Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-10 / 35. szám

6 NOGRAD 1989. FEBRUAR 10.. PÉNTEK Vákuumüz.etnünk termékeit elsősorban az édesipari és sütőipari vállalatuk keresik. töttek. A korábbi 482-es létszámról tavaly 338-ra módosult az arány, miköz­ben a ridegtartáshoz jobban, alkalmazkodó Hereford F 1. és a magyartarka keresz­tezéséből kikerülő fajták kerültek előtérbe. Javítottuk a tartás fel­tételeit is; az elmúlt há­rom évben megnyugtatóan megoldódott a ta'karmány­21 ezer négyszáz litert ér­tékesítettünk. Az elgondolás jó volt, amit bizonyít, hogy a még mindig tisztázatlan árviszonyok ellenére is egy- harmadára csökkent a juhtartás vesztesége. Ter­vezzük, hogy a gyapjúfor­galmi vállalaton keresztül tovább folytatjuk a hús- és gyapjúértékesítést, illetve a bérhizlalást. Az alapon kívüli tevé­kenység gazdaságunkban mindig is a nyereséges vál­lalkozások közé tartozott. Szükségünk is volt rá, hi­szen valamennyi fejlesztési elképzelésünkhöz szükséges fedezetet ez az ágazat biz­tosította. 1987-ben iparunk 70 millió forint körüli ár­bevételt hozott, ami nem le­becsülendő. Tavaly ez a szám megérintette a 120 milliót, melyből csupán a gumi- és műanyagrészleg 46 milliót hozott. Alig egy éve kezdte el működése! egyik légperspek- tivikusabb üzemágunk, a müan.vagüzetn. fejlesztése. Az évek során azonban mindkét ágazat jö­vedelempozíciói romlottak, sőt 1986-ban megkérdőjele­ződött a folyamat kézben tarthatósága. Szövetkezetünk vezetése felismerte a probléma jelen­tőségét, s kidolgozta a to­vábblépés stratégiáját. Az is tisztán látszott, hogy egy éven belül nem lehet gyö­keres fordulatot elérni. A munka megkezdődött, s a tehénlétszám szelektív mi­nőségjavítása mellett dön­BirkaáHományunk frissíté­se ugyancsak az elképzelé­sek között szerepelt. A je­lenlegi két törzsnváj 90— 95 százaléka 2—3 éves fésűs merinói fajta. A törzs- tenyészet megteremtése két éve kezdődött, s bár még v igazából nem érezhető az előny, idén reményünk van a magasabb áron történő értékesítésre. A veszteség csökkentésére megindult az anyaállatok fejése: tavaly­előtt 20 ezer, tavaly pedig Legfőbb támaszunk az ipar s? Tipikus nógrádi szövetke­zet az endréfalvai. Hegy­dombok szaggatják szántói­kat, s bár a völgyfenék meliorációja már befejező­dött, az átlagos aranykoro­na-érték mindössze 15,6. ami kifejezetten nehéz fel­tételeket jelent az al'apte- vékenységben foglalkozta­tott dolgozóknak. A koráb­Az alaptevékenység fejlesztése továbbra is érdekünk Gondoskodunk tagságunkról Az Aranykalász Termelő- szövetkezet mindig is nagy gondot fordított dolgozói jólétére, a szociális viszo­nyok javítására. A kollek­tíva legeredményesebb el­múlt éve lehetővé tette, hogy év végén a keresetek 25 százalékát fizettük ki jutalomként. Ma az egy főre jutó bér meghaladja a 105 ezer forintot, a bruttó jövedelem pedig a 197 ezer forintot. A megélhetés itt biztosított, s nem feledke­zünk meg nyugdíjasainkról sem. mosenergia-hálózat rekonst­rukciója. Szolgálati laká­sunkra félmilliót áldoz­tunk, s felújítottuk az endre- falvai hízómarhatelepün­ket. Biztosítjuk a térítéses ét­keztetést, a munkahelyekre pedig ételhordóban