Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 27. SZÁM ÁRA : 4,30 FORINT 1989. FEBRUÁR 1., SZERDA Gondolatok az áremelés után (3. oldal) Á költészet demokráciája (4. oldal) Javaslatok a szlovák kongresszus után (5. oldal) Gazdaualtos után Kit HM a pénz? A jogász válaszol Nógrád Megyei Tanács VB napirendjén ^ Évente Húszezer ügyfél az ílletékhiuatalban Január közepe táján országos vihart kavart a KISZ- sek szegedi adásvételi ügy lete, amelyben a vezetőképző iskola cserélt gazdát jelképes összegért. A NÔG- RÁD szombati száma az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának adásvételéről tájékoztatott. Az MSZMP Központi Bizottsága eladta az épületet a JPénzügyi és Számviteli Főiskola, valamint a Magyar Hitelbank Rt. részére 52 millió forintért. A jövőben itt bankszakembereket képeznek, illetve már végzetteket képeznek tovább. Az adásvétel élénk visszhangot váltott ki megyénk közvéleményéből, ezért kerestük fel dr. Farkas Imre jogászt, a Nógrád Megyei Tanács vb"titkárát. — A pártnak jogában áüt*e eladni oktatási intézményét? — A fennálló rendelkezések szerint fnindenképpen. A létesítményt a tulajdonos, a polgári törvénykönyv szerint eladhatja, vagy az 1987. évi I. törvény szerint a kezelő a kezelői jogot átruházhatja. — Nem mond ellent ez a legutóbbi Országgyűlés által elfogadott, költségvetésről szóló törvény takarékossági szellemének? — Egyáltalán nem. Az eladás és a takarékosság két dolog. A megyei pártbizottság egyébként —, ahogyan a NÖGRÁD'ban olvashattuk — már egy esztendeje kereste Tejből, kenyérből nem fogy kevesebb Bővítik az olcsóbb élelmiszerek kínálatát Találkoztam olcsó árakkal is. Igaz, hogy csak a Pa- lócker Vállalat központjában, s ott is a falon egy plakátra nyomtatva, s az a közlemény is 22 éve hagyta el a nyomdát. Az 1966" os februári húsáremelés utáni új árak olvashatók rajta. A hovatovább muzeális értékű plakát felér egy izgatással. Minit tudatja, 44 forintba kerül egy kiló sertéskaraj, a comb ára 39, a tarjáé 34 forint. Ma ugyanezek 170, 170 és 120 forintért kaphatók. A vesepecsenye és a hátszín ára megtízszereződött, s a leveshúst is négyszerte drágábban mérik ma, mint akkor. Hogy drágaság van, az nem újság. Ki-ki lehetősége szerint próbál meg alkalmazkodni hozzá. A Palóc Kereskedelmi Vállalat üzleteiben az első tapasztalatok azt mutatják, hogy míg tejből, kenyérből az áremelés után sem fogy kevesebb, húsból 30—40 százalékkal kevesebbet adnak el. Számítanak arra is, hogy míg eddig az áremelések után több-kevesebb időn belül visszaállt a kereslet az eredeti szintre, ez most nem fog bekövetkezni. Szaporodik azoknak a vásárlóknak a száma, akik fillérre-forintra kiszámolják az aznap napicikkekre költhető összeget, s e kereten belül mozognak. Természetes, hogy a vevők zöme az olcsó és a középáras élelmiszereket részesíti előnyben. Jól mutatja ezt az élelmiszerboltok januári forgalma is: abban az üzletben,, ahol eladnak napi 30—40 kiló párizsit, nem fogy el egyetlen kilónyi gépsonka sem. Egyáltalán, mi számít ma olcsó árunak? Míg korábban a határ a kilónkénti 60 forint volt, ma olcsó élelmiszernek a 100 forint körüli árért megkaphatókat minősíthetjük. A Palócker az árubeszerzési források bővítésével iparkodik megfelelő kínálatot nyújtani az olcsóbb élelmiszerekből. Nincs könnyű dolga. A húst szállító partnerekkel például most igyekszik sorra megegyezni, hogy az átvett tőkehús meghatározott arányában rendszeresen adjon a szállító belsőséget is. Persze, egy sertésnek alig néhány kilónyi belsősége van, s abból készülnek az olcsó húskészítmények is... A Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal már megegyezett a Palócker, a többi húsipari szállítóval a napokban ül közös asztalhoz. A tejen, tejterméken még mindig árkiegészítés van, jóllehet legutóbbi drágulása roppant jelentős volt. Húsárban kapható az óvári, a trapista, az eidami sajt, de a kockasajtok is akkor olcsóbbak csak, ha cikkenként vásároljuk. A Palócker minden eddiginél alaposabban szétnéz a nagykereskedelmi vállalatok portáján: hol, mi kapható árengedménnyel, de még forgalomképesen. Szabványon kívüli, vagy másodosztályú terméket elsősorban a konzervfélék közt lehet találni. De megragad minden lehetőséget, amikor a szállító fölgyülemlett készleteitől iparkodik megszabadulni. A Duna Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat ez idő szerint például háztartási vegyi árukat kínál az eredeti ártól olcsóbban. A Palóckernél úgy látják, a vásárlói kereslet további differenciálódása várható. Figyelmük lesz arra, hogy a magas jövedelmű vevők igényét kielégítsék, de ettől is nagyobb gondot fordítanak a kiskeresetűek ellátására. Mi elsősorban ez utóbbi cél mind teljesebb megvalósításának szurkolunk. — sz. m. — Fegyelmi eljárást rendeltek el a cserhátsurányi tanácselnök és vb-titkár ellen az oktatási igazgatóság épülete hasznosításának legmegfelelőbb lehetőségét. — A Nógrád megyei alternatív