Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-13 / 37. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 37. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT . 1989. FEBRUÁR 13., HÉTFŐ----------------------------------T------------------------------------------------------------------------------------------------------------;----------------------------------------------------------------------------( /— ........................ * Mú zeumok a változó világban (3. oldal) Pilinszkyt is olvasnak a tinik (4. oldal) Á második legjobb évet zárták (5. oldal) L * KOZLEMEIUY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 10—11-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989- február 10—11-én kibővített ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül — tanácskozási joggal — részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok. első tikárai, a budapesi pártbizottság titkárai és a KB oszályveze- tői. valamint az Országgyűlés elnöke. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztésében — 1988. december 15-ei határozatának megfelelően — időszerű politikai kérdéseket vitatott meg. Az előterjesztés vtájában 47-en vettek részt, és 7-en írásban fogalmazták meg véleményüket. A Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetet fogadott el, amelyet vitára bocsát. I. A Központi Bizottság sürgető feladatnak tartja, hogy az MSZMP kezdeményezően lépjen fel -a gazdasági-politikai és erkölcsi válság felszámolásáért.' A megújulás alapfeltétele: a gazdaság törvényszerűségeit, a modern világgazdaság ko1' vetelménveit érvényesítő, teljesitmiényelvű; vegyestulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszer kialakítása. Ennek érdekében nélkülözhetetlen a piaci viszonyok következetes fejlesztése. A gazdasági átalakítás és stabilizáció elkerülhetetlen hátrányos mellékhatásait vállalni kell. Hasonló folvamatok ez idáig sehol sem vezettek eredményre átmeneti feszültségek, olykor súlyos áldozatok nélkül. A Központi Bizottság ugyanakkor elengedhetetlennek tartja, hogy a gazdasági átalakí- táis járjon együtt a szociálpolitika átfogó reformjával- Az új szociálpolitika vegye figyelembe a társadalmi igazságosság, a közösségi szolidaritás, az önsegélyezés elvét. Mindent tegyen meg az esélykülönbségek mérséklésére. Fordítson különös figyelmet a fiatalság helyzetére, valamint a nehéz körülmények között élő rétegek biztonságának megteremtésére. A demokrácia széles körű kibontakoztatása érdekében, a népszuverenitás és a jogállamiság elvéből kiindulva a Központi Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy folytatódjék a politikai intézményrendszer .mélyreható reformja. Meggyőződése, hogy a politikai rendszer pluralizálása — az adott hazai helyzetben — a többpártrendszer keretei között valósítható meg. Ezzel, a történelmi tapasztalatok alapján, jobb biztosíték teremthető a kormányzati munka kontrolljára és a hatalommal való visszaélés lehetősége ellen. Mivel a társadalom nincs felkész.ülve, -a többpártrendszerre épülő politikai hatalom azonnali megvalósítására, ezért fennáll a veszélye a folyamatok destabilizálódásának, ellenőrizhetetlenné válásának. Ez az országért felelősséget érző egyetlen erőnek sem érdeke- Ezért fokozatos, folyamatos átmenetre, a politikai átalakulás kiszámítható keretek között tartására van szükség. Egyaránt veszélyes a változások kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges akadá- lyozáisa. A társadalom szétzilálódását csak valamennyi politka tényező kölcsönös felelősségével, mértéktartásával lehet megelőzniA többpártrendszerhez számos illúzió is tapad, mndenekelőtt a gazdasági, társadalmi problémák megoldását illetően. Alapvető jelentőségű: a politikai reform nem helyettesítheti. de ne is akadályozza a gazdasági feladatok megoldását, az ehhez szükséges erőteljes kormányzati és vállalati munkát. A politikai átalakításnak társulnia kell a gazdaság átfogó reformjával, hogy kedvező hatásaik felerősödjenek. A Központi Bizottság mindezen célok és feladatok valóra váltása érdekében megegyezésre