Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-09 / 34. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. .. 1TELEXEN ÉRKEZETT... Természetbarátok találkozója Az elmúlt napokban volt idei házirendezvényünk, az úgynevezett „batyusbál”, (jelmezbál). A móka kedvéért néhányan jelmezbe öltöztek, ötletékben nem volt hiány. Bár szokás szerint e rendezvényünk évente megismétlődik, mégis minden alkalommal izgatott várakozással gyűlünk össze. Lázasan folynak az előkészületek, és amikor együtt a népes család, megkezdődik a felvonulás. A színes forgatag megnyeri a „civil” túratársak tetszését is. Az ütemes-ze- nés-jelmezes felvonulás vetekszik a hivatásos egyének' vonulásával. Pedig itt nincs gyakorlás, próba, azaz csak otthon. Mindez annak tudható be, hogy, vállalásuknak szívből tettek eleget. A „nézőtéren” igazi, jóízű nevetés, elismerésként pedig a lelkes taps. Vétek volna, ha mindez elhomályosulna, feledésbe menne. Ezt a hagyományt meg kell örökíteni. Hála a fotózásnak, ennek semmi akadálya. A „sztárok” fotózása után megkezdődik a tánc. Mások társalognak, s egymást kínál- gatva fogyasszák a finom házikészítményeket, süteményeket. A hangulat fokozódik. Nem hagyhatjuk ki azt az érdekességet sem, hogy ez alkalommal került sor a kollektíva „jellemzésére”. Méghozzá szaktusa formájában. Vegyes érzelmekkel ültünk és figyeltünk, s amikor túl voltunk személyünket illetően a meghallgatáson, derült mosollyal vettük tudomásul az elhangzottakat. Sokan vagyunk és mégis olyan meghitten, mint egy nagy család. Többen a szokásosnál, mivel a túratársak sok vendéget hoztak magukkal. Többen eljöttek az egyedülállók baráti köréből is, akiket örömmel láttunk. Verbovszki Lászlóné , Salgótarján írásunk A NÖGRÁD február 2-án megjelent számában „Miért 8 deci az 1 liter?” című cikkhez szeretnék hozzászólni. Hetek óta tapasztalom, hogy a félliteresnek mondott féltartós tej zacskójának tartalma kevesebb négy deciliternél. Először a tejiparhoz akartam fordulni, de cikkük elolvasása után gondoltam, a szerkesztőség megkérdezi az illetékeseket: miért van az áremelés óta a tasakokban fél liter helyett 3 és fél deci tej? Gondolom á válasz sokakat érdekel. Tóth Józsefné Bátonyterenye ☆ Olvasóink panaszára Széplaki Zoltán, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat pásztói üzemének igazgatója a következő válaszlevelet küldte szerkesztőségünkhöz: nyomán „Az áremelés és a precíz adagolás közötti ösz- szefüggést az irónia eszközével kár keresni. Megértem a vásárlók jogos felháborodását a hiányos termék miatt, de azt hiszem, nem egy jelenségről van szó. Az elmúlt év szakhatósági és belső vizsgálati eredményei között nincsen súlyhiány miatti elmarasztalás. Ez azt mutatja, hogy a tejipar dolgozó kollektívája is átérzij hogy az egyre nehezedő gazdasági helyzetben nem szabad fokozni a bajokat, rontani a közhangulatot a cikkben is megírt bosszúságokkal. Az év 365 napjából, ha egyszer mégis előfordul (5—10 darabnál), hogy nem „precíz” a csomagolás, akkor a tejipar természetesen az ilyen árut 100 százalékos áron visszaveszi, illetve a fogyasztót kártéríti.” Nemzeti ünnepünkre készülünk Örömmel olvastam a NÖGRÁD február 2-i számában, hogy operatív bizottság alakult március 15-e megyei ünnepségsorozat megszervezésére. Messzemenően egyetértek azzal; hogy március 15. össznem- zeti ünnep, s hogy a piros betűs ünnepet méltóbban kell megünnepelnünk, mint az utóbbi években, évtizedekben. Azt is elismerem, hogy gondot okoz a kevés