás leleplezése mégis elmarad, mert. senki nem meri vállalni az ezzel járó kellemetlenségeket. Napjaink társadalmi mozgásai is valami ihasonlót sejtetnek. Valami hasonlót, csak ennek még nem lehet a végét látni. Mert a múlt dicstelen lovagjai, köp3* nyegforgatói, a pálfordulás bűvészmutatványosai ma is közöttünk élnek, ök azok, akiknek tévedéseit és a hely* zetfelismerési képességük hiánva miatt keletkezett válság terheit most a köznép kényeién hordozni. Ök azok, akik nagyon nehezen nyelik le a számonkérést, ök a tisztulási folyamat legfőbb szónokai. de egyben legnagyobb kerékkötői is, mert csak látszólag egyeznének ki az új renddel, (mint békebeli ai" teregóik. Buzafalvi Győző A Gödöl’ői Agrártudományi Egyetem vezető- és továbbképző intézetének szervezésében Budapesten megalakult az agrármenedzser- klub. Eddig 42 gazdaság a tagja. Azzal a céllal hozták létre, hogy Lehetőséget teremtsenek a mezőgazdasági vezetők menedzseri készségeinek fejlesztésére’, a gazdasági vezetők gondjainak feltárására, javaslatot tegyenek a feszültségek megoldására, és jelezzék a vezetők gondjait az agrárirányítás számára. A klub programjaival elősegíti, hogy a vezetők napra készen és széleskörűen tájékozottak legyenek a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről. Kólnoki Kis Edit restaurátor, a Habsburg-csalód egy megégett kéziratát fűzi össze, papirhiányok pótlása után. A restauráló Az ország első és legnagyobb levéltári restauráló műhelye működik a Magyar Oi* szagos Levéltár Bécsi-kapu téri és Úri utcai épületében, 3 budai várnegyedben. Évente közel 20 000 iratot, 500 oklevelet, illetve térképet, tervrajzot restaurálnak a műhely szakemberei, de foglalkoznak pecsétek, könyvek, ősnyomtatványok helyrehozatalával — saját intézményük igényeinek kielégítésén kívül — az ország valamennyi levéltára, egyéb in* tézménye, sőt magánszemélyek megrendelésére is. Hangszóró mellett „/Ve kísértésbe.'.” Almási Éva és Sinkó László kettőse emlékezetes szép előadást nyújtott az elmúlt héten vasárnap a Kossuthon sugárzott örmény rádiódrámában. „Drámai esemény” alcímet adott Grigor Csalikjan (fordította Avanesian Alex) „és ne vígy minket a kísértésbe” című művének, amelyet maga az író és egyben az örmény rádió főrendezője vitt nálunk rádiószínre. ☆ Tulajdonképpen egyre megy hogy két ember, egy férfi és egy nő miután régen elváltak — külön mire jutottak. És egyre megy az is, hogy amikor újra találkoznak először csak telefonon : — mit mondanak egymásnak. Miként keresik régi önmagukat a másikban (úgysem találhatják meg), egyre megy minden ilyenkor már! Csalikjan darabja több ponton ad valóban újat egy olyan témában, amelyet szinte mindenki megír legalább egyszer életében (már aki egyáltalán ír ugyanis). Az örmény rádiójáték elsősorban azokat az emberi pontokat tapintja ki, amelyek a régi szakítás nyomán egy újratalálkozáskor alkalmasak a másik — néha kissé durva — megkín- zására. Miközben csak mi magunk vagyunk fontosak önmagunknak. Más szóval az ilyen kései találkozások kizárólag arra jók, hogy utólag „ledolgozzunk” valamit a vélt vagy valódi sérelmeinkből, hogy néha hazugsággal eljátszva a boldog embert, megkínozzuk a másikat azért a vétkéért is, amelyet nekünk „köszönhet”. A történet lényegében ebből áll; a férfi hosszú távoliét után felhívja a nőt telefonon, szemére veti, hogy közös gyermeküket nem tartotta meg, a nő elmondja, hogy két férje volt eddig és ma két gyereke, második férjével boldogságban él, ágyba kapja a reggelit (tipikus női dolog ez is), a férje imádja. De egyáltalán nem biztos, hogy mindez így igaz, s talán valóban! nem is igazán fontos. Lehet vagy lehetne így is. A lényeg, hogy ketten tudnak-e valamit még kezdeni egymással vagy nem. Többnyire nem, amiként a jó tempójú, jó elosztású örmény darab szereplői sem igazán. Találkoznak ugyan egy baráti lakásban, ott a konyak és a kaviár s persze szól a zene is, sőt, ajándékként egy medál is előkerül, de a régi fájdalmak éppen úgy kibuknak a lélekből. S a kínzás-önkínzás nem marad el. „Az élet megy tovább”—• banális igazsága Csalikjan rádiójátékában „mindösz- sze” annyiban módosul, hogy jól előkészített drámai csúcsponton szakad meg talán az élet is a férfi utolsó telefonbeszélgetése alatt. A dráma felszökik a csúcsra, halljuk a kiáltást, ami köhögésfélébe fullad, de mindaz, amit hallunk lehet egy ember utolsó lehelete is. ☆ A két színész érzékelhetően „jól érezte magát” ebben az önmarcangoló és a másikat megkínzó, mégis esendő emberi szerepben. A fájdalom eltorzító ereje hangjukban emlékezetes marad. T. Pataki „Az érzelmek maszkabálján a szereplők nem találják a partnerüket: mindenki más után vágyakozik.”