és együttműködésre kész minden felelős politikai tényezővel. Ebben a folyamatban a párt meghatározó szerepre törekszik, ezt politikai eszközökkel kívánja érvényesíteni. Mindazokkal szemben, akik az ország destabilizálására, nemzetközi érdekeinek veszélyeztetésére, a békés átalakítás zavartalanságának akadályozására, a társadalom nyugalmának megbontására törekszenek, éle® politikai harcot folytat. Â Közpon'i Bizottság történelmi felelősségének tudatában vallja és vállalja, hogy az átalakítás csakis a társadalmi feltételeinknek megfelelő fokoztossággal és sorrendben, a kiegvenűlvozott és következetes haladás eredményeként valósítható meg. Meggyőződése. hogy ez felel meg a .magvar nép érdekeinek. Rend és nyugalom né'kül nincs értékteremtő munka, márpedig az ország másként nem boldogul. A Központi Bizottság, az 1988 májusi párt- értekezleten elfogadott irányelvek jegyében és az ott ki alakú üt munkastílusnak megfelelően felikéri a pártszerveket, a pártalapszer- vezeteket, a párttagságot, hogy a nyilvánosságra kerülő állásfoglalás-tervezetét vitassák meg. A párttagságnak a javasolt vita révén is fel kell készülnie az e'.ő.tü'k álló tennivalókra. Abban a tudatban cselekedhetünk, hogy történelmű feladat megvalósításának részesei vagyunk. A demokratikus szocializmus új hazai modelljének megteremtésével népünk boldogulását, s egyben a nemzetközi progressziót segítjük. A múltunkkal való őszinte szembenézés, történelmi eredményeink, de illúzióink és tévedéseink alapos elemzése is ezt szolgálja. II. A Központi Bizottság megismerkedett azzal a tanulmánnyal, amely az általa kiküldött bizottság, köretében az elmúlt évtizedek történelmi útjának vizsgálatáról készült. Egészében elismerően nyugtázta, hogy az már jelenlegi formájában is nagyobbrészt árnyalt, tudományos igényű, áttekintést nyújt közelmúltunkról. A Központi Bizottság helyesli a tanulmány vitára bocsátását, hangsúlyozza a további alapos tényfeltáró és kutatómunka folytatásának fontosságát. E . munka részeként szükségesnek tártja az 1956-os nemzeti tragédia további- tényeken és nemzetközi dokumentumokon is alapuló, a bonyolult ellentmondásokat . tükröző és az eddigiekéi árnyaltabb értékeléséit. A Központi Bizottság a vitában megerősítette: 1956-ban a vezetés megújuláisképtelen- sége vezetett politikai robbanáshoz. Valóságos felkelés, népfelkelés tört ki. melyben szerepet játszottak a demokratikus szocializmus erői. de a kezdetektől fogva el- k ü lön í th et et! en ü 1 jelen voltak a restaurációra törekvő erők, deklasszálódott és lumpen elemek, s október végétől felerősödtek az e 1 l'e n f o r rad a 1 m i cselekmények. A testület elsietettnek ítéli, hogy Pozsgay Imre, a történlimi albizottság vizsgálatának eddigi eredményét a Központi Bizottság vitáját mgielőzően hozta nyilvánosságra. Sajnálatosnak tartja, hogy a nyilatkozata kapcsán történt leegyszerűsítés félreértéseikre adott okot. A Központi Bizottság ugyanakkor bizalmáról biztosította Pozsgay Imre elvtársat. Az elmúlt napokban a Központi Bizottsághoz, a főtitkárhoz és a különböző pártszervekhez számos kollektív és egyéni véleményt kifejező levél érkezett, amelyek szenvedélyes vitákat tükröztek és igen sok -tanulmányozásra. hasznosításra méltó véleményt, észrevételt tartalmaztak. A Központi Bizottság ezeket köszönettel veszi, és kéri, hogy a bennük foglaltakat a történelmi albizottság mérlegelje és hasznosítsa. A testület változatlanul igényli, hogy az, 1988. június 23-ai ülésen létrehozott munka- bizottság — amelynek feladata a társadalom és a gazdaság három évtizedes fejlődésének átfogó tudományos, politikai elemzése, valamint a párt programnyilatkozatának felülvizsgálata — gyorsított ütemű, de körültekintő, alapos munkát végezzen. Szükséges, hogv a Központi Bizottság megismerkedjen más albizottságok tanulmányaival, és ezek is kapj anak nyilvánosságot. A Központi Bizottság megbízta a v Politikai Bizottságot egy akcióprogram elkészítésével: „Mit akar a Magyar Szocialista Munkáspárt?” címmel, amelyet a testület márciusi ülésén megtárgyal. A Központi