Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-18 / 42. szám

SPORT X SPORT & SPORT Vendégségben az SKSE Az SKSE-stadian játékte­rének használhatatlansága miatt az NB III. Mátra-cso- portjában szereplő kohász­csapat mai előkészületi mér­kőzését — az ellenfél a Hat" vani Deko-KVSC — az SBTC tóstrandi pályáján bonyolítja le. Kezdés 11-kor. Az öblös SC elleni hétfői összecsapás helyszíne szin­tén nem az SKSE-stadion. A találkozóra az Öblös pályá­ján kerül sor 13.30 órakor. Mint azt az autó-mo­tor sport kedvelői na­pokkal ezelőtt megtud­hatták, újra lesz Superbike világbajnoki futam a Hun- garoringen. A Superbike motoros-vi­lágbajnokság második futa­mára kerül sor 1989. április 28—30. között hazánkban. Várhatóan 20 ország pilótái száguldoznak majd a mo­gyoródi pályán, köztük a ta­valy is megcsodálhatott Fred Merkel (USA), Davide Tar- dozzi (Olaszország) és Vir­ginia Ferrari (Olaszország). Az áprilisi erőpróba lebo­nyolításának érdekessége, hogy a pályát kissé átalakít­ják. A korábbi 20 kanyar helyett 18 lesz, .ezáltal az át­lagsebessége fokozódhat. A betétprogramok között szerepel a Drapál János-em- lékverseny és egy oldalko­csis nemzetközi motorosfu­tam is. A versenyre szóló belépők egyben sorsjegynek számítanak. A fődíj nyerte­se egy százezer forintot érő nyugati gyártmányú motor- kerékpárral utazhat haza... Felvételeink a tavalyi Su- perbiken készültek. Samaranch Bushnál Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke pénteken a Fehér Ház vendége volt. — George Bush elnök fogadta, hogy — a város vezetőinek társaságában — támogassa Atlanta jelentkezését az 1996-os nyári olimpiai játé­kok megrendezésére. A fél­milliós Atlanta, a déli Georgia állam fővárosa a leggyorsaban fejlődő városok egyike az Egyesült Államok­ban. Megjavult síelési lehetőségek Az utóbbi napokban jelen­tősen javult a hóhelyzet a bolgár síközpontokban : a Vi- tosán, Borovecben és Pam- porovóban. A friss hóval bo­rított pályákon megjavultak a síelési lehetőségek, így á téli sportokat kedvelő magyar turisták is bátran nekivág­hatnak egy bulgáriai útnak. Az említett bulgáriai síköz- pontok — mint a Sofia News lefrissebb száma írja — áp­rilis l'jén még fogadnak kül­földi vendégeket. Kép és szöveg: Szabó Mihály SPORTTOTÓ — II. FORDULÓ 1. Ki nyerte a 30. alpesi sí VB-t? 1. Zurbriggen, X Tauscher, 2. Girardelli. 2. Melyik országban rendezték meg a II. úszó- és vízilabda-vb-t? 1 USA, X Bra­zília, 2 Kolumbia. 3. Négyszeres VB- és ötszörös EB- győztes. Az olimpiákon arany- és ezüstér­met szerzett súlyemelésben. Ki ő? 1 Jurij Vlaszov, X Frank Andresson, 2 Zajcev Jurij. 4. Ki nyerte a Szu-nak gyorskorcsolyá­ban az első VB-aranyérmet? 1 Marina Iszakova, X Szelihova Ligyija, 2 Zsukova Rima. 5. 1970-ben az EB-n aranyérmet nyert cselgáncsban. Ekkor lépett sikeres útjára. Ezt az 1980-as olimpián is megismételte. Ki ez a műszaki rajzoló? 1 Jörg Rötiisch- berger, X Angelo Párisi, 2. Thierry Rey. 6. Münchenben még nyolcasban forgat­ták a lapátot. 1973-ban VB-t nyertek. 1974-től kettesben „húztak” és azóta nem találtak legyőzőre. Ki ez az ikerpár? 1 Pimenov fivérek, X Landvoigt fivérek, 2 Lipien fiúk. 7. Moszkvában az olimpiai íjászatban egy 18 éves finn diák nyert. Az olimpia előtt rendezett EB-n hogyan végzett Tomi Poikolainen? 1 első, X tizenötödik, 2 har­mincadik. 8. 1980-ban' Tihanyban milyen sportág­ban rendeztek VB-t? 1 vitorlázás, X szörf, 2 szélsiklás. 9. Labdarúgásban ki nyerte az első EB-t? 1 NSZK, X Olaszország, 2 Jugo­szlávia. 10. Hol rendezték meg az első atlétikai VB-it ? 1 Tampere, X Helsinki, 2 Tokió. 11. Az első atlétikai VB-n ki volt az a versenyző, aki 34 évesen utolsó dobásá­nál tudott nyerni? 1 Imrich Bogár, X Helena Fibingerová, 2 Martina Opitz. 12. Az első atlétikai VB-n melyik ma­gyar versenyző szerepelt a legeredményé- sebben? 1 Szalma László, X Vanyek Zsu­zsa, 2 Kovács Attila. 13. 1983-ban Budapesten rendezték a birkózó-EB-t. Robotka István hányadik helyen végzett? 1 negyedik, X ötödik, 2 hatodik. +1. Az uszonyos és búvárúszás EB-t Dunaújvárosban rendezték 1983-ban. Va­lamennyi’ számot egy ország nyente. Me­lyik? 1 NDK, X Szovjetunió, 2 Franciaor­szág. ☆ Lapunk, a NÓGRÁD szerkesztősége és a Nógrád Megyei Tanács ifjúsági és sportosztálya által meghirdetett sportto- tónk első fordulójának helyes megfejtése a következő: X, X, 1, 2, 1, X, 2, 1, X, 1, 1, 1,1, +1: 2. A helyes megfejtők között három köny­vet sorsoltunk ki, melyet postai úton jut­tatunk el a szerencséseknek. A nyertesek: Hegedűs Henrik Balassagyarmat, Rákóczi u. 79., Pongor Lajosné Sámsonháza, Rákó­czi u. 56., Szabó Eszter Salgótarján, Cso­konai u. 79. A II. forduló tippsorát február 23'ig postai levelezőlapon kérjük eljuttatni szerkesztőségünk címére (Salgótrján, 3100, Palócz I. tér 4.) A helyes megfejtők kö­zött három könyvet sorsolunk ki. ötfordulós játékunk három legtöbb ta­lálatot elért (összesítésben) résztvevője a március 25-i falusi dolgozók spartakiádja megyei döntőjének szellemi vetélkedőjén indulhat. Ezen értékes nyeremények ta­lálnak gazdára. Jövő szombati számunkban közöljük a két forduló után legtöbb találattal rendel­kezők névsorát. Hincsenek ügyek, miként tabutéma sem Nagybátonyban cáfolják a vádakat Egy, a megyei sportéletben jól ismert szakember, valamint egy szurkoló (nevek és címek a szerkesztő­ségben) több alkalommal javasolta: nézzek körül a Nagybátonyi Bányász labdrúgóinak háza táján, mert ami közöttük, körülöttük folyik, az ugyancsak elgon­dolkodtató.... Miként történhet meg — igy az észrevétel —, hogy egy NB IH-as csapat 10 napon át Kassán edzőtábo- rozik? Miből futja a nem éppen rózsás helyzetben le­vő Nógrádi Szénbányáknak, hogy külföldre utaztasson egy amatőr, kiesés ellen küzdő együttest? Hogyan le­hetséges, hogy a focisták nem dolgoznak, illetve mun­kaidőben a sportpálya büféjében biliárdoznak és sö­röznek (vagy fröccsöznek)? .És hallott-e már a világ olyat, hogy egy labdarúgó pályafutásáról a csapattár­sak szavazás útján döntenek? Ennyi a sommás „vád”. De vajon mik a tények, mi a valóság? Ezt bátonyterenyei „nyomozásom” során igyekeztem kideríteni. Miből futotta az edzőtáborra? Az NB IlI-as bajnokság köztudottan amatőr „szintű”. Nincs tehát szerződtetett lab­darúgó és a sok-sok, a pro­fiknak járó pénzbeli kedvez­mény. Ha tehát a focistának dolgoznia kell, akkor csak a munkaidő után tréningezhet, illetve játszhat csapatában. Hogyan jött létre hát a másfél hetes edzőtábor, s ami még ennél is fontosabb: mennyibe került? A kérdést Balázs István­nak, a klub elnökének tet­tem fel, aki kertelés nélkül, nyugodtan válaszolt: — Elöljáróban elmondom, hogy a csehszlovákiai felké­szülésen részt vett labdarú­góink saját szabadságuk ter­hére utaztak el Kassára. Szó sincs arról, hogy a munka­helyi vezetőtől kedvezményt kaptak, azaz 'munkanapjaik helyett sportnapokat tartot­tak. Nem jutaloméit volt ez, hanem a felkészülési időszak egyik lényeges szakasza, melyre a jáékosok is áldoza­tot hozták: saját szabadsá­guk terhére vehettek részt ezen. — Hogy mennyibe került az edzőtábor? Talán ön is meglepődik, ha elmondom: semmibe! Kassai tartózkodá­sunk költségeit vendéglátó­ink fizették. A velük kötött szerződés értelmében egy későbbi időpontban majd vi­szontlátjuk őket. — Igen ám, de a vendégül látás nagy költségeket je­lenthet! — Korántsem annyit, mint azt bárki gondolná ! Jónevű, NB I-es csapatokkal kötöt­tünk le a kassaiaknak edző­mérkőzéseket. Ezeken az al­kalmakon ellátásukat, szál­lásukat partnereik fizetik. M; csak szervezzük ittlétük zavartalanságát. Minimális kiadások terhelik csak egye­sületünket. Mindezek után nem szükséges magyarázni, hogy ezzel a kassai kapcso­lattal a szakmai értékeken túl anyagilag is jól járunk. Dolgoznak-e a labdarúgók? A nagybátonyi focisták többsége a Nógrádi Szénbá­nyák helyi gépüzemében dolgozik. Látogatásom során így nem maradt el. hogy megnézzem : vajon tényleg dolgoznak-e? t Az egyik műhelyben négy labdarúgót alkalmaznak. Ottjártamkor csupán kettő­jükkel találkoztam, társaik valahol másutt voltak... Ta­lán reggeliért mentek, vagy itt az üzemben akadt intézni való dolguk. Eszmecserénk néhány mondatig terjedt. Kí- váncsiskodásomra elmondták:- már hogyne dolgoznának, hiszen látom! Ebben marad­tunk, majd kifelé az üzem­ből egy munkást szólítottam meg. Kérdezem, jó munka­erőnek számítanak-e a focis­ták, mire ő legyint egyet és hozzáfűzi: — Vannak... A sporttelep irodájában aztán ’ újra a klub elnökkel folytatom a beszélgetést, ö egyértelműen alaptalannak minősíti a vádakat, miszerint a labdarúgók nem dolgoznak. — Akik a gépüzem alkal­mazásában állnak — mondja Balázs Isván —, azok hatórás munkaszerződéssel dolgoz­nak. Ez teljesen hivatalos. Így az edzéseken, délutánon­ként ott lehetnek. — Én viszont azt tapasz­taltam, hogy itt a pályán néhány labdarúgó kelleme­sen tengeti délelőttiéit. A büfében biliárdozik, kortyol­gatja a sört, netán a fröcs- csöt. Erről 'mi a véleménye? — Nézze, négy labdarú­gónk: Kiss Gyula, Mákos, Hagy Péter és Orosz Zoli — a gépüzem alkalmazottja­ként — itt a pályán végzi napi munkáját. A fűtés, a karbantartás és a számos al­kalmi munka mind az ő feladatuk. Ennek becsülettel eleget tesznek, az pedig, hogy közben egyet-egyet biliárdoz­nak, miért olyan nagy bűn? Ivászatról szó síincs! Ha pe­dig megiszik valaki egy sört, mi történik ? A bizonyosság kedvéért kö­rülnézünk az épületben és a pálya környékén. Kiss Gyu­la éppen a fűtéssel van el­foglalva, míg Orosz Z. sze­metet hord. Mindketten mun­karuhában, munkaidőben... Nem volt „népszavazás” A bátony; szurkolókat élénken foglalkoztatja két labdarúgó személye : Orosz Jánosé és Szabó I. Lászlóé. Egyikük sincs a tavaszi sze­zonra készülék között. Úgy tudni, hogy Oroszt Kiss Gyű- 1-* javaslatára elűzték a csa­pattól, míg Szabó játékára nem tartottak igényt, pedig a legjobbak közé tartozott. A két focista ügyéről Tol­di Miklós edzővel diskurá- lunk. — Azt hallottam, hogy ön kivételezik Kiss Gyulával, s mivel az NB I~et is megjárt labdarúgó kapcsolata nem volt felhőtlen Orosszal, meg­szervezte, hogy együttese sza­vazás útján vegyen búcsút Orosztól. — Ez így szemenszedett hazugság. Leszögezem : ná­lam nincsenek kedvencek, ki­vételezettek. Aki nem végzi el az edzésmunkát, aki la­zít a meccseken, az a kis" padra jutásáért is vért iz­zadhat. Legyen az Kiss Gyu­la, Mákos, Szőke, vagy akár­melyik fiatalabb társuk. — Igaz viszont, hogy Kiss Gyula és Orosz kapcsolata nem barátságon alapult. A . januári felkészülés kezdete­kor az öltözőben alaposan összeszólalkoztak, s mindket­ten kijelentették: nem haj­landók a másikkal egy csa­patban játszani. Én gyorsan . elbeszélgettem külön-külön velük. Orosz tartotta magát elképzeléséhez. Nem volt más választásom, a keret tagjait megszavaztattuk. En­nek során a döntő többség Kiss mellett voksolt. Egyér­telművé vált tehát a dolog. Orosz angolosan távozott, azóta se híre, se hamva. Én ma is azt mondom: ha visz" szajön és bocsánatot kér Kisstől, és beáll a sorba, számítok rá. — És a Szabó I. László­ügy? —- Ez nem ügy. Laci 35 éves és bejelentette. hogy nem bírja a terhelést. Á mérkőzéseken ellenben szí­vesen játszana. Megbeszél­tem vele, hogy erre nincs le­hetőség. Hogy nézne ki, hogy ő edzés nélkül beáll azok közé a bajnoki meccsekre, akik a hét öt napján kemé­nyen tréningeznek a csapat­ba kerülésért? Megértette. Szeretne elmenni Kistere- nyére. Távozása elé nem gör­dítünk akadályt, sőt egy bú­csúmérkőzést is szervezünk számára. Nagybátonyd sze­replésével rászolgált erre. Olaszországba utazi^c a gárda — Az újabb bejelentést megelőzendő — folytatta Tol­di — elmondom, hogy febru­ár 24-én Olaszországba és Ausztriába utazunk. Udiné- ben egy meccset játszunk a Friuli együttesével, majd ha­zafelé egy osztrák tartomá­nyi csapattal vívunk villany- fényes találkozót. Az út ön­finanszírozó. A labdarúgók Kisterenyén vállaltak társa­dalmi munkát. Ennek ellen­értékeként ingyen kapjuk meg a buszt. Kiinti szállá­sunkat a játékosok befizeté­séből fedezzük. Minden uta­zó ötezer forinttal járult hoz­zá a négynapos túrához és saját szabadságát veszi igény­be mindenki. ☆ Ennyi röviden a bátonyi vizsgálódás története. Min­den további eszmefuttatás és újbóli bejelentések helyett egy gondolat kívánkozik az ügy végére. Nevezetesen: ta­lán egy hosszasabb, elemzőbb írás — netán több harmad­osztályú csapat életét is be­vonva — jobban rávilágít­hatna arra: ki, hol, mennyit és mennyiért dolgozik — amatőrként. Egy viszont biz­tos: a Nógrádi Szénbányák nehéz gazdasági helyzetének, az idáig vezető útnak nem az SBTC és a Nagybátonyi Bá­nyász labdarúgócsapatai az okai. Függetlenül attól, hogy egykor és ma melyik labda­rúgó hol, mennyit és meny­nyiért dolgozott... Vaskor István

Next

/
Oldalképek
Tartalom