Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

2 NOGRAD 1989. FEBRUAR 4., SZOMBAT A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről » NÉPESEDÉS, FOGLALKOZTATOTTSÁG 1988-ban folytatódott a népesség számának 1981-ben kezdődött természetes fo­gyása. A csökkenés, amely 1983—1984-ben meghaladta az évi 21 ezret, az utóbbi években kisebb lett. Az 1989. január 1-jei népesség- szám 10 590 000 volt. 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és 123 ezer­rel a 8 évvel azelőttinél. A népesség számának csökkenéséhez mind a szü­letések, mind a halálozá­sok számának alakulása hozzájárult. Az élveszületé- sek száma az év folyamán 124 300 veit, körülbelül 1500- zal kevesebb, mint az előző évben. Az utóbbi években kialakult alacsony születési aránvszám egv év alatt 11,9- ről 11.7 ezrelékre csökkent. Az elmúlt évben 139 ezren haltak meg. 3-500-zal keve­sebben. mint az előző év­ben. Az országban kialakult magas halálozási arányszám 1988-ban tovább mérséklő­dött. de még ígv js megha­ladta a 13 ezreléket. A csecsemőhalandóság las­sú csökkenése a múlt évben is folytatódott: az ezer él- veszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma, amelv 1985-ben meghaladta a 20-at. az 1987. évi 17-ről 16-ra csökkent. A népesség természetes fogyása mellett csökkent a a lakosság száma az enge­déllyel vagy engedély nélkül külföldre távozókkal is. Az év folyamán 1350 magvar állampolgár kapott külföldi letelepedési engedélyt. A hatóságok ez ideig mintegv 2000. engedély nélkül kül­földön maradt magvar állam­polgárról szereztek tudo­Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) a tervezett 1—1,5 százalékos növekedés helyett stagnált, értéke folyó áron — előze­tes, becsült adatok alapján — 1 400 milliárd forint volt. A cserearányok javulásá­nak hatását is tükröző GDP körülbelül 0.5 százalékkal nőtt. Az anyagi tevékenysé­get felölelő nemzeti jövede­lem hasonlóan alakult. A belföldi felhasználásra for­dított termékek és szolgál­tatások mennyisége az előző évinél és az előirányzottnál is kisebb volt. Kevesebb ju­tott beruházásra és fogyasz­tásra. mint 1987-ben. Ezen beiül a lakossági fogyasztás csökkent, a közösségi kismér­tékben nőtt. A belföldi fel- használás kisebb volt a ter­melésnél. A kiviteli többlet, folyó áron számolva, 37 mil­liárd forintot tett ki, szem­ben az 1987. évi 6 milliárd forint behozatali többlettel. Az ipari termelés — a ter­vezett 1 százalékos növeke­déssel szemben — lényegé­ben az előző évi szinten ma­radt. Az állami iparvállala­tok termelése 1 százalékkal mérséklődött, az ipari szö­vetkezeteké 10 százalékkal emelkedett. Bővült a magán­kisipar és a nem ipari szer­vezetek ipari tevékenysége is. Az iparvállalatok és szö­vetkezetek termelésén be­lül az alapanyag-termelő ágazatok termelése — döntő­en a konvertibilis elszámo­lású kereslet és az értékesí­tési árak növekedésének ha­tására — 1,8 százalékkal emelkedett. A feldolgozó- ipar lényegében ugyanany- nyit, az energetikai szektor — az igényeket kielégítve — 2,7 százalékkal kevesebbet termelt, mint 1987-ben. A feldolgozóipari ágazatok kö­zül a vegyipar termelése energetikai szakágazati nél­kül számítva 2,5 száza kai, a gépiparé 1 százalékkal emelkedett, a könnyűiparé és az élelmiszeriparé 0.9, il­mást. Ugyanakkor a külföld­ről Magyarországra telepü­lőikkel nőtt a népességszám. A hazatért magyar állam­polgárok száma 720 volt. letelepedési célból kiadott vízummal 2100 külföldi ér­kezett az országba, 92 szá­zalékuk román állampolgár. Ezen kívül az országba ér­kezett hazatérni nem kívánó román állampolgárok közül 13 400 kapott tartózkodási engedélyt, összességében te­hát a nemzetközi vándorlás különbözeié révén majdnem annyival — kereken 13 ezerrel — nőtt a népesség száma, mint amennyivel