emlékhely, mellyel az 1848 —49-es szabadságharc emlékének adózunk. Felmerült bennem azonban egy kérdés: ezzel a kevés emlékhellyel tudunk-e egyáltalán bánni, illetve tudjuk-e azokat megfelelően tisztelni? A napokban Eresztvény- ben jártam, ahol a Salgó- vár étterem falán — általam legszebbnek tartott és becsült márványból faragott — Petőfi-dombormű díszük. Bátki József alkotásaként 1973-ban került felavatásra, vagyis a költő születésének 150. évfordulója tiszteletére. Kérem tessék megnézni ezt az emlékművet! A Hotel Salgó átalakítása miatt Ugyan nehéz megközelíteni, /de már messzeről látszik, hogy a fehér márványt bepiszkították. Petőfi bajuszát, száját és szakállát valaki bekente, meggyalázva ezzel forradalmi költőnk emlékét, s talán jelenünk demokratikus kibontakozását is. Lehet, hogy ez csak .az egyik becsmérlés a többi emlékhely közül? Vongrey Béla, a Tájak- Korok-Múzeumok salgótarjáni klubvezetője összegyűjtötte megyénk szabadságharcos-emlékeit. Talán ő is tudna segíteni az operatív bizottságnak. Mindenesetre a méltó ünneplések előtt jó lenne minden emlékhelyet a szó szoros értelmében tisztába tenni. Dudás Pál Salgótarján Hadarak panorámalátása A kutatók már régóta gyanítják, hogy számos madár körbelát, de csak nemrég igazolódott be, hogy a tőkésréce csakugyan a teljes környezetét szemmel tartja anélkül, hogy a fejét vagy a szemét mozgatnia kellene. Szemtükörrel vizsgálva a tőkésrécének erősen oldalt levő két szemét, a birminghami egyetem (Anglia) állattani intézetének munkatársai azt állapították meg, hogy a madár nemcsak azt látja, ami előtte van, hanem azt, is ami mögötte, sőt miként pihenő helyzetben a csőrét lefelé tartva, még a feléje felülről közóledő ragadozó madarakat is észreveszi. Kinek épül a szolgálati lakás? „Legelésző" növények A Sussex egyetem (Anglia) növényélettani kutatói azt tapasztalták: a földi- borostyán, más néven ke- rékrepkény a talaj tápanyagtartalmára úgy reagál, mintha aktív takarmány- fogyasztó, tehát valamilyen legelésző állat volna. Az e növény utódaival végzett kísérletekből kitűnt: a táplálóanyagokban gazdag homokon e növénynek rövid indái képződnek, s azok sűrűn hajtáseredetű gyökereket eresztenek. Így e helyeken kis területen sok növény nő. Ellenben táplálékban szegény homokon hosszúak az indák, s azok gyökérkezdeményein kevés növény fejlődik. E talajokon tehát a növények több energiát fordítanak indáiknak, mint új növény töveknek a képzésére. Ez az alkalmazkodási „stratégia” képessé teszi a kúszónövényt arra, hogy jól kiaknázza a táplálóanyagban gazdag helyeket, s gyorsan túlhaladjon a szegényeken, fokozva esélyét arra, hogy számára kedvező talajon szaporodjon el. Az indát fejlesztő növények közül hasonlóan jár el a kúszóboglárka. Ez a „stratégia” segítheti a növényeket abban is, hogy ha a meglevőn túlságosan nagy lett a versengés, új területre települjenek át. „A felháborodás íratja velem ezt a levelet. Olvasom a NÖGRÁD-ban, hogy Mát" raterenyén hárommillió forintos beruházással körzeti megbízotti irodát és szolgálati lakást építenek. De mi a fenének? Ott volt a körzeti rendőrnek a lakása (elköltözött), három szóba komfort, s a tanács... eladta 120 ezer forintért. Akkor miért nem azt a lakást tartották meg és újították fel. Azért áll így a magyar állam, mert a tanács hárommillió forintot csak úgy.. • És nem vonja őket felelősségre senki. Erre a házra semmi szükség nem lett volna. Kíváncsi lennék, hogy kinek fogják kiutalni. Biztos. valamelyik tanácsi fejesnek, és