Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-07 / 32. szám
2 NOGRAD 1989. FEBRUAR !.. KEDD , ENSZ-delegáció Magyarországon A minisztertanács palotájában Varsóban megkezdődött a nemzeti kerékasztal-tanácskozás A lengyel minisztertanács palotájának oszlopcsarnokában több mint 20 perces késéssel, 10 perccel fél három előtt 57 résztvevővel megkezdődött a lengyel kerékasztal-tanácskozás, amelyen a lengyel társadalmi és politikai élet képviselői megállapodást kívánnak kidolgozni az országban elengedhetetlen gazdaságii, társadalmi és politikai reformok kérdésében, beleértve a hatalom új, koalíciós elosztását, a lengyel politikai ellenzék, benne a Szolidaritás legalizálását is. A hatalmas kerek asztal közrezárta térben a lengyel nemzeti színeket jelképező óriási virágcsokor áll, míg a falak mentén a tanácskozás titkársága, a szóvivők, köztük Jerzy Urban a lena szoT elnökségének ülése A szakszervezeti tagság támogatja a SZOT előzetesen közzétett, az Országos Érdekegyeztető Tanács e héten sorra kerülő ülésén képviselendő álláspontját — állapította meg a SZOT elnöksége hétfői ülésén. Az áremelések kapcsán az elnökség január 27-i megbeszélésén kialakított és azt követően nyilvánosságra hozott követeléseit, kompenzációs igényeit a szakmai szakszervezetek az elmúlt héten széles körben megvitatták. Észrevéfeleiket, javaslataikat összegezve és értékelve az elnökség úgy ítélte meg. hogy az állásfoglalás-tervezetben megfogalmazottakkal a tagság egyetért, azokat megerősítette. A SZOT megbízottjai — ezek szerint — a január végén elfogadott álláspontot képviselik majd az ÓÉT ülésén. E szakszervezeti álláspontról is szó lesz azon a mai budapesti munkásgyűlésen, amelyen az ország minden tájáról valamennyi szakma küldöttei részt vesznek. (MTI) gyei kormány szóvivője foglalt helyet. A televíziós kamerák és a fotóriporterek kereszttüzében elsőként a törvényes lengyel szakszervezeti moz. galom, az OPZZ képviselői foglaltak helyet nyolcán, Alfred Miodowicz elnök vezetésével az asztal mellett, majd a házigazdák: Czeslaw Kiszczak belügyminiszter, a ^ LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a kerekasztal gondolatának megfogalmazója és Stanislaw Ciosek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, a lengyel népfront főtitkára, a kerekasztal előkészítésének egyik legaktívabb résztvevője. Utolsónak érkezett a terembe Lech Walesa és a Szolidaritás 25 fős küldöttsége, benne Adam Michnik Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes és Pavel Hrivnák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának első elnökhelyettese hétfőn Budapesten jegyzőkönyvet írt alá; ebben módosították a bős(Gab- csikovo)—nagymarosi vízlépcsőrendszer építése során történő kölcsönös segítségnyújtásról 1977. szeptember 16-án aláírt kormányközi megállapodást. A változtatást a felek 1987—1988 folyamán előkészítették, és mindkét részről jóváhagyták. A jegyzőkönyv a vízlépcsőrendszer üzembe helyezésének részletes határidőit t artalmazza. Ehhez kapcso- lódva a csehszlovák partnerek vállalják, hogy a védőműveket megfelelő ütemben építik fel. A módosított határidők a vízlépcsőrendszer megvalósításáról kötött államközi szerződésben a munkák befejezésére megállapított végső határidőt nem érintik. és Jacek Kuron, Bronislaw Geremek professzor és Zbigniew Buják. Ezt követően távozásra szólították fel a jelenlévő újságírókat és csak a lengyel televízió stábja maradt a helyszínen, hogv rögzítse a tanácskozás megnyitóját, amelyet teljes egészében 18 óra 30 perctől közvetítettek felvételről. Az estére bejelentett televíziós közvetítés mellett értesítették az újságírókat, hogy még hétfőn 16 óra 40 perckor az OPZZ. 19 óra 30 perckor pedig a házigazdákat képviselő Jerzv Urban tart sajtóértekezletet de a többi küldöttség is amúgy melegében informálni fogja a rendkívül nagy számban érdeklődő lengyel és külföldi