a természetes fogyás miatt csökkent. A népesség gazdasági ak­tivitása összességében alig változott: az aktív keresők száma 1989 elején mintegv 4 840 000 volt. körülbelül 5 ezerre) kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakosság 45,7 százaléka tartozott az aktív keresők közé. Az anyagt ágakban az aktív keresek száma ez év ele­ién kevesebb, a nem anyagi ágakban több volt az élező évinél. A főbb ágazatok közül az iparban 2,8 százalékkal mérséklődött a létszám. A csökkenés a foglalkoztatott nyugdíjasok és a bedolgo­zók körében gyorsabb ütemű volt, mint a teljes munka­időben foglalkoztatottaknál. Legjobban — részben a szerkezetátalakításhoz kap­csolódva — a bányászatban és a kohászatban csökkent a létszám, de jelentős a könnyűipar létszámvesztesé­ge is. amelyet részben a külföldi munkaerővel pótol­nak. ­letve 2,4 százalékkal csök­kent. A gépipari termelés szerény növekedése úgy ala­kult ki, hogy a közleked'ési- eszköz-ipar termelése 6,1 százalékkal csökkent, a többi gépipari ágé együttesen 3,4 százalékkal nőtt. Az ipari termékek export­ja 4,5 százalékkal emelke­dett, elsősorban a konverti­bilis elszámolású kivitel 9 százalékos bővülése révén. A konvertibilis piacokon élénkülő kereslethez, illetve kedvező áralakuláshoz iga­zodva elsősorban az alap­anyag-termelő ágazatok — vas- és alumíniumkohászat —, továbbá a gépipar, az élelmiszeripar és egyes vegy­ipari ágazatok növelték ki­vitelüket. Az ipar belföldi értékesítése 1,9 százalékkal csökkent, ami a termelőfel- használást szolgáló, valamint a beruházási célú szállítá­sok visszaeséséből adódott. A belkereskedelemnek eladott termékek mennyisége 1,5 százalékkal bővült. A vállalatiak eredménye — évközi adatok szerint — ki­sebb volt az előző évinél, de a tervezettet jelentősen meg­haladta. Az eredmény a fel­dolgozóiparban csökkent, az energetikai és az alap­anyag-termelő ágazatokban emelkedett. Az országos építési-szere­lési tevékenység volumene a tervezettnél nagyobb mérték­ben, 5—6 százalékkal csök­kent. A kivitelező építőipar termelése 3 százalékkal, az építőiparon kívüli szerveze­tek építése 10 százalékkal, a magánépítkezéseiké 5—6 szá­zalékkal maradt el az előző évitől, Az építési munkákon belül a fenntartás aránya kissé emelkedett, elérte a 28 százalékod. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése körülbelül 4.5 százalékkal, a tervezett­nél kiseb mértékben emel­kedett. A növény termelés az előző évi jelentős csökkenés után nyolc százalékkal, az állattenyésztés egy százalék­kal bővült. Gabonafélékből 14,7 millió tonna termett, 600 ezer ton­nával, négy százalékkal több mint az előző éviben. Búzabot kiemelkedő, 5,44 tonnés ter­mésátlag eredményeként 23 százalékkal többet takarítot­tak be az előző évinél. A ku­korica termésmennyisége — a termésátlag csapadékhi­ánnyal összefüggő visszaesé­se miatt — 14 százalékkal ^csökkent. Cukorrépából hat százalék­kal több, napraforgóból 11 százalékkal kevesebb termett, mint 1987-ben. Zöldségfélékből a múlt évinél valamivel többet ter­meltek. Különösen a« kertek­ben termesztett zöldség mennyisége emelkedett. A burgonyatermés — a na­gyobb területen elért jó át­lagtermés hatására — 25 százalékkal több volt az elő­ző évinél. A termő gyümölcsös területe 1 300 hektárral ki­sebb, a gyümölcstermés — 1.7 mi'lió tonna — két szá­zalékkal1 több volt az 1987. évinél. Szőlőből — az előző évinél négyezer hektárral kisebb termőterületről — 33 százalékkal több, 680 ezer tonna szőlőt szüreteltek. A szőiő és a bor értékesítése egyes vidékeken gondot Oko­zott. Az év végén az ország sertésállománya 8,3 millió darab, szarv as marha- álló ­mánva 1,7 millió darab volt, 1—2 százalékkal több az egv évvel azelőttinél. A ko­cáik, valamint a tehenek száma 1,5—1,5 százalékkal lett