Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-09 / 34. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. .. 1TELEXEN ÉRKEZETT... Természetbarátok találkozója Az elmúlt napokban volt idei házirendezvényünk, az úgynevezett „batyusbál”, (jel­mezbál). A móka kedvéért néhányan jelmezbe öltöztek, ötletékben nem volt hiány. Bár szokás szerint e rendez­vényünk évente megismét­lődik, mégis minden alka­lommal izgatott várakozás­sal gyűlünk össze. Lázasan folynak az előkészületek, és amikor együtt a népes csa­lád, megkezdődik a felvonu­lás. A színes forgatag meg­nyeri a „civil” túratársak tetszését is. Az ütemes-ze- nés-jelmezes felvonulás ve­tekszik a hivatásos egyének' vonulásával. Pedig itt nincs gyakorlás, próba, azaz csak otthon. Mindez annak tud­ható be, hogy, vállalásuknak szívből tettek eleget. A „nézőtéren” igazi, jóízű nevetés, elismerésként pedig a lelkes taps. Vétek volna, ha mindez elhomályosulna, feledésbe menne. Ezt a ha­gyományt meg kell örökíte­ni. Hála a fotózásnak, en­nek semmi akadálya. A „sztárok” fotózása után meg­kezdődik a tánc. Mások tár­salognak, s egymást kínál- gatva fogyasszák a finom házikészítményeket, sütemé­nyeket. A hangulat fokozó­dik. Nem hagyhatjuk ki azt az érdekességet sem, hogy ez alkalommal került sor a kol­lektíva „jellemzésére”. Még­hozzá szaktusa formájában. Vegyes érzelmekkel ültünk és figyeltünk, s amikor túl voltunk személyünket illető­en a meghallgatáson, derült mosollyal vettük tudomásul az elhangzottakat. Sokan vagyunk és mégis olyan meghitten, mint egy nagy család. Többen a szo­kásosnál, mivel a túratársak sok vendéget hoztak maguk­kal. Többen eljöttek az egye­dülállók baráti köréből is, akiket örömmel láttunk. Verbovszki Lászlóné , Salgótarján írásunk A NÖGRÁD február 2-án megjelent számában „Miért 8 deci az 1 liter?” című cikkhez szeretnék hozzászól­ni. Hetek óta tapasztalom, hogy a félliteresnek mon­dott féltartós tej zacskójá­nak tartalma kevesebb négy deciliternél. Először a tej­iparhoz akartam fordulni, de cikkük elolvasása után gondoltam, a szerkesztőség megkérdezi az illetékese­ket: miért van az áreme­lés óta a tasakokban fél li­ter helyett 3 és fél deci tej? Gondolom á válasz sokakat érdekel. Tóth Józsefné Bátonyterenye ☆ Olvasóink panaszára Szép­laki Zoltán, a Közép-ma­gyarországi Tejipari Vál­lalat pásztói üzemének igaz­gatója a következő válasz­levelet küldte szerkesztő­ségünkhöz: nyomán „Az áremelés és a pre­cíz adagolás közötti ösz- szefüggést az irónia eszkö­zével kár keresni. Megér­tem a vásárlók jogos fel­háborodását a hiányos ter­mék miatt, de azt hiszem, nem egy jelenségről van szó. Az elmúlt év szakható­sági és belső vizsgálati eredményei között nincsen súlyhiány miatti elmarasz­talás. Ez azt mutatja, hogy a tejipar dolgozó kollektí­vája is átérzij hogy az egy­re nehezedő gazdasági hely­zetben nem szabad fokozni a bajokat, rontani a köz­hangulatot a cikkben is megírt bosszúságokkal. Az év 365 napjából, ha egyszer mégis előfordul (5—10 darabnál), hogy nem „precíz” a csomagolás, ak­kor a tejipar természete­sen az ilyen árut 100 szá­zalékos áron visszaveszi, illetve a fogyasztót kártérí­ti.” Nemzeti ünnepünkre készülünk Örömmel olvastam a NÖGRÁD február 2-i számá­ban, hogy operatív bizott­ság alakult március 15-e megyei ünnepségsorozat megszervezésére. Messzeme­nően egyetértek azzal; hogy március 15. össznem- zeti ünnep, s hogy a piros betűs ünnepet méltóbban kell megünnepelnünk, mint az utóbbi években, évtize­dekben. Azt is elismerem, hogy gondot okoz a kevés emlékhely, mellyel az 1848 —49-es