szállít­juk ki az ebédet. Manapság nem minden gazdálkodó egy­ség mondhatja el ezt ma­gáról. Emellett 2,2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztünk a három társközségben, melynek so­rán patakot tisztítottunk, a Elmúlt évi hozamaink — a növénytermesztésben — a terv szerint alakultak. Mindössze egy kultúra ter­mesztésének átgondolására van szükség, s ez a cukor­répa. Kilenc évé foglalko­zunk vele, ám nyereséget nem hozott. Még annak el­lenére sefn, hogy a megyé­ben elsőként kezdtük meg a répafejek és a haraszt takarmányként történő hasz­nosítását. Egyéb téren jó átlagot mondhatunk ma- gunkének. A silókukorica hektáronkénti 33 tonna ter­mése, a tavaszi árpa 49 mázsás hozama megyei szin­ten is elismert. Szénaérté­kű gyepterületünk hektá­ronkénti 4,7 tonna szálasta­karmányt biztosított. Célunk, hogy minden ága­zat saját magát tartsa el, s lehetőleg eredményesen. Vállalkozni kell minden területen! Egy tehergépkocsi kivéte­lével valamennyi jármű­vünket költségtérítéses üze­meltetési formában működ­tetjük. Csupán ez a meg­oldás tavaly 1,3 millió fo­rint nyereséget hozott kol­lektívánknak. Említsük meg: vállalkozásunk előtt a szál­lítás veszteséges volt. Jól felfogott érdekünk volt a textilgyűjtő részleg megte­remtése is. Hat ember ré­vén 1988-ban 8,6 millió fo­rint árbevételt és 1,6 millió forint nyereséget könyvel­hettünk el. Sok tartalék van még a háztáji termelésben is. Ta­valy folytatódott — egy ki­sebb területen — a tök-, valamint a burgonyaterme­lés. A kistermelők 1 hold Ezt dolgozóink is megértik, de a megszokás ma még nagy úr. A gyors megtérülés csakis kitartó munkával ér­hető el, s nem lehet jel­szavunk, hogy a „munka el legyen végezve!” Hosszú táv­ra kell alapoznunk, s en­nek érdekében néha új megoldásokat kell választa­nunk. Tervezzük, hogy ebben az évben folytatjuk a földte­rület egy részének bérbe­adását. Elsősorban helybé­liekre számítunk. Nyúlte- nyésztő-szakcsoportunk pél­dául két hektár bérelt föld­del gazdálkodik, s 12 hek­tárt már tavaly kiadtunk. A technikai feltételek biz­tosítása érdekében tervez­zük, hogy egy nyugdíjast erőgéppel látunk el, így is segítve a leendő kistermelők munkáját. földön termesztett tök után 30—35 ezer forintot tud­tak realizálni. A háztáji te­rület a múlt évben elérte a 18 hektárt, idén 20-ra sze­retnénk növelni ennél a növénykultúránál. Elképze­lésünk mozgatórugója a kistermelőknek nyújtott adó­zási kedvezmény, s a meg­élhetés támogatása volt. A háztáji állattartás ma már szinte kizárólag disz­nótartásra korlátozódik. Saj­nos a jövedelempozíciók ma még nem adnak megfelelő tartási kedvet, ám remél­jük, hogy a szabályzók vál­tozása és a felvásárlási árak reálisabbá válása ismét lendületet ad az otthoni ál­lattartáshoz. A gumitermékek értékesí­tése az erős konkurencia miatt nehézségekbe ütkö­zött a múlt év első felében. A vevők magasabb minő­ségi követelményeket vár­nak, s ennek csak úgy tud­tunk megfelelni, hogy a meglévő berendezést felújí­tottuk. illetve új présgépet állítottunk be. A második fél évtő] visszazökkentünk az eredeti sikeres kerékvágás­ba. A műanyag ma perspek­tivikusabb anyag, termék. A