Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. Szobor is kellene A NÓGRÁD február KM számában megjelent „Lesz köztéri óra Salgótarjánban'’ cikkel egyetértve szabad legyen konkrét javaslatot is tenni március 15-e ügyében. Azon a bizonyos közgyűlésen magam is részt vettem. Itt volt egy olyan felvetés is, hogy az ünnepségeket szervező operatív bizottságban még véletlenül sem delegálták a Salgótarjáni Városvé- dő'Szépítő Egyesületet, pedig ez az egyesület jogilag létezik és él. Más dolog az. hogy az egyesület vezetői és tagjai nem érzik a város döntési szerveinek elismerését, illetve a döntési szinteken nem kérik ki az egyesület véleményét. A közgyűlésen konkrétan is felvetődött, hogy vagy a nyugati városrészen, vagy a Beszterce-lakótelepen lehetne Március 15-e tér, s ide jó lenne egv emlékmű is. Az is elhangzott, hogy a r írásunk Lapunk január 12-én Balogh Sándor által írt panaszára. — mely a televízió 2-es csatornája vételének nehézségeiről szól — Jánosházi Dénes, a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság országos mérőellenőrző és zavarelhárító felügyelősége miskolci üzemének vezetője a következőkben válaszolt: „Az ügyet kivizsgáltuk, s a február 14-én tartott vizsgálaton a következőket állapítottuk meg: A község a völgyben fekszik, a jelenleg üzemelő tv-adóktól árnyékoltam Mindkét hazai műsor tekintetében ellátatlan. A vétel minősége javítható nagyobb nyereségű előfizetői antennák használatával. Megoldást jelenthet, ha lakossági és tanácsi ősze fogással a legjobb vételi helyen létesítenek közösségi vevő antennarendszert, és arról kábelen ellátják az előfizetőket. Tapasztalat szerint ennek az egv háztartásra eső költsége az egyéni antennákhoz viszonyítva kedvezőbb. Megvárosnak jelenleg nem lenne pénzügyi fedezete egy művészi alkotású szobor felállítására. A Március 15-e tér, vagy utca elnevezés nem kerül költségbe, csupán egy döntésbe. Véleményem szerint a Beszterce-lakótelep központi tere megkaphatná ezt a „nevet". Ide viszont illene egy Petőfi köztéri szobor annál is inkább, mert megyénkben egyetlen Petőíi-szobor található, a balassagyarmati Palóc-ligetben. Igaz, hogy Petőfi a szabadságharcot megelőzően járt a mi vidékünkön, de alkotásaiban maradandót hagyott. A szobor felállítását legalább a költő születésének 170. évfordulójára lehetne tervezni. Addig van még jó pár év, s az anyagi fedezetet össze lehetne gyűjteni. Dudás Pál Salgótarján nyomán felelő kivitelezés és karbantartás esetén állandó jó vétel lehetséges. Egy ilyen rendszer más közösségi tájékoztatási , célra is alkalmas. Postai átjátszóadó telepítéséről, ezzel kapcsolatos tervekről információm nincs, nyilatkozni nem áll módomban. Időközben, február 14-én hasonló témájú írás jelent meg. »Miért nem fizetik á tv-díjat Mátrakeresztesen?« címmel. Ez az írás. amelyben téves az előző cikk dátumának megjelölése (jan. 12. helyett jan. 14.), témájában hasonló de más községről lévén szó, a vételi viszonyok alapvetően különbözhetnek. Ezért a helyszínen kell a vizsgálatot megtartani. Hasonló ügyben célszerűnek tartanám, ha a bejelentők észrevételeiket közvetlenül üzemünkhöz juttatnák el. Az intézés és a tájékoztatás gyorsasága és szakszerűsége ezzel javítható. Az egyénileg küldött bejelentésre is mindenkinek készséggel állunk rendelkezésére. Tisza ll.