Bizottság a főtitkár vezetésé vei bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy tekintse át a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkastílusát, munka- . módszerét, S tapasztalatairól tegyen jelentést. A Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg a különböző politikai, társadalmi szervezetekkel való két- és többoldalú tárgyalások előkészítésére. A tanácskozáson, a megtárgyalt témakörökben nagyszámú javaslat hangzott el, melyekre a testület a következő ülésein visszatér. A Központi Bizottság nyilvánosságra hozza Grósz Károly előadói beszédét, a pártvitára bocsátott állásfoglalásának tervezetét, valamint az Űj Márciusi Front felhívására adrift válaszát. Az alapszervezeti tájékoztató ismerteti a testület vitáját. (MTI) Az MSZMP a többpártrendszer viszonyai között képzeli el a politikai pluralizmus továbbfejlesztését GrAsz Károly interjúja a rádiónak ás a televiziának ,A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kétnapos [ülését követően Grósz Károly, az MSZMP főtitkára interjút adott Aczél Endrének, a tv A Hét című műsora főszerkesztőjének, valamint Mester Ákosnak, a rádió 168 óra című műsora felelős szerkesztőjének. — Az lenne a leglogikusabb, hogy ha azzal kezdenénk ezt a beszélgetést, hogy mi a rezüméje a Központi Bizottság ülésének? Én azt hiszem, hogy az még indokoltabb, hogy ha azt kérdezem, hogy mi volt a tétje? — A tét nagy. A pártéí* tekezlettel elindítottunk egy politikai folyamatot. programunkban is célul tűzve, hogy kialakítjuk a politikai pluralizmus rendszerét és mechanizmusát. Nyolc hónap után most jutottunk el odáig. hogy döntenünk kellett: hogyan valósuljon ez meg a gyakorlatban. Az alternatíva: egypártrendszer viszonyai között legyen-e pluralizmus, vagy pedig többpártrendszer viszonyai között? Nagyon nehéz a kérdés. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a többpártrendszer viszonyai között, annak szervezeti struktúrájában képzeli el a politikai pluralizmus továbbfejlesztését. Ez volt a tét. — Ezen a ponton ketté lehet választani ezt a kérdést? Az említett folyamatot a párt tudomásul veszi, vagy támogatja is? — Nemcsak támogatja, nemcsak tudomásul veszi, hanem kezdeményezi. Sok vita volt arról, sçabad-e még egyszer kockáztatnunk, és egy olyan vállalkozást elindítanunk, hogy egy párt viszonyai között építsük ki a szocialista' pluralizmus mechanizmusát. Arra a következtetésre jutottunk, két nagy élményanyag alapján — az 1956. előtti, illetőleg az elmúlt évek politikai és gazdasági feszültségei alapján —, hogy ezen az úton nem járhatunk tovább. Nem hiszem, hogy a többpártrendszer önmagában biztosíték arra, hogy egy társadalomban hasonló jellegű hibák nem fordulnak elő. Az azonban látszik, hogy mi, magyarok az egypártrendszer viszonyai között nem - tudtunk olyan biztosítékokat kiépíteni, amelyek megakadályoznák, hogy ismét előforduljanak ilyen szubjektív forrásból eredő torzulások. — Tehát ön voltaképpen azt mondja, hogy a többpártrendszer bevezetésével — vagy bevezetésétől — a szubjektivizmusból adódó hibák elkerülését, vagy ismétlődésének megakadályozását várják? — Legalábbis a csökkentését. Megakadályozására önmagában a többpártrendszert nerp látom garanciának, de az nagyobb lehetőséget kínál arra, hogy kevesebb ilyen típusú és ilyen természetű hibát kövessünk el. A pártok ugyanis egymás ellenőrzése alatt állnak, a természetesen kibontakozó pártharcok — vagv fogalmazzunk úgy: a versenyhelyzet — minden párttól nagyobb teljesítményt, szigorúbb erkölcsi, morális, politikai normákat, új munkastílust követel. Ettől várjuk tulajdonképpen, hogy a Magyar Szocialista Mun^ káspárt is nagyobb teljesítményre lesz képes, a szó igaz értelmében a politikában, a közéletben, társadalmi bázisának kiszélesítésében. Ez bizonyára módot ad alkalmi szövetségek létrehozására, s a politikai folyamatokba olyan erők bekapcsolására is, amelyeket a párt önmaga egyedül nem lenne képes mozgósítani. — Ez azt is mondatja az emberrel, hogy azért nem egészen úgy van, hogy a párt kezdeményezően lép fel, hanem sokkal inkább úgy, hogy a párt tudomásul veszi a többpártrendszert, mint realitást. És ezen a talajon jöhet majd létre egyfajta kiegyezés, egyfajta politikai kiegyezés. Vagy rosszul értem? — Egy részét rosszul. Ugyanis a pártértekezleten, amikor erről vitatkoztunk, még úgy gondoltuk. hogy az egypártrendszer viszonyai között próbálkozunk a politikai pluralizmus kiépítésével. Azóta eltelt hat-hét hónap, a párton belül folyt erről a vita. Nem a párt folytatott másokkal ilyen természetű vitát, ez a párton belül zajlott. Okosabbak lettünk; arra a következtésre jutottunk, hogy ezt nekünk kell kezdeményeznünk. Ilyen típusú kezdeményezések évekkel ezelőtt mások részéről is elhangzottak már, ebben semmi új nincs. De most a Magyal- Szocialista Munkáspárt teljes politikai súlyával kezdeményezi az együttműködést. Azt hiszem, ez egy kicsit több. — Sőt, nemcsak politikai pluralizmust mondunk, hanem szocialista pluralizmust is. Ebből én azt olvasom' ki, hogy van bizonyos alapvető kritériuma annak, hogy több párt egymás mellett élhessen és működhessen legálisan. Nevezetesen az, hogy elJ fogadják a szocializmust. Egyszerűsítsük le erre. — Mi úgy véljük —, s az új alkotmány tervezetének vitái is ezt jelzik —, hogy az új alkotmánynak is szólnia kell a társadalom szocialista berendezkedéséről. Tehát a pártoknak szocialista alapon kell a magu.k sajátos feladatuknak megfelelően politikai funkciókat betölteniük. — Meg fogják kérdezni öntől, önöktől: elő lehet-e írni azoknak a pártoknak, amelyek most meglehetősen nagy számban kezdenek felbukkanni, és legalitást kérni a maguk számára, hogy a szocializmust elfogadják? — Kérem, ha az alkotmányt nem fogadják el, akkor a pártok legálisan nem működhetnek. Ez ilyen egyszçrü. — Ez azt jelenti, hogy az AISZMé hatalmi helyzetből politizál? — Nem. Az MSZMP versenyhelyzetből fog politizálni. Ha a társadalom többségének támogatását meg tudja nyerni, akkor az kormányzó pozíciót jelent a párt számára. — Ahhoz, hogy a párt megnyerje a társadalom többségét, egy sor dolgot tisztázni keli. Nem elég például bizonyos kérdésekben nyilvánosságra hozni az MSZMP állásfoglalását, hanem tudomásul kell venni azt is. hogy efölött majd viták lesznek, és nagyon nem lenne kívánatos, hogy ha a part és a közvélemény álláspontja bizonyos esetekben széthúzna egymástól, ahelyett, hogy közeledne. Itt vannak például az elmúlt néhány évtizeddel kapcsolatos viták, a történelmi bizottság állásfoglalása, Pozsgay Imrének az az ominózus rádió- nyilatkozata, ami éppen a 168 órában hangzott el. Nem kell különösebben nagy fantázia ahhoz, hogy föltételezzem : ezzel kapcsolatban a viták a Központi Bizottság ülésén tovább folytatódtak. — Természetesen, és még tovább is folytatódnak majd. Tulajdonképpen mi — a Központi Bizottság döntő többsége, mert szavazásra is sor került ebben.a kérdésben — azon az állásponton vagyunk, hogy vissza kell térni az alapértékeléshez, az alapfelfogáshoz, amely 1956 után alakult ki, s ami eltör- 1 zult az elmúlt 30 év alatt. Azaz: égy felkelés indult el, amelyben nagyon sok tisztességes. . becsületes, nem a rendszer ellen lázongó, hanem a kialakult szituációban egyéni helyzetével elégedetlen ember indult harcba. tüntetett, majd fogott fegyvert a meglévő politikai, hatalmi csoport ellen. Ebben a folyamatban fokozatosan egyre erősödtek az ellenforradalmi elemek. Később, az elmúlt - 30 évben ezek az ellenforradalmi elemek tűntek ki, a történet- írásban éppúgy, mint a köz- gondolkodásban, s. váltak a propagandában is egyértelművé. Elfelejtettük a népi elemeket, azt. hogy sok becsületes, tisztességes emben nagyon vegyes — és szerintem végig nem gondolt — szándékkal vett részt az akkori politikai struktúra elleni fellépésben. Most tehát az az álláspontunk, hogy itt is, 'mint oly sok más területen, térjünk vissza az alappozícióhoz, fogadjuk el a tényeket, a fia'álök, a munkások, az értelmiségiek jószándékú, aktív részvételét az eseményekben, amelyeket lumpenelemek, s tudatosan rend- szerellenes erők is fokozatosan a javukra kívántak áit(Folytatás a 2. oldalon.)