szabadságharc emlé­kének adózunk. Felmerült bennem azonban egy kér­dés: ezzel a kevés emlék­hellyel tudunk-e egyálta­lán bánni, illetve tudjuk-e azokat megfelelően tisztel­ni? A napokban Eresztvény- ben jártam, ahol a Salgó- vár étterem falán — álta­lam legszebbnek tartott és becsült márványból fara­gott — Petőfi-dombormű díszük. Bátki József alkotá­saként 1973-ban került fel­avatásra, vagyis a költő születésének 150. évforduló­ja tiszteletére. Kérem tessék megnézni ezt az emlékművet! A Ho­tel Salgó átalakítása miatt Ugyan nehéz megközelíteni, /de már messzeről látszik, hogy a fehér márványt be­piszkították. Petőfi bajuszát, száját és szakállát valaki bekente, meggyalázva ezzel forradalmi költőnk emlé­két, s talán jelenünk de­mokratikus kibontakozását is. Lehet, hogy ez csak .az egyik becsmérlés a többi emlékhely közül? Vongrey Béla, a Tájak- Korok-Múzeumok salgó­tarjáni klubvezetője össze­gyűjtötte megyénk szabad­ságharcos-emlékeit. Talán ő is tudna segíteni az opera­tív bizottságnak. Minden­esetre a méltó ünneplések előtt jó lenne minden em­lékhelyet a szó szoros ér­telmében tisztába tenni. Dudás Pál Salgótarján Hadarak panorámalátása A kutatók már régóta gya­nítják, hogy számos madár körbelát, de csak nemrég igazolódott be, hogy a tőkés­réce csakugyan a teljes kör­nyezetét szemmel tartja anél­kül, hogy a fejét vagy a sze­mét mozgatnia kellene. Szem­tükörrel vizsgálva a tőkés­récének erősen oldalt levő két szemét, a birminghami egyetem (Anglia) állattani intézetének munkatársai azt állapították meg, hogy a ma­dár nemcsak azt látja, ami előtte van, hanem azt, is ami mögötte, sőt miként pi­henő helyzetben a csőrét le­felé tartva, még a feléje fe­lülről közóledő ragadozó ma­darakat is észreveszi. Kinek épül a szolgálati lakás? „Legelésző" növények A Sussex egyetem (Ang­lia) növényélettani kutatói azt tapasztalták: a földi- borostyán, más néven ke- rékrepkény a talaj táp­anyagtartalmára úgy reagál, mintha aktív takarmány- fogyasztó, tehát valami­lyen legelésző állat volna. Az e növény utódaival végzett kísérletekből ki­tűnt: a táplálóanyagokban gazdag homokon e nö­vénynek rövid indái kép­ződnek, s azok sűrűn haj­táseredetű gyökereket eresz­tenek. Így e helyeken kis területen sok növény nő. Ellenben táplálékban sze­gény homokon hosszúak az indák, s azok gyökérkezde­ményein kevés növény fej­lődik. E talajokon tehát a növények több energiát fordítanak indáiknak, mint új növény töveknek a kép­zésére. Ez az alkalmazkodási „stratégia” képessé teszi a kúszónövényt arra, hogy jól kiaknázza a tápláló­anyagban gazdag helyeket, s gyorsan túlhaladjon a szegényeken, fokozva esé­lyét arra, hogy számára kedvező talajon szaporod­jon el. Az indát fejlesztő növények közül hasonlóan jár el a kúszóboglárka. Ez a „stratégia” segítheti a növényeket abban is, hogy ha a meglevőn túlságosan nagy lett a versengés, új területre települjenek át. „A felháborodás íratja ve­lem ezt a levelet. Olvasom a NÖGRÁD-ban, hogy Mát" raterenyén hárommillió fo­rintos beruházással körzeti megbízotti irodát és szolgá­lati lakást építenek. De mi a fenének? Ott volt a kör­zeti rendőrnek a lakása (el­költözött), három szóba kom­fort, s a tanács... eladta 120 ezer forintért. Akkor mi­ért nem azt a lakást tar­tották meg és újították fel. Azért áll így a magyar ál­lam, mert a tanács három­millió forintot csak úgy.. • És nem vonja őket felelős­ségre senki. Erre a házra semmi szükség nem lett vol­na. Kíváncsi lennék, hogy kinek fogják kiutalni. Biz­tos. valamelyik tanácsi fe­jesnek, és egy év múlva ad érte vagy 