Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-18 / 42. szám
IRODALOM LôrÎMczy István P Ó S F A I PETER VERSEI VALLOMÁS METAMORFÓZIS (Gazdag Erzsi emlékére) Dohány illatú kiskabát, dohány illatú kisszobát, csöndes estét hoz \reám az alkony. Varázsol nekem Kényeket, subát terít és kék eget, kenyeret hoz és bort itat 'velem. Hangokat ont és \izeket, felszakít sovány kerteket, baljós álmot kerget künn u szél. . Füstködökbe bújt kisszobák, ismeretlenül ostobák, a lebombázott laktanyák felett. Sárga illatot kergetek, párás {ködökbe Tévedek, a sápadt emlék végleg elfelejt. Kavics gurul fés csillagok, mögöttük megyek, ballagok, míg {véget ér egy Újabb vallomás. (1987.) (1989. jan. 30.) Játék voltál — árnyék lettél. Velem voltál s messze Imentél. Mintha mégis, mintha mégsem, Kóbor kutyák az éj ködében. Reggel-este hull a zápor, Rettegünk a gyertyalángtól! Játék voltál — árnyék ilettél. Szégyened fájóbb a tettnél, Hűvösebb az ‘éjszakánál, Őszintébb az álruhádnál. Reggel-este hull a zápor, Némulunk a hallgatástól. Játék voltál — árnyék -,lettél. ütcavirág — letörettél. Hasztalan már hervadásod, Védhetetlen hallgatásod. Reggel-este hull a zápor, Virágutca — még hiányzol! VASÚTÁLLOMÁS egy sápadt arc a kabátzsebben ne mond mit jelent csak hangfoszlány a rádióból s utána héma csend minden szó mit hallottál mind fni,benned zeng csak felkiáltó ^mondatok — hogy minden tönkrement naponta indul új vonat s érkezik nélküled ébren újra látni véllek nem álmodom veled s a konyakosmeggyről — a torkomon eszembe jut az afkalom: fizetek! — belémhasít a kés — aztán újra hű a csend egy véletlen jött találkozásban nem csak én hiszek mert vannak még e Földön zászlótartó emberek kik tépett rongyokat magasba tartva emlékeznek egy pillanatra fehér zászló vagy fehér virág — semmit nem értetek Vidéken is Zene, tánc, képzőművészet o A szatócs egy álmodó kis hevesi faluból került Auschwitzba. Persze Weis Manfréd meg Chorin Ferenc más sorsra jutott, őket Horthy kimenekítette Svájcba, de ez nem is meglepő, hiszen, mint tudjuk, Horthy úriember volt, a barátaiért megtett mindent. Ködbe vesző hajnalon futott be a hevesi szállítmány az auschwitzi vasútállomásra. Fess német katonák osztályozták az érkezetteket, férfiak jobbrai, nők balra, gyermekekkel a karjukon. A szatócsnak két kisgyermeke volt, ikrek voltak, fekete hajukon keltek fel a hajnali árnyékok, s a két kislány szemeiben nyugodott le a nap. A szatócs élt-halt az ikrekért, még azt is bizonygatni akarta a csendőröknek, hogy nem tőle vannak, hátha így megmentheti őket, de a csendőrök csak röhögtek, az ikrektől elvették a babákat, s kiszúrták a játékok szemét. A szatócs úgy látta, hogy a kiszúrt szemű babák sírnak a fűben, s könnyeikben egy fáradt bogár alszik. .. A szatócsnak nagyon szép felesége volt (a gyermekek reá hasonlítottak), fekete hajú volt a nő és nagy mellű. Öt a krematórium személyzetéhez osztották be, „belső szolgálatra”. Aztán ment minden a gyári szabvány szerint, a szatócs munkaképesnek bizonyult, megtették hát hullaszállítónak. Amikor a kézikocsikon a gáztól megfulladt hullákat hordta, gyakran énekelt, ivott. . . Az ikreket egyelőre nem gázosították el, Mengele „korszakalkotó” kísérleteket végzett egypetéjű ikreken. A szatócs gyermekei is kísérleti alanyok voltak. Egy szombati napon — kék hajnal volt — az árnyékok a két halott kislány hajáról keltek fel, s a szatócs a hullaszállító kézikocsin tolta gyermekei tetemét. Megcsókolta a hajukat, puha szájukat, lecsukódott szemeik, mint elhalt sötét virágok kinyíltak az égen. Minden lexikonban olvasható, hogy: „az áldozatok hulláinak feldolgozásából a német monopóliumok jelentős hasznot húztak”. A halottak haját lenyírták — német szakszerűséggel — a levágott hajat matracokba, lőszeranyagként használták fel, az áldozatok aranyfogait beolvasztották. A szatócs mind tudta ezt, gyermekei haját levágta, s eldugta az egyik útszéli bokorba, de mint később rájött, a levágott hajakat csak úgy tudta volna a németektől megmenteni, ha lenyeli, mert a farkaskutyák kiszimatolták a levágott hajat, azt elvitték a többi hajhegyhez, a házimunkások, a szatócsot hat napra kikötötték, de kibírta ezt is, s még örülhetett, hogy a „német birodalmi vagyon eltulajdonításáért” ilyen csekély bümtenést kapott... A szatócs lázálmában látta Mengelét, amint zongorájánál ül, s a barokk hangszeres polifónia csúcspontját, a Wohltemperiertes Klaviert játssza... Aztán látta a szatócs a Mengele ablakán beáramló hajfürtöket, amelyek a matracanyagnak összegyűjtött hegyekből keltek fel: látta gyermekei sötét hajfürtjeit, amint befedik az ablakot, levágott ősz hajfürtöket, fekete lobogó fiatalasszony-hajfürtöket, a haj beborította Mengele szobáját, de a doktor tovább zongorázott, nagyon szerette a napi munkát zenével kipihenni... Elmúlt ez is, a napok egymásba rohantak, s egy januári fagyotthomlokú vasárnapon a szovjetek elfoglalták a krematórium területét, a haláltábor felszabadult. A szatócs közelről nézte, amikor a buldózerekkel kiásták az elgázosí- tott, kopaszra nyírt hullákat, a katonák fénykép- felvételeket csináltak a hullákról, mert mint mondták, a háborús bűnösök elítéléséhez ezek lesznek a bizonyítékok. Az életben maradt foglyok sem tétlenkedtek: azokat a németeket, akiket el tudtak kapni, meglincselték. A szatócs messziről nézte, de ő nem vett részt a lincselésben. Aztán minden fogoly kapott egy öltözet ruhát, papírokat, s egy január végi délutánon a szatócs is elhagyta a tábort. Visszanézett még a krematóriumkéményekre, most vadgalambok ültek a kémény- lyukakon, még biztosan érezni lehetett az egykori meleget, ötmillió ember elgá- zosításának melegét... A szatócs visszanézett a fákra is, gyermekei sötét haját látta lengeni a fákon, s ekkor megfogant benne valami. Rumot kért az egyik szovjet katonától, s felszállt a hazafelé induló tehervonat r a. .. e A szatócs február első vasárnapján ért haza falujába, Pest már felszabadult, de a Dunántúlon még folytak a harcok, a fasiszták minden erővel védekeztek (a németek), a magyar nyilasok meg ész nélkül menekültek. Nyugat felé. A szatócs egy ideig ten- gett-lengett, az életben maradt rokonokat kereste — aztán cipészetet nyitott, (a fűszerbolttal most éhen, lehetett halni) az embereknek cipő, csizma kellett, ló- húst ettek, s ittak- ittak rendületlenül... Aztán a szatócsot megválasztották tanácselnöknek. Iskolai végzettsége egyenlő volt a nullával, de számolni azt jól tudott. Minden reggel sorba állíttatta a falu rendőrével a tanácsháza előtt a kulákokat, a volt csendőröket, végigsétált előttük a ragyogó napfényben, s egyenként le- köpdöste és segberugdosta mindegyiket. Aki a napi adagját megkapta mehetett a fenébe, illetve a téglagyárba, a cigányokkal földet hordani, meg a kemencét fűteni, de inkább vályogvetésben foglalkoztatta a tanácselnök az osztályellenséget. .. A tanácselnök nem ivott most sem, úgy gondolta, gyermekeit már nem1 hozhatja vissza a gázkamrából, szép feleségét sem ölelheti többé. Nőre a felesége óta nem nézett, s csak rugdosta minden reggel a ku- lákokat, meg a volt csendőröket, s várta, hogy azok mikor fognak már ebbe a bánásmódba belebolondulni. De a kulákok, meg a volt csendőrök szívós magyarok voltak, ■ meg a végén már nem is vették komolyan az egészet. Szóval semmi sem történt. 1954-ben aztán, leváltották a tanácselnököt, „önkényeskedéséért”. A szatócs kivette a tanácsházán a fiókjából a munkakönyvét, a „tanácselnök” foglalkozást áthúzta, s odaírta: hivatal- segéd, s elment Pestre egy építőipari vállalathoz — segédmunkásnak. Innen is ment el nyugdíjba, s álmatlan éjszakáin még sokszor hallja Mengele zongorajátékát, s dúdolgatja magában Bach polifóniáit, s kislányai hajára gondol, amint ott lengenek Mengele kivilágított szobájának ablakán. .. Igazán nem túlzás a 10 nap, 100 helyszín, 1000 esemény mondatfüzér, amellyel a budapesti tavaszi fesztivál reklámozza magát. S mivel az idén i,s kiemelkedő kulturális események teszik jelentőssé a március 17. és 26. közötti tíz napot, érdemes részletesen is szólni róluk. Hetvenhárom koncert, huszonkilenc táncos rendezvény, és negyvenkilenc kiállítás — a fővárosban, a három fesztiválvárosban (Szentendrén, Kecskeméten, Sopronban) és az ország más városaiban — reprezentálja a budapesti tavaszi fesztivált. Azt a fesztivált, amely szerencsésen ötvözi az idegenforgalmi és kulturális élményeket, s amely már országhatárokon túlról is sok visszatérő vendéget szerzett magának. Negyedik alkalommal rendezik meg a neves külföldi táncegyütteseket felsorakoztató Interbalettet. A március 17-i megnyitón a Győri Balett lép fel a Budapest Sportcsarnokban, majd a lodzi opera balettegyüttese, a Nyt dán táncszínház új hangot képviselő modern műsora szerepel a Thália Színházban. Az Erkel Színházban pedig a moszkvai állami Sztanyiszlavszkij Színház 45 tagú balettkarát, az USA-beli stílusteremtő José Limon táncegyüttest és a holland táncszínházát láthatjuk. (Ez utóbbi a dán királynő magyarországi látogatásakor adott műsort hazánkban.) A pécsi és a szegedi balett egy-egy estje és a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének fellépése ígér élményt a táncok kedvelőinek. Az Opera-balett egy előadásban, három különböző koreográfiával (Harangozó Gyula, Seregi László, Fodor András) mutatja be Bartók táncjátékát, a Csodálatos mandarint. Szeged amolyan „kis In- terbalett” színhelye lesz, a szegedi balett bemutatója, a holland és a moszkvai balett egy-egy estje szerepel a programban. De fellépnek még az Interbalettre érkezett együttesek más városokban is : Győrött, Tatabányán, Sopronban, Veszprémben, Kaposvárott, Pakson, Szek- szárdon, Kecskeméten, Miskolcon, Egerben és Székes- fehérváron. Híven a hagyományokhoz a budapesti tavaszi fesztivál március 17-i nyitóhangversenyén Erkel-, Liszt- és Bartók-művek hangzanak el a Zeneakadémián a miskolci szimfonikus zenekar előadásában. Másnap a Szovjetunió állami kis szimfonikus zenekara lép fel Jurij Szimonov vezényletével. Világhírű vendégeink között itt lesz Maurice André francia trombitaművész, Keith Jar- rett amerikai zongoramű- v vész, Teresa Berganza spanyol operaénekes. Operaparódiával mutatkozik be a londoni King’s Singers, Bee- thoven-estet vezényel George Hanson, a Magyar Televízió V. nemzetközi karmesterversenyének amerikai győztese, zongoraestet ad Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, fellép a budapesti fesztivál- zenekar. S mivel éppen a fesztivál napjaiban van Muszorgszkij születésének 150. évfordulója, a szerző Salambo című befejezetlen operájának magyarországi bemutatóját hallgathatja meg a közönség a Budapest Kongresszusi Központban, március 21-én. Hangversenytermi bemutató lesz Lajta László Mise frig hangnemben című műve is, a szerző 1950-ben írta, 1957- ben rádiófelvétel készült belőle, s azóta most kerül először közönség elé, a Mátyástemplomban. Leggazdagabb programot a kiállítótermek ígérik 34 képzőművészeti, 8 fotóművészeti, 3 iparművészeti és 3 klasszikus múzeumi tárlattal, amelyen 300 magyar és 170 külföldi művész munkái szerepelnek. Időben a 15. századtól napjainkig, térben Ausztriától Amerikáig terjed a skála. Különleges élményben lesz részük azoknak, akik a Szép- művészeti Múzeumban felkeresik a Mesterrajzok New Yorkból című bemutatót, amelynek anyagát négy Amerikában élő osztrák műgyűjtő magángyűjteményéből válogatták. Leonardo, Raffael* lo, Rembrandt, Tiziáno, Degas, Sisley, Picasso, Léger rajzai március 16-tól két hónapig vendégeskednek nálunk. A Goya grafikai kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában a spanyol Juan March-alapítvány gyűjteményéből 218 rézkarcot tartalmaz. Találkozások címmel ugyancsak a Nemzeti Galéria termeiben látható a Budapest—Bécs festészeti kiállítás, 41 magyar és 41 osztrák kortárs festő alkotásaiból. Az anyagot ősszel már bemutatták Bécsben, a Zentralsparkasse und Kom- merzialbank támogatásával. A Műcsarnokban az 1964 óta Párizsban élő és a legnagyobbak között számon tartott festőművész, Csernus Tibor életmű-kiállítása nyílik. Szenzáció ez azért is, mert Csernusnak önálló kiállítása még nem volt Magyarországon, s mert ezúttal ismerkedhet meg a hazai közönség a művész Párizsban festett figurális képeivel, bibliai és mitológiai témájú hatalmas vásznaival. A budapesti tavaszi fesztivál jelentős összegekkel támogatja ezeket a rendezvényeket, s ez a mai ínséges időkben igazán ráfér a kultúrára. Picasso: Guernica K. M.
