Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
2 NOGRAD 1989. MÁRCIUS 1., SZERDA Március 7-re összehívták a Központi Bizottságot Ülést tartott a Politikai Bizottság Február 28‘án, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület március 7-ére összehívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cselekvési programjának tervezetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett. A felemelkedés és a válságból való kitörés érdekében társadalmunkban megegyezésen alapuló új nemzeti összefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kiteljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gazdagodását kívánja elérni. A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értekeit képviselő programpártként készüljön a soron következő választásokra. A párt, jellegének megfelelően, jövőjét a reformkommunista es az erősödő szociáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a demokratikus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a programtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Magyar Néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állást foglalt és javasolja a Központi Bizottságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előterjesztés is. Megállapította, hogy a határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kulturált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormánv tekintse át a határőrség munkájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kialakításával összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-ei prágai munkalátogatásáról. Megállapította, hogy az MSZMP főtitkárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. Eredményesen segítette elő a politikai és a gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Stipe Su- varral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége elnökével február 27-én tartott határmenti baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ következetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelégedéssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőivel konstruktív szellemben vitattuk meg az országainkban élő nemzetiségiek helyzetét. Készséget tapasztaltunk a korszerű nemzetiségi politika továbbfejlesztésére, a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magyarok nemzetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésére. A Politikai Bizottság —• egyebek között — hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben, döntött, illetve foglalt állást. Stadinger István fogadta az Európai Parlament küldöttségét Budapesten folytat tárgyalásokat az Európai Parlament l.tildöUsége, Paul Staes belga politikus vezetésével. A küldöttség kedden találkozott Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével Az európai közösségek törvényhozásán belül szerveződött képviselőcsoport hivatalos elnevezése „Kettes számú kelet-európai delegáció", s az a feladata, hogy a magyar és a bolgár parlamenttel tartsa a kapcsolatot. (Elvben Romániával is foglalkoznia ke'lene, de Bukaresttel mindeddig nem alakított ki együttműködést.) Ennek a delegációnak az egyik elnöke Habsburg Ottó. aki kedden délután érkezett Budapestre, és csatlakozott a küldöttséghez. A nyugat-európai vendégek kedden délelőtt az Országház Vadásztermében először három országgyűlési bizottság — az ipari, a kereskedelmi és a mezőgazdasági bizottság — tagjaival folytattak megbeszélést. Cselőtei László, a mezőgazdasági bizottság elnöke ismertette velük az országgyűlési bizottságok tevékenységét. majd szólt a magyar gazdasági reformfolyamat történeti alakulásáról. Ezután — szintén a Va- dászteremben — Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével találkoztak az Európai Parlament delegációjának tagjai. A törvényhozás legfőbb tisztségviselője áttekintést adott arról, miképpen élénkült meg az utóbbi időben a magyar parlament tevékenysége. Szólt arról, hogy célunk a demokratikus jogállam teljes intézmény- rendszerének kiépítése. Nagy nehézséget okoz, hogy néhány év leforgása alatt kell bevezetnünk azt, ami más országokban évszázadok során alakult ki. Csak ebben az évben 42 törvényt, vagy lényeges törvénymódosítást kell elfogadnia a parlamentnek — mondta Stadinger István, aki szerint, ha korábban pusztán legitimáló, „amatőr’ parlamentről beszélhettünk Magyarországon, akkor most már „félprof i”-nak nevezhető törvényhozás működik Budapesten. Kifejezte meggyőződését, hogy a következő ciklusban már a hivatásos politikusok parlamentje lesz a magyar Országgyűlés. A Stadinger Istvánnal folytatott beszélgetésen. számos kérdés vetődött fel a magyar politikai reformfolyamat belső és külföldi összefüggéseivel kapcsolatban. Szóba került a bős—nagymarosi erőmű is. A küldöttségvezető, Paul Staes, aki a belga környezetvédők képviselője, utalt arra, hogy az Európai Parlament elítélte a vízlépcső tervét. Stadinger István azt indítványozta, hogy bízzák a kérdés eldöntését a jövőre. Hozzátette: nem kizárt, hogy az ügyet újra' tárgyalni fogja az Országgyűlés, mivel van ilyen indítvány. Délután az Európai Parlament küldöttsége Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettessel találkozott. Mint ismeretes, Magyarország tavaly együttműködési szerződést kötött a Közös Piaccal. Magyarország arra törekszik. hogy minél szorosabb együttműködést alakítson ki az európai közösségekkel, és szeretné, ha már a szerződésben előírt 1995. előtt lebontanák a magyar árukkal szemben érvényesített mennyiségi korlátozó intézkedéseket. (MTI) flz Országgyűlés ipari bizottságának ülése Az Országgyűlés ipari bizottsága keddi ülésén, a Parlamentben szükségesnek ítélte a sztrájk törvényi szabályozását, az átalakulási törvény megalkotását, nem foglalt viszont állást a Budapest—Bécs Világkiállításról elhangzott tájékoztatót illetőenAz ipari bizottság a sztrájkról szóló törvénytervezet „B" változatát támogatta, amely lehetővé tenné, hogy ne csak a szakszervezetek, hanem a dolgozó kollektívák is kezdeményezhessenek sztrájkot, s biztosítaná a szolidaritási sztrájk jogát. A testület egyetértett a szolidaritási sztrájk esetére olyan biztosítási rendszer kiépítésével, amely fedezné a munkáltatók veszteségét, ha dolgozóik csatlakoznak a munkabeszüntetéshez. A képviselőket Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a munkaügyi kormányzat álláspontjáról, s a törvénytervezet eddigi vitája során felmerült ellentétes nézetekről. Elmondta, hogy a társadalmi szervezetek többségének véleménye szerint most nem az a legsürgetőbb, hogy törvény szabályozza a sztrájkot, hanem sokkal inkább az: teremtsék meg a munkabeszüntetések megelőzéséhez az érdek- egyeztetés feltételeit. A vitában felszólaló bizottsági tagok többsége nem tartotta sokáig halaszthatónak a sztrájktörvény megalkotását. Egyrészt csatlakozott az ENSZ emberi jogokról szóló alapokmányához, amikor Magyarország erre kötelezettséget vállalt, másrészt pedig a jogállamiság megteremtéséhez szükséges a sztrájk törvényi szabályozása is. Erről szólt egyebek között Morvay László (Budapest) és Kovács Károly (Budapest) képviselő. Felvetődött olyan javaslat is, hogy a törvénytervezetet két olvasatban tárgyalja az Országgyűlés. Ezzel az állásponttal többen is egyetértettek, például Tollár József (Zala megye) és Sasvári József (Komárom megye) képviselő. A bizottság ebben a kérdésben végül is nem foglalt állást. Jó esély a legnagyobb kedvezményhez Charles Vanik nyilatkozata Straub F. Brúnó fogadta Saiful Sulunt Straub F. Brúnó, az Elnö. ki Tanács elnöke kedden az Országházban fogadta Saiful Sulunt, az Indonéz Köztársaság parlamentjének alel- nökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Horváth Lajos, az Országgyűlés alelnöke. Jelen volt Bustanul Arifin, Indonézia budapesti nagykövete. Az indonéz népi konzultatív gyűlés alelnökiét ugyan- csak kedden fogadta Várko- nyi Péter külügyminiszter. (MTI) Később alakul meg a VII Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) hét múlva tud dönteni ebben a kérdésben. A Magyar Diáksportszövetség képviselője úgy nyilatkozott, hogy elvileg részt vesznek az előkészítő bizottságban, döntés azonban később születik. Közülük jó néhányan arra hivatkoztak: félreérthető volt a KISZ levele, amelyben a megalakítást kezdeményezi. A KISZ KB képviselője a megbeszélésen megtartotta tájékoztatóját a VIT eddigi nemzetközi és hazai előkészületeiről. A résztvevők a tervezett programot is kezükbe kaphatták. Csak a tájékoztatót követően derült ki, hogy az alakuló ülést célszerű — a fentebb leírtak miatt — elhalasztani, annak ellenére, hogy a döntést már meghozott tagszervezetek képviselői formailag megalakíthatták volna az előkészítő bizottságot, ám ennél fontosabb az, hogy minél több ifjúsági szervezet, csoport kapjon lehetőséget a részvételre. így a március 13-ra tervezett következő ülésig várják ezek jelentkezését. Akkor, ha, megalakul az előkészítő bizottság, meghatározhatja a VIT-en résztvevő magyar delegáció létszámát és ösz- szetételét, illetve saját munkaprogramját is. A KISZ javaslata egyébként az, hogy a magyar küldöttség mintegy 100 tagú legyen. (MTI) Teherán— London — szakítás Az iráni törvényhozás kedden elsöprő többséggel úgy döntött, hogy Teherán megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Nagy-Britanniá- val. A lépést tiltakozásúT szánják azokra a reagálásokra, amelyekkel London a Sátáni Versek könyv szerzőjére, Salman Rushdie íróra Khomeini imám által kirótt halálos ítéletet fogadta. A felügyelő tanács kedden jóváhagyta az iráni parlament döntését, amely szerint Irán megszakítja a diplomáciai kapcsolatait Nagy- Britanniával — jelentette az írna hírügynökség. Jó esély van arra, hogy az Egyesült Államok még az idén állandósítja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Magyarországnak, egyúttal megadja a kormánygaranciákat a magyarországi amerikai tőke- beruházásokhoz. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójának adott nyilatkozatában Charles Vanik. Az ismert demokratapárti politikus hosszú évekig képviselő volt, s áz ő nevéhez is fűződik a kereskedelmi törvény 1974-es módosítása: eszerint csak az a szocialista ország kaphatja meg az úgynevezett legnagyobb kedvezményes elbánást (azaz a normális kereskedelmi feltételeket) az amerikai piacon, amely nem akadályozza polgárainak kivándorlását. A lépést közvetlenül az váltotta ki, hogy az akkori szovjet vezetés nemcsak gátolta, hanem magas illetékhez is kötötte értelmiségiek (főként zsidó nemzetiségűek) kivándorlását. A szocialista országok közül Lengyelország mellett Kína és — 1978-ban — hazánk megkapta a legnagyobb kedvezményt, ám esetünkben azt évente hosz- szabbítani kell. Ez mind a magyar, mind az amerikai üzleti körök szerint gátolja a hosszú távú gazdasági kapcsolatok építését. Charles Vanik, hajdan az elzárkózás kezdeményezője, most maga szorgalmazza a korlátozások feloldását. Véleménye szerint 1988., mint választási év, nem volt szerencsés a magyar igények felvetésére, , ezért utasította el a törvényhozás azt a javaslatot is, hogy terjesszék ki Magyarországra a beruházások amerikai állami garantálását. — 1989-ben sokkal nyugodtabb a légkör, így jó remény van mindA Koszovo Autonom Tartományban éhségsztrájkot folytató 1300, albán nemzetiségű bányász kedden reggel feljött a nyolc napja elfoglalt trepcsai bányából, miután egyik követelésüknek engedve lemondott a JKSZ három tartományi vezetője. A koszovói szerb és Crna Gora-i bányászok 800 főnyi csoportja ugyanakkor a lemondások ellen tiltakozva okkupációs sztrájkot kezdett egv másik közeli ólom- és cinkbányában. Mint jelentettük, hétfőn lemondott tisztségéről Rahman Morina. a tartományi KSZ elnökségének elnöke és Ali Sukrija, az elnökség tagja, valamint Husamedin Azemi, a KSZ pristinai városi pártbizottságának elnöke. A bányászok vádja szerint mindhárom albán nemzetiségű vezető „kiszolgálta” a szerb vezetést. A belgrádi szövetségi parlament előtt keddre virradóra 15 ezer egyetemista tiltakozott a koszovói albán bányászoknak tett eredmények miatt. A megmozdulásuk iránti rokonszenvét 100 belgrádi taxisofőr tülköléssel fejezte ki. Raif Dizdare- vics államfő kedden délben fogadja az egyetemisták küldöttségét. A jugoszláv államelnökség előző nap rendkívüli intézkedéseket vezetett be Koszovóban az alkotmányos rend védelmében. A hírügynökségek kedd két kérdés rendezésére — hangoztatta. — így van ez annál is inkább, mivel Magyarország kivándorlási politikájában nincs kifogásolni való, ebben a törvényhozás mindkét pártja egyetért (a George Bush vezette kormány republikánus, a kongresszus mindkét házában a demokraták vannak többségben. F Charles Vanik véleménye szerint — rendhagyó módon — egy fejlemény késleltetheti a magyar igények teljesítését: ha a washingtoni kormány és a törvényhozás elsőként a Szovjetunióval folytatott kereskedelem normalizálását tűzi napirendre. Vanik tapasztalata szerint a hangadó amerikai zsidó szervezetekben immár többség alakul ki a Szovjetunióval szembeni korlátozások feloldása mellett, hiszen az 1987-es 8000-rel szemben tavaly 20 000 zsidó vándorolt ki, s az idén legalább 50 000-et várnak. Ameny- nyiben a Szovjetunióban — amint ígérték — hamarosan törvénybe is iktatják az új kivándorlási gyakorlatot, várható, hogy a Busch- kormány a kérdésben kezdeményezni fog és a kongresszusban támogatásra fog találni — hangsúlyozta Vanik. A tervek szerint a Szovjetunió először 18 hónapra kapná meg a legnagyobb kedvezményt — mondotta, majd évenkénti hosszabbításra kerülne sor, mint történik az jelenleg Magyarország esetében. — Az amerikai törvény- hozásban — a térség gyors változásainak tükrében — most kezd kibontakozni az érdeklődés Kelet-Európa iránt, mondotta a politikus. Véleménye szerint egyébként az NDK és Bulgária is érdeklődik a legnagyobb kedvezmény iránt. reggeli jelentései szerint a Szerbiához tartozó autonóm tartománv fő útvonalain harckocsik és csapatszállító járművek vonulnak, az utak mellett géppisztolyos katonák őrködnek, a tartomány határainál úttorlaszokat emeltek. A trepcsai ólom- és cinkbányából kedden reggel először egv beteg bányászt hordágyon hoztak felszínre. Öt követték a több száz méteres mélységben eltöltött napok és az éhség okoza kimerültségtől támolygó társai. A bányászokat mentőkocsikon kórházakba szállították. A koszovói bányászsztrájk résztvevői most a föld felett akarják folytatni sztrájkjukat. Folytatódik a 8000 albán egyetemista tiltakozása a pristinai sportközpontban. a szerb és Crna Gora-i nemzetiségű diákok pedig ellenrendezvényeket szerveznek. Az albán egyetemisták — akárcsak a bányászok — azt követelik, hogy Szerbia mondjon le alkotmányának „Koszovo autonómiáját csorbító" módosításáról. Koszovo Autonóm Tartománynak 1.7 millió albán és kétszázezer délszláv lakosa van. A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség jelentése szerint Szlovénia tagköztársaságban százezren írták alá a rendkívüli intézkedések elrendelése ellen tiltakozó körlevelet. (MTI) Koszovo Á sztrájk vége, újabb sztrájk