-öntözőrendszer Áldásos és riasztó jelenségek A másfél évtizede tartó öntözéses gazdálkodás következtében a víz áldásos hatása mellett riasztó jelenségeket is tapasztalnak a Tisza II.-vízlépcső öntöző- rendszerének ‘ térségében : megemelkedett a talajszint, fenyeget a termőföld szike- sedésének a veszélye, s olyan területeken is megjelent a belvíz, ahol erre korábban nem volt példa. A Szolnok Megyei Tanács ezért kezdeményezte egy mérő", értékelő- és irányítószervezet létrehozását. Ez megtörtént, s kidolgozták a vizsgálati programot. A program célja, hogy időben kimutassák a talajban jelentkező kémiai, fizikai változásokat, kidolgozzák az öntözés károsító hatásainak megelőzését, illetve elhárítását szolgáló meliorációs és agrotechnikai eljárásokat, s a teendőket a térségek, a gazdaságok szintjére bontva jelezzék. A körültekintő ellenőrzést az is indokolja, hogy a 2000- ig szóló megyei öntözésfejlesztési program a mostani 70 ezer hektárral szemben 123 ezer hektár föld mesterséges csapadékpótlását irányozza elő, a jelenleginél tehát lényegesen nagyobb területet fenyeget a termőföld károsodásának veszélye. A '•íz hasznosítása a térségben viszont nélkülözhetetlen, mivel évek óta ismétlődik az aszály. Magyar búza — román vagon A gabonatrösz korszerű vasúti kocsikkal szállíthatja az árukat: a MÁV 200 négytengelyes, 60 tonna teherbírású vagont vásárolt Romániából, államközi megállapodás alapján. A vasút jelenleg futó kocsiparkjában eddig nem volt gabonafélék továbbítására alkalmas kocsitípus. Az új vagonok jobban kielégítik a gabonaszállítók igényeit, azért is, mert íeltöltésük, ürítésük gyors, és ezekkel az apró szemű termény kisebb szóródási veszteséggel továbbítható. A gabonaipar vállalatai évente 2,6—2,8 millió tonna terményt szálíttatnak a MÁV-val. A most üzembe állított vagonokban jut majd el az exportra küldött búza a szovjet határig; esetenként a nyugat-erurópai gabona- szállításoknál is szerepet kapnak. A jugoszláv kikötőkből szintén az új járművekkel hozzák az importszója egy részét. Szomjazó fák Az idősebb generáció megfigyelése szerint pálforduláskor nem látta meg magát a medve, így nem fordult (vissza barlangjába aludni. Ki tudja, jól jártunk-e? Tüzelő szempontjából igen. Csapadék szempontjából viszont elkelne még egy jó vastag hótakaró, ami aztán szép lassan elolvadna. Tavaly a nyár közepén vízhiány miatt hullatta az akácfa a leveleit, főleg ott, ahol körül van betonozva. Nincs egy kis hely, ahol a víz megállhatott volna, hogy elnyelje a föld. Tenni kellene valamit, hogy hosszabb életűek legyenek ezek a fák, hiszen egészségünket védik. Bogácsi Istvánné Pásztó Nincs titok Inkább nagyobbak a lehetőségek A NÓGRÁD 1989. február 7-i számában Titkos bérletek, titkos menetrendek címmel megjelent, Osgyáni György által írt cikkre az alábbiakat viaszoljuk: A közlekedési díjak emelése az elmúlt év novemberétől napirenden volt. Az első információ szerint a bevezetés időpontja január l"je lett volna, december végén azonban február 1-jére módosították. Ezért kellett úgy intézkednünk, hogy 1989. első három hónapjára negyedéves bérlet ne kerüljön kiadásra. A negyedéves bérlet ára ugyanis a mindenkori havi bérlet díjának a háromszorosa, s mivel január hónapban még a régi bérletárak voltak érvényben, februártól pedig az újak — amelyekhez még belső dotá- cióváltozások is tartoznak —, a negyedéves bérleteket nem adtuk ki. Utasunk kérdésére tehát az a válasz, hogy az első negyedévre negyedéves bérlet sem a régi, sem az új áron nem kapható, helyette havi bérletek válthatók. Ebből az utasoknak többlet- kiadásuk nincs, csak többlet- idő-ráfordításuk, amelyért elnézésüket kérjük. A második negyedévre természetesen már ismét vásárolható a negyedéves bérlet is. Utasunk szóvá teszi azt is, hogy a 6'os és a 11-es vonalakon több megállóban hiányzik a menetrend. Ebben igaza van. Annak ellenére így van ez, hogy a különböző módon megrongált menetrendeket folyamatosan igyekszünk DÓtolni. A hét végén valóban ritkábban közlekednek a járatok, mint munkanapokon. Ennek az az alapvető oka, hogy jóval kisebb az utasforgalom is. A Beszterce-telepi „mostoha állapotokra” vonatkozó megállapításával viszont nem értünk egyet, mert a vonalon közlekedő járatok száma semmivel sem lett kevesebb, mint korábban, sőt egyes időszakokban még növekedett is. Jelenleg is megvan az óránkénti három járat, amelyet a 6, 36, 63_as jelzésű járatok együttesen biztosítanak. Ez utóbbi járatokkal az utazási lehetőségek még javultak is, mert átszállás nélkül lehet eljutni a város egész déli területére, míg a korábbi rendszerben átszállás nélkül csak a város központjába lehetett utazni. Ezek mellett változatlan menetrend szerint közlekednek a ll’es vonal járatai is. Miklós Ernő üzemigazgató A hónap elején adták át Szandaváralján az új vegyesboltot, melyet a magyarnán- dori áfész üzemeltet. A négyszázezer forintos árukészlettel rendelkező új üzletben Mezővári Antalné — képünkön — kínálja az árucikkeket. —RT— Á „sárrázó" nem elég Becsapva érzik magukat a lakók Bosszankodva takarítom otthon egy hosszú nap estéjén sártól elnehezült lábbelimet, s hogy a kellemetlen kötelesség jobban ne szegje kedvem, támadással védekezem: úgy kell annak, aki nem visz magával nejlonzacskót. mikor tudván tudja, hogy sártengert kell megjárnia. Az az igazság, hogy a praktikus megoldást csak aznap délután hallottam annak az utcának a lakóitól, akiket a szükség tett ilyen leleményessé. Az ominózus településrész Bátonyterenye\ úgynevezett csemtei területén található, s utcának azért merészség nevezni, mert nem egyéb autók által felszántott fekete földnél. Pedig szépen megkeresztelték, a Csokonai nevet kapta. „Térdig járunk a sárban” — írták szerkesztőségünknek címzett levelükben utcájukról az ott lakók. — Már egy kis eső is járhatatlanná teszi. Lakóhelyünktől távol van a vasút- és a buszközlekedés is, de munkaeszközként használt gépkocsijainkkal egyszerűen lehetetlen itt járni. A téli tüzelőszállítást egyetlen sofőr sem vállalja, még dupla bérért sem, mivel tengelyig süllyednének. Ráadásul sötétben vagyunk kénytelenek botorkálni, mivel világítás sincs. Elgondolni is rossz, mi lenne, ha mentőt, orvost kellene hívni !” — Idejöttünk, letelepedtünk, mert ígérték lesz út, villany, mindem — méltatlankodik Berki Aladárné, aki épp most jött meg munkából. Már az ő türelmük is fogytán1, pedig a többi család régebben él már itt. Szép, új házukba tavaly, augusztusban költöztek be. 1 ^ Bár sokat kilincselt — Sokat mentünk mi már emiatt a tanácsra, de nem biztattak — mondja Ber- kiné. — Nincs pénz, ez a válasz a kérdésünkre, s azt sem lehet tudni, mikor lesz. Salakot adnának, azzal tisztában vagyunk, de ezen a lejtőn nem ér az semmit. Az első esőzés lehordaná. Szavairól magam is megbizonyosodhatom, mikor kilépünk a házból. A „maszekútón” szerzett salakból már alig maradt valami, lassan teljesen eltünteti a sár. Azért itt mintha nem süppedne annyira — jegyzem meg, miközben Berkinével kettesben átegyensúlyozunk a szemben lakó szomszédokhoz. Sűrű lábveregetés, törlés, csizmalevetés — csak ezek Után van szívünk belépni! Csonka Józsefék családi házába, ahol több nemzedék él egy fedél alatt. Anna, a fiatalasszony lányuk van otthon kilenc hónapos kisfiával. — Ez az út egyenesen élet- veszélyes — erősíti meg ismerősei szavait. — Terhességem alatt, csak kísérővel mertem elindulni. Arról nem is beszélve, mikor a fiam megszületett, kénytelenek voltunk a nagyanyámnál szállást kérni egy időre, hozzánk ugyanis képtelenség volt kihozni a tüzelőt, a lakás pedig nem volt elég meleg egy kisbabának. Jogos a panasz — Sokat tudnának mondani a felső szomszédaink is — veti közbe, Berki Aladárné — csak âz a baj, hogy már belefáradtak. Különösen elmondhatná ezt Koós László, aki már nagyon sokat kilincselt.' Ha jól tudom, még a megyei pártbizottságra is eljutott, az ügy, ahol azt tanácsolták : próbáljunk egyezségre jutni a tanáccsal. Az utca végén megépült „sárrázó” csak olaj a tűzre: a lakók szerint azért csinálták, mert ott a tsz-elnök háza áll. Kovács János tanácstag ebben a körzetben, ő azt mondja: — Pár napja tanácstagi beszámolón volt szó az utak állapotáról. A választóim kérdőre vontak, hogy miért építették meg ezt a mintegy ötvenméteres burkolt szakaszt. Csak azt tudtam felelni: már elkezdték, amikor tudomásomra jutott. Egyébként ma is azt állítom, hogy ez nem sárrázó. Nézzen csak oda — mutat az Ybl Miklós út beásott terméskövektől göröngyös bevezető szakaszára. Ez sárrázó, amaz nem. A lakók még az,t is szóvá tették: miért .nem lehet betartani a sorrendet. A most beépült utaktól vannak itt régebbiek is, azokat illene előbb rendbe hozni. Hallgattassék meg a másik fél is, bár Morvái József, a bátonyterenyei tanács városfejlesztési és -gazdálkodási osztályának vezetője nem sok biztatót mondhat. Azt viszont leszögezi: — Jogos a lakók panasza. Viszont ebben az évben —, s úgy néz ki a helyzet, hogy jövőre sem — nem tudjuk orvosolni; mert nincs rá pénzünk. Talán könnyebb elfogadtatni a tényt, ha az érdekeltek is .tudják: a nagyközségben nyolcvanszázalékos az utak kiépítettsége, húsz kilométer vár még portalanításra. A hasonló nagyságú települések között ezen a téren az elsők között vagyunk. Még hozzáteszi : a sárrázót pedig meg kellett építeni, s a tsz-elnöknek ehhez semmi köze. A József Attila út védelmét szolgálja a szilárd szakasz. Idén. a tavaly megkezdett Klapka út befejezésére futja. Pályázni sem tudnak, mivel annak feltétele, hogy rendelkezzenek egy bizonyos összeggel. Becsapva érzik magukat Mi, hát a megoldás? A nejlonzacskó? Vagy a ' társadalmi munka? Az utóbbival kapcsolatosan Berki Aladárné annyit mondott: A salak nem jó, de, ha követ adnának, lehet, mi ,is megcsinálnánk. — A hajlandósággal tehát nemigen, lenne baj, csak nem állják, ha azt hallják: „nincs”, „nincs”. Arról nyomban a dühük jut eszükbe, az pedig rossz tanácsadó. Olyankor legszívesebben nagy sárosán a tanácsházára mennének... Fiatalok, becsületesen dolgoznak, s most becsapva érzik magukat. Mihalik Júlia