újságírókat. (MTI) Havas Péter, a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer kormány meghatalmazottja a jegyzőkönyv aláírásának kapcsán tájékoztatta az MTI munkatársát a megállapodás részleteiről. Elmondotta: a mostani jegyzőkönyv-aláírást az tette szükségessé, hogy a m agy alfél a nagymarosi vízlépcsőt építő osztrák partnerekkel már korábban arról kötött megállapodást, hogy egy és negyed évvel hamarabb fejezik be a munkálatokat, annak ellenére, hogy azokhoz később kezdtek hozzá. Ehhez az ütemtervhez kellett igazítani a bősi erőmű munkálatait is; a két fél szakemberei között még 1987-ben, majd kormán y- szinten 1988-ban megtörtént a szükséges egyeztetés, amelynek hivatalos jegyzőkönyvét ezúttal írták alá. Eszerint a bősi vízerőmű első gépegységét változatlanul az 1990. július 1-jei határidőre helyezik üzembe. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság meghívására hétfőn délután Budapestre érkezett az ENSZ menekültügyi főbiztosságának háromtagú tény- megáldapító küldöttsége. ☆ Az MTI diplomáciai hír- magyarázója írja: a Romániából hazánkba érkező menekültekkel kapcsolatos problémák, a sorsuk rendezéséért vállalt felelősség mind sürgetőbben vetette {el: Magyarország adja fel azokat a korábbi ellenérzéseit, amelyeket az egyes emberi jogi, humanitárius ügyekben működő nemzetközi ellenőrzési mechanizmussal szemben tápLált. Ennek kapcsán már korábban napirendre kerültt több lehetőség vizsgálata : így az együttműködés az ENSZ menekültügyi főbiztosának genfi hivatalával, illetve csatlakozásunk az 1951. évi nemzetközi meríkültügyi konvencióhoz. Tavaly, az év végén Géniben. Bécsben, illetve Belgrádban folytatott konzultációk során már konkrét ismereteket szerezhetett a magyar diplomácia a fcibi zt os ság gal k ia lak íth at ó együttműködés lehetséges formáiról, illetve a három érintett városban működő irodáik tevékenységéről. Emellett magyar részről tájékozódhattak a menekültügyi konvencióhoz csatláko- zott államok gyakorlatáról is. Az idén pedig két magyar szakértő már a helyszínen tanulmáinyoahatita a genfi központ munkáját. A delegáció tagjai — a tervek szerint — a helyszíni tapasztalatok és a magyar illetékesekkel folytatandó tárgyalások alapján felmérik, hogy a főbiztosság milyen konkrét segítséget tud nyújtani az áttelepülőket befogadó állomások létesítéséhez, illetve a menekültek magyarországi beilleszkedésének előmozdításához, vagy továbbutazásuk lehetőségeinek megteremtéséhez. A látogatás után remélhetőleg rövidesen aláírásra készíthetik elő az együttműködés alapjául szolgáló kétoldalú megállapodást. (MTI) Módosították a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer részhatáridőit A Legfőbb Ügyészség közleménye Az ingatlanok átruházása nem jelent akadályt A Legfőbb Ügyészség tájékozódó vizsgálatot folytatott egyes KISZ-ingatlanok — köztük a szegedi és a bajai KISZ-iskola — tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban. A vizsgálat elrendelését több megyei főügyészség kezdeményezte, s indokolták azt a témával foglalkozó újságcikkekben, továbbá az egyes szegedi alternatív szervezetek tiltakozó feljegyzéseiben megfogalmazott törvényességi aggályok is. A vizsgálat keretében a Legfőbb Ügyészség jelentést kért valamennyi megyei főügyészségtől a területükön lévő KISZ-ingatlanok átruházásáról, beszerezte a szegedi és a bajai ingatlanokra vonatkozó szerződéseket, illetve földhivatali iratokat, végül tájékoztatást kért és kapott a KISZ KB gazdasági osztályának vezetőjétől lis. Ezek alapján megállapította, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nemcsak az említett két városban, hanem országosan is rendezni kívánja a KISZ keze '■seben, illetve használatábí lévő ingatlanok tulajdoni uelyze- tét. A megkötött szerződések alapján eddig 11 ingatlanra jegyezték be a KISZ KB tulajdonjogát, a többi 40—50 ingatlanra vonatkozó szerződés előkészítése és föld- hivatali bejegyzése pedig folyamatban van. Az átruházott ingatlanok kezelője minden esetben — a kezelői jogokat eddig is gyakorló — megyei, illetve városi KISZ-bizottság maradt. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a megkötött szerződések a földről szóló 1987. évi I- törvény alapján érvényesek. E törvény 15. paragrafusa 1. bekezdésének b. pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy az ingatlan kezelője a kezelésében lévő ingatlan tulajdonjogát — a különleges rendeltetésű föld és termőföld kivételével — társadalmi szervezetre átruházhatja. A törvény nem tesz különbséget aszerint, hogy a kezelő állami szerv, vagy társadalmi szervezet. Az érin'ett ingatlanok nem minősülnek különleges rendeltetésű, illetve termőföldnek. A földtörvény a tulajdonjog átruházását nem köti ellenértékhez, ezért a 100 forint eszmei vételárnak a szerződésekbe utólag történt beírása szükségtelen volt. A törvény indoklása szerint az állami tulajdon átruházásának új szabályozása elősegíti az ingatlanok jobb hasznosítását és a hatékonyabb gazdálkodást. Az ifjúsági szövetség vezetőinek nyilatkozata szerint a szerződések megkötését éppen e célok megvalósítása érdekében kezdeményezték. A Legfőbb Ügyészség vizsgálata kiterjedt a Magyar Hírlap 1989. január 27-i számában megjelent „Érvek és ellenérvek KISZ-iskola ügyben” című írásában, továbbá a szegedi alternatív szervezetek beadványában is kifejtett jogi okfejtésre, de a szerződések érvénytelensége ott sem volt megállapítható. Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló, többször módosított 32-1969. IX- 30. kormány.számú rendelet 2. paragrafusának 8. bekezdésében foglalt rendelkezés —, amely szerint a társadalmi szervezet a kezelésében lévő házingatlant nem idegenítheti el — ezekre a szerződésekre nem alkalmazható. Ezt a rendelkezést és a földtörvény idézett szakaszát egybevetve megállapítható, hogy a tilalom csak a magánszemélyek részére történő elidegenítésre vonatkozik, és a törvény már e körben is bizonyos kivételeket enged. Jogpolitikai szempontból nem lenne indokolt, hogy eg\ csaknem 20 évvel korábbi, alacsonyabb szintű jogszabály akadályozza egy törvényi rendelkezés alkalmazását. Nem alaposak a Polgári törvénykönyv általános rendelkezéseire való hivatkozások sem. Nem állapítható meg ugyanis, hogy a szerződések a társadalom érdekeibe ütköznének, és ezért lennének semmisek. Jelentős társadalmi érdek fűződik ahhoz is, hogy azok a létesítmények, amelyek többségét a KISZ saját erőforrásból, kifejezetten ifjúsági célra építtette, továbbra is az ifjúsági szövetség rendelkezése alatt maradjanak. Végül a jogtalan előnyszerzés, vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága szintén nem állapítható meg. mert a földtörvény az ellenérték nélküli átruházást is lehetővé teszi. A kifejtettek alapján a Legfőbb Ügyészség a szerződések érvényességével kapcsolatos törvényességi aggályokat nem osztotta, és ügyészi intézkedésre nem talált alapot. (MTI) A közélet eseményei A Független Kisgazdapárt nyilatkozata Szimbolikus jelentőségű lépést tett Pozsgay Imre az 1956'os események új politikai értékelése felé — állapítja meg az a nyilatkozat, amelyet a Független Kisgazdapárt hétfőn jutatott el a Magyar Távirati Irodához. Az 1956-os események népfelkelésként értékelése sokkal közélebb áll a magyar közvéleményhez és a Független Kisgazdapárt tényekkel alátámasztott véleményéhez, mint a korábbi megfogalmazások — hangoztatja a szervezet, ugyanakkor aggodalmának ad hangot az e reális megközelítést ellenző erők megnyilvánulásaival kapcsolatban. A Független Kisgazdapárt 1956 októberét nemzeti felkelésnek és a sztálinizmussal szembeni forradalomnak tekinti. Ügy véli: az októberi napok minden vér- áldozata nemzeti tragédiánk része. A történelmi albizottság Pozsgay Imre által ismertetett értékelését a társadalom számára elfogadható