kisebb. A tehénállo­mányban a tejhasznú fajtáik aránya tovább növekedett. A juhok száma egy év alatt 5 százalékkal, 2,2 millió da­rabra csökkent. A vágóállat-termelés egy százalékkal csökkent. Ezen belül csak a vágóbaromfi- termelés emelkedett. A fon­tosabb állati termékek kö­zül tejből többet, gyapjúból kevesebbet termeltek a gaz­daságok az előző évinél. A tojástermelés 11 szá­zalékos növekedése az év egy részében értékesítési problémákat okozott, ami a felvásárlási árak csőkké- nését vonta maga után. A népgazdaság konvertibi­lis valutákban fennálló adós­ságállománya 1988-ban is nőtt, de kevésbé, mint az előző évben, a folyó fizetési mérleg hiánya kisebb volt az 1987. évinél. Mindez el­lentétes folyamatok ered­ménye: a kamatterhek ma­gasabbak voltak, az idegen­forgalom aktívuma lényege­sen kisebb lett, mint az elő­ző évben. Ugyanakkor a külkereskedelmi áruforga­lom egyenlege számottevően javult. A nem rubelelszámolású összes külkereskedelmi áru­forgalomban — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 573 millió dollár aktívum keletkezett az előző évi 361 millió dollár passzívummal 1988-ban a lakosság jöve­delme és fogyasztása az el ói rá ny z a t ok ka 1 összhang ­ban, illetve a fogyasztás azt meghaladó mértékében csök­kent: az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy 2 százalékkal, a fogyasztás 4—4,5 százalékkal. A munkásoik és alkalma­zottak havi bruttó átlagke­resete, a bérbruttósítás és az év folyamán végrehajtott béremelések hatására mint­egy 8800 forintra emelke­dett. A nyugdíjjárulék és a személyi jövedelemadó nél­kül számított havi nettó át­lagkereset 6800—6900 forint ■körül alakult, ami a fo­gyasztói árszínvonal emelke­dését figyelembe véve 6—7 százalékos reálbércsökke­nést jelez. A mezőgazdasági szövet­Áz erdőgazdálkodás nettó fakitermelése mintegy két százalékkal csökkent. Üj erdőtelepítéseket és fásítá­sokat 8500 hektáron, a ki­termelt erdők helyén elsőd­leges erdőfelújítást 23 ezer hektáron végeztek. A belföldi árszínvonal az iparban 4,1 százalékkal, a kivitelező építőiparban 5,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A mező- gazdasági termékek felvá­sárlási árai 4 százalékkal emelkedtek­A népgazdaság energia­felhasználása 1,4 százalék­kal kisebb volt, mint 1987- ben. A csökkenésben az enyhébb télnek, a termelés lanyhulásának és a fajla­gos energiafelhasználás mérséklődésének egyaránt szerepe volt. Az energiafel­használásban a szén és a szénhidrogének aránya mér­séklődött, az atomerőművi és az importált villamos ener­giáé emelkedett. Az anyagellátásban elő­fordultak időszakos zava­rok. Az anyagimport mint­egy 3 százalékkal emelke­dett, elsősorban a rubel- elszámolású anyag,behoza­tal hatszázalékos növeke­dése révén. Ebből a viszony­latból elsősorban a nvers- és alapanyagok, valamint a félkész termékek importja fokozódott, míg a konverti­bilis elszámolású piacokról az alkatrészimport nőtt szá­mottevően. Az állóeszközök bővítését és korszerűsítését szolgáló beruházásokra fordított 290 milliárd forint folyó áron 1,8 százalékkal, összehason­lító áron 7,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1987- ben. Vállalati, központi és tanácsi beruházásokra, együttvéve 231 milliárd fo­rintot fizettek ki, reálérté­ken 8 százalékkal keveseb­bet az előző évinél. A gép- beruházások volumene 9,1 százalékkal, az építési be­ruházásoké 5,7 százalékkal elmaradt az 1987. évitől. A lakossági beruházások 59 milliárd forintos összege ér­tékben több, volumenben körülbelül hat százalékkal kevesebb az 1987- évinél. szemben. Ezt elsősorban az export rr.snnyiségének 9 százalékos növekedése biz­tosította. A többlet nagyobb részét a fejlett tőkésorszá­gok piacain értékesítet­ték, de jelentős mértékben bővült a szocialista és a