Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-28 / 50. szám

2 NOGRAD 1989. FEBRUAR 28.. KEDD Ifjúsági szinten Dialógus a csehszlovák ellenzékkel Emberi Jogok Magyarország a nemzetiségikisebbségek sorsában különösen érdekelt Horn Gyula felszólalása Géniben „A Magyar Népköztársa­ság meggyőződéssel vallja, hogy az emberi jogok tisz­teletben tartása és garanci­ákkal övezett biztosítása ko­runk nemzetközi biztonságá­nak elválaszthatatlan ré­sze” — e szavakkal kezdte felszólalását hétfőn délelőtt az ENSZ Emberi Jogok Bi­zottságának genfi ülésén Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár. Megállapította, hogy az emberi jogok egyetemes ér­tékeket jelentenek, s azok értelmezését nem sajátíthat­ja ki egyetlen ország vagy országcsoport, egyetlen tár­sadalmi rendszer sem. Ma­gyarország komolyan veszi szerződéses kötelezettsége­it, azok teljesítéséről rend­szeresen beszámol a nem­zetközi fórumok előtt. Ha­tározottan törekszik arra, hogy teljes összhangot te­remtsen a nemzetközi kö­telezettségek és a belső jog­rendszer között. A magyar társadalom mélyrehajtó demokratikus megújulásának és a jogál­lamiság megteremtésének visszafordíthatatlan folya­matában az elsődleges nem­zeti feladatok közé sorol­juk az emberi jogok védel­mét és gyakorlásának biz­tosítását — mondotta Horn Gyula. Szólt az ennek szel­lemében tett kormányzati kezdeményezés és a nyilvá­nos, társadalmi vita ered­ményeként a közelmúltban elfogadott, illetve előkészí­tés alatt álló új törvények­ről, az alkotmány kidolgo­zásának munkálatairól. A jövő elengedhetetlen feladatai közé sorolta az ENSZ keretében elfogadott, emberi jogi egyezmények egyetemessé tételét. Ez a folyamat egyebek között an­nak felismerésére sarkall­hatja az egyezményeken kí­vül álló államokat, hogy politikájukat és gyakorlatu­kat a széles körben elfoga­dott emberi jogi normák érvényesítésére alapozzák. Magyarország ehhez törté­nő hozzájárulásként elis­merte az Emberi Jogi Bi­zottság illetékességét a Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egységokmá­nya 41. cikkének megfelelő­en, és csatlakozott az egy­ségokmány fakultatív jegy­zőkönyvéhez. A vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítésének biztosítása érdekében sür­gette a létező nemzetközi ellenőrző mechanzimus tel­jes körű és hatékony alkal­mazását. A Magyar Népköz- társaság ehhez is hozzá kí­ván járulni oly módon, hogy el fogja ismerni az összes emberi jogi ENSZ- szerv illetékességét panaszok benyújtása esetén, legyen az részes államok vagy ma­gánszemélyek panasza. Horn a jelenlegi nemzetkö­zi ellenőrző mechanizmus mellett új formák kidolgo­zását is javasolta. Felvetet­te helyszíni megfigyelő és ténymegállapító csoportok létrehozását és működtetését az emberi jogok megsérté­se eseteinek kivizsgálására. A „megelőző diplomácia” is szerepet kaphat az em­beri jogok védelmében : ezt szolgálhaná az államok kép­viselőiből álló kis létszámú készenléti csoport megala­kítása, amelynek feladata az emberi jogok és az alap­vető szabadságjogok meg­sértése potenciális veszé­lyének előrejelzése lenne. Az államtitkár arra ösz­tönözte a résztvevőket, hogy tekintsék át: milyen új és időszerű emberi jogi kér­désekben vállalhat az ENSZ és ezen belül az Emberi Jogok Bizottsága kezdemé­nyező szerepet. Itt elsősor­ban olyan kodifikációra érett témák közös kijelölé­sére, majd feldolgozására van szükség, amelyek eddig nem kaptak kellő figyelmet, illetve a változó világunk egyre gyorsuló fejleményei nyomán kerülnek a nem­zetközi érdeklődés homlok­terébe. Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar nép, a kormány aggo­dalommal követi az emberi jogok megsértésének min­den formáját, bárhol is le­gyen az 3 világban. Különösen veszélyesnek tartjuk a iogsértések egyik legembertelenebb és leg- megalázóbb formáját, az egyének hátrányos megkü­lönböztetését, bármilyen alapon is történjék az. A diszkrimináció tilalmának megszegése egyet jelent az egyetemes emberi értékek és nemzetközi jogi kategó­ria semmibe vételével. Emlékeztetett arra, hogy felemeltük szavunkat a dél-afrikai apartheid politika vagy a megszállt arab -terü­leteken élő lakosság jogainak megsértése ellen. Ugyanígy cselekedtünk a világ más térségeiben előfordult jog­sértések esetén is. Nem te­hetünk másképpen, amikor Európában találjuk magun­kat szembe az emberi jogok folyamatos megsértésével. Súlyos történelmi tanulság, hogy az emberi jogok meg­sértése földrészünkön ve­szélyes feszültségforrást je­lent. Elvi álláspontunk, hogy a magyar kormány joga és egyben kötelessége is szót emelni az alapvető emberi jogok és ezen belül a kisebb­ségek jogainak megsértése ellen, különösen akkor, ha azokra Magyarország közvet­len szomszédságában kerül sor. Meggyőződésünk sze­rint az emberi jogok tiszte­letben tartása követelményé­nek érvényesítése független a szövetségi rendszerhez tartozástól és a társadalmi berendezkedéstől. Aggodalom tölt el tehát bennünket, mert úgy látjuk — és ezt más ország is hasonlóan ítéli meg —, hogy Romániában súlyosan megsértik az embe­ri jogokat és az alapvető szabadságjogokat. Aggodal­munkat nem csupán az ENSZ-ben vagy más nemzet­közi fórumon fejezzük ki, hanem több esetben közvet­lenül az érintett félnek is tudomására hoztuk. Sajná­lattal állapította m-eg, hogy segítőkész az együttműkö­dést sürgető kezdeményezé­sünk vagy javaslatunk az emberi jogok és a kisebbsé­gi jogok szavatolására mind­eddig hatástalan maradt. A nemzetközi közvélemény előtt jól ismert, hogy Ro­mániában nem csupán az egyének és nemzetiségek polgári és politikai jogait, hanem szociális, gazdasági és kulturális jogait is csorbít­ják. Az emberi jogok meg­sértésének tartjuk a falvak lerombolását, a kulturális és történelmi értékek felszámo­lását, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának tuda­tos elsorvasztását, az erő­szakos asszimiláció jelensé­geit vagy a vallásszabadság korlátozását. Fellépésünket, mint a ha­sonlóan cselekvő többi or­szág megnyilvánulásait, a helyzet javításának, a prob­lémák megoldásának szán­déka vezérli. Úgy érezzük, felelősséggel tartozunk, hi­szen az emberi jogok védelme és érvényesítése egyetemes követelmény. Ebből termé­szetesen az is következik, hogy magunkra nézve is kö­telezőnek ismerjük el az eb­ből eredő elvárások érvé­nyesítését. Horn hazánk támogatásá­ról biztosította azt a svéd kezdeményezést, hogy ke­rüljön sor egy különmegbí­zott kinevezésére, akinek a feladata a romániai emberi jogsértések vizsgálata len­ne. A külügyi államtitkár ez­után a diszkrimináció tilal­mának új, eddig nem érin­tett területekre való kiter­jesztését indítványozta. Rész­letes nemzetközi szabályo­zást sürgetett a nemzeti ki­sebbségek egyéni és kollek­tív jogainak védelme és biztosítása érdekében. Rá­mutatott arra, hogy napja­inkban az etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségek jo­gainak egyre gyakoribb és mind súlyosabb megsértései kerülnek nyilvánosságra. Horn megerősítette, hogy Magyarország a nemzeti ki­sebbségek sorsában különö­sen érdekelt. A szomszédos országokban él Európa leg­nagyobb lélekszámú kisebb­sége, a magyarság. Ez is in­dokolja annak elismertetését, hogv a nemzeti kisebbségek jogai, legyenek azok egyé­ni vagy kollektív jogok, az egyetemes emberi jogok szerves részét képezzék. A jogok és kötelezettségek rög­zítése érdekében az állam­titkár olyan ENSZ-akció- programot javasolt, amely megteremtené a szükséges feltételeket ahhoz, hogy -a kormányok biztosítsák a nemzeti kisebbségek számá­ra egyenjogúságuk valódi és teljes értékű megvalósítását. A kisebbségek jogainak részletes és kellően haté­kony nemzetköz,- ellenőrzé­si mechanizmust is magában foglaló szabályozása egyebek között kiterjedhetne kultúrá­juk, kulturális értékeik és történelmi emlékeik megőr­zésének védelmére, vallásuk anyanyelven történő gyakor­lásának maradéktalan tisz­teletben tartására. Igény van anyanyelvűk használa­tának, tanulásának és ta­nításának minden iskolai szinten történő- támogatásá­ra és garantálására. Elengedhetetlen a szülő­földjükön élés jogának biz­tosítása, ehhez megfelelő állami támogatás és véde­lem, továbbá a hazájukból történő ki- és visszautazás jogának elismerése. Szava­tolni kell szabad és aka­dálytalan