szervezetek tudomásunk szerint másként vélekednek. Ök éppen az 1989- es költségvetési törvény és a takarékossági szellem kijátszását látják az aktusban. Egyetértenek ugyan az épület tervezett hasznosításával, ám közben azt is javasolják, hogy az MSZMP utalja át a pénzt a megyei tanács egy elkülönített alapjára, és abból — társadalmi bizottság döntése alapján, bevonva ebbe a megye településeinek képviselőit is — egészségügyi, oktatási és (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácsülés Balassagyarmaton A Balassagyarmati Városi Tanács testületé február 2- án tartja első idei ülését, 13 órától a városi tanács dísztermében. Az ülés elé kerülő hét napirend közül a legfontosabb a város 1989. évi fejlesztési és költségvetési terve. A testület tárgyal még idei munkatervéről, megvitatja a népi ellenőrzési bizottság idej ellenőrzési tervjavaslatát, valamint dönt Patvarc és Ipolyszög elöljáróinak személyéről. Hogyan alkalmazza az új illetéktörvényt a Nógrád Megyei Illetékhivatal? Ezt a témát tárgyalta tegnapi ülésén elsőként a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A harmincéves múltra visszatekintő hivatal munkájának értékelése annál is inkább időszerű, mert tevékenysége mind az állampolgárok, mind a különféle szervezetek egyre bővülő körét érinti; éves átlagban mintegy 15—20 ezer ügyféllel kerülnek kapcsolatba. Tavaly a vagyonszerzési illeték megállapítása érdekében több mint négyezer ingatlan« helyszíni ellenőrzését végezte el a hivatal, s több, mint háromezer esetben nagyobb forgalmi értéket állapított meg, s így az illetékek többletbevétele meghaladta a tízmillió forintot. Nehezebbé vált viszont az új törvény szerint az illetékek beszedése, amit az is jelez, hogy megkétszereződött a fizetési felszólítások és letiltások száma: tavaly illetékbefizetésre 2098 felszólítást és 650 letiltást adtak ki. Mindezek mellett az új illetéktörvény alkalmazására való áttérés zökkenőmentes volt, kevesebb a hátralék összege, s elenyésző az illetékhivatalok határozatai ellen benyújtott fellebbézések aránya is. Az idén tovább javíthatja az illetékhivatal munkáját az, hogy áttérnek a számítógépes adatfeldolgozásra. A megyei tanács végrehajtó bizottságának napirendjén szerepelt a Cserhátsurányi Községi Közös Tanács VB munkája is. Még a múlt év szeptemberében ön- értékelő beszámoló formájában rendelt el komplex felügyeleti vizsgálatot Cserhát- surányban a megyei vb, ám a közös tanács elnöke a beszámolót a meghosszabbított határidőig — múlt év november 20-a — sem készítette el. A napirend tárgyalására meghívták az MSZMP cserhátsurányi községi alapszervezetének titkárát, a községi tanács elnökét és vb-ti-t- kárát, de közülük a tanács elnöke nem érkezett meg az ülésre. A megyei tanács elnökéhez címzett és tegnap reggel érkezett levelében arra hivatkozott, hogy autóbaleset érte, ágyban fekvő beteg. Ebben a levélben leírja a beszámoló elmaradásának indokait, saját betegségére, a vb-titkár építkezésére és az igazgatási főelőadó nyugdíjba vonulására hivatkozik, s ezek a tanácsi apparátus „munkavégző képességének” jelentős mértékű lecsökke- nését eredményezték, s így a beszámolóra előírt határidő nem volt tartható. A negatívumok egész sorát felvonultató előterjesztést a tanácsi gyakorlatban egyedinek, ritka kivételnek minősítették a felszólalók, különösen annak egyik megállapítása kapcsán, miszerint a cserhátsurányi tanács tevékenységében a dokumentumok annyira hiányosak, hogy csak az 1985—86. évi munka értékelhető. Ezekre vonatkozóan is a következőket rögzíti az előterjesztés: 1985-ben a tanácsülési jegyzőkönyvek felterjesztésének átlagos késése 211 nap, a vb- üléseké 223 nap, míg 1986- ban a tanácsülési jegyzőkönyveket átlagosan 156 nappal később küldték meg törvényességi felülvizsgálatra. 1986-tól a végrehajtó bizottság, 1987-től pedig már a tanácsülés működésének törvényessége is megkérdőjelezhető, mert a késedelem mellett a jegyzőkönyvek egy része egyáltalán nem készült el. A feltárt pénzügyi-gazdasági szabálytalanságok miatt, a vb-titkár évekkel ezelőtt már szigorú megrovás fegyelmi büntetést kapott. Ám az azóta eltelt időszakban a társadalmi tulajdon védelme, a számviteli rend és bizonylati fegyelem terén továbbra is je'entős b:ányr>.;- ságok tapasztalhatók. A mulasztások, hiányosságok pótlására a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott, és fegyelmi eljárás lefolytatását rendelte el a közös tanács elnöke és vb-titkára ellen. Ezt követően —, egyebek mellett —, a vb jóváhagyta a dunai vízátvezetés beruházásának több évre szóló programját. Dolgosán és pihenőben A Balassagyarmati Finomkötöttárugyár Részvénytársaság a múlt év decemberében alakult meg. Ónálló új életéről gzóló írásunk, melynek címe £g és föld a különbség, a 3. oldalon olvasható. A cikk a versenyképesség döntő láncszemét, a műszaki-technikai állapotot elemzi. Az üzemcsarnokban a felvételeket Kulcsár József készítette.