fejlődő • országokba irányuló kivitel is. A rubelszámolású folyó fizetési mérleg aktívummal zárult. E viszonylatban a külkereskedelmi áruforga­lom kiviteli többlete — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 130 millió rubelt tett ki, 12 millió rubellel kevesebbet az 1987. évinél. A behozatal volumene eb­ből a viszonylatból 4 száza­lékkal meghaladta az egy év­vel azelőttit. kezeli dolgozók közös gazdaságból származó havi bruttó átlagkeresete közel 7900 forintot, netto átlagke­resete mintegy 6300 forintot tett ki. Ez utóbbi 1987. évihez viszonyítva reálértékben 3— 4 százalékkal csökkent, A mezőgazdasági kistermelés­ből származó jövedelem no­minálértékben nőtt, reálér­tékben csőikként. Az egyéb mellékmunkából származó jövedelmek, elsősorban a vgm. jövedelmek reálértéke is csőikként, a reálbérnél nagyobb mértékben. A pénzbeli társadalmi jö­vedelmek éves bruttó össze­ge 208 milliárd forint volt, 28 százalékkal több az előző évinél. A nagymérté­kű növekedés elsősorban az ártámogatások mérséklésé­vel, illetve az adórendszer­beli változásokkal kapcso­latos: a jelentős fogyasztói áremelkedés nyomán kelet­kezett többletkiadások • egy részét ellentételezték és egyes járandóságokat, példá­ul a táppénzt, a gyermek- gondozási díjat stb. bruttó­sították a személyi jövede­lemadó miatt. Emellett nőtt a jogosultak száma, és ér­vényesült a nyugdíjasok ter­mészetes cserélődése. Nyugdíjakra kereken 130 milliárd forintot fizettek ki, ami 18 százalékkal haladta meg az 1987. évit. A nyug­díjasok száma egy év alatt 48 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt, az év végén elérte a 2 422 000 főt. Az egy nyug­díjasra iutó nyugdíj havi át­laga 4500 forint volt, 16 százalékkal több min*, az előző évben. Családi pótlékra 36,9 mil­liárd forintot fizettek ki. 59 százalékkal többet az előző évinél. A kifizetett összeg növekedése döntően az év elején és július 1-jével vég­rehajtott — a fogyasztói árak emeléséhez kapcsolódó — családipót'lék-emelésböl adó­dott. A családi pótlékban részesülő családok száma éves átlagban 2000-rel nőtt. Gyermekgondozási segély­re és díjra együttesen 9 mil­liárd forintot, az előző' évinél 47 százalékkal többet fizet­tek ki. E juttatásokat éves átlagban 237 ezren vették igénvbe, 9200 fővel többen, mint 1987-ben. A kifizetett összeg növekedésében el­sődleges szerepe volt annak, hogy 1988. január 1-jétől a gyed a gyermek kétéves ko­ráig jár, így az igénybeve­vők száma 44 200 fővel nőtt. Egyidejűleg a gyermekgon­A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási teljesítménye — árutonna­kilométer alapján — több mint 9 százalékkal emelke­dett, úgy, hogy a nemzetkö­zi forgalomban nőttek, a bel­földiben csökkentek a szál­lítások. A távolsági személyszállí­tás utasainak száma 1,8 szá­zalékkal csökkent, az utas­kilométer-teljesítmény lé­nyégében nem változott. A helyi személyszállítást az előző évihez hasonló számú utas vette igénybe, és az utas­kilométer-teljesítmény is vál­tozatlan maradt. A vasúti közlekedésben a villamosított vasútvonalak hossza 67 km-rel nőtt. ará-' nya 27,8 százalékra emelke­dett. A villamos vontatás az összes vontatási teljesítmény kétharmadát adta. A közúti közlekedés fejlő­dését elsősorban a személy­gépkocsi-állomány gyarapo­dása jelentette. Az év fo­lyamán a belkereskedelem 128 ezer új személygépkocsit értékesített, körülbelül 12 ezerrel kevesebbet, mint 1987‘ben. A gépkocsira vá­rók száma egy év alatt 95 ezerrel emelkedett, és az év végére megközelítette a 390 ezret. A távbeszélő-hálózatba 45 ezer új főállomást kapcsol­tak be. Ezen. belül a lakás- telefonok száma 37 ezerrel, a közületieké 7 ezerrel, a nyilvános állomásoké 1300- zal nőtt. Száz lakosra 15,8 beszélőhely — fő- és mel­lékállomás — jutott, vala­mivel több az egy évvel az­előttinél. A telefonra vára­kozók száma tovább emel­kedett, az év végén megha­ladta a félmilliót. A kereskedelmi szálláshe­lyek férőhelyeinek száma 3,5 ezerrel, 322 ezer fölé emel­kedett. Ebből 51,5 ezer hely szállodákban, 146 ezer szer­vezett fizető-vendéglátás ke­retében, a többi kempingek­ben, panziókban, nyaraló­házakban stb. állt rendelke­zésre. A szervezett fizető­vendéglátás az egy évvel az­előttihez képest mérséklő­dött. 1988-ban 50 500 lakás ,épült, dozási segélyen lévők száma jelentősen csökkent. 