kapcsolattartásu­kat a más országokban élők­kel, beleértve rokonaikat. E jog gyakorlásának biztosítá­sát állami kötelezettségválla­lás teremtheti meg. Szükség van továbbá a családegyesí­tés intézményesített, állami támogatást élvező rendezé­sére vonatkozó követelmény rögzítésére is. A kodifikáció szerves részeként nemzetkö­zi ellenőrzési mechanizmust kell létrehozni a kisebbsé­gek jogainak hatékony vé­delme érdekében, beleértve a panaszbejelentések rend­szerének alkalmazását is. Horn javasolta, hogy az etnikai, vallási és nyelvi ki­sebbségek jogai megsértésé­nek kivizsgálására — az ENSZ akcióprogramja kere­tében — az Emberi Jogok Bizottsága nevezzen ki kü- lönmegbízottat, aki munká­ja során és mandátuma ke­retében kapcsolatot teremt­het konkrét jogsértések meg­állapítására az érdekelt álla­mokkal, nemzetközi szerve­zetekkel, tekintélyes emberi jogi és kisebbségi jogokkal foglalkozó intézményekkel és természetesen egyénekkel. (MTI) Az utóbbi idők legfigye­lemreméltóbb fejleményé­nek tartják Prágában azt, hogy ha ifjúsági szinten is, de megkezdődött a pártbe­széd a csehszlovák közvé­lemény hivatalos képviselői és az ellenzéki csoportok között. A múlt hét végén ülést tartott a Csehszlovák Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bi­zottsága és úgy döntött, párbeszédet kezdenek a fiatalság legszélesebb ré­tegeivel, akik a demokrati­zálás mellett vannak és ak­tívan részt akarnak venni az átalakításban. A CSKP lapja hétfőn megemlítette, hogy ezúttal gyorsan követ­ték a szavakat a tettek, szombat délután Prága har­madik kerületének egyik éttermében meg is rendez­ték a vitafórumot. Megfi­gyelők példa nélkülinek tartják, hogy ennek meg­szervezésében a hivatalos ifjúsági szövetséggel együtt vett részt az a független békekezdeményezés, amely éppen ebben a városrész­ben rendezhetett a Charta 77-tel és más ellenzéki cso­portokkal együtt december 10-ikén, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának az évfordulóján, hatósági­lag engedélyezett demonst­rációt, és amely csoport az egyik szervezője volt a ta­valyi és az idén januári, Igazi párbeszéd folyt (Folytatás az 1. oldalról.) Szó esett a kölcsönös ta­pasztalatcserék hasznosságé' ról és aláhúzták a politi­kusok, gazdasági szakembe­rek, közéleti és kulturális személyiségek, tudósok, új­ságírók eddiginél is gyako­ribb, kölcsönös látogatásai­nak szükségességét. Suvar részletes tájékozta­tást adott a koszovói helyzet­ről, a gondokról és a meg­oldás lehetséges módjairól. Egyebek között elmondta, hogy a JKSZ KB Elnökségé­nek ülésén bizonyos megelő­ző intézkedéseket határoztak el, hogy az alapvető életfel­tételeket biztosítsák a fai“ tományban. Egyebek között ellenőrzik a közlekedést, ügyeletes szolgálatot vezet­tek be a közintézményeknél, az üléseket előre be kell je­lenteni, az erőművek folya­matos üzemeltetését biztosí­tani kell, és így tovább. Grósz Károly jugoszláviai látogatásának befejeztével az esti órákban visszaérke­zett Budapestre. Walesa gdanski felhívása Lech Walesa vasárnap Gdanskban Szent Brigitta- templom előtti téren nyu- galmora és belátásra intet­te a Balti-tenger melletti három város, Gdansk, Gdy­nia és Sopot lakosságát és a lengyelországi reformfolya­mat tevőleges támogatá­sára szólította fel őket. A Szoldaritás-szervezet vezetője kijelentette, hogy az utóbbi hetek sztrájkjai és megmozdulásai a kor­mány és az ellenzék közötti kerékasztal-tárgyalások meg­hiúsítását célozzák. Wale­sa ugyanilyen szándékot tu­lajdonított a közelmúltban elrendelt áremelkedéseknek is. Walesa sürgette, hogy a tárgyalásokon az erre kitű­zött idő alatt találjanak kompromisszimus megol­dást valamennyi kérdésben. Vencel téri megmozdulások­nak. A Rudé Právónak és a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség lapjának, a Mlada Frontának a beszámolójából kitűnik, hogy elmélyült pár­beszéd alakult ki a katonai szolgálat időtartamáról, az alternatív szolgálat lehető­ségeiről, a sorköteles szol­gálatot teljesítő katonák sza­badságának meghosszabí- tásáról, a családos kiskato- nák szociális gondjairól. A vitában többen hangsúlyoz­ták, hogy a VSZ-tagállamok