egy év múlva ad érte vagy 200 ezer forintot, és az övé lesz véglegesen. Száz százalék, hogy így lesz! Nem tudom, hogy maguk ott, a NÓGRÁD-nál is minek vannak? A disznóságo- kat nem írják meg, csak a jó dolgokat. Akkor minek az újság, pláne, hogy az árát fel is emelték. Az embernek az esze áll meg! Ennyi pénzt kiadni feleslegesen, és maguk még dicshimnuszt zenigenek róla. Hát azért fizetjük mi a tehót, hogy a tolvajok lakáshoz jussanak. Ingyen. Maguk is ugyanolyan. . -, ha nem lépnek az ügyben, mint akik a tanácson vannak”. Ennyi a levél. Aláírás nélkül, névtelenül érkezett a szerkesztőségbe. A (kipontozott részeken olyan trágár szavak maradtak ki, amelyek — lehetne bármilyen glasznoszty — nem tűrik a nyomdafestéket.) Ebben az enyhe télben csupa sár Homokterenye főutcája. A tóaljai külfejtésről kijáró nagy teherautók nyomán kis munkagép toló- lappal jár ide-oda. Aztán hozzákötnek egy kisplatós utánfutót, és négy ember a padkáról rakja fel a sarat. A községközpontban — éppen a külfejtéshez vezető út mentén — tetszetős épület emelkedik, kívülről szinte kész, a pucolás hiányzik. Belül hárman dolgoznak, a tanács éP'tőmun- kásai. Ez lesz a körzeti megbízott rendőr irodája és szolgálati lakása, aminek építési költsége valóban hárommillió forintot tesz ki- Csak valahogyan mégis más részletekből adódik össze a pénz, mint amire a levélíró utalt. Legalábbis ez derül ki a nagyközség vb- titkáránaik, Szabó Nándornak a szavaiból. — A körzeti megbízotti iroda és szolgálati lakás építéséhez BM-keretből kaptunk egymillió-százötven- ezer forintot, s az építéshez hiányzó részt adja a tanács. Ezzel a lakással egyébként majd nem mi rendelkezünk. A bátonyterenyei városgazdálkodási vállalat lesz a kezelője, a bérlőkijelölési jog pedig a BM-et illeti. Ezek után felmerül a kérdés. mi ebben az „üzlet” a tanácsnak: Indokoltságát két oldalról is magyarázzák. Az egyik, hogy a régi kmb-s lakást megkapja a tanács, amelyet — miután a városgazdálkodási vállalat 500— 600 ezer forintért felújít — pedagógusi, vagy orvosi szolgálati lakásként hasznosíthat. A másik —, s ez eigy döntő érv lehet —, az öt és fél ezer lakosú nagyközségnek szüksége van egy körzeti megbízotti irodára és lakásra. A régi kmb-s szolgálati lakás jó három éve már üresen áll. Jelenleg a körzeti megbízott irodája Ho- mokterenyén, az MSZMP na gy k öz s égi b izot'tságá nak székházéban található. (Mostanában erre többen megjegyzik, nem rokonszenves a pártbizottságot és a rendőrséget egymás alatt hirdető felirat.) Erre tekintettel is elfogadható az érv, kell az új körzeti megbízotti irodaÉs a lakás? Ki tudja azt még! Tény, Mátraterenyén mindkét körzeti megbízottnak van saját lakása. Nemigen tervezi egyikőjük sem, hogy beköltözik majd az irodával egybeépült szolgálati lakásba. (S, ilyet ritkán adnak parancsba.) A tanácsiak viszont előre gondolkodnak, azt mondják, bármikor vezényelhetik őket máshová, vagy ide valaki mást (is)... Kétségtelen, a Mátratere- nyei Nagyközségi Tanácsinak már régóta vannak elképzelései, sőt tervei arról, milyen községközpontot szeretnének. Az előrelátás dicsérendő. Ám, azt is hallottam Ho- mokterenyén, hogy nemesük a levélírónak — enyhén szólva — nem tetszik ez a hárommilliós építkezés, mások is mondják, lett volna jobb helye is a pénznek. Bizonyára. De a pénz útjai ma legalább annyira kiszámíthatatlanok, mint az, hogy a mátraterenyei községközpont első impozáns épületének, a kmb-s szolgálati lakásnak ki lesz a lakója. Zsély András Szervezett