Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-03 / 29. szám
* CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ * Uj intézkedések — Felemelt nyugellátás Mi változott? — Mennyi a nyugdíjminimum ? — Nem kell kérni A társadalombiztosítási rendelkezések közül a nyugdíj ellátások megállapításé - ra és folyósítására vonatkozó jogszabályok 1989- január 1-től változtak. A korábbi évek százalékos mértékű emelésével szemben a nyugdíjak egységesen havi 360 forinttal emelkedtek. Az intézkedés alapján a már megállapított és ebben az évben — 1990. január 1-je előtt — megállapításra kerülő nyugdíjak, így ; az öregségi (szolgálati) nyugdíjak, a rokkantsági nyugdíjak, a baleseti rokkantsági nyugdíjak, a baleseti járadékok, a hozzátartozóik nyugellátások (özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások), a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a «mezőgazdasági szövetkezeti járadékok és a mezőgazdasági szövetkezeti, özvegyi járadékok emelkedtek. Havi 360 forinttal emelkedtek a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres pénzellátásai is. Ezek az ellátások a rendszeres szociális' járadék, amely egységesen havi 3290 forint, és az átmeneti járadék. Ez- utóbbi ellátás összege egyénenként változó. Az öregségi nyugdíjminimum egységesen havi 3340 forint. Korábban — hasonlóan az öregségi nyugdíjhoz — a rokkantsági nyugdíjösszegek is eltérőek voltak. Január 1-től a rokkantsági nyugdí jminimumok is egységessé váltak, eltérés az összegben csak a rokkantság mértékéből adódikA rokkantsági nyugdíjminimum a III- rokkantsági csoportban havi 3340 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 3636 forint, az í. rokkantsági csoportban havi 3671 forint. Az özvegyi (szülői) nyugdíj legkisebb összege havi 3140 forint. Az árvaellátás havi legkisebb összege 2940 forint. \ A havi 360 forint emelésen kívül, további kiegészítés illeti meg az idős korú (70. életévét már betöltött, vagy 1989'ben betöltő) nyugdíjasokat, a súlyosan rokkantakat (I—II. rokkantsági csoportba tartozó rokkantság címén ellátásban részesülőt), továbbá a vakok szociális ellátásaiban, a hadigondozási járadékban és a központi szociális segélyben részesülők közül azokat, akiknek ellátása emeléssel együtt nem éri el a havi 3500 forintot. Az ő ellátásukat a havi 360 forint emelésen felül havi 3500 forintra kellett kiegészíteni. Nem vonatkozik ez a kiegészítés az ellátás jellegéből adódóan a rokkantsági és baleseti járadékra, arra, aki kizárólag kivételes ellátásban részesül, továbbá a mezőgazdasági szövetkezeti járadékos ilyen ellátást utóbb igénylő házastársára. A havi 3500 forint összeghatár meghatározásánál nem veszik számításba, a nyugellátással, baleseti nyugellátással együtt folyósított házastársi pótlékot, a családi pótlékot, gyermek utáni jövedelempótlékot, a nem társadalombiztosítási ellátásdkat (lakbér-hozzájárulás, szociális támogatás). A baleseti rokkantsági nyugdíjak legkisebb öszszegei 1989. január 1-től a következőképpen alakulnak: a III. rokkantsági csoportban havi 3380 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 3706 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 3766 forint. Nógrád megyében 55 ezernél több nyugdíjas él, A nyugdíjasok a januári nyugdíjfizetési napon már az emelt összegű ellátást kapják kézhez. Az ellátás emelését tehát kérni nem kell. Az emelt összegű nyugdíjjal kapják meg az érintett nyugdíjasok a kiegészített házastársi pótlékot, és ha a nyugdíjjal családi pótlékot (jövedelempótlékot) folyósítanak, az _is emelt összegben kerül kiutalásra. Csizmadia— nyugdíjban Az Európa-híres hollókői pávakor tagjain, nemcsak a gyönyörűséges ruhájukat, főkötőjüket csodálom meg minden egyes alkalommal, hanem fényes, kopogós „palóccsizmájukat” is. A 72 esztendős Tóth Béla csizmadia egyik- ben-másikban keze munkáját ismerte fel. — Én már — sajnos, — régen nem készítek csizmát, se hozott, se saját anyagból. A zsinóros, elöl „csembős”, oldalt piros, fehér, zöld tulipános díszítő tűzéssel, rézszegekkel, sarkantyúval ékesített csizmák kora lejárt. — mondja szomorkásán a mester. — Ma már nem a „csikorgó” csizmák a jómód fokmérői falvaink- ban, mint valaha. A mezőgazdaságban, de az állatok mellett sem vikszes bőrcsizmában dolgozik a parasztember. Célszerűbb és olcsóbb is a gumicsizma.... — Kitől tanulta a mesterséget? — Édesapámtól, Tóth Gyulától, aki 1962-ben halt meg