Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-06 / 31. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zeneműve — Bach: 32. kantáta 9.30: A hét költője: Garai Gábor 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Dvorzsák: E-dúr szerenád 11.05: Vércsoport- népcsoport 11.25: Sebestyén András saját kórusműveiből vezényel 11.34: Amit a Hold mesél 12.45: Fürjkarrier —» Trebitsch Péter műsora 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A kivégzés Bodor Ádám novellája 14.19: Holnap közvetítjük A Keller vonósnégyes játszik a Magyar Nem­zeti Galériában 14.35: Verbunkosok, katonadalok 15.00: Szépirodalmi figyelő 15.30: Kóruspódium 10.05: Hangoló 17.00: Eco-mix Gazdasági magazin 17.30: Operettmúzeum 19.15: Első kézből 20.15: Táncházi muzsika 20.49: A Rádió Kabaré- színpada 22.00: Hírvilág 22.30: Archívumok mélyéről Meixner Mihály műsora PETŐFI RÁDIÓ: 8.Ö5: Az Állami Népi Együt­tes felvételeiből 9.05: Napközben (Élő) 12.10: Philip Jones rézíúvós­együttese Elgar Howarth feldolgozásaiból játszik ]2.30: Bura Kovács Andor népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötfg. . . (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Nóták 19.30: Sportvilág 20.03: Krúdv meséi — 2. rész 21.05: Világablak A tudomány halárain 6. rész 21.35: Bemutatjuk Robin és Linda Williams ..Dixie Highway Sign” című lemezét 22.05: Rockújság 23.15: Connie Francis és Frederic Francois énekel 0.14: Faragó ..Judy” István gitározik BARTÓK RÁDIÓ: 9.06: Dzsesszarchívum 9.35: Kamarazene korabeli hangszereken 10.35: Zengjen a muzsika! 11.05: Magyar művészek. operafelvételeiből 11.53: Zenekari muzsika 13.05: Kilátó 13.50: A budapesti koncert­fúvószenekar Patachich Iván műveiből játszik 14.10: Brahms: Esz-dúr szonáta 14.33: Operatörténeti érdekes­ségek. IX 6. rész Cavalli: A szerelmes Herkules 17.25: Verebes Róbert brácsá- zik. Dale Bartlett zongorázik 18.30: a hét zeneműve Bach: 32. kantáta 19.05: MIKRO-fon Mikroelektronika—szá­mítógépek—informatika 19.35: Kapcsoljuk a Zene- akadémia nagytermét 21.30: Hangszerszólók 21.50: Opera-mű vészlemezek 22.30: Gondolatjel MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20^—7.30 : Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok. információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nógrád megyéből. — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés. hírek, idő­járás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telelőn: ‘35-510. — El szeret­ném mondani. Kiss László jegyzete. — 18.00—18.15 : Észak- magyarországi krónika. — Reklám. — 18.25—18.30: Lap­és műsorelőzetes. Szerkesztő : G. Tóth Ferenc. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: A HÉT — ism. 10.10: Fogat fogért NDK-tévéfii msorozat XIV,5. rész: A védőszent 11.05: Delta 11.30: Képújság 16.35: Hírek 16.40: Déli videoújság A szegedi körzeti stúdió műsora 16.50: Stiri — hírek román nyelven 16.55: Hónapsoroló Február 17.30: Emma és nagypapa XII 2. rész: Február 17.40: Három nap tévéműsora 17.45: Műsorajánlat 17.50: Reklám 18.00: Számadás Gazdasági negyedóra 18.15: Egy szó. mint száz Egri János műsora 19.00: Új cim-cim Irodalmi rejtvényműsor gyerekeknek Jókai Mór 19.20: Reklám 19.25: Közlemények, műsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Égető Eszter Tévéfilmsorozat VI/2. rész: Háborús tavasz 21.20: Panoráma 22.05: Reklám 22.10: Szép Szó Látogatás Bács-Kiskun megyében 22.50: Híradó 3. Tv 2. » Kudlik Júliával és Héder Barnával 17.(Mi: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Riportok — Időjárás­jelentés — Tévétorna — Reklám — Zene 17.45: Torpedó Telefonos játék 18.00: Hétfőn hatkor 18.30: Gyerekeknek! 1. Biga csiga és Batka Manó — A kincs. Csehszlovák rajzfilm 2. Mekk mester — Élés- kamrások. Magyar bábfilm — ism. 3. Pampallini és az elefánt. Lengyel rajz­film — ism. 18.53: Tv 2. 19.00: a chateauvalloni polgárok. Francia tévé- filmsorozat XXVI 6. 19.52: Tv 2. 20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora — Budapest — Pécs — Szeged 20.55: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne: Reklám 21.30: Telesport 23.00: Tv 2. Napzárta Salgótarjáni városi televízió: 19.00: Esti mese 19.15: Reklám 19.30: Tarjáni magazin. Kép­újság. (Közéleti hírek, lakótelepi kommunis­ták segítsége örmény- országnak. koalíció­kísérlet az alternatívok­nál. bírság környezet- szennyezésért. új. köz­hasznú szolgáltatás a megyei könyvtárban, ár- és lopásszinvonal-emel- kedés az ABC-ben.) 20.00: Egy férfi, egy nő és egy bank. (Amerikai filmvígjáték.) 21.30: Reklám és képújság (ism.) BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 16.45: A nap percei 16.55: Katonák műsora 17.45: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.30: A híradó sajtókonfe­renciája 19.30: Híradó 20.00: A stilmondi polgár- mester — Tv-játék 21.15: Publicisztikai műsor 21.50: A Marusja nagynéni — feliratos szovjet tévéíilm 1. rész 2. MŰSOR: 16.45: Angol nyelvtanfolyam 17.15: Az emberek és a delfinek — szovjet filmsorozat 17.50: Károly, a detektív 18.10: Gyerekekről 18.30: a hét eseményei magyar nyelven 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Sportvisszhangok 21.00: A Mucha család dokumentumfilm 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Dokumentumfilm mű­emlékek megmentéséről Dél-Amerikában MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Eldorádó. Bereményi Géza •színes magyar filmje. — Ka­mara: a tiszteletbeli konzul. Angol film. — Kohász: Négy- balkezes. Színes, szinkroni­zált francia bűnügyi filmvig- játék. — Zagyvapálfalva: A kockázat ára. Színes, szink­ronizált francia bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Hegylakó (16). Színes angol fantasztikus kalandfilm. — Kamara: Szeretetáradat. Szí­nes amerikai film. — Bá- tonyterenyei Petőfi: A velencei nő ( 16). Színes amerikai— olasz koprodukció. — Pásztói Mátra: A bolygó neve: Ha­lál (18). Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kaland- film. — Szécsényi Rákóczi: ördögűző (18). Színes, ameri­kai horrorfilm. — Karancsla- pujtö: A tizenöt éves kapi­tány. Színes. szinkronizált szovjet kalandfilm. — Nagy- lóc: Iskolamozi: Hupikék tör- pikék és Törpicur. — Érsek- vadkert: Cukorbébi (16). Szí­nes NSZK-beli filmvígjáték. Mesemozi: Paci Manci frizu­rája. — Rétság: Amerikai fe­leség (18). Mario Soldati ren­dezésében. telexen Érkezett... Képzelt interjú Charles Bronsonnal Szegény ember vízzel főz — tartja a közmondás. Az lenne ugyanis az igazi, ha egy életműsorozat televíziós sugárzásának apropójából te­lefoninterjút készítene az ember a sztárral, ez esetben Charles Bronsonnal. De: nem tudom a • telefonszámát : ha tudnám, sem fizetné meg senki a nyilván tetemes te­lefonköltséget; a kérdéseket még csak fel tudnám tenni angolul, és félő, hogy a vá­laszokat sem érteném meg... Tehát inkább más forrá­sokhoz fordulok. hiszen Charles Bronsonnal annyi interjút készítettek már, és azokból jó néhányhoz hozzá­jutottam, hogy azokban szin­te trenden — terveim sze­rint felteendő — kérdésemre választ kaphatok. Mit tehe­tek egyebet; kölcsönveszem ezeket a válaszokat, és elé* * bük rákom a kérdéseimet. Tehát : — Ha szájharmonika-mu­zsikát hallok, azonnal önre .gondolok. Nyilván sejti, hogv miért. — Valószínűleg, mert lát­ta a Volt egyszer egy vad­nyugat című filmemet. — . . • amely nagyon nép­szerű nálunk is, sokáig ját­szották. többször felújítot­ták a mozik, sugározta a televízió, világhírűvé vált zenéjét pedig lépten-nyomon lehet hallani. Alighanem ez az oka, hogy a tévénkben most indult Charles Bron- son-sorozatban ez a filmje nem szerepel. — Nocsak! Hány filmemet, s főleg melyeket láthatja most a magyar közönség? — Hat filmet választottak ki, ezeket január 7-e óta szombatonként sugározzák. Az első a Vörös nap volt, ezt követte a Határzár, A ha­lál 50 órája, A hét mester- lövész. a Szerelem és go­lyók. végül a Nem lehetsz mindig győztes... — Hm. Van néhány jel­lemzőbb filmem is. Ne ve­gye szerénytelenségnek, de tényleg: egész sereg filmem­nek címszereplője voltam,^ és az utcán szembe jövő emberek nem azt mondták, hogy itt jön a Bronson, ha- nerft a filmbeli nevemet. Például azt, hogy: Helló, Géppuskás Kelly! Aztán vol­tam A környörtelen férfi, A félelmet nem ismerő férfi. A dinamitféríi. csupa férfi, fér­fi. férfi. Ez az én skatulyám­— ön elég későn került ebbe a skatulyába, hiszen harmincéves elmúlt, amikor első filmszerepét eljátszotta. Aztán másfél évtizedig szin­te csak* statisztált, és csu­pán azután — mégpedig Eu­rópában — készültek a jobb filmek, nagyobb szerepekkel. De akkor már villámsebesen világsztár lett. — Bizony nehezen indul­tam. Litván származású bá­nyászcsaládban születtem a pennsylvaniai Ehreníield- ben. Akkor még Charles Buchinskinak hívtak. Tizen­öten voltunk testvérek, és én mindössze tízéves vol­tam. amikor apánk meghalt. Magam is bányász lettem. Ez bizony kemény iskola volt. Aztán bevonultam ka­tonának. és a háború tovább edzett. Utána más életet akartam kezdeni- Felsorolni is nehéz. mi mindennel próbálkoztam, voltam sofőr és bokszoló, szakács és szén­hordó. Aztán életemben elő­ször elmentem színházba. Philadelphiában. ..Ezeket ezért fizetik? Ezt én is tu­dom!" — gondoltam, és el­határoztam. hogy színész leszek. De nem részletezem tovább. Elég az hozzá: az út mostanig hosszú volt és ne­héz. — Bizonyára ez az életsors rajzolta arcára a markáns vonásokat, érlelte ki erős testál katáí. — Annyira, hogy ..Holly­wood legcsúnvább férfijá­nak" neveznek. Nem baj! Az én szerepeimhez nem kell szépnek lenni, hanem ügyes­nek. bátornak. Úgy látszik, ez sikerült. — Hát igen. Bronspn ma már a legkeresettebb, leg­jobban fizetett sztárok közé