kompromisszumnak ítéli. A Független Kisgazda- párt a társadalmi megbékélést kívánja és támogat minden olyan politikai lépést és megnyilatkozást, amely ebbe az irányba mutat — szögezi le a nyilatkozat. Független szervezetek nyilatkozata a nemzeti közmegegyezésről A független politikai és társadalmi szervezetek, szövetségek és pártok a legnagyobb felelősségtudattal kívánják szolgálni az alkotmányos és demokratikus Magyarország megteremtésére irányuló törekvéseket, a súlyos gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságból lörténő kiemelkedést — hangoztatja az a nyilatkozat, amelyet hétfőn juttattak el a Magyar Távirati Irodához. A hatalom és a társadalom kiegyezése csak a nemzeti közmegegyezés szellemében, azoknak az elveknek és eszméknek az alapján jöhet létre, amelyek összevágnak a magyar nép történeti tudatával és erkölcsi érzékével. A nemzeti közmegegyezés csak a fondorlatosság minden formájának elvetésével, az egyetemes magyarság érdekegyesítésével és történelmi igazságtétellel képzelhető el, csak így épülhet szilárd talajra — hangsúlyozzák a nyilatkozat aláírói. A független szervezetek együttműködése a kibontakozás érdekében, akár koalícióban a Magyar Szocialista Munkáspárttal, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkény- uralmát megtestesítő sztálini pártállammal szemben 1956-ban kirobbant népfelkelés igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával képzelhető el. Minden ezzel ellentétes megnyilatkozás és állásfoglalás a válság elmélyítéséhez, a kibontakozás esélyének rosszabbodásához, külföldi és hazai megítélésünk leértékelődéséhez vezet. Senki sem felejti el azt sem, hogy az egyéni tragédiák fájdalma és a kegyelet érzése mindenkit megillet, akit veszteség ért. A fájdalom és emlékezés joga sem lehet privilégium! A nemzeti megbékélés és a szilárd politikai és erkölcsi alapokon nyugvó megegyezés alapfeltétele európai jelenlétünknek és megítélésünknek — szögezi le egyebek között a nyilatkozat. A dokumentumot a Baj- csy-Zsilinszky Társaság, az Erdélyi Szövetség, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Jogászfórum, a Független Kisgazdapárt, a Független Kisgazdapárt Kovács Béla Politikai Társasága, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyaroszági Szociáldemokrata Párt, a Márton Áron Társaság, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Veres Péter Társaság vezető testületéi és tisztség- viselői írták alá. A Magyar Írók Szövetségének nyilatkozata A Magyar Írók Szövetségének elnöksége úgy látja: 1956. megítélésében az éles ellentétek, az antago- n izmusok elmélyítették a közéletben feszültségeket gerjesztő, a népet a politikai vezetéssel szembefordító bizalmi válságot. így kezdődik az a nyilatkozat, amelyet — a közelmúltban nyilvánosságot kapott állásfoglalással kapcsolatban — az írószövetség elnöksége fogalmazott meg. Az író- szövetség dokumentuma — amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez — rögzíti: „Üdvözöljük azt a kezdeményezést, amely a legújabb történelmi elemzések alapján oldotta az évtizedek során elmerevült antagonizmuso' kat. A népfelkelés fogalma valóban alkalmas arra, hogy a közvélemény, a tudomány és a politika ítéleteit, minősítéseit közelítse,- s a kibontakozás az egész társadalmat átfogó reform nagy munkájában segítsen megalapozni a lehető legszélesebb nemzeti összefogást” — zárul a nyilatkozat. A Münnich Ferenc Társaság intézőbizottságának közleménye A Münnich Ferenc Társaság közleményt juttatott el az MTI-hez; eszerint — jóllehet máf korában tett nyilatkozatában kijelentette, hogy nem hozott létre úgynevezett közélet tisztasága bizottságot, illetéktelen személy, vagy személyek ennek az úgynevezett bizottságnak az aláírásával röplapot terjesztenek. A Münnich Ferenc Társaság intézőbizottsága elhatárolja magát a röplapon szereplő felhívástól, és azt provokációnak tekinti. (MTI)