birkatartás veszteségét nagymértékben kompenzálta a fejés beindítása, illetve a hús- és gyapjúértékesítés. Kivesszük részünket a településfejlesztésből is. Te- lepkorszerűsítésre 5 millió forintot fordítottunk, pilinyi ipartelepünkön megtörtént az ivóvízvezeték és a villa­kezdtük a pilinyi tenisz­pálya építését is. Üdülésre és étkeztetésre összesen 218 ezer forintot költöt­tünk a múlt évben. (X) Legsikeresebb évét zárta az Endréfalvai Aranykalász Termelőszövetkezet Újra éled az állattenyésztő ágazat — Sikeres az ipari tevékenység Hasznos növényi kultúrák kellenek! Tavaly is — mint szinte minden évben — szervez­tünk kirándulásokat dolgo­zóinknak. Lengyelországban jártunk, majd Bécsbe is ki­jutottunk, mintegy 80 fő­vel. Ehhez a közös költség­ből jelentős összeggel járul­tunk hozzá. sportpályán földmunkát vál­laltunk. Télen biztosítjuk a hóeltakarításhoz szükséges gépeket, támogatjuk a tűz­oltókat és a diáksportkört. Az általános iskolának han- gosítóberendezést vásárol­tunk, s a fiataljaink ké­résének eleget téve: meg­bi évek alacsony felvásárlá­si árai, a szabályzók ked­vezőtlen változásai miatt két éve „nullás” eredmény­nyel zárt a 200 fős kollektí­va. A tsz vezetői ekkor új stratégiát munkáltak ki. s ennek köszönhetően tavaly 18 millió forint nyereséget könyvelhettek el. A mai na­pon tartandó, évzáró köz­gyűlés tehát stabil pályavo­nalról adhat számot, mely­nek alapja a kitartó, jövőt alapozó munka volt. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a fejlesztésre 5 mil­lió forintot fordítunk. En­nek következtében az ár­bevétel az előző évhez ké­pest megduplázódott, annak ellenére is, hogy időközben 15 százalékkal drágult az alapanyag. A költségek fa­ragásával úrrá tudtunk len­ni a helyzeten, így nem kel­lett ánat emelnünk. A műanyag-értékesítés kap­csán kiépült partneri együtt­működésünk szülte a gon­dolatot: tovább bővítjük meglévő kapacitásunkat, szé­lesítjük a vevők táborát. Mire alapozzuk ezt? — vetődik fel a kérdés. Nos a présszerszámok gyors kimunkálása lépéselőnyt je­lent számunkra, azaz a megrendeléstől számított mi­nimális időn belül képe­sek vagyunk a szükséges forma előállításához. Ebben is kiemelkedik két ügyes szerszámkészítőnk áldoza­tos munkája, akik közül Gyüre József neve minden­képpen, garancia. Termelőszövetkezetünk összterülete — 800 hektár erdő kivételével — nagy­részt, fele arányban gyep­terület. Alkalmas az állat- tenyésztő ágazat feltételei­nek a megteremtésére. Er­re építve kezdődött meg 1981-ben a húshasznú tehe­nészet és a juhállomány Tavaly a gyapjúpiacon akik egy kilogramm termé­eladási gondjaink nem vol- két 150 forint körüli áron tak. Azok közé tartoztunk, számolhattak. ellátás, kialakítottuk a szi­lárd burkolatú etető és siló­teret. Ez utóbbi a takaré­kos silófelhasználást céloz­ta, valamint az élőmunka- ráfordítás arányának csök­kentését. Az elvégzett sze­lektív selejtezés folytán a tehenészet vesztesége je­lentősen mérséklődött. Korszerű présgépen pilinyi ipartelepen. készülnek a gumiszönyegek a Juhállományunk 2—3 éves törzstenyészetei fésűs me- rínói fajtára épülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom