Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-09 / 34. szám

3 1989. FEBRUAR 9.. CSÜTÖRTÖK NÖGRÄD A betétek titkosak, adómentesek és csökkennek Gyáregységi főmérnök ai SKÜ-ben Pénz, bank, betét... Január utolsó hetében a Magyar Népköztársasáig El­nöki Tanácsa törvényerejű rendeletet fogadott el a ta­karékbetétekről. Az új tör­vényerejű rendelet tulajdon­képpen módosítás, a takarék­betétekről és a betétesek jo­gairól majd négy évtizeddel korábban 1952-ben elfogadott tvr-t váltja fel. Igazság sze­rint nem a takarékbetétről és a betétesekről szóló pa­ragrafusok avultak el, ha­nem a pénzügyi-banki kör­nyezet változott oly nagy­mértékben, hogy szükségessé vált az újbóli szabályozás. A legfrissebb idevágó vál­tozás- a bankreform kitel­jesedése napirendre tűzte a gazdálkodó és a lakossági szféra pénzügyeinek keres­kedelmi bankoknál történő intézését. Ez január elseje óta történik: a jelenlegi és a majdani újabb kereskedel­mi bankok jogosultak a la­kosságot mind passzív, mind aktív bankműveletekkel ki­szolgálni. Azaz: betéteket fogadhatnak el a lakosság­tól, hiteleket, kölcsönöket nyújthatnak magánszemé­lyeknek. Tulajdonképpen eb­ből a változásból is levezet­hető az új törvényerejű rendelet megalkotásának szükségessége­Megszűnik a betétgyűjtés monopóliuma A múlt év végéig a la­kossági banktevékenység az OTP és a takarékszövetkeze­tek monopóliuma volt, s minthogy az OTP a Pénz­ügyminisztérium szakválla­lataként működött, a betéti és a hitelkamatok mértékét az alapító képviseletében a pénzügyminiszter állapította meg- A részvénytársasági formában működő kereske­delmi bankok önállóak, s noha részvényeseik között a Pénzügyminisztérium is szerepel, a kereskedelmi ban­koknak nem adhat utasítá­sokat, jogköre csak a szak- felügyeletre vonatkozik. A monetáris irányítás kereté­ben viszont a Magyar Nem­zeti Bank elnökének ka­matmeghatározási joga van. Az idei évre az MNB elnö­ke kamatplafonokat rögzí­tett: az 1 éven belüli lejá­ratú betétek kamatplafonja évi 12 százalék, az 1—3 évre lekötött betéteké pedig évi 20 százalék. Lényeges mo­mentum, s ez része az új szabályozásnak, hogy a la­kossági bankműveletek vég­zésében közreműködő bank a kamatplafonokon belül önállóan állanííhatják meg az egyes betétfajták kamat- feltételeit, amelyeket —, ha a betétet szerződésben ki­kötötték — egyoldalúan is módosíthatnak. (A betétes vi­szont nem köteles a módo­sítást elfogadni). Az egyoldalú módosítás lehetőséget ad arra, hogy a bankok rugalmas kamatpoli­tikát érvényesíthessenek, a kamatlábat a pénzpiaci kö­rülmények figyelembevételé­vel a kamatplafonon módo­síthassák. (Nyilván felfelé, mert az infláció erőteljes mérséklődésének „veszélye” a mostani évtizedben nem fenyeget.) A betétek titkosak maradnak Ugyancsak lényeges, hogy a betétgyűjtés decentralizá­lása közepette is érvényben maradnak a takarékbetétek alapvető jellemzői: a beté­tek titkosak, adómentesek, nem évülnék el és visszafi­zetésüket az állam szava­tolja. Az ügyfelet, a lakosságot, az új törvényerejű rendelet­ben foglalt szabályozásból kizárólag az érdekli, hogy betétként elhelyezett pénz­megtakarításai — a kamatok közvetítésével — meg tud­ják-e őrizni reálértéküket. A lakosság pénzmegtakarítási