200 ezer forintot, és az övé lesz véglegesen. Száz százalék, hogy így lesz! Nem tudom, hogy maguk ott, a NÓGRÁD-nál is mi­nek vannak? A disznóságo- kat nem írják meg, csak a jó dolgokat. Akkor minek az újság, pláne, hogy az árát fel is emelték. Az em­bernek az esze áll meg! Ennyi pénzt kiadni felesle­gesen, és maguk még dics­himnuszt zenigenek róla. Hát azért fizetjük mi a tehót, hogy a tolvajok lakáshoz jussa­nak. Ingyen. Maguk is ugyanolyan. . -, ha nem lép­nek az ügyben, mint akik a tanácson vannak”. Ennyi a levél. Aláírás nélkül, névtelenül érkezett a szerkesztőségbe. A (ki­pontozott részeken olyan trá­gár szavak maradtak ki, amelyek — lehetne bármi­lyen glasznoszty — nem tű­rik a nyomdafestéket.) Ebben az enyhe télben csupa sár Homokterenye fő­utcája. A tóaljai külfejtés­ről kijáró nagy teherautók nyomán kis munkagép toló- lappal jár ide-oda. Aztán hozzákötnek egy kisplatós utánfutót, és négy ember a padkáról rakja fel a sarat. A községközpontban — ép­pen a külfejtéshez vezető út mentén — tetszetős épü­let emelkedik, kívülről szinte kész, a pucolás hi­ányzik. Belül hárman dol­goznak, a tanács éP'tőmun- kásai. Ez lesz a körzeti megbí­zott rendőr irodája és szol­gálati lakása, aminek épí­tési költsége valóban há­rommillió forintot tesz ki- Csak valahogyan mégis más részletekből adódik össze a pénz, mint amire a levélíró utalt. Legalábbis ez derül ki a nagyközség vb- titkáránaik, Szabó Nándor­nak a szavaiból. — A körzeti megbízotti iroda és szolgálati lakás építéséhez BM-keretből kap­tunk egymillió-százötven- ezer forintot, s az építéshez hiányzó részt adja a tanács. Ezzel a lakással egyébként majd nem mi rendelkezünk. A bátonyterenyei városgaz­dálkodási vállalat lesz a ke­zelője, a bérlőkijelölési jog pedig a BM-et illeti. Ezek után felmerül a kér­dés. mi ebben az „üzlet” a tanácsnak: Indokoltságát két oldalról is magyarázzák. Az egyik, hogy a régi kmb-s lakást megkapja a tanács, amelyet — miután a város­gazdálkodási vállalat 500— 600 ezer forintért felújít — pedagógusi, vagy orvosi szol­gálati lakásként hasznosít­hat. A másik —, s ez eigy döntő érv lehet —, az öt és fél ezer lakosú nagyköz­ségnek szüksége van egy körzeti megbízotti irodára és lakásra. A régi kmb-s szolgálati lakás jó három éve már üresen áll. Jelenleg a kör­zeti megbízott irodája Ho- mokterenyén, az MSZMP na gy k öz s égi b izot'tságá nak székházéban található. (Mos­tanában erre többen meg­jegyzik, nem rokonszenves a pártbizottságot és a rend­őrséget egymás alatt hirde­tő felirat.) Erre tekintettel is elfogadható az érv, kell az új körzeti megbízotti iroda­És a lakás? Ki tudja azt még! Tény, Mátraterenyén mindkét kör­zeti megbízottnak van sa­ját lakása. Nemigen tervezi egyikőjük sem, hogy beköl­tözik majd az irodával egy­beépült szolgálati lakásba. (S, ilyet ritkán adnak pa­rancsba.) A tanácsiak vi­szont előre gondolkodnak, azt mondják, bármikor vezé­nyelhetik őket máshová, vagy ide valaki mást (is)... Kétségtelen, a Mátratere- nyei Nagyközségi Tanácsinak már régóta vannak elkép­zelései, sőt tervei arról, mi­lyen községközpontot szeret­nének. Az előrelátás dicsérendő. Ám, azt is hallottam Ho- mokterenyén, hogy nemesük a levélírónak — enyhén szólva — nem tetszik ez a hárommilliós építkezés, má­sok is mondják, lett volna jobb helye is a pénznek. Bi­zonyára. De a pénz útjai ma legalább annyira kiszá­míthatatlanok, mint az, hogy a mátraterenyei köz­ségközpont első impozáns épületének, a kmb-s szolgá­lati lakásnak ki lesz a la­kója. Zsély András Szervezett bűnözés Magyarországon — ügyészségi