Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

2 NOGRAD 1989. MÁRCIUS 1., SZERDA Március 7-re összehívták a Központi Bizottságot Ülést tartott a Politikai Bizottság Február 28‘án, kedden ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület márci­us 7-ére összehívta a Köz­ponti Bizottság ülését. A Politikai Bizottság meg­vitatta az MSZMP cselekvési programjának tervezetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett. A felemelkedés és a válságból való kitörés érde­kében társadalmunkban meg­egyezésen alapuló új nemzeti összefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kiteljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gaz­dagodását kívánja elérni. A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értekeit képviselő program­pártként készüljön a soron következő választásokra. A párt, jellegének megfelelő­en, jövőjét a reformkommu­nista es az erősödő szociál­demokrata szellemiség ötvö­zése határozza meg. Célja a demokratikus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a programter­vezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság meg­tárgyalta a Magyar Néphad­sereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatai­ról szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állást foglalt és javasolja a Központi Bizottságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvé­delmi politikáját. A testület előtt szerepelt a határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú fel­adatairól készített előterjesz­tés is. Megállapította, hogy a határőrség személyi állo­mánya felelősségteljes, ered­ményes munkát végez. A Po­litikai Bizottság hazánk ál­lamhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kulturált és biztonsá­gos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tart­ja. Kezdeményezi, hogy a kormánv tekintse át a határ­őrség munkájának korszerű­sítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez iga­zodó határőrizet kialakításá­val összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-ei prágai mun­kalátogatásáról. Megállapí­totta, hogy az MSZMP fő­titkárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának főtitkárával folyta­tott megbeszélése hozzájá­rult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egy­más helyzetének pontosabb megismeréséhez. Eredmé­nyesen segítette elő a poli­tikai és a gazdasági együtt­működés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jó­váhagyólag tudomásul vet­te az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Stipe Su- varral, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége KB El­nöksége elnökével február 27-én tartott határmenti baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ következetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egy­más tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelégedéssel szólt ar­ról, hogy mindkét testvér­párt vezetőivel konstruktív szellemben vitattuk meg az országainkban élő nemzeti­ségiek helyzetét. Készséget tapasztaltunk a korszerű nemzetiségi politika tovább­fejlesztésére, a Csehszlová­kiában és Jugoszláviában élő magyarok nemzetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elő­segítésére. A Politikai Bizottság —• egyebek között — hatáskö­rébe tartozó személyi kér­désekben, döntött, illetve foglalt állást. Stadinger István fogadta az Európai Parlament küldöttségét Budapesten folytat tárgyalásokat az Európai Parlament l.tildöUsége, Paul Staes belga politikus vezetésével. A kül­döttség kedden találkozott Stadinger Istvánnal, az Ország­gyűlés elnökével Az európai közösségek törvényhozásán belül szerve­ződött képviselőcsoport hi­vatalos elnevezése „Kettes számú kelet-európai delegá­ció", s az a feladata, hogy a magyar és a bolgár parla­menttel tartsa a kapcsolatot. (Elvben Romániával is fog­lalkoznia ke'lene, de Buka­resttel mindeddig nem ala­kított ki együttműködést.) Ennek a delegációnak az egyik elnöke Habsburg Ottó. aki kedden délután érkezett Budapestre, és csatlakozott a küldöttséghez. A nyugat-európai vendégek kedden délelőtt az Országház Vadásztermében először há­rom országgyűlési bizottság — az ipari, a kereskedelmi és a mezőgazdasági bizottság — tagjaival folytattak meg­beszélést. Cselőtei László, a mezőgazdasági bizottság el­nöke ismertette velük az országgyűlési bizottságok te­vékenységét. majd szólt a magyar gazdasági reformfo­lyamat történeti alakulásáról. Ezután — szintén a Va- dászteremben — Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével találkoztak az Eu­rópai Parlament delegációjá­nak tagjai. A törvényhozás legfőbb tisztségviselője átte­kintést adott arról, mikép­pen élénkült meg az utóbbi időben a magyar parlament tevékenysége. Szólt arról, hogy célunk a demokratikus jogállam teljes intézmény- rendszerének kiépítése. Nagy nehézséget okoz, hogy né­hány év leforgása alatt kell bevezetnünk azt, ami más országokban évszázadok so­rán alakult ki. Csak ebben az évben 42 törvényt, vagy lényeges törvénymódosítást kell elfogadnia a parlament­nek — mondta Stadinger István, aki szerint, ha ko­rábban pusztán legitimáló, „amatőr’ parlamentről be­szélhettünk Magyarorszá­gon, akkor most már „fél­prof i”-nak nevezhető tör­vényhozás működik Budapes­ten. Kifejezte meggyőződé­sét, hogy a következő ciklus­ban már a hivatásos politi­kusok parlamentje lesz a magyar Országgyűlés. A Stadinger Istvánnal foly­tatott beszélgetésen. számos kérdés vetődött fel a ma­gyar politikai reformfolya­mat belső és külföldi össze­függéseivel kapcsolatban. Szóba került a bős—nagyma­rosi erőmű is. A küldöttség­vezető, Paul Staes, aki a belga környezetvédők kép­viselője, utalt arra, hogy az Európai Parlament elítélte a vízlépcső tervét. Stadinger István azt indítványozta, hogy bízzák a kérdés eldöntését a jövőre. Hozzátette: nem ki­zárt, hogy az ügyet újra' tár­gyalni fogja az Országgyű­lés, mivel van ilyen indít­vány. Délután az Európai Parla­ment küldöttsége Melega Ti­bor kereskedelmi miniszter­helyettessel találkozott. Mint ismeretes, Magyarország ta­valy együttműködési szer­ződést kötött a Közös Piac­cal. Magyarország arra tö­rekszik. hogy minél szoro­sabb együttműködést alakít­son ki az európai közössé­gekkel, és szeretné, ha már a szerződésben előírt 1995. előtt lebontanák a magyar árukkal szemben érvényesí­tett mennyiségi korlátozó in­tézkedéseket. (MTI) flz Országgyűlés ipari bizottságának ülése Az Országgyűlés ipari bi­zottsága keddi ülésén, a Par­lamentben szükségesnek ítél­te a sztrájk törvényi szabá­lyozását, az átalakulási tör­vény megalkotását, nem fog­lalt viszont állást a Buda­pest—Bécs Világkiállításról elhangzott tájékoztatót ille­tően­Az ipari bizottság a sztrájkról szóló törvényter­vezet „B" változatát támo­gatta, amely lehetővé tenné, hogy ne csak a szakszerve­zetek, hanem a dolgozó kol­lektívák is kezdeményezhes­senek sztrájkot, s biztosíta­ná a szolidaritási sztrájk jo­gát. A testület egyetértett a szolidaritási sztrájk esetére olyan biztosítási rendszer ki­építésével, amely fedezné a munkáltatók veszteségét, ha dolgozóik csatlakoznak a munkabeszüntetéshez. A képviselőket Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a munkaügyi kormányzat álláspontjáról, s a törvénytervezet eddigi vi­tája során felmerült ellen­tétes nézetekről. Elmondta, hogy a társadalmi szerveze­tek többségének véleménye szerint most nem az a leg­sürgetőbb, hogy törvény sza­bályozza a sztrájkot, hanem sokkal inkább az: teremtsék meg a munkabeszüntetések megelőzéséhez az érdek- egyeztetés feltételeit. A vi­tában felszólaló bizottsági tagok többsége nem tartotta sokáig halaszthatónak a sztrájktörvény megalkotá­sát. Egyrészt csatlakozott az ENSZ emberi jogokról szóló alapokmányához, amikor Magyarország erre kötele­zettséget vállalt, másrészt pedig a jogállamiság megte­remtéséhez szükséges a sztrájk törvényi szabályozá­sa is. Erről szólt egyebek között Morvay László (Bu­dapest) és Kovács Károly (Budapest) képviselő. Fel­vetődött olyan javaslat is, hogy a törvénytervezetet