bűnözés Magyarországon — ügyészségi vizsgálat Az utóbbi években — főleg a betöréses lopásokhoz, részben a vám- és devizabűncselekményekhez és a prostitúcióhoz kapcsolódóan — kialakult a szervezett bűnözés a fővárosban; Borsod- Abaúj-Zemplén, Pest, valamint Bács-Kiskun megyében pedig kezdeti jelenségei tapasztalhatók — állapítja meg a Legfőbb Ügyészség most nyilvánosságra hozott jelentése. A főügyészségek az 1987. második, valamint 1988. első fél évében befejezett büntetőeljárásokat vizsgálták, hogy megállapítsák a szervezett bűnözés hazai jellemzőit. Hazánkban az ilyen jellegű bűnözésre specializálódott szervezetek hosszú ideig ismeretlenek voltak. A bűncselekmények számának egy évtizede tartó emelkedése, összetételének változása azonban arra utal, hogy ezekkel már jelenleg is, de főképpen a jövőben számolni kell. Az elemzések feltárták, hogy a vizsgált időszakban a fővárosban 169 bűnszövetkezet működött, közülük 122 lopásokat követett el, ebből is 72 betöréses lopásokra specializálódott. Szervezett csempészetért, illetve vám- orgazdaságért kilenc alkalommal folytattak eljárást. Huszonkét esetben volt szervezett az úgynevezett „fehérgalléros” bűnözés (idesorolja a kriminólógia például a minőségrontást, a hitelés adómanipulációkat, a számítógépcsalásokat). Az ország más területein ugyancsak a lopásoknál mutatták ki a szervezettség jellemzőit, de esetenként előfordult üzérkedés, valamint vám. és deviza-bűncselekmény is. Tőkeerős, jól szervezett nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező bandák működésére derült fény, amikor a hazánkba érkező vasúti szerelvényekben elrejtve milliós értékű csempészárukat foglaltak le a hatóságok. Ezek a kurrens cikkek minden bizonnyal komoly hálózaton keresztül jutottak volna el az illegális piacokra. A tapasztalatok szerint családi, rokoni alapon jött létre a hazai bűnszervezetek nagy része, s ezeket általában alacsony technikai színvonal jellemzi. A vizsgált ügyekben a budapesti bűnszervezetekben 2 és 49, vidéken 2 és 30 között váltakozott a tagok száma. A fővárosban általában 4—8, a megyékben 3—5 résztvevővel működtek e csoportok. A bandák tagjainak többsége már korábban is összeütközésbe került a törvénnyel, nagy részük különös és többszörös visszaesőként követett el újabb bűn- cselekményt, s állt ismét a bíróság előtt. A tavalyi próbagyártás után az idén kezdték el az ipari klímaberendezések vázszerkezetének előállítását a Magyarnándori Állami Gazdaság kábeldobüzemében- A horganyzott vaslemezből készült berendezést a KIPSZER Vállalatnak gyártják. — bp — A Legfőbb Ügyészség vizsgálata kiterjedt arra is, hogy létezik-e hivtásos bűnözőréteg Magyarországon. A felderített bűnszervezetekre általában az volt a jellemző, hogy minden ötödik elkövető kizárólag bűnözésből származó pénzből élt. Feltűnően magas e szervezetekben azok aránya, akiknek volt ugyan legális foglalkozásuk, de keresetük élenyésző a tisztességtelen úton szerzett jövedelmükhöz képest. A rendelkezésre álló adatok azt igazolják, hogy — főként Budapesten — kialakult egy profi-bűnözőréteg, szinte kizárólag büntetett előéletű- ekből. A szervezett bűnözők — irányító, kezdeményező szerepük miatt — fokozottan veszélyesek a társadalomra. A Legfőbb Ügyészség jelentése szorgalmazza az adat- gyűjtési rendszer továbbfejlesztését. A szervezett bűnözést ugyanis a jövőben folyamatosan nyomon kell követni, s annak alapján mielőbb ki kell dolgozni a megfelelő bűnüldözési és vizsgálati módszereket. (MTI)