itt, Balassagyarmaton 82 éves korában- Hosszú, becsületes életével, hatalmas szakmai tudásával nagy tekintélyt vívott ki magának, a szakmában, >a vásárlók körében. Hat gyermeke közül engem szemelt ki, utódjául... — Hamar megkedveltem a munka sokféle folyamatát és a vásározást is élveztem. A csizmakészítést később művészetnek tartottam. Képzeljen el maga elé egy bőrdarabot. S szabás közben úgy kell „játszani”, hogy komoly funkciót betöltő alkotást hozzunk ki belőle! — Szigorú volt a mestere? — Meglehetősen. Édesapámmal együtt dolgoztam a balassagyarmati Baltik Frigyes utcai ház nagyon jól felszerelt, gépesített műhelyében. Volt ott ványológép, tűzőgép, présgép, balkaros gép, kaptafák, sámfák garmadával, na és à sok és sokféle kéziszerszám. De hatott rám az édesapám tisztességes, megbízható, szakmáját alaposan ismerő iparosetikája is. Udvarias voltam a kispénzű vevőmmel is. Mindenkinek hazaszállítottam az elkészült lábbelijét, té- len-nyáron motorbiciklin jártam a környező falvakat, Hollókőtől, ösagár- dig. A szabadító levelet 1938-ban kapta, mégiscsak 1944-ben kezdett önállóan dolgozni... — Hat évig katona voltam. Szerencse, hogy édesapám tudott segíteni az, indulásnál és az ő szakmai múltja jelentett számomra „ajánlólevelet” a pesti bőrkereskedőknél— Segítsége volt? — Gyermekkorom óta keményen dolgoztam. Nemcsak a szakmában kellett sok mindent megtanulnom, és magamnak elvégezni. Azért négy tanulót képeztem ki. A KIOSZ vezetőségének hosz- szú évekig tagja voltam, de hát, ez a szakma is a kihaló mesterségek listájára került — summázta röviden történetét a még mindig jó kiállású, energikus mester. Búcsúzáskor még azt mondta — felesége megértő mosolyától kísérve. — Hobbim a halászás és erre igazán csak nyugdíjas koromban jut idő. De higgye el, napokig nem mennék ki az Ipoly- ra, ha most kaphatnék egy bőrdarabot, s rendelést egy csizmára! Elekes Éva (Szilágyi Norbert felvétele) Szociális étkeztetés Salgótarjánban Szlovacsck Gyuláné a kedvezményekről, a térítési díjakról és a házi ellátásról A .nyugdíjasok étkeztetésének egyik bázisa a salgótarjáni Kővár étterem. Az ételhordókkal toporgó idős emberek a bejárat környékén pesszimista hangulatot idéznek- — kulcsár-felv. — Salgótarjánban a szociális étkeztetés szervezését, irányítását, valamint az étkeztetés iránti igények elbírálását a városi tanács egyesített szociális intézményének két gondozási központja látja el. — Szociális étkeztetés keretében napi egyszeri főtt ételt kap az arra rászoruló idős, beteg vagy fogyatékos ember. Az igénylő szociális helyzetétől függ, hogy ezért térítési díjat kell-e fizetnie vagy sem, ha igen, menynyit — mondja Szlovacsek Gyuláné, az intézet vezetője. — Milyen térítési díjakat szabtak az elmúlt évben? — A számok sokat mondanak. Tavaly mintegy hat- százan részesültek étkeztetésben. Ingyenes étkeztetésben 129, 3 forintosban 178, 6 forintosban 217, 10 forintosban 34. 13 forintosban 12 és 16 forintosban 9 fő részesült. A szociális étkeztetés keretében biztosított ebédek kiosztása kilenc különböző helyen történik. De említhetem az SKÜ üzemi konyháját, ahol 60, vagy a 2-es számú óvodát Zagyvarónán, illetve a Tarján vendéglőt Somoskőújfaluban, ahol 51— 51 személy részére biztosítanak ebédet. Ezen felül Rónafaluban 41-en, Somosikőn 30-an, Rónabánya-telepen 29-en, Somlyó-bányatelepen 25-en és Salgóbányán a Halász étteremben 5-en veszik igénybe ezt az étkeztetési formát. A minőségre és mennyiségre viszonylag kevés panasz érkezik. — Kiket és hogyan érint az idei élelmiszerár-emelkedés? — Inkább a városi tanács kiadásait. Ugyanis a vendéglátó-vállalatoktól és az áfésztől vásárolt ebédekért nem csak azok normaárát, hanem az igen magas haszonkulcs és rezsiköltséggel megemelt árat kell megfizetnünk. Ugyanakkor a szociális étkeztetést igénylő személyeket ezzel nem terheljük. .. Az elmúlt évben az étkeztetésre felhasznált összeg 4 millió 207 ezer forint volt. A térítési díjból származó bevétel pedig 555 ezer forint. — Tehát az idős emberek számára teljesen független, hogy a városi tanács menynyit fizet? — Igen. Előfordult olyan -eset is, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló 18 forintos norma helyett 33,20, illetve 37.50-et fizettünk egy ebédért. — A szociális étkeztetés ezek szerint egyféle ■ anyagi juttatás is... — Valóban, hiszen ez a kiadás a városi tanács részéről havonta, személyenként megközelíti a 800—900 forintot. Ha az ellátott, idős embereknek naponta főzniük kellene, jóval többe kerülne. .. Fontosnak tartom azt is, hogy a szociális étkeztetésben részesülők 20 százaléka házi szociális gondozásban is részesül. A gondozónők az ebédet házhoz viszik. G. M. Saját maga orvosa Időskorúak életmódja A kedvező és kedvezőtlen életkörülmények, az életmód miatt lehetnek egyesek a koruk szerint idősek, de biológiailag fiatalok, míg nemegyszer találkozunk olyan .fiatalokkal, akik biológiailag koravének. Az idős szervezetet nem tudjuk megfiatalítani, viszont az öregedés folyamatát lassítani, a korai elöregedést megakadályozni már képesek vagyunk. Időnként vizsgálat Az idős ember ellenállóképessége gyengül, könnyebben megbetegszik. A betegségek megelőzésére viszont van lehetőség. Még akkor is szükség van időnként orvosi vizsgálatra, ha nem érzi magát betegnek. Gyakran egy- egy orvosi tanács, javaslat elegendő ahhoz, hogy esetleg évek óta tartó panaszok megszűnjenek. Betegség esetén pedig a tünetek korai felismerése, és az időben elkezdett megfelelő gyógykezelés a beteg gyógyulását, további életét döntően befolyásolja. A test rugalmassága, szellemi frissessége megfelelő életmóddal tartósan megőrizhető. Saját maga orvosa az olyan idős ember, aki korának, egészségi állapotának megfelelő sportolással, mozgással és szellemi tevékenységgel karbantartja szervezetét. Szakítani tud a sok évtizedles étkezés,; szokásokkal. De még jobban jár az, aki mindezt nem hagyja öregkorára, hartem már fiatalon igyekszik egészséges, mértéktartó, alkotó életet élni. A szép és harmonikus öregségre már fiatalon fel kell készülni. Többször étkezni Az életkornak megfelelő étkezési szabályokra jobban oda kell figyelni, és megtartani azokat. Általános1 szabály, hogy naponta többször kell étkezni, lehetőleg azonos időben, egyszerre keveset. Legjobb este 6—7 óra között vacsorázni, mert a telt gyomor sok ártalommal járhat. Ezért ajánlatos a vacsora utáni séta is. Az elhízás terheli a szívet és sok egyéb betegség- forrása lehet. Az egészséges életmód elengedhetetlen feltétele a rendszeres mozgás, a sport, a friss levegő. A példák azt mutatják, hogy a sokat sétáló, turisztikát kedvelő, természetet szerető emberek sokáig megőrzik egészségüket. A friss levegő, a fokozott oxigénellátás javítja a szervek munkáját, frisisjti, élénkíti a szervezet működését. Idősebb korban is szabad. sőt ajánlatos elkezdeni a sportot — gyalogtúra, kocogás, úszás, könnyebb tornagyakorlatok, — de csak előzetes orvosi vizsgálat és rendszeres ellenőrzés mellett, a fokozatosság betartásával és az egyén; teljesítőképesség figyelembevételével. A szellemi képességek is csak rendszeres gyakorlással, tréninggel őrizihetők meg. A szellemi frissesség megőrzését szolgálja lényegében mindaz, ami gondolkodásra, véleménynyilvánításra késztet. Szellemi tréning az olvasás, beszélgetés, rádióhallgatás, tv-nézés, rejtvény,fejtés. A széllemi frissesség alapja az érdeklődés. Ez teremti meg és tartja a kapcsolatot a világgal, ezen belül a szűkebb és tágabb környezetünkkel is. A lelki egyensúly megőrzéséhez feltétlenül szükséges a külvilággal való kapcsolat folytonos megújítása. Az idős ember járásában, mozgásában legyen óvatos, kerülje az elesés veszélyét. A csontok törékenyebbek, az elesés következményei súlyosak lehetnek. Az ember életében, életmódjának kialak ít á s á b a n f elmér h et et 1 en jelentőségű a munka. Ismert tény, hogy mindazok, akik időskorukra tevékenyek maradtak, viszonylag jó egészségben, magas életkort érnek meg. Keressen az idős ember maga számára korának, egészségi állapotának, képességeinek megfelelően olyan rendszeres elfoglaltságot, tevékenységet. amit szívesen csinál, amiben örömét leli. A hobbival rendelkezők ál. tálában derűsebbek, kiegyensúlyozottabbak. A fáradtság jelzéseit feltétlenül figyelembe kell venni. Gondolni kell arra, hogy a munka ne legyen kimerítő, ne menjen a pihenés rovására. Maradjon a jó kedély A munka mellett szükség van a rendszeres szórakozásra is, amely megszakítja a mi ndennapok egyh angúságá t. Fontos:, hogy az idős ember ne váljék társltalanná. Tehát életmódunkon kell változtatnunk ahhoz, hogy egészségünkét megőrizhessük, illetve szinten tartsuk. Testi, lelkiercnk és ellenálló képességünk javításának leghatékonyabb eszköze az egészséges életmód. Sturmanné Tóth Ildikó megyei egészségnevelési osztály /