vizsgálat Az utóbbi években — fő­leg a betöréses lopásokhoz, részben a vám- és deviza­bűncselekményekhez és a prostitúcióhoz kapcsolódóan — kialakult a szervezett bű­nözés a fővárosban; Borsod- Abaúj-Zemplén, Pest, vala­mint Bács-Kiskun megyében pedig kezdeti jelenségei ta­pasztalhatók — állapítja meg a Legfőbb Ügyészség most nyilvánosságra hozott jelen­tése. A főügyészségek az 1987. második, valamint 1988. első fél évében befe­jezett büntetőeljárásokat vizsgálták, hogy megállapít­sák a szervezett bűnözés ha­zai jellemzőit. Hazánkban az ilyen jel­legű bűnözésre specializáló­dott szervezetek hosszú ide­ig ismeretlenek voltak. A bűncselekmények számának egy évtizede tartó emelke­dése, összetételének változá­sa azonban arra utal, hogy ezekkel már jelenleg is, de főképpen a jövőben számol­ni kell. Az elemzések feltárták, hogy a vizsgált időszakban a fővárosban 169 bűnszövet­kezet működött, közülük 122 lopásokat követett el, ebből is 72 betöréses lopásokra spe­cializálódott. Szervezett csempészetért, illetve vám- orgazdaságért kilenc alka­lommal folytattak eljárást. Huszonkét esetben volt szer­vezett az úgynevezett „fe­hérgalléros” bűnözés (ideso­rolja a kriminólógia példá­ul a minőségrontást, a hitel­és adómanipulációkat, a számítógépcsalásokat). Az ország más területein ugyan­csak a lopásoknál mutatták ki a szervezettség jellemző­it, de esetenként előfordult üzérkedés, valamint vám. és deviza-bűncselekmény is. Tőkeerős, jól szervezett nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező bandák működé­sére derült fény, amikor a hazánkba érkező vasúti sze­relvényekben elrejtve milliós értékű csempészárukat fog­laltak le a hatóságok. Ezek a kurrens cikkek minden bi­zonnyal komoly hálózaton keresztül jutottak volna el az illegális piacokra. A tapasztalatok szerint csa­ládi, rokoni alapon jött lét­re a hazai bűnszervezetek nagy része, s ezeket általá­ban alacsony technikai szín­vonal jellemzi. A vizsgált ügyekben a bu­dapesti bűnszervezetekben 2 és 49, vidéken 2 és 30 kö­zött váltakozott a tagok szá­ma. A fővárosban általában 4—8, a megyékben 3—5 résztvevővel működtek e cso­portok. A bandák tagjainak többsége már korábban is összeütközésbe került a tör­vénnyel, nagy részük külö­nös és többszörös visszaeső­ként követett el újabb bűn- cselekményt, s állt ismét a bíróság előtt. A tavalyi próbagyártás után az idén kezdték el az ipari klímaberendezések váz­szerkezetének előállítását a Magyarnándori Állami Gazdaság kábeldobüzemében- A horganyzott vaslemezből készült berendezést a KIPSZER Vállalatnak gyártják. — bp — A Legfőbb Ügyészség vizs­gálata kiterjedt arra is, hogy létezik-e hivtásos bűnöző­réteg Magyarországon. A fel­derített bűnszervezetekre ál­talában az volt a jellemző, hogy minden ötödik elköve­tő kizárólag bűnözésből szár­mazó pénzből élt. Feltűnő­en magas e szervezetekben azok aránya, akiknek volt ugyan legális foglalkozá­suk, de keresetük élenyésző a tisztességtelen úton szer­zett jövedelmükhöz képest. A rendelkezésre álló adatok azt igazolják, hogy — főként Budapesten — kialakult egy profi-bűnözőréteg, szinte kizárólag büntetett előéletű- ekből. A szervezett bűnözők — irányító, kezdeményező szerepük miatt — fokozot­tan veszélyesek a társada­lomra. A Legfőbb Ügyészség je­lentése szorgalmazza az adat- gyűjtési rendszer továbbfej­lesztését. A szervezett bűnö­zést ugyanis a jövőben fo­lyamatosan nyomon kell kö­vetni, s annak alapján mi­előbb ki kell dolgozni a meg­felelő bűnüldözési és vizs­gálati módszereket. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom