Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-06 / 31. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 31. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ Á közélet hírei (2. oldal) Vita vagy vagdalkozás? (3. oldal) Budapesti kisszövetkezet a nógrádi várakért (4. oldal)----------------------------------------\ E gy helyben? Kevéssé vidító olvasmány o Központi Statisztikai Hivatalnak a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről minap kiadott jelentése. • S nem pusztán azért, mert az adatokkal telezsúfolt összeg, zés nehezen emészthető. Jó. kedvre sokkal inkább azért nem ad okot, mert nem tapintható ki belőle a gazdaság olyannyira várt élénkülésének érverése. Úgy számítottunk, hogy az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék az elmúlt év során 1 — 1,5 százalékkal bővül. Nem Így történt, a telje, sítmény egy helyben topor. gott. Beruházásra is, fogyasztásra ‘is kevesebb jutott, mint a megelőző esztendőben. Több került ki viszont exportra, az 1987. évi hatmilliárd forint behozatali többlettel szemben tavaly 37 milliárd forintot tett ki a kiviteli többlet. Lényegében az előző évi szinten maradt tavaly az ipari termelés: az állami vállalatoké valamelyest mér. séklődött, bővült az ipari szövetkezeteké, valamint a magánkisiparé és a nem ipari szervezetek ipari tevékenységéé is. Mondják, aligha képzelhető el szerkezetváltás, ha közben a termelés bővítését is sürgetjük. Vagy ez, vagy az. Csakhogy a mai gazdasági valóság inkább azt sej. teti : se ez, se az. A stagná. (ó ipari termelés mögött sajnos nem az húzódik meg, hogy a vállalatok erőt gyűjtenek a starthelyzetből való elrugaszkodáshoz. Saját belső bajaikkal veszkődnek, pró. bálgatjók több-kevesebb si. kerrel a változó környezet, hez való alkalmazkodást, újítgatjók, csinosítják termékeiket, ám roppant kevés az olyan új gyártmány, mely valóban új szellemi tartalmat hordoz, s ennélfogva sikerre tarthatna számot a világpiacon. Nógrád megyének nem lehet vigasz erre a helyzetre, hogy nem sokkal jobb a helyzet az ország más vidé, kein sem. Az persze gyógyír sokféle bajunkra, hogy tavaly a nem rubelelszámolású összes külkereskedelmi áruforgalomban 573 millió dollár volt az ok. tívumunk, szemben az előző évi 361 millió dolláros pasz- szívummal. Ez kétségtelen siker, ám hiba lenne túlértékelni jelentőségét. Hiszen a KSH jelentése arról is szól,, hogy elsősorban az alap. anyag.termelő ágazatok növelték kivitelüket. A vállalatok eredménye nem érte el az előző évit, ’ noha több volt a tervezettől, j S ha figyelembe vesszük azt ; is, hogy az előző évitől cse- : kélyebb nyereséget is úgy ér. 1 ték el, hogy kihasználtak minden- áremelési lehetőséget ; - hiszen erre indokot találni ma nem nehéz —, akkor kiváltképp szolidnak minősít, j hetjük a gazdálkodók nyereségtermelő képességét. Az erőteljes költségvetési elvo- ; nőst panaszoló vállalati szó persze igaz. Ugyanígy azon. ban az sem kérdőjelezhető ; meg, hogy a termelési költ- j ségek energikus csökkentése | nélkül egyetlen vállalat sem ' remélhet tartósan nyereséges I gazdálkodást.- sz. m. Beruházási program készül a dunai vízátvezetésre Huszonhét település. Húszezer ember futhat egészséges iuöuízhez Nyugat-IHögrádban Tavaly ősszel fogadta el a megyei tanács a vízellátásra, szennyvíztisztításra, csatornázásra és fürdőfej- lesztésre vonatkozó módosított hosszú távú koncepciót. Már ez a határozat leszögezte. hogy a megye vízellátása szempontjából elsődleges feladat a dunai vízátvezetés feltételének megteremtése. Ennek érdekében készült el a múlt évben az a tanulmányterv, ami ennek műszaki megoldásával foglalkozik. A legutóbbi megyei végrehajtó bizottsági ülésen pedig már a távvezetékrendszer beruházási céljai voltak napirenden, amelyből kiderült, hogy a nyugat- nógrádi térség, sőt az egész megye vízellátási gondjai a beruházás mielőbbi indítását indokolják. Hiszen arról van szó, hogy a balassagyarmati és rétsági körzetben a szűkös víztermelő-kapacitás és a minőségromlás nemcsak a további fejlesztést akadályozza ma már, hanem ellátási gondokat okoz a vezetékes vízhálózattal rendelkező településeken isA dunai vízátvezetés megvalósításával naponta 10 ezer köbméter vízmennyiség átvételére nyílik lehetőség, ami egyrészt megszünteti a vízhiányt, másrészt a nyugat- nógrádi körzet településein teljes körű ellátást biztosítana- S, hogy miért van szükség a mintegy 150—160 kilométeres vezeték, kiépítésére? Mert a megyében végzett vízkutatások jórészt eredménytelenül zárultak, és látható, hogy a már kiépített. feltárt avagy a még reménybeli víznyerési lehetőségekre építve a teljes vízigény csak megyén belüli vízbázisokra alapozva nem elégíthető ki. Ezért döntött úgy a végrehajtó bizottság, hogy el kell készíteni a beruházási programot és azt még az idén jóváhagyásra a megyei tanács elé kell terjeszteni. Az előzetes kalkulációk szerint ez a beruházás, ami a megye huszonhét településén — Szendehelytől Hu- gyagig — teremtené meg a vezetékes ivóvízhálózat kiépítését, húszezer ember számára jelentené a. mindennapi egészséges ivóvizet, közel másfél milliárd forintba kerülne. A tervek szerint ennek kétharmadát állami hozzájárulás fedezné, természetesen ehhez még sok egyeztető megbeszélésre, megállapodásra van szükség a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériummal. Ha az idén meglesz a beruházási program, és folyamatosan készülhetnek a kiviteli tervek, s a költségek fedezetére is megszületik a megállapodás, úgy a jövő év második negyedévében kezdődhet a kivitelezés, amelynek teljes befejezése 1993 őszére várható. Bár igaz. a műszakilag elkülöníthető létesítmények üzembe helyezése szakaszosan már ennél az időpontnál előbb megvalósítható. Négyezer fiatal állás nélkül Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal összesítése szerint a tavaly végzett 130 ezer fiatal közül, az év végéig mintegy 4000—4200-an nem találtak maguknak munkahelyet. Nagyobbrészt azok maradtak állás nélkül, akik semmiféle szakképesítéssel nem rendelkeznek. de voltak olyanok is, akik a lehetőségeket meghaladó elvárásaik miatt nem tudtak addig még munkahelyet választani. A friss diplomások elhe- lvezkedési lehetőségeit elsősorban a területi különbségek határozták meg. Számos megyében és városban jóval több műszaki és gazdasági szakembernek tudnának állást biztosítani, mint ahányan jelentkeznek, igen nagy a pedagógushiány a kisebb településeken, de még a városokban is sok üres állás várja a matematika, fizika és nyelvszakos tanárokat. A legtöbb pályakezdő — több mint egyharmaduk — az iparban találta meg első munkahelyét, bár valamelyest csökkent az ipari vállalatok és intézmények kereslete a végzősök iránt. Arányában a tavalyinál kevesebben választották a közlekedési, a postai és a távközlési vállalatokat, valamint a kereskedelmet, ami azonban nem minden esetben jelenti azt, hogy ezeken a területeken csökkent volna az érdeklődés a fiatalok iránt, hiszen sok munkakörben ma is szakember- hiány tapasztalható. Többen gondolták viszont úgy, hogy a mezőgazdaságban, az erdő- gazdálkodásban, illetve az építőiparban találják meg számításukat. összességében: a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségei az előző évekhez hasonlóan alakultak, annak ellenére. hogy tavaly először volt alacsonyabb a bejelentett munkahelyek száma a végzősök várható létszámánál. Hogy ez nem okozott számottevő munkanélküliséget a fiatalok körében, abban jelentős szerepe volt a munkaügyi szerveknek is. A munkaügyi szolgáltató irodákat a tavalyinál többen keresték fel, legtöbben nem hiába. A második és a harmadik negyedév során az irodák 4300 pályakezdőt vettek nyilvántartásba, és közvetítésükkel 96 százalékuk egv hónapon belül elfoglalhatta első munkahelyét. A területi munkaügyi szervek a vállalatoknál folyó szakmai képzés koordinálásával, valamint a pályakezdők részére indított átképző tanfolyamok szervezésével is javították a fiatalok munkavállalási esélyeit. Az idén és a közeljövőben végző fiataloknak azonban számítaniuk kell arra. hogy a munkaerő-kereslet és -kínálat területi, szakmai különbségei tovább éleződnek, és sokan csak ki" sebb-nagyobb kompromisz- szumok árán találnak majd munkát. (MTI) Pro os kontra Megbukott-e a FIDESZ Szarvasgedén? Sötétben minden tehén fekete. Vonatkozik ez a véleményekre is. Ha nincs demokrácia, nincs szólásszabadság. akkor a mondanivaló tartalma egyneművé szürkül. Hétköznapjainkban, mindennapi életünkben egyre több a fény. Mutatja ezt számos más tényezőn kívül az írásainkkal kapcsolatos észrevételeknek a megszaporodása is. Hermán Péter szarvasgedei magántaxis levelében Sándor Gábor pásztói országgyűlési képviselő egyik, lapunkban január 12- én megjelent megállapításával vitatkozik: szerinte a FIDESZ nem bukott meg Szarvasgedén, s ezért kíváncsi lenne arra, honnan szerezte értesüléseit a képviselő. — Nyilvánvaló, hogy a FIDESZ él és dolgozik, de tudtommal nem Nógrád megyében — mondja Sándor Gábor. — Meglehet hogy az újságban megjelent nyilatkozatom némileg pontatlan volt, kimaradt belőle egy szó: nem a FIDESZ, hanem a FIDESZ szervezése bukott meg Szarvasgedén. Fine számos információm van, főként a helybeliektől, és az ellenkezőjéről máig nem győződtem meg. Hermán Péter ugyan minduntalan a FIDESZ Nógrád megyei munkáscsoportjáról beszél, én azonban rajta kívüli nyomát sehol sem találom. Jó volna, ha megmondaná, kik is a tagjai, hol élnek. — Szarvasgedén hárman vagyunk tagok — tájékoztat Hermán Péter. — A FIDESZ Nógrád megyei munkáscsoportjának tagjai inkább Hatvanból és vonzáskörzetéből verbuválódnak. A megnevezést azért használjuk így, mert a családommal Szarvasgedén lakom. Hermán Péter az országgyűlési képviselő véleményét a nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásnak tartja, s azt állítja, hogy a képviselő sem személyesen, sem levélben nem győződött meg a FIDESZ munkájáról, programjáról, politikai véleményéről, és lehetőségeivel visz- szaélve megalapozatlan nyilatkozatot tett. — Lehetséges, hogy teljes egészében nem ismerem a FIDESZ tevékenységét, programját — kezdi válaszát Sándor Gábor —, de számos dolgukról pontos ismeretekkel bírok. Elég sok brosúrát — felhívásokat, állás- foglalásokat — kapok tőlük Budapestről. Én tehát azt nem értem, miként állíthatja rólam valaki, hogy nem ismerem a FIDESZ politikáját. A problémákat nem az alternatív szervezetek fogják megoldani — fogalmazta meg az említett Bizalom a huszonnegyedik órában című cikkben a képviselő, s erre a FIDESZ szarvasgedei aktivistája szintén választ vár. — Nem beszélek a levegőbe. még akkor sem, ha mondanivalóm némelyeknek nem tetszik. Fogadónapjaimon, falugyűléseken az emberek elmondták, hogy gazdasági, társadalmi bajainkra a meg. oldást a jelenleg vezető pozícióban levő emberektől, a Magyar Szocialista Munkáspárttól, a magyar kormánytól és Országgyűléstől várják. Ez a legszélesebb néprétegek akarata, aminek helyességéről magam is meg vagyok gvőződve. (ok) Cossiga Egyiptomban Francesco Cossiga olasz államfő vasárnap a felsö- cgyiptomi Asszuánba érkezett. ahol Hoszni Mubarak elnökkel a kétoldalú kapcsolatokon túl a közel-keleti helyzet alakulását, a palesztin problémát, valamint az olasz Aírika-politika kérdéseit vitatja meg. Az államfők mellett részletes megbeszéléseket folytatnak e kérdésekről a külügyminiszterek, Giülio Andreotti és Eszmat Abdel-Megid, valamint a két küldöttségben lévő szakértők is. Francesco Cossiga egyiptomi látogatásával hat afrikai országra terjedő afrikai körútját nvitotta meg. (MTI) Szigetelőüveg — sikerrel A Salgótarjáni Síküveggyár hoszigetelöüveg-gyártó üzemében az elmúlt esztendőben háromszáznegyvenhétezer négyzetméter salgóterm üveget állítottak elő. mely tizenhétezerrel több a tervezettnél. Az értékesítési árbe- vétel elérte a kétszázhatvanhárommillió forintot. A hun- garopán üveget gyártó kollektíva az idén iháromszáz- nyolcvanezer négyzetméter építési anyag gyártását tervezi. melyet szívesen vásárolnak az állami építőipari vállalatokon kívül a családiház-építők is. Felvételeink a korszerű technológiával készülő üveggyártás pillanatait örökítette meg. —Rigó Tibor felvételei—