tartozik. Mondja, elégedett ember ön? Igen! És boldog. Má­sodik feleségem, Jill Ireland, ugyancsak színész, mindket­tőnknek vannak gyermeke­ink az első házasságunkból, és van egy közös lányunk. — ön az idén hatvanki- lenc éves lesz, bár ez nem látszik férfias, barázdált ar­cán- Mit vár a jövőtől? — Nézze, már jó néhánv éve a testemre írják a sze­repeket, a filmjeim sikere­sek mind Európában, mind az USA-ban, a családi életem kiegyensúlyozott. Hogy mi: hoz a jövő. nem tudom. Jó egészséget és jó szerepeket remélek. Elképzelte: Erdős Márta Engels­kéziratok Friedrich Engels négy ere­deti kézirata került elő a kaliforniai Stanford egye­tem archívumából. Az egyetem közleménye szerint három francia nyel­ven írt és egy hosszabb, német nyelvű levélről van szó. Az 1883-ban és 1886- ban írt francia nyelvű le­velekben Engels annak le­hetőségét fejti ki, hogy a proletariátus választások út­ján ..újabb pozíciókat vív­hat hí magának". Azt ír­ta. hogy a „tüntetés fon­tos dolog, de csak akkor, ha jobb út már nincs". A német nyelvű dokumentum a XiX. század elején in­dult brit chartistamozga­lommal' foglalkozik. A kéziratok a Hoover intézet Borisz. Nvikolajevsz- k ij-alapítványának daráb­an. A mensevik Nvikola- ievszkij emigrálása után ha­láláig. 1966‘ig az Egyesült Államokban élt. A Szov­jetunió ismert szakértőjé­nek tekintették. Dokumen­tációja 1963-ban került a Hoover intézet tulajdoná­ba. Felvétel A Színház- és Filmművészeti Főiskola felvételt hirdet az 1989—9<>-es tanévre: — színész szakra, nappali és — operettmusical-színészképp zőre, esti tagozaton, négyéves tanulmányi idővel. A felvételi­re érettségizett vagy az 1988— 89-es tanévben érettségiző fia­talok jelentkezhetnek. Felvé­teli korhatár: színész szakra lányoknál 22, fiúknál 24 év; operettmusical-színészképző­re lányoknál 24, fiiíknál 26 év. A felvételi jelentkezési lap­hoz (ATŰ 820. rsz. nyomtat­vány) csatolni kell önéletraj­zot, iskolai bizonyítványt, 300 forint felvételi díj befizetését igazoló feladóvevényt, vala­mint 2, saját névre megcímzett borítékot. A főiskolára jelentkezők — az érvényes rendelkezések ér­telmében — egyidejűleg egy másik felsőoktatási intézmény­be is kérhetik felvételüket. A jelentkezés határideje: 1989. március l. Cím: Színház- és Filmművészeti Főiskola tanul­mányi osztály, 1088 Budapest, Vas utca 2d. Telefon: 384-715. (MTI) Budapesti kisszövetkezet a nógrádi várakért Tavasszal kezdődik a régészeti föltárás Hetek óta mozdulatlan , szürkeség födi be az egész Kárpát-medencét, benne ha­• zánkat. A meteorológiai ; helyzet úgy alakult, hogy ködbe burkolózott a nógrádi táj is, a Börzsöny, a Cser­hát, a Mátra vidéke. A nógrádi várak ísmeret- j lenségének oka azonban ko­rántsem a mostani ködtaka- I ró. Az útikalauzok joggal hi- ■ vatkoznak arra, hogy Nóg­rád a váras megyék közé ; tartozik, még ha nincs is egyetlenegy ép vára sem. A : múlt fensége és tanulsága a ' többi között várainak rom. { jajban is megmutatkozik. Ezek a vármaradványok = ugyanis őrzik a magyar kö­zépkor, a török világ, a vég- ; vári küzdelmek, a későbbi ; szabadságmozgalmak emlé. , két. A romlott köveket nem­csak a fű, a bozót, hanem a ' csillogó vagy éppen boron­gó legendák is takarják. Az i egyik legismertebb nógrádi ! vár. a Salgó a múlt század óta Petőfi Sándor Salgó cí­mű költeménye nyomán be­került a honi köztudatba. A . rekonstruált kunyhó, amiben annak idején megszállt a i költő a szomszédos Somoskő 1 vára alatt van. maga a vár most Szlovákiához tartozik. Ez az a táj, ahol Balassi Bá­lint járt-kelt. Némely várak legendás bajvívások emlékét őrzik s a példákat, meséket, történeteket úgyszólván vég nélkül sorolhatnánk. Ügy tetszhetne, hogy ezek szerint mindent tudunk a várakról. Annál meglepőbb, hogy a nógrádi várak régé­szeti föltárása mind a mai napig nem történt meg an­nak ellenére, hogy a Nóg­rád Megvei Múzeumok Igaz­gatósága természetesen tisz­tában van e munka jelentő­ségével, tudományos haszná­val. Mindazonáltal a ren­delkezésre álló anyagiak szűkös volta mindeddig nem tette lehetővé a szisztemati­kus kutatást. A hollókői vár az egyetlen, aminek csak­nem teljes régészeti föltárá­sa megtörtént a nyolcvanas évek elején. Miután Hollókő a világörökség része lett, különösen szerencsés, hogy ezt a munkát elvégezték. Igaz, korábban megkezdő­dött a salgói vár föltárása is. de ez ugyancsak anyagi­ak hiányában szünetel. Az e célra fordítható esz­közök szűkösségére jellemző, hogy a megyei múzeumok­nak pillanatnyilag mindösz- sze húszezer forint áll ren­delkezésre. Ügy játszik azon­ban. hogy különös módon egy budapesti székhelyű kis­szövetkezet jóvoltából idén mégis megkezdődhet Nógrád megyében a várföltárás. A dolog úgy kezdődött, hogy két budapesti lelkes szakember, Sándorfi György mérnök és dr. Nováki Gyula régész megismerte a nógrá­di várak i'öltáratlanságának gondját, ök már más me­gyékben korábban js íogla la­koztak várakkal, s jelent­keztek a megyei múzeumok, nál azzal, hogy az anyagi lehetőségeknek megfelelően évente fölmérnek egy-két váfat a régészeti kutatásnak megfelelően. A budapesti Mérnök és Építőgépész Kisszövetkezet, a MÉG elnöke. dr. Szabó Iván szintén tudomást szer­zett e munkáról, s levélben szerződést ajánlott a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgató­ságának, amelynek értelmé­ben a szövetkezet 1989-ben nyolcvanötezer forinttal tá­mogatja minden ellenszolgál­tatás nélkül ezt a munkát. Ez az összeg a szakmai fel­adatok elvégzésére, a kuta* ____________________________I t ási költségek fedezésére szolgál. Ugyanakkor a MÉG elnöke azt is vállalta, hogy amennyiben a föltárás idén nem fejeződik be, jövőre ugyanilyen összeggel járul hozzá a kutatás befejezésé­hez. A MÉG nemes gesztusát a magunk részéről példaérté­kűnek tartjuk. A jelenlegi gazdaság; helyzetben külö­nösen figyelemre méltó, hogy egy kisszövetkezet egy tudo­mányos munka szponzorálá­sára vállalkozik. Vélemé­nyünk szerint egyelőre rit­kaságszámba megy ez a faj­ta vállalás, köszönet jár ér­te. Igv ebben az évben, amint beköszönt a jó idő, megkez­dődik Nógrád megye várai­nak régészeti fölmérése. Terv szerint, 17 várat tárnak föl. összegyűjtik a velük kapcsolatos főbb - irodalmat, ennek alapján bejárják a várakat, leírják és dokumen­tálják az anyagot. Mindezzel a megyei múzeumok régi gondja oldódik meg. illetve kerülhet közelebb a megol­dáshoz, nem utolsósorban a budapesti kisszövetkezet, a MÉG jóvoltából. (te)

Next

/
Oldalképek
Tartalom