1988-ban a fogyasztói ár­színvonal emelkedése szá­mottevően gyorsult, és az előirányzott 15 százalékot meghaladóan nőtt, éves át­lagban 15,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A 1988. évi áremelkedés egy lakosra számítva átlagosan havi körülbelül 790 forint többletkiadással járt. Az át­lagosnál nagyobb mérték­ben, 17,9 százalékkal emel­kedett a fogyasztás mintegy felét kitevő alapvető fogyasz­tási javak árszínvonala. A ritkábban vásárolt és a nem közszükségleti javak ára az átlagosnál kevésbé nőtt. A lakossági fogyasztás az 1987. évinél 4—4.5 százalék­kal volt kevesebb. (A fo­gyasztás magában foglalja a hazai lakosságon kívül a külföldiek magyarországi fo­gyasztását, vásárlásait is, nem tartalmazza azonban a magyar állampoléárok kül­földi vásárlásait, illetve fo­gyasztását.) A kiskereskedelmi forga­lom, amelyből a lakossági fogyasztás közel 60 százalé­ka származik, összehasonlí­tó áron 7 százalékkal csök­kent. A takarékbetét-állomány december 31-én 311,9 milli­árd forint volt, 24.4 milli­árd forinttal több az előző év véginél. A növekedés a ka­matjóváírásból származott, anélkül a betétállomány 1,8 milliárd forinttal csökkent. Az értékpapírokba, kötvé­nyekbe, letéti jegyekbe, kincstárjegyekbe fektetett lakossági megtakarítások együttes összege becslések szerint 10 milliárd forintot meghaladóan, emelkedett. az előző évinél 6700-zal ke­vesebb. Mind az állami, mind a magánerős építések mérséklődtek. Állami erő­forrásból valamivel több mint 5000 lakást adtak át. Magánerőből — nagyrészt hitellel és állami támoga­tással — 45,5 ezer lakáig épült. Az év során 11,8 ezer lakás szűnt meg, 2400-zal kevesebb, mint 1987-ben. Az üdülőépítés több mint egy- harmaddal csökkent az elő­ző évihez képest. A megbetegedési helyzet fő tendenciái 1988-ban sem változtak. A leggyakrabban keresőképtelenséget okozó betegségek között változat­lanul maigas a felsőlégúti be­tegségek, a csontváz-izom­rendszer betegségeinek és a baleseteknek az aránya. A szociális otthoni helyek száma az év végén 40 300 volt, 1000-rel több mint egy évvel korábban. A működő bölcsődei he­lyek száma közel 61 ezer, 4,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az óvodai he­lyek száma egy százalékkal csökkent. Az óvodák befoga­dóképessége így is megha­ladta az ugyancsak mérsék­lődő gyermeklétszámot. Az 1988/89-es tanévben az általános iskola nappali ta­gozatán egymillió 243 ezren tanulnak, 34 ezerrel keve­sebben, mint egy évvel ko­rábban. Az osztály termek száma 637-tel bővült. A ta­nulók 40 százaléka, az előző évinél kisebb hányada nap­közis. A 8. osztályt befejezők 95 százaléka továbbtanul: csaknem fele szakmunkás- képző iskolában vagy szak­iskolában, 27 százaléka szak­középiskolában és egyötöde gimnáziumban. A felsőoktatási intézmé­nyekben 103 ezren tanulnak, ennek több mint kétharma­da nappali tagozaton, A 18—22 éves népességből a felsőoktatási intézmények­ben tanulók aránya azonos a korábbi évekével, 10 száza­lék. A nappali tagozatos hallgatók 46 százaléka lakik diákotthonban. (MTI) TERMELÉS KüLGAZDASAGI KAPCSOLATOK A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA ELLÁTÓ SZOLGÁLTATÓ AGAZATÖK (INFRASTJR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom