Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI XLV. ÉVF., 48. SZÁM ARA: 5,30 FORINT 1989. FEBRUÁR 25., SZOMBAT wmmmäiiitmhr Várható-e Pásztó gazdasági fellendülése? (3. oldal) Sokoldalúan tagolt társadalomkép (5. oldal) Egy hét rádió- és tv-müsora (8. oldal) MMVRHHMMH Nem osztani kell a földet, hanem jövedelmezően megművelni Németh Miklós felszólalása a tsz-ek konferenciáján Pénteken az MSZMP Budapesti Bizottságának Politikai, Propaganda és Művelődési Központjában 'megkezdődött a termelőszövetkezetek kétnapos rendkívüli konferenciája. A tanácskozáson részt vesznek a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a tsz területi szövetségek és a tsz- ek meghívott vezetői, elnökei. Ott volt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A tanácskozást Eleki János, a TOT főtitkára nyitotta meg. Emlékeztetett rá, hogy a termelőszövetkezeti közvélemény sürgetésére hívták össze a tanácskozást, amelyen megoldást keresnek a mozgalomban és a gazdaságban ‘mutatkozó gondokra, és tárgyalnak az érdekképviseleti munka megújításáról. Vitaindító előadást Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke tartott. Bevezetőben szólt arról, hogy a. tsz-ek helyzete több mint fél évtizede folyamatosan romlik. Több száz gazdaság válsággal küszködik, a bizonytalanság mindenütt fokozódik és késnek a folya. mat megállításához szükséges intézkedések. A tsz-ek legutóbbi, V. kongresszusa határozatának zöme nem valósult meg. A továbbiakban megállapította: elvitathatatlan, hogy 1956-tól az agrárpolitikára mindvégig jelentős hatást gyakoroltak a reformeszmék es a pragmatikus gondolatok egyaránt. A legutóbbi 30 év agrárpolitikájának törté, nete — az eszmék szintjén —- egyfelől a dogmatikus ideológia, másfelől a reform- eszmékre támaszkodó szakszerűség küzdelmeként fog. ható l'öl. A TOT elnöke úgy ítélte meg, hogy a több évtizedes és kétségtelenül figyelemre méltó sikereket is fölmutató agrárpolitika betöltötte tör. ténelmi és gyakorlati szerepét. Az új követelmények súlya alatt minden amelle.tt szól, hogy új, radikálisan megújított agrárpolitikát kell kialakítani. A koncepciók most formálódnak a tudományos, politikai és igazgatási műhelyekben. Megnyugtatónak tartotta, hogy az MSZMP KB nyilvánosságra hozta az agrár- politika megújítására hozott javaslatait, így most a konferencián mód nyílik arra, hogy igényeket fogalmazzanak meg, ösztönzést adjanak és hasznosítható gondolatokat továbbítsanak az új agrárpolitika végső kimunkálásához. Szabó István ezután a gazdálkodást „fékező néhány helytelen gyakorlatot tett szóvá; például azt. hogy túlhaladottak a földhasznosítás kötöttségei. Egy más téma kapcsán vitába szállt azokkal, akik a kisüzemet és az egyéni vállalkozást tartják egyedül üdvözítőnek. A nagyüzemi jellegű korszerű gazdálkodási modell a szövetkezeti mezőgazdaság meghatározó részében visz- szafordíthatatlan., egy részében azonban lehetséges alternatíva, hiszen van olyan terület az országban, ahol a gazdálkodóknak saját érdekük más formák választása. Szabó István a továbbiakban arról' szólt, hogy a szövetkezeti érdekképviselet eddig részt vehetett a döntések előkészítésében, és ennek „ellentételeként" részt vállalt a végrehajtás segítésében. illetve a döntések elfogadtatásában. Ezt a szerepet jelölte ki számára a politikai rendszer belső működési logikája és gyakorlata. Ez azonban már nem elégíti ki a gazdálkodók igényeit: a TOT-ot kritikák érték, amelyeket nem lehet elutasítani. Az érdekképviselet eddigi gyakorlatát a politikai fejlődés is túlhaladta, és bár kétségkívül eredmények is születtek, a továbbiakban az érdekképviselet monopóliuma nem tartható fenn. Az új helyzetben már csakis az érdekeltek. a képviseletek dönthetik el. hogy meg kíván- ják-e újítani szervezetüket és annak milyen szerepet szánnak. Mivé lesznek falvaink, milyen sors vár az ott élőkre, ha tovább folytatódik a mezőgazdasági termelés gazdasági ellehetetlenülése — tették fel a kérdést a vitában felszólalók. Megállapították: a kiszámíthatatlan módon változó, rövid távú érdekeket szolgáló szabályozórendszer, a növekvő elvonások, az ésszerűtlen támogatáspolitika következtében az egyébként nemzetközi színvonalon termelő, és fejlett, európai szintű élelmiszer- ellátást biztosító ágazat már nem képes önmaga fenntartására. Ezért olyan szervezett piaci, ár-, bér-, adó- és támogatási rendszer kialakítását tartják szükségesnek, amely elősegíti a gazdaságok talpra- állását, jövedelemtermelő képességük javítását, s biztosítja a tagság megélhetését. Elmondták: mégértik az ország gondjait, de nem tudják elfogadni az 50-es évek padlássöpréséhez hasonlító pénzügyi politikát. Sokan szóltak a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek gondjairól, és ezzel összefüggésben a támogatáspolitika változtatásának szükségességéről. Szorgalmazták: ne a végtermékek előállítását támogassák, hanem az erre szánt összegeket a szántóföld nagysága és minősége szerint osszák szét — járadék formájában — az átlagosnál rosszabb feltételek mellett gazdálkodók között. Ez egyben utat nyitna a szerkezet- átalakításhoz is, amelyet a támogatások jelenlegi gyakorlata nemhogy ösztönöz, hanem inkább akadályoz. Papp László, a harsánvi termelőszövetkezet elnökhelyettese azt sürgette, hogy az elmaradott térségek felzárkóztatását, infrastruktúrájának fejlesztését, a feldolgozóipari kapacitások bővítését az alapanyag-termeléssel arányosan biztosítsa a költségvetés. Egyben azt is javasolta, hogy a nehéz helyzetben lévő termelőszö(Folytatás a 2. oldalon.) Szervezeti változások az aktívabb politizálás érdekében SzAhíhöí nyilatkozat — Több hónapos előkészítő munka után a megyei párt- bizottság február 23-i ülése jóváhagyta a testület és szervei feladatkörének, szervezeti felépítésének és munkarendjének dokumentumát. Mi tette ezt szükségessé, ennek kidolgozását? — kérdeztük dr. Csongrády Bélát, a megyei párt- bizottság szóvivőjét. — Mindenekelőtt a párt megújulási folyamata, amely a tartalmi célkitűzések jobb, hatékonyabb megvalósítását szolgálja. Annak ugyanis, hogy az MSZMP politizáló tömegpártként és ne operatív, ügyintéző szervezetként funkcionáljon vannak intézményes, szervezeti garanciái is. Az alulról való építkezés jegyében előbb az alapszervezetekben és a középirányító szerveknél történtek jelentősebb lépések, most a megyei szint került napirendre. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem öncélú, „befelé forduló'’ átalakulásról van szó, hanem annak a felismeréséről, hogy a hagyományos struktúra több Grró Károly látogatása Baranyában Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken reggel a Mecseki Szénbányáknál folytatta kétnapos Baranya megyei látogatását. Csethe András vezérigazgató és Deák László pártbizottsági titkár fogadta; ezután az üzemeket képviselő dolgozókkal folytatott eszmecserét. Bischof Antal, Komló bányaüzemi brigádvezető a munkások és a pártvezetők közti párbeszéd lehetőségeként üdvözölte a látogatást, s egyebek közt elmondta: a mecseki szénbányászok azért sürgetik az ágazat helyzetének hosszú távú tisztázását, mert nyugodt körülmények között szeretnének dolgozni munkahelyükön, amely nem válhat politikai küzdelmek színterévé. Grósz Károly válaszában egyebek között hangsúlyozta. hogy a párt vezetése és tagsága közötti párbeszéd akkor hatékony, ha nem(Folytatás a 2. oldalon.) vonatkozásban alkalmatlan arra, hogy a párt igazodjon a társadalmi valóság diktálta követelményekhez. — Milyen 'főbb elemeit emelné ki a döntésnek? — A megyei pártbizottság valamenyi szervének feladatkörét, ügyrendjét, a testületi tagok, a tisztség- viselők jogait és kötelességeit rögzíti. Ezúttal került sor az új állandó bizottságok, a tanácsadó testület és a konzultatív csoportok megalakításának deklarálására is. Megfogalmazást nyert az apparátus tevékenységének szervezeti rendje, kerete. Ennek értelmében a megyei pártbizottságon a jövőben négy — gazA Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez. valamiint az ahhoz tartozó 1967. év; New York-i jegyzőkönyvhöz. Az utóbbi évek eseményei felvetették azt az igényt, hogy az átmenetileg hazánkban tartózkodó, hazájukba visszatérni nem kívánó, menekültnek tekintendő külföldiek jogi helyzete megoldást nyerjen. A csatlakozás egyben kifejezi a Magyar Népköztársa.- ság emberi-jogi és humanitárius politikáját, és azt, hogy gyakorlatát az ENSZ által biztosított univerzális keretekhez kívánja kapcsolni. Az Elnöki Tanács, januári kezdeményezésének megfelelően, tájékoztatót hallgatott meg az igazságügy-miniszter előterjesztésében a katonai szolgálat megtagadaság- és szociálpolitikai; gazdálkodási és ügyviteli; pártpolitikai ; társadalom- politikai — osztály működik és új formaként jött létre a pártbizottság irodája. — Ezekkel az intézkedésekkel befejeződik-e a szervezeti korszerűsítés? — Átmenetileg igen, de végérvényesen nem lehet pontot tenni a változásokra. Annál is kevésbé, mert olyan politikai szituáció van kialakulóban, amely a későbbiekben további módosításokat igényel a párt működési feltételeiben. Most azonban éppen ideje, hogy a legnagyobb figyelmet ne a szervezeti kérdésekre, hanem az érdemi, politikai munkára összpontosítsuk. A kialakított új struktúrát úgyis az minősíti, hogy miként tud hozzájárulni a párt akcióképességének fokozásához. — Köszönjük a tájékoztatást. dása miatt elítéltek ügyéről. A testület a tájékoztatóval egyetértett, és tudomásul vette a mintegy 70 személyt érintő szabadságvesztés-büntetés félbeszakítását, majd elengedését a később hozandó jogszabály alapján. Az Elnöki Tanács a továbbiakban államtitkári felmentésekről és kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, majd kegyelmi kérelmek ügyében döntött. ☆ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szikszay Béla államtitkárt 1989. február 28-aj hatállyal — saját kérésére — tisztségéből felmentette. 1989, március 1-jei hatállyal Dunai Imrét és Gombocz Zoltánt kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, dr. Baráth Etelét közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkárrá és dr. Vissi Ferencet, mint az Országos Árhivatal elnökét államtitkárrá kinevezte. (MTI) Oicsfi Sssrfic&SS az Elnöki Tanács Főiskolai napok hagyom; (,i Az. évfolyamok rektor jelül I- jeinek korteskedésével kezdődött el szerdán délután Igótarjánban a Péjujttjú/fo Számviteli KőiskoCln wáknk hagyományos ||iskï>* a mai farsangi mulatsággal Reneze Péter# képriportja“