két olvasatban tárgyalja az Or­szággyűlés. Ezzel az állás­ponttal többen is egyetértet­tek, például Tollár József (Zala megye) és Sasvári Jó­zsef (Komárom megye) kép­viselő. A bizottság ebben a kérdésben végül is nem fog­lalt állást. Jó esély a legnagyobb kedvezményhez Charles Vanik nyilatkozata Straub F. Brúnó fogadta Saiful Sulunt Straub F. Brúnó, az Elnö. ki Tanács elnöke kedden az Országházban fogadta Saiful Sulunt, az Indonéz Köztár­saság parlamentjének alel- nökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Horváth Lajos, az Ország­gyűlés alelnöke. Jelen volt Bustanul Arifin, Indonézia budapesti nagykövete. Az indonéz népi konzulta­tív gyűlés alelnökiét ugyan- csak kedden fogadta Várko- nyi Péter külügyminiszter. (MTI) Később alakul meg a VII Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) hét múlva tud dönteni eb­ben a kérdésben. A Magyar Diáksportszövetség képvi­selője úgy nyilatkozott, hogy elvileg részt vesznek az előkészítő bizottságban, döntés azonban később szü­letik. Közülük jó néhányan ar­ra hivatkoztak: félreérthető volt a KISZ levele, amely­ben a megalakítást kezde­ményezi. A KISZ KB kép­viselője a megbeszélésen megtartotta tájékoztatóját a VIT eddigi nemzetközi és hazai előkészületeiről. A résztvevők a tervezett prog­ramot is kezükbe kaphat­ták. Csak a tájékoztatót kö­vetően derült ki, hogy az alakuló ülést célszerű — a fentebb leírtak miatt — el­halasztani, annak ellenére, hogy a döntést már meg­hozott tagszervezetek kép­viselői formailag megala­kíthatták volna az előké­szítő bizottságot, ám en­nél fontosabb az, hogy minél több ifjúsági szerve­zet, csoport kapjon lehető­séget a részvételre. így a március 13-ra tervezett kö­vetkező ülésig várják ezek jelentkezését. Akkor, ha, megalakul az előkészítő bi­zottság, meghatározhatja a VIT-en résztvevő magyar delegáció létszámát és ösz- szetételét, illetve saját munkaprogramját is. A KISZ javaslata egyébként az, hogy a magyar küldött­ség mintegy 100 tagú legyen. (MTI) Teherán— London — szakítás Az iráni törvényhozás ked­den elsöprő többséggel úgy döntött, hogy Teherán meg­szakítja a diplomáciai kap­csolatokat Nagy-Britanniá- val. A lépést tiltakozásúT szánják azokra a reagálá­sokra, amelyekkel London a Sátáni Versek könyv szer­zőjére, Salman Rushdie író­ra Khomeini imám által kirótt halálos ítéletet fogad­ta. A felügyelő tanács ked­den jóváhagyta az iráni par­lament döntését, amely sze­rint Irán megszakítja a dip­lomáciai kapcsolatait Nagy- Britanniával — jelentette az írna hírügynökség. Jó esély van arra, hogy az Egyesült Államok még az idén állandósítja a leg­nagyobb kereskedelmi ked­vezményt Magyarország­nak, egyúttal megadja a kormánygaranciákat a ma­gyarországi amerikai tőke- beruházásokhoz. Erről be­szélt az MTI washingtoni tudósítójának adott nyilat­kozatában Charles Vanik. Az ismert demokratapárti politikus hosszú évekig kép­viselő volt, s áz ő nevéhez is fűződik a kereskedelmi törvény 1974-es módosítá­sa: eszerint csak az a szo­cialista ország kaphatja meg az úgynevezett legna­gyobb kedvezményes el­bánást (azaz a normális ke­reskedelmi feltételeket) az amerikai piacon, amely nem akadályozza polgárainak ki­vándorlását. A lépést köz­vetlenül az váltotta ki, hogy az akkori szovjet vezetés nemcsak gátolta, hanem magas illetékhez is kötötte értelmiségiek (főként zsi­dó nemzetiségűek) kiván­dorlását. A szocialista országok kö­zül Lengyelország mellett Kína és — 1978-ban — ha­zánk megkapta a legna­gyobb kedvezményt, ám esetünkben azt évente hosz- szabbítani kell. Ez mind a magyar, mind az amerikai üzleti körök szerint gátolja a hosszú távú gazdasági kapcsolatok építését. Charles Vanik, hajdan az elzárkózás kezdeményezője, most maga szorgalmazza a korlátozások feloldását. Vé­leménye szerint 1988., mint választási év, nem volt sze­rencsés a magyar igények felvetésére, , ezért utasította el a törvényhozás azt a ja­vaslatot is, hogy terjesszék ki Magyarországra a be­ruházások amerikai állami garantálását. — 1989-ben sokkal nyugodtabb a légkör, így jó remény van mind­A Koszovo Autonom Tarto­mányban éhségsztrájkot folytató 1300, albán nemzeti­ségű bányász kedden reggel feljött a nyolc napja elfog­lalt trepcsai bányából, mi­után egyik követelésüknek engedve lemondott a JKSZ három tartományi vezetője. A koszovói szerb és Crna Gora-i bányászok 800 fő­nyi csoportja ugyanakkor a lemondások ellen tiltakozva okkupációs sztrájkot kezdett egv másik közeli ólom- és cinkbányában. Mint jelentettük, hétfőn lemondott tisztségéről Rah­man Morina. a tartományi KSZ elnökségének elnöke és Ali Sukrija, az elnökség tag­ja, valamint Husamedin Azemi, a KSZ pristinai vá­rosi pártbizottságának el­nöke. A bányászok vádja szerint mindhárom albán nemzetiségű vezető „kiszol­gálta” a szerb vezetést. A belgrádi szövetségi par­lament előtt keddre virra­dóra 15 ezer egyetemista til­takozott a koszovói albán bányászoknak tett eredmé­nyek miatt. A megmozdulá­suk iránti rokonszenvét 100 belgrádi taxisofőr tülkölés­sel fejezte ki. Raif Dizdare- vics államfő kedden délben fogadja az egyetemisták kül­döttségét. A jugoszláv államelnök­ség előző nap rendkívüli in­tézkedéseket vezetett be Ko­szovóban az alkotmányos rend védelmében. A hírügynökségek kedd két kérdés rendezésére — hangoztatta. — így van ez annál is inkább, mivel Ma­gyarország kivándorlási po­litikájában nincs kifogásolni való, ebben a törvényhozás mindkét pártja egyetért (a George Bush vezette kor­mány republikánus, a kong­resszus mindkét házában a demokraták vannak több­ségben. F Charles Vanik vélemé­nye szerint — rendhagyó módon — egy fejlemény késleltetheti a magyar igé­nyek teljesítését: ha a wa­shingtoni kormány és a törvényhozás elsőként a Szovjetunióval folytatott kereskedelem normalizálá­sát tűzi napirendre. Vanik tapasztalata szerint a hang­adó amerikai zsidó szerve­zetekben immár többség alakul ki a Szovjetunióval szembeni korlátozások fel­oldása mellett, hiszen az 1987-es 8000-rel szemben ta­valy 20 000 zsidó vándorolt ki, s az idén legalább 50 000-et várnak. Ameny- nyiben a Szovjetunióban — amint ígérték — hamaro­san törvénybe is iktatják az új kivándorlási gyakorla­tot, várható, hogy a Busch- kormány a kérdésben kez­deményezni fog és a kong­resszusban támogatásra fog találni — hangsúlyozta Vanik. A tervek szerint a Szovjetunió először 18 hó­napra kapná meg a legna­gyobb kedvezményt — mondotta, majd évenkénti hosszabbításra kerülne sor, mint történik az jelenleg Magyarország esetében. — Az amerikai törvény- hozásban — a térség gyors változásainak tükrében — most kezd kibontakozni az érdeklődés Kelet-Európa iránt, mondotta a politikus. Véleménye szerint egyéb­ként az NDK és Bulgária is érdeklődik a legnagyobb kedvezmény iránt. reggeli jelentései szerint a Szerbiához tartozó autonóm tartománv fő útvonalain harckocsik és csapatszállító járművek vonulnak, az utak mellett géppisztolyos kato­nák őrködnek, a tartomány határainál úttorlaszokat emeltek. ­A trepcsai ólom- és cink­bányából kedden reggel elő­ször egv beteg bányászt hordágyon hoztak felszínre. Öt követték a több száz mé­teres mélységben eltöltött napok és az éhség okoza ki­merültségtől támolygó tár­sai. A bányászokat mentő­kocsikon kórházakba szállí­tották. A koszovói bányászsztrájk résztvevői most a föld fe­lett akarják folytatni sztrájk­jukat. Folytatódik a 8000 albán egyetemista tiltakozá­sa a pristinai sportközpont­ban. a szerb és Crna Gora-i nemzetiségű diákok pedig ellenrendezvényeket szervez­nek. Az albán egyetemisták — akárcsak a bányászok — azt követelik, hogy Szerbia mondjon le alkotmányának „Koszovo autonómiáját csor­bító" módosításáról. Koszovo Autonóm Tartománynak 1.7 millió albán és kétszázezer délszláv lakosa van. A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség jelentése szerint Szlovénia tagköztársaságban százezren írták alá a rend­kívüli intézkedések elrende­lése ellen tiltakozó körleve­let. (MTI) Koszovo Á sztrájk vége, újabb sztrájk

Next

/
Oldalképek
Tartalom