hajlandósága —, bár helye­sebb lenne készségről és ké­pességről beszélni — az utóbbi években csökkent. Ennék okai között előkelő helyen szerepel az a tény, hogy ebben az évtizedben a fogyasztói árindex minden esztendőben magasabb volt, mint a lakossági betétek átlagkamata, következés­képpen 1980 óta a reálka­matláb negatív jellegű. (1988- ban pl. a betétek átlagka­mata 12,6 százalék volt, a reálkamatláb pedig kb- mí­nusz 3 százalék.) Az elmúlt esztendő nega­tív tapasztalataiból okulva — a kamatozó betétállo­mány csökkent — általában minden betétfajta kamatlá­ba emelkedik. (Egyes ese­tekben az 1988. évi kamat­prémium kamatlábba tör­ténő beolvasztásával.) A lát­ra szóló betétek évi 8, az 1—2—3 évre lekötött beté­tek 13,5—14—15 százalékkal kamatoznak, a takaréklevél­betétek egyéves lekötésnél 14 százalékkal indulnak, s évente 0,5 százalékponttal emelkedve a hatodik év után eljutnak a 16,5 százalékig. Évi 10 százalékra emelke­dett az átutalási betét ka­matlába. Mindezek nettó kamatok, mert a kamatok utáni 20 százalékos mérté­kű adót a pénzintézetek 1989-ben is magukra vállal­ják. (Az 1988. évi betétállo­mány kamata utón az OTP 9 milliárd forint ún. for­rásadót fizetett.) A már meghirdetett ka­matmértékekből arra lehet következtetni, hogy a lakos­sági betétek átlagkamata az 1988. évi 12,6 százalékról kb. 14—15 százalékra emelkedik. Jóval nehezebb a reálkamat jellegét prognosztizálni, mert annak meghatározója a fo­gyasztói árindex alakulása lesz. Az valószínűsíthető, hogy a betéti kamat legalább 1 százalékkal alacsonyabb lesz az árindexnél, bár az 1988. évihez képest ugyan a ne­gatív reálkamatláb mértéke csökkenni fog, de ez a ja­vulás csak statisztikailag mu­tatható majd ki, a lakosság, a betétes aligha érzékeli, hogy pénzmegtakarítása ke­vésbé devalválódik. A kamatlábak nem érik el az inflációs rátát Több okból sem valószí­nűsíthető, hogy a betéti ka- matcuk és az átlagkamatszint jelentős emelése, a várható inflációs rátához való fel­zárkózása növelni fogja a la­kosság betétmegtaikarításait. Vannak ugyanis olyan be­fektetési lehetőségek is, ame­lyeknek hozama pozitív re­álkamatot eredményez. Az elmúlt esztendő második felében kibocsátott új kötvé­nyek már 20 százalékos — nettóban 16 százalékos — kamatot fizetnek, sőt meg­jelent az első 20 százalékot meghaladó bruttó kamatho­zam — megközelítően nettó 20 százalékos hozamot kí­náló kötvény. (Hátrányuk viszont az átlag ötéves le­járat, s közben többnyire árfolyamveszteséggel for­gathatók.) Versenytársak a 3—6—9 havi lejárattal ki­bocsátott kincstárjegyek is, amelyekből idén legalább 10 milliárd forint összegű kibo­csátás lesz. A megtakarítási hajlandó­ság alakulásánál mégis an­nak van perdöntő jelentősé­ge, hogy a lakossóig összes pénzbevételének növekedé­se már a második esztende­je nem tud lépést tartani a fogyasztói árszint növekedé­sével. Egyébként bizonyít­hatóan megnőtt az áru- és szolgáltatásvásárlások kész­pénzszükséglete, beleértve ennek rövid távú készpénz- készletét. Hiába áll ren­delkezésre a tavalyinál sok­kalta több — betétet elfo­gadó — bank- és postaifiók, emelkednek a kamatlábak, az említett körülmények, té­nyek azt sugallják, hogy az idei évben sem növekszik a lakosság bankokban kama­tozó pénzmegtakarítása. G. I. Szmorad Ferenc boldogsága Édesapja a földet művelte, jómaga a kovácsszakmát választotta. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek jogelőd­jénél, az acélárugyárban sajátította el a mesterség fogásait, s olyan sikerrel, hogy megnyerte a Szakma kiváló tanulója országosver. senyt. Az elmúlt negyed évszázadban is kitartott a nehéz időket is átélő válla­lat mellett, s ma már a ko­vácsoló gyáregység főmérnö­ke. — Szinte még meg sem melegedett alattam a szék, hiszen csak február elsején foglaltam el mostani beosz­tásomat — említi a 43 éves, zömök férfi. — A maga posztján hasonlóképpen új­nak számító gyáregységveze­tő kért maga mellé, s rövid gondolkodás után igent mondtam. Megtisztelő, de korántsem teljesen új az it­teni feladat számomra. Ezt megelőzően ugyanis tíz évig dolgoztam a technológiai osztályon, s éppen a ková­csoló gváregvségnek készítet­tem gyártást technológiákat. Elméleti tudása, szakmai gyakorlata egyaránt alkal­massá teszi pozíciójának el­látására. Elvégezte a salgó­tarjáni gépipari techniku­mot és a miskolci műszaki egyetemet. Évekig irányított ifjúsági szocialista -brigádot, hosszabb ideig volt műveze­tő. Nem vitás: az elméletet és a gyakorlatot ilyen ma­gas szinten ötvöző szakem­berekből lesznek a kiváló vezetők. — Többször próbáltak már elcsábítani a kohászattól, de sohasem tartottam érdemes, nek elmenni — árulja el. — Erkölcsileg és anyagilag egyaránt megbecsülnek, a képzettségemnek megfelelő munkát végezhetek. Mindig olvan kitűnő kollektívához tartoztam, amely valóban második otthonommá avatta a gyárat. Többszörös kiváló dolgozó. Szakmai tevékenységét Ki­váló ifjú mérnök és Kiváló mérnök jelvényekkel is el­ismerték. Érthetően azonban a Szakma kiváló tanulója kitüntetés a legkedvesebb számára, hiszen országos si­kert fémjelez. Űgv véli, az SKÜ-ben le­hetőség van a szakmai ki- teljesedésre. Saját példája igazolja: munka mellett is adódik alkalom a tanulásra. Jómaga három műszakos munkarend mellett szerzett technikusi oklevelet és vé­gezte el az egyetem első két évfolyamát. Kitartás, szor­galom, érdeklődés — mind­ez létszükséglet a fejlődés­hez, az előbbre jutáshoz. Az újítómozgalom például kí­nálkozó színtere az apróbb- n agy óbb ötletek megvaló­sításának, de a műszakinak úgyszólván kötelessége is kivenni a részét az újítá­sokból. Jómaga gyakran szokta kamatoztatni a ja­vaslatait. Nemcsak a munkahelyé­hez, hanem a szülőföldjéhez is hűséges. Ma is ott lakik, ahol született: Szalmatercsen. Szívesen vállal közösségi megbízatásokat. Tanácstag, községi elöljáró, beválasz­tották a megyei tanácsi tes. tületbe. A helybeli sportkör elnökhelyettese. E tisztsége­ken kívül tagja a gyáregy­ség pártvezetőségének, s né­pi ülnök a munkaügyi bíró­ságon. Miként jut ideje, energiá­ja ennyiféle vállalás lelkiis­meretes teljesítéséhez? A válasza : — Egyre nehezebben. Be­vallom, most, hogy kinevez­tek főmérnökké, eszembe jutott: — egyik-másik tiszt­ségemről kénytelen leszek lemondani. Alig álltam mun­kába, nyolc napra máris ki akartak kérni a munkahe­lyemről, erről azonban szó sem lehetett. Ahhoz, hogy tisztességgel eleget tegyek új beosztásomnak, más terüle­teken mérsékelni kell a le­kötöttségemet. Egyébként az a véleményem: az ember mindig mindent szívveHé- lekkel csináljon. Ha szóra­kozik, akkor szórakozzon, ha dolgozik, akkor dolgozzon. Kizárólag így tudjuk önma­gunkat adni. Két fia van, A 21 éves le­gény matematika—fizika sza­kos tanárnak készül, míg két évvel ifjabb testvére erdő­mérnök szeretne lenni. A ház asszonya a Karancssági Egyesült Erő Termelőszö­vetkezet adminisztrátora ; ki­egyensúlyozott családi életet élnek. Szívesen írjuk le: Szmorad Ferenc boldog embernek vallja magát! (kolaj) Új műtéti eljárás — vállalatok támogatásával Az ízületek felnyitás nél­küli operációjának feltétele­it teremtették meg több vál­lalat támogatásával a pécsi orvostudományi egyetem or­topédiai klinikáján. Vidéken elsőként a mecsekaljai vá­rosban vezették be az ízüle­letek állapotának belső vizs­gálatára és feltárás nélküli műtétre alkalmas eljárást, az arthroscopiát. Az első tapasztalatok rendkívül biz­tatóak. A módszerhez a nyugat­német Storz cég által gyár­tott orvosi műszert hasz­nálják: beszerzéséhez a Me­cseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányák, a Baranya me­gyei vízmű, a Komlói Bá­nyász Sportkör nyújtott tá­mogatást az egyetemnek. Kisiparosok a külföldi szállításokban Várhatóan a második fél évtől kezdődően bekapcso­lódhatnak a kisiparosok a külföldi közúti szállításokba, addig eseti engedélyek alap­ján végezhetnek ilyen tevé­kenységet — mondották a KIŐSZ személy- és teher­fuvarozó tagozatánál azzal kapcsolatban, hogy január 1-jétől változott a közúti szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásá­ról szóló jogszabály. Mint ismeretes, lehetővé vált, hogy a kisvállalkozók bekapcsolódjanak a külföldi fuvarozásba, ugyanakkor egyelőre hiányoznak a meg­valósításhoz szükséges rész­letszabályok. Ezért a KIOSZ átmenetileg a Volán-válla­latokkal és a Hungarocargo Nemzetközi Fuvarozó Válla­lattal kezdett tárgyalásokat az együttműködésről, aminek eredményeként e nagyválla­latok vállalnák a külföldi munkavégzéssel kapcsolatos ügyintézést: az üzemanyag­beszerzést, a devizaelszámo­lást, az útiokmányok beszer­zését. A tárgyalások azonban egyelőre elakadtak, mert az érintett fuvaroztató vállala­tok — a KIOSZ véleménye szerint — konkurenciát lát­nak a kisiparosokban. A KIOSZ továbbra is szor­galmazza, hogy minél több kisiparos kapcsolódhasson be a külföldi közúti szállítások­ba, mivel a 14 ezer teherfuva­rozó közül többen már ren­delkeznek külföldi megren­delésekkel. Ezeknek azonban egyelőre nem tehetnek ele­get, mert hiányoznak azok a jogszabályok és rendelke­zések, amelyek e tevékeny­séghez elengedhetetlenek, így például nem tisztázott a de­vizaelszámolás kérdése. Gondot jelent, hogy a vál­lalkozó kisiparosok nem is­merik pontosan a külföldi szállítások okmánykezelési szabályait. ■ " ", • » X* « ' Aj' Helyben történik a szabászat is. Százezer táska Pásztoréi A Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói üzemében közel százezer darab sport- és női táskát készítenek szocialista exportra az év első negyedében. Az ez időre tervezett 16 millió forint árbevételből már 5 millió forintot teljesítettek a januári hónapban. A papírmunkáért ő sem rajong. Utolsó simítás és kész a táska.

Next

/
Oldalképek
Tartalom