egyoldalú leszerelési intéz­kedései nyomán kialakultak a feltételei annak, hogy csökkentsék a katonai szol­gálat idejét és nagyobb ru­galmassággal közelítsenek az alternatív szolgálat prob­lémaköréhez. A CSKP lapja azt is megírta, hogy a vita több mint két órát tartott, a várt hetven-száz helyett, több mint kétszáz résztve­vője volt, sokan nem is fér­tek be a terembe. A Rudé Právo szerint az eredeti té­makörök a vita során to­vábbiakkal bővültek, így szó volt a honvédelmi ne­velésről, a környezet és a történelmi emlékek védel­méről a katonai területe­ken. Sőt, mint az újság fo­galmazott, olyan „provoka­tív” javaslatot is felvetet­tek, hogy szüntessék meg a népi milíciát. Az újság utalt arra, Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP PB tagja, az .SZKP Közpon­ti Bizottságának és a Szov Az MSZMP városi kül­döttértekezletén múlt év decemberében született meg Balassagyarmaton az a ha­tározat miszerint rétegbi­zottságokat kell létrehozni. Tegnap délután a városi pártbizottság épületében az első összejövetelen Forgó Imre első titkár az alakuló értekezlet keretében aktuá­lis belpolitikai, várospoliti­kai kérdésekről adott tájé­Újranyomtatták, s így is­mét kapható a Társadalmi Szemle különszáma, amely a Történelmi utunk című jelentést tartalmazza. Mint ismeretes, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága által ki­küldött, Pozsgay Imre ve­zette 15 tagú munkacsoport az elmúlt négy évtized tör­ténetének, a mai helyzet kialakulásának elemzésére, és új programnyilatkozat ki­dolgozására kapott megbí­A legutóbbi 24 órában ti­zenegy ember vesztette éle­tét Afganisztán három tar­tományában az ellenzéki fegyveresek rakéta- és tü­zérségi támadásaiban — je­lentette vasárnap este a kabuli rádió. hogy sokan érkeztek a vi­tafórumra olyanok, akik nyugati rádióadókból érte­sültek az eseményről, illet­ve akik „megpróbálva visz- szaélni az összejövetellel”, megkérdőjelezték a januári Vencel téri tüntetések elle­ni hatósági fellépést, a dia­lógus feltételeként próbál­ták szabni, hogy mondják semmisnek a demonstrációk részvevői illetve szervezői ellen hozott bírósági ítéle­teket. A Rudé Právo sze­rint e javaslatokat a részt­vevők többsége elutasította. Az újság hangoztatta: a szombat délutáni rendez­vény megmutatta, hogy a fiatalok többsége komoly és konstruktív vitát akar, töb­bet szeretne tudni, nemcsak tovább szeretnék vinni a vi­tát, hanem jobbítani akar­nak a mai valóságon is. A Mlada Fronta beszámolójá­ban arról írt, a gátak le­bontása reálisabb út, mint a konfrontáció. Ha közös ál­láspontra tudnak jutni, a csehszlovák ifjúsági szerve­zet mint az egész fiatalság hivatalos képviselője, ezeket az álláspontokat megoldási javaslatokként terjesztheti az állami szervek elé. Az újság utalt arra, hogy Prá­gában már több ifjúsági vi­tafórum alakult, és a jövő­ben egy sor más kérdésről is véleményt akarnak cse­rélni. (MTI) jetunió Minisztertanácsának meghívására március 2"án és. 3:án .munkalátogatást tesz a Szovjetunióban. (MTI) koztatót, majd megalakultak a rétegibzottságok. Létre­jött ifjúsági, értelmiségi, fizikai dolgozók és idősek képviseletét ellátó csoport. Megállapodtak abban, hogy a jövőben konzultatív jelleggel alkalomszerűen, de legalább negyedévenként egyszer informatív tanács­kozást folytatnak, az aktu­alitásnak megfelelően a városi pártbizottság első titkárával. zást. A munkacsoport tevé­kenységének keretében, Be- rend T. Iván vezetésével készült első tanulmány feb­ruár első felében látott a Társadalmi Szemlében nap­világot, ám a kiadvány a megjelenést követően hama­rosan elfogyott. A Társa­dalmi Szemle különszámát a hírlapárusoknál és Kossuth Könyvkiadó munkahelyi terjesztőinél ismét megvásá­rolhatják az érdeklődők. A fővárostól keletre öt áldozatot követeltek a ra­kétatámadások, Nangarhar tartomány székhelyén, Dzsa- lalábádban pedig öten vesz­tették életüket a türzérsé- gi tűzben. (MTI) Németh Miklós a Szovjetunióba látogat Rétegbizottságok alakultak Balassagyarmaton Rakétatámadások Afganisztánban Történelmi utunk — ismét kapható a Társadalmi Szemle különszáma